Sokan, sokfélét mondtak már, de az igazságra a mai napig nem derült fény. Német tudósok kicsiny csoportja indul útnak, hogy megtalálja a választ.

Az elsüllyedt földrész, Atlantisz legendája közel két és fél évezrede foglalkoztatja a tudósokat, kutatókat. Ez idő alatt számos elmélet született, ám most először szerveznek expedíciót a felkutatására. Első hallásra Indiana Jones kalandjai juthatnak az olvasó eszébe, pedig alaposan előkészített tudományos expedícióról van szó. Klaus Peter Sengpiel geofizikus irányításával a hannoveri geológiai intézet nyolcszáz munkatársa a berlini gazdasági minisztériummal közösen évek óta dolgozik a terven. Öttagú csapat fog indulni Anatóliába, oda, ahol az ókori Trója romjait felfedezték. Teljesen átfésülnek egy 13-14 kilométeres átmérőjű területet. Feltételezésük szerint itt található Atlantisz kikötője. Ez kutatásuk fő célja.

Az expedíció ötletét egy zürichi geo-archeológus, Eberhard Zangger 1992-ben megjelent, és nagy érdeklődést kiváltó tanulmánya adta, aki azt a merésznek tűnő elméletet dolgozta ki, hogy Atlantisz tulajdonképpen Trójával azonos. Az elsüllyedt földrész helyét a korábbi évszázadok során számos tudós meghatározta már. Zangger hipotézise azonban mindegyiknél reálisabbnak tűnik.

Atlantiszról Platón görög filozófus (i.e. 427-347) elbeszéléséről szerzett tudomást a világ. Elbeszélése szerint 11 500 évvel ezelőtt létezett egy olyan hatalmas birodalom, amely igen fejlett, bronzból készült fegyverekkel rendelkezett, hatalmas hajói járták a tengereket, gyönyörű palotákat építettek, a nép jólétben és boldogságban élt. A várost gátakkal védett mesterséges csatornák hálózták be, mígnem egy "rettenetes napon" Atlantisz elsüllyedt a tengerben. Platón történelmi forrásként Szolónt nevezi meg, aki egyiptomi útján az ottani papoktól halott az elsüllyedt földrészről.

Az utóbbi időben felszínre került, igen magas, korábban nem feltételezett technikai fejlettségről tanúskodó, az i.e. 5000. évből származó archeológiai leletek Platón elbeszélését erősítik meg - vélik a német geológusok. Ilyenek a Menesz fáraó idejében a Níluson építetett 400 méter hosszú gát, vagy a jóval Homérosz és Platón kora előtt Kelet-Anatóliában lefektetett föld alatti vízvezetékek.

Hol létezhetett Atlantisz? Számos elmélet született. A svájci Zangger szerint Platón és a Trója történetét megéneklő Homérosz elbeszélése között rendkívül sok hasonlóság figyelhető meg: Homérosznál a trójai flotta 1186, Platón mitikus városáé pedig 1200 hajóból áll. Trójában és Atlantiszban egyaránt erős északi szél fújt. Végül a mindkét forrásban említett hideg és meleg áramlatok megegyeznek. Más szóval, Homérosz és Platón valójában ugyanarról a városról beszél, amely ugyanabban a korban (bronzkorban), időszámításunk előtt 1500 körül létezett.

A német expedícióra hárul a feladat, hogy ezt megpróbálja bizonyítani, illetve cáfolni. Azon a vidéken, ahol 130 évvel ezelőtt Tróját felfedezték, még számos titkot kell megfejteniük a tudósoknak. A vizsgálatok elsősorban a legendás kikötőre összpontosulnak majd, hiszen minden gazdag városnak szüksége van hatalmas kikötőre. A feladat izgalmasnak tűnik, hiszen korábban már legalább ötven helyszínt jelöltek meg az elsüllyedt földrész helyéül.

/Mai Nap/

• Minden jog fenntartva!