Mint macska a forró kását, kerülgettem a témakört egész
életemben.
S miközben egyre nagyobb ámulattal tértem újra és újra
vissza a témakörhöz, s nőtt a hátam mögött a megszerzett információk
mennyisége, egyre szaporodtak a kérdéseim is.
Egyre kevésbé fért a
fejembe, hogy egy az ősközösségből frissen kitört ókori társadalom, a
civilizáció hajnalán, hogyan "tévedhet" ekkorát, hogy a köznapi életben
“haszontalan” tevékenységben éli ki, pazarolja el, alkotásra is
alkalmas tehetségét. Hiszen rengeteg példa van arra, hogy milyen hasznos
lehetett a hétköznapi életben, ha a napi létfenntartással kapcsolatos
problémáikat oldják meg. (Öntözőrendszer, ékszerek, művészetek, papiruszgyártás,
galvánelem, orvosi-gyógyító jártasság, stb.)
Hogy a fenébe vették mégis
a fejükbe, hogy “égígérő” kőtornyot építenek? - Miért?
Persze a történelemből tudjuk, hogy a régi társadalmakban a túlvilágnak, a
halott kultúrának nagyobb szerepe volt, mint ma.
- Na de ennyire?
Miért látszik ez óriási aránytévesztésnek?
Nem akarom most az egyiptológiai
kutatások eredményét boncolgatni. Nincs is értelme, hiszen (25 évi
érdeklődés után) ma már az alapjait kérdőjelezem meg. Én ebben a vitában
ma már azoknak adok igazat, akik elfogadják azokat a történelmi
jegyzeteket, ahol a Gizában található művek korát özönvíz előttinek
datálják. S ebben támogatva érzem magamat amikor is elfogadom
John Antony West tudós, geológus tudományos kritériumok betartása mellett
dokumentált bizonyítékát, ahol is "West" azt állítja, és bizonyítja be,
hogy a Gizeh területén található szfinx, (a piramis komplexummal együtt)
sokkal de sokkal régebbi, mint azt sok egyiptológus hiszi. (Ma egyöntetűen
ezt állítják.)
"West" tudományos igénnyel leírt, bizonyítása szerint
viszont semmiképpen sem lehet fiatalabb, mint 7000 éves. De annál lehet
kétszer, háromszor is idősebb. Dr. Robert.
Schoch's
geológus professzor, a kőzeterózió specialistája egy szakmai kongresszuson
(1992 A.S.S. közgyűlésen.) megvédte és a szakmai közönséggel is, elfogadtatta
"West" szakvéleményét. S bár a meghívott és jelenlévő egyiptológusok csak
némán hallgatták a levezetést, persze fütyülnek az érvekre, és továbbra is
kitartanak a - "Ku-fu" építette mintegy 4700 évvel ezelőtt - modell
mellett.
A geológia tudománya szerint, viszont ez mai ismereteink
mellett szinte lehetetlen.
- Kinek higgyünk tehát?
Egy egzaktabb
tudománynak, vagy az egyiptológusok hipotéziseinek?
S persze azt sem
értem, hogy mi ez a hirtelen és indokolatlan irányváltás az
egyiptológiában, amely hatására most egy csapásra félresöpörnek minden
régi feljegyzést, történetírók által is lejegyzett, és a "Ku-fu" -nál régebbi
keletkezésre utaló adatokat is. (Valami bűzlik Egyiptomban)
De mivel cáfolhatatlan geológiai bizonyíték található a szfinxnél, s a
közvetlen közelében lévő völgytemplomban, továbbá 200 km -el. délebbre
Abydosban is vannak hasonló, a "történelem előtti időkre" datálható korú
erodációs bizonyítékok, ha továbbra is szilárd talajon szeretnénk maradni,
akkor a Ku-fu általi építési lehetőséget el kell vetnünk.
Tehát ha valaki tisztán szeretne ebben a vitában látni, az ne fogadjon el bizonyíték nélkül semmilyen magyarázatot sem. Nem arról van itt szó tehát, hogy Ku-fu tényleges építtetői tevékenységét tagadnánk, vagy csökkenteni szeretnénk az esetlegesen ténylegesen is neki tulajdonítható munkálatok, művek értékét. S arról főképpen nem, hogy azt állítanánk ezzel, hogy nem is csinált Giza környékén semmit sem. Inkább arról lenne szó, hogy amikor Ku-fu Gizában építkezett, akkor már a völgytemplom, és Sphynx létezett. S mivel erre geológiai bizonyítékunk van, nyílván más is tervezte. Továbbá mivel minden jel szerint ennek a régi építményrendszernek tagjai voltak a piramisok is, így tehát megállja a helyét az a következtetés is, hogy Ku-fu idejében valószínűleg csak felújítási és kiegészítő munkálatokat végeztek ezeken az akkor már kész műveken.
A kíváncsiság nézőpontjából az most mindegy, hogy mekkora
munkát végeztek. Nem ők készítették és kész.
Ha tehát ebben a vitás
esetben is vezetőnk a tudományos gondolkodás, akkor viszont itt egy
szokatlan dilemma keletkezik.
Számolnunk kell tehát azzal, hogy a gizai
piramis komplexum építésvezetői között jelen kellett, hogy legyen egy a
korhoz képest hihetetlenül fejlett, nagy tudású intelligencia, amely az
egész építkezést levezette. Műszakilag, és technikailag egyaránt. Hiszen
az ősközösségi kolóniákban, a kőkorszakban ez másként elképzelhetetlen.
Gyűjtögető életmódot folytató kőkorszaki primitív emberhordák idejében ez
másképpen nem lehetséges. (minimum ie. 5000-ben)
Nem csak azért fontos, mert ebben az esetben keresnünk
kell az itt megnyilvánult anomália más egyéb jeleit, nyomait, hanem,
elsősorban és főként azért, mert ráirányítja a figyelmet arra, hogyha a
magasan fejlett, (netán idegen) intelligencia nyomait, szándékait
szeretnénk felismerni, akkor ki kell emelkednünk a köznapi gondolkozásból.
A hétköznapokból, el kell jutnunk egy olyan (ma még talán csak)
vélelmezhető szintre, vagy irányba, amely fejlődési, vagy fejlettségi
szintre még nem is jutott el az emberi faj!
Ahová lehetséges, hogy a mi
civilizációnk is csak évezredek múltán jut el!
A megértéshez tehát valószínűleg olyan motivációkat
szükséges felfognunk, vagy megértenünk, amely értékek itt a földön még meg
sem születtek! (Lehet, hogy sosem leszünk képesek felfogni.)
- Óriási
dolog ez!
Ugyan akkora, vagy még nagyobb feladat, mintha a kőkor
emberének kellene megfejteni egy mai (de kihalt) nagyváros minden titkát
minden segítség nélkül. (Talán soha nem fog E-mail kimenni az Internetre,
vagy elektromos vezeték átjárni újra a kábeleket)
Sőt még a fenti
példánál is nagyobb a mi feladatunk, mert számunkra csak a kevés
fellelhető lelet anyag, s a történelem során eltorzult, vagy eltorzított
információk, lehetnek a segítségünkre. És érzelmileg sem nagyon vagyunk
még függetlenek. (Személyes, vagy anyagi érdekek, nacionalizmus, vallásos
érdekek, ...stb.)
Ráadásul a mi esetünkben még az is valószínű, hogy a
rejtély címzettje a jövő, vagyis egy olyan kor, s olyan jellegű ismeretek,
amely még nem is jött el.
Le kell tehát tisztítani a gondolatainkat, tisztán az információkra, főként annak tükrében, hogy miként extrapolálhatók azok a jövő értékei mentén. S meg kell szabadulni minden érzelmünktől is, mert nagy valószínűséggel azok itt csak vakvágányra juttatnak minket. Fel kell szabadítani a megismerés folyamán az alkotó fantáziát. Ha nem így közelítünk az egész kérdéskörre, csak tévedhetünk. Semmiképpen sem szabad tehát, csak a mai értékeink mentén elemezni, hiszen a vizsgált mű, sem ezek mentén jött létre. Nem követendő példaként mutatok most az egyiptológusok azon konzervatív rétegére, akik ma még megfelelő súlyú bizonyíték nélkül, a tudományos szakvélemény ellenében utasítanak el minden olyan véleményt, ami az építők tekintetében Egyiptomon kívülre mutat. Bár az én véleményem szerint itt már nem is tévedés, hanem egyértelmű szándék fedezhető fel.
Mintha Egyiptom megelégelte volna, hogy az Egyiptom
területén eddig talált archeológiai leletek zömét, a világ
széjjelmarcangolta, és szétszórta a történelem során, a világ szinte
minden részébe, s még ma is, a széjjelhordott történelmi ereklyéknek
csak alig néhány százaléka került e nemzetek múzeumába.
Most
Egyiptom látszik átesni a ló túlsó oldalára, és nemzeti ügyet formál a
civilizációnk bölcsőjéből. Mert a Nílus völgye, az emberiség bölcsője,
és nemcsak egy ország őseitől származó nemzeti örökségét rejti jótékony
homokja.
"Vigyázó szemeitek Egyiptomra vessétek"
Adatok
-
magyar nyelvű
-
Anomália
-
3 682 megtekintés
-
0 darab
-
Minden jog fenntartva!
Számít a véleményed!
Csak regisztrált és bejelentkezett tagok szólhatnak hozzá.
Eddigi hozzászólások
Legyél az első, aki elmondja a véleményét.