A nyilvánvalóan egységes terv és célratörő design egyenesen pofátlan. Főként, ha azt is figyelembe vesszük, hogy bármely más egyéb az időszámítás kezdete előtt az emberiség által létrehozott monumentális építészeti remekműveken felfedezhető, hogy azok többnyire több, kisebb egyéni ízlések, korszakok összeérése.
Legtöbbször ezeket több egymás után következő uralkodó (Egyiptomban fáraó) építette, és így ezek az időben is tudásrétegeket tükröznek. Vagyis nagy építészeti művek, monumentális alkotások ugyan vannak még máshol is, de a nagyobb, vagy monumentális építmények esetében mindig jól észrevehetők a pillanatnyi építők, továbbépítők apró de meghatározó egyéni ízlése, indítékai is. Tehát ezek az időben rétegelt kulturális lenyomatokat is tartalmaznak, s így többféle felismerhető ízlés és építészeti kultúrát ötvöznek egybe.
A gizai piramisok azonban ettől eltérően teljesen egységes tervezést mutatnak. Egy olyan natúr gigantomániát, ami már önmagában is nonszensz lenne egy egyszerű ókori társadalomtól. Főként annak tükrében, hogy a fejlődésük a valós, racionális világban zajlott le. Az adott korban, a társadalmukban meglévő rejtett erőforrások ilyen mérvű elfecsérlése, a halálban való hitük erősítésére, kivégezte volna a valós (élő) világban azt a társadalmat, amely a halott kultúrára ennyi energiát fecsérel. Ráadásul az adott korban az emberek a napi tevékenységük jelentősebb részét kellett hogy az élelmiszer, és egyéb hasznos javak megtermelésére fordítsák, mint ezt ma mi tesszük.
Az úgynevezett szabadidő, vagy netán társadalmilag szabadon leköthető üres kapacitás fogalma még nem is nagyon létezett!
Ennek ellenére az egész gizai piramisokat látszólag egyetlen gigantikus terv keretében, és szinte egyszerre építették fel.

Az építés kora meghatározhatatlan. (Lásd archeo-anomália)
Az Egyiptológusok egy a nagypiramisban talált vörös festék-jelsor alapján bizonyítottnak vélik, hogy Ku-Fu volt az építő közel 4700 évvel ezelőtt. S bár ez ellen a teória ellen több ellenérvem is van, most erről a témáról előrebocsátva csak annyit, hogy: Számomra ez kizárható, tehát: Nem!
Ku-Fu sem volt kivétel a fáraók sorában, annyiban feltétlenül, hogy mindent, amit csak lehetett, s tehetett a kor nyelvén, hieroglifákon megörökített.
Miért nem találjuk "írásos" nyomát akkor ennek a kolosszális (El Gíza) építkezésnek?
Miért csak egy eldugott helyen lévő amatőr módon, és hibásan felmaszatolt "Ku-Fu" felirat árulkodik az építőről?
S hogy nem örökítette meg, "dicső" tettét, mint azt más esetben igen is megtette?
Mi okból nem pingáltatta tele hitvilágával, hőstetteivel a piramisa falait, mennyezeteit, ha nem azon egyszerű okból, hogy ezt nem merte!
Ku-Fu tehát "mindössze" birtokba vette ezeket a már kész, "örökölt" építményeket. Átalakította, a környéket, kiegészítette egyéb építményekkel, már amennyire szükségesnek vélte a saját céljai elérésére.
Bátor volt, mert merte.
Nem akármilyen tettről van tehát szó, hanem arról, hogy az ősök, és istenek jelenlétét, a hatalom erősítésére használta fel.

Elvárásaim a piramisok titkának megfejtésében így már nem is technikai jellegűek, hiszen az ugyanolyan fikciókon nyugodna, mint ma ma a piramidológia, hanem inkább egy az okságban létező információk, útmutatások megtalálása.
A cél s az ok.
Miért és mi okból építhette bárki azt.
Ha ezen a kérdésekre van ésszerű, elfogadható válasz, szemben a jelenlegi súlytalan válaszokkal, nagyon sok minden a helyére kerülne.

Játék a gondolataimmal:

Vegyük tehát sorra, hogy mit is kell akkor keresnie annak, aki megszeretné fejteni, hogy mi is lehet egy ilyen komplex mű, a gizai platón található ősformáció információtartalma, ha korokon, korszakokon átívelő üzenete, "küldetése" van.

Kiindulásként szükséges, hogy néhány peremfeltételt rögzítsünk.
Olyan peremfeltételeket, amiket el kell fogadnunk ahhoz, hogy a bizonyítékkeresésben találhassunk olyan alapokat amelyre építkezhetünk. (sok minden most ki marad, pld. azok részletes bizonyítása)
Ha a művet nem az emberek építtették, illetve az építési szándékot nem az akkori földi humán faj határozta meg.
1. A műnek funkciója volt.
2. A műnek feladatot is be kellett teljesítenie.
3. A műnek üzenetet kell továbbítania jövőbe, mégpedig oly módon, hogy annak tartalma csak a megfelelő tudományos ismeretszint birtokában kapjon, kaphasson jelentőséget.
Az imént felvezetett peremfeltételek logikájából következően tehát a megtalálandó információnak, üzenetnek közvetlen szándékai vannak!

Szerintem a piramisok építésénél egy ma még ismeretlen 3D-s matematikát használtak!
A gizai formáció tehát egy 3D-s térképet tartalmaz, a fellelhető információkban.
A térkép meg kell, hogy mutasson egy helyet, ahol egy a megfelelően fejlett egyed, vagy civilizáció (a megfejtő) számára otthagyták valami konkrétumot.
Hogy ez az üzenetük miből áll, illetve mennyire technikai jellegű, az még a magánkutatásom jelenlegi szintjén is, csak a sejtések szintjén vannak. De gondolom csak annyira technikai, amennyire az átvitt információhoz szükséges hordozó közeg megkívánja. Persze azért azt nem hiszem, hogy ez a fejlődésben lévő humanoid elől elzárt "tudás", mindössze csak néhány "kőtábla" lenne. Olyan dolgot kell tehát meglelnem, amely véletlenül elő sem kerülhet! Vagy ha előkerülne, a fenti gondolati megközelítés nélkül jelentéktelennek kell lennie. Sőt jelentősége sem lehet az előzmények ismeretei nélkül. Még az is lehetséges, hogy egy un. információs fantomot kell megtalálnunk.

Amit találhatunk, abból már sokkal többet tudok leszűrni. Akkor is, ha látszólag, vagy az első pillanatra netán nem is lesz egy eget rengető dolog. Hiszen várakozásaimnak megfelelően, annak információtartalma semmi esetre sem lehet nagyobb, mint amire a készítők elképzelései alapján a megtaláló (s esetleg a fajtája) fel lehet készülve.
Nem találhatok többet, hiszen ez nem csak ránk, (a keresőkre) hanem rájuk, illetve a "projektjükre" (erős idézőjel) is veszélyes lenne.
Amikor itt azt írom, hogy gőzöm nincs, hogy mit fogok találni, azt szó szerint értem.
Nem is sejthetjük még a jelen tudásunkkal, hogy az emberiségnek még mekkora fejlődési utat kell bejárnia egy kozmikus érettséghez.
Ráadásul sejtésünk sem lehet róla, hogy e fejlődés hányad része technikai jellegű fejlődés, és mennyire szükséges, hogy humán legyen. Lehet, hogy egy lehetséges fejlődési út nagyon elején tartunk ma még, de az is lehet, hogy már pont egy kellő pillanatban vagyunk akár a hirtelen fejlődési ugrás fogadására.

Robert Bauwal az "Orion Mysterium" című könyvében megjelent elmélet színrelépésével a világ azt hitte, hogy megtalálta a jó megoldást.
Hát azt nem.
Viszont a módszert, és az irányt igen! (Az origóból az irány az univerzumba vezet) Ez Robert Bauwal elvitathatatlan érdeme. Köszönet érte Mr. Bauwal!
De mivel szerintem a gizai piramisok titkának megfejtése ennél komplexebb, sokrétűbb dolog, így az én saját felfedezésem még nem publikus adatokat ad. A nyomára vezető módszert viszont közvetve, a lapokon folyamatosan közzé teszem. Egyrészt azért, hogy el ne vesszen, másrészt viszont, hogy többeket keresésre ösztönözzem.
A megfejtés számomra jelenleg legfontosabb mondanivalója ugyanis az, hogy csak a megfelelően fejlett humán egyed részesülhet e felfedezés előnyeiből. Azaz ugorj szintet az érettséghez. S ráadásul most még arról sem lehetek meggyőződve, hogy vajon ez a szint egyéni, avagy kollektív szint lehet e?
S bár ez a "Csillagkapu" ígéretét hordja magában, arról sem illik megfeledkeznem, hogy az sem biztos, hogy én magam megugrom e jó magasra tartott lécet.
De azt már tudom, hogy a versenypályát megtaláltam!

• Minden jog fenntartva!