Kheopsz fáraó (Kr.e. 2551 - 2528) egyiptomi uralkodó volt, aki elhatározta, hogy elődei hagyományát követve csodálatos sírboltot épített magának. Amikor apja, Snofru fáraó meghalt, az ifjú Kheopsz azonnal utasítást adott a piramis építésére. Természetesen azt szerette volna, ha az ő síremléke minden addigi piramisnál nagyobb és szebb lenne. Az építményt hatalmas méretei miatt "nagy piramisnak" is szokták nevezni. A kínai Nagyfal mellett Kheopsz síremléke a világon létrehozott legnagyobb emberi építmény. A világcsodák listáján övé az első hely.
Nézzük a méreteit!
Magassága 146,6 méter, vagyis akkora, mint egy ötven emeletes felhőkarcoló.
A piramis közel kétmillió mészkőtömbből áll. Mivel a kész piramis súlya
meghaladja a 6 400 000 tonnát, fontos volt, hogy kemény sziklatalajt
válasszanak alapzatul, amely képes megtartani ezt a hatalmas építményt.
Egy Gíza nevű falucskától két km-re találtak rá a megfelelő helyszínre.
/Ezért is szokták Gízai piramisként is emlegetni. Manapság ez a terület
Kairó területéhez tartozik./
Az építkezést gondos előkészületek előzték
meg: először felrajzolták a piramis alaprajzát, majd vízmentesen záródó
tégla- és vályogfallal vették körbe az egészet. A területet sakktáblaszerűen
csatornákkal hálózták be.
A hatalmas előkészítő munka tíz éven át tartott. Ezekben a munkákban 4000
egyiptomi dolgozott, művészek, építészek, kőfaragók és egyéb kézművesek izzadtak
a sivatag halhatatlan uralkodójának dicsőségéért. Hérodotosz, a nagyhírű görög
történetíró (Kr.e. 484-425) beszámol arról, hogy a munkálatok további 20
esztendeig tartottak, ami alatt a gigantikus síremléken kereken 100.000 munkás
dolgozott.
A hatalmas piramis belsejében egy titokzatos, szerteágazó
folyosórendszer húzódik. Az építmény közepén megbúvó, 10,50 méter széles és 5,80
méter magas termet, a Király Kamráját egy 47 méter hosszú folyosón, a Nagy
Galérián keresztül lehet elérni. A termet drága márványborítás fedi, ám a kövek
felületét nem díszítik faragások. A Király Kamrájának közepén egy hatalmas,
nyitott márvány szarkofág áll, ez az uralkodó sírhelye. A fáraó elhunyta után
az uralkodó nagy gonddal bebalzsamozott holttestét a piramis sírkamrájában
helyezték el. A test belső szerveit légmentesen záródó edényekbe, az ún.
kanopuszokba tették, majd ezeket a szarkofág közelébe állították. Mindazonáltal
a tudósok egy része úgy véli, hogy Kheopsz fáraót sohasem temették el a híres,
nagy piramisban. Ezt a meglepő feltételezést három érvvel támasztják alá:
- A halotti kamra nincsen feldíszítve. Ez tökéletesen ellentmond az akkori szokásoknak.
- Az elhunyt fáraó szarkofágja csak félig készült el, a teteje pedig teljesen hiányzik.
- Rendkívül különös az a tény is, hogy a halotti teremből két szűk szellőzőcsatorna vezet a piramis felszínére. A halottaknak azonban nincs szükségük levegőre!
Valószínűnek látszik tehát, hogy Kheopsz király sohasem nyugodott ezen a helyen.
A Nagy Piramis belsejét 3500 éven keresztül senki sem háborgatta. A
sírrablókat és a fosztogatókat elsősorban a rettentő félelem tartotta vissza
a rablástól. Az egyiptomiak hite szerint ugyanis szörnyűséges szellemek őrzik
a sírhelyet, és a szörnyetegek könyörület nélkül megölnek mindenkit, aki
háborgatni meri a piramis békéjét!
Először Harun al Rasid, a hatalmas
muszlim uralkodó fia, Abd Allah al Ma'mun kalifa (Kr.e. 813 - 833) hatolt be
Kheopsz piramisába. Keserűen csalódnia kellett, hiszen a kamra nem rejtett
semmit, csupán a denevérek ürülékének 28 cm vastag szőnyegét. Ettől kezdve
a fosztogatók és a sírrablók elkerülték a számukra érdektelenné vált, üres
piramis. 1168-ban a keresztes lovagok elől menekülő muszlimok felgyújtották
Kairó nagy részét, mert nem akarták, hogy a város az európaiak kezére kerüljön.
A háború után visszatérő egyiptomiak szétverték a Kheopsz-piramis hófehér
mészkőburkolatát, és ezekből építették újjá házaikat. A piramis gyönyörű
záróköve, a pyramidon is a nyersanyag-éhség áldozatává vált.
Kheopsz
síremléke napjainkban csupán 137, 20 m magas, jóllehet valamikor a 144, 6
méteres magasságot is elérte. A zárókő eltávolítása miatt a piramis nem hegyes,
hanem egy 10×10 méteres nagyságú, négyzet alakú terasz található a tetején. A
20-dik században a piramisok kedvelt kirándulóhelyekké váltak. A világ minden
részéről érkeznek ide turisták, s ellátásuk sok szegény egyiptomi ember számára
biztosít megélhetést. Elkísérik a vendégeket a Királyok Völgyébe és régi mintára
készült emléktárgyakat próbálnak eladni nekik.
Napjainkban számos teória
kering a piramisokról, miszerint azok valójában földön kívüli civilizációk
maradványai, illetve csillagvizsgálók, melyekből megfigyeléseket végeztek a
földön kívüliek a földlakókról és egyéb bolygókon élő népekről. Mivel ezeket az
állításokat még nem sikerült senkinek sem bizonyítani, így addig is maradjunk
meg a jó öreg Kheopsznál, aki nem érte be egy maroknyi földdel, ahová eltemetik,
hanem síremlékével is kiemelkedni vágyott.
Adatok
-
magyar nyelvű
-
Sulinet
-
21 487 megtekintés
-
0 darab
-
Minden jog fenntartva!
Számít a véleményed!
Csak regisztrált és bejelentkezett tagok szólhatnak hozzá.
Eddigi hozzászólások
Legyél az első, aki elmondja a véleményét.