Notice: Undefined index: in /var/www/tttweb/data/www/tttweb.hu/modulok/cikkek/tartalom/cikkek.php on line 36
A Kheopsz piramis építésének módja | Cikkek | Titkos Tudás Tárháza
 

A Kheopsz piramis építésének módja


A Kheopsz piramis építésének módja

A szerző amatőr orientalista és műszaki szakember, aki egy építési-szervezési (lehetséges) módszert vázol fel, mellyel viszonylag kevés emberi erővel, lépésről-lépésre építi fel a piramist. Ez a leírás magyarázatot ad a nagyobb kövek, a bezárt szellőző nyílások és a különböző járatok e lhelyezésére.

A Nagy Piramis valószínűleg áldozati hely, majd többszintes sír volt, melyet a többi piramishoz hasonlóan tájoltak, és építésénél felhasználtak minden akkori építőművészeti módszert. A piramisba írásos emléket nem helyeztek és a későbbi írások sem említik a piramis építéseket. Valószínűsíthető, hogy a Gizehi Kheopsz és Mükerniosz piramis nem egyszerre, hanem a Kheopsz piramis legalább három, a Mükerniosz piramis, pedig két fázisban épült meg. A fázisok között eltelt idő 30 év lehetett.

Az egyszerű nép vallásos kötelezettsége miatt részt vett a piramisok építésben, ezzel remélve a túlvilági gazdagság megváltását, de dolgoztak rajtuk rabszolgák és fizetett béresek is.

A Gizeh-i fensíkon a mostani három nagy piramis (Keopsz, Kefren, Mükerniosz (görögül)) mögötti piramisfaluban mintegy 25 ezer embert lehetett elhelyezni.
Ugyanennyi ember részére voltak gabonatárolók, pékségek, ...stb. a helyszínen. Ebből a 25 ezer főből, kb. 10 ezer fő lehetett a fizikai dolgozó, a többi vezető, munkairányító, illetve egyéb szakmunkás, pék, ács, munkaeszköz készítő, orvos, építész, ...stb. Az építőmesterek családtagjai is itt voltak, feleség, gyerek, ...stb. Végül is a három helyszínen (piramis környéke, vízpart, kőbánya) összességében kb. 20 ezer tényleges kétkezi munkás vett részt egyidejűleg. Napi 12 órás, hatnapos munkahétben.
A Nagy Piramis építése a mai ismereteim alapján a következőképpen történhetett:

Építési területek:
- A Gizehi fensíkkal szemben a Nilus túlsó partján volt a mészkőbánya,
- A köveket egyenként hajóra rakták a keleti parti felrakó kikötőben,
- A hajók a nyugati parton a fennsík alatt a lerakó kikötőben kikötöttek, a köveket itt egykarú emelőkkel szánokra rakták, és vályogból épített, vízzel locsolt rámpán elvonszolták a piramis előtti felvonulási területre.
- A felvonulási területen történt a kövek finomcsiszolása, a végleges méret és alak beállítása,
- Innen a köveket a munkavezető irányításával, egy ugyancsak vályogból épített, vízzel locsolt rámpán a piramisépítés aktuális helyére vonszolták. A használt eszközök: farudak (egykarú emelők), szán (szállító eszköz), kötelek. Kereket, csigát ekkor még nem ismertek.
- Amikor a piramisépítés egy szakasza elkészült a vályog rámpát elbontották.

Az építés szakaszai:
1. Masztaba építés, a masztaba alatti pincesírral. Ennek időszaka jelenleg nem ismert.
2. Kheopsz a masztaba tetejének közepére helyezteti sírkamráját, ezt 26 fok dőlésszögű piramissal befedeti, a piramis lapos tetejére gránit áldozati követ helyeztet. Az áldozati helyhez lépcsősor vezet fel.
3. Kheopsz uralkodási idejét újabb 30 évvel meghosszabbítják. Újabb sírkamrát helyeznek a tetőre, az áldozati kő mögé.
4. A piramist átalakítják 52 fok oldalfal-dőlésszögű (modern) piramissá. A felvezető lépcsősort befedik, így alakították ki a Nagy Galériát. A felső, gránit sírkamrára beroskadás elleni szerkezetet helyeznek, és befejezik a piramis felrakását.
5. A piramist kívülről, kötőanyag segítségével, sima fehér mészkőlapokkal burkolják. Tetejére aranylemez csúcsdíszt helyeznek.

 

A Gizehi piramis-területen lévő temetőben számtalan masztaba található. Ezek közül egy régi és nagy lehetett a Kheopsz piramis alapja. A masztaba alatt állott a Predinasztikus időkből származó sírkamra, amit ma "Befejezetlen sírkamrának" nevezünk. A meredeken felfutó akna lehet az eredeti masztaba, akkor szokásos, nehezen járható lejárata. Az új ferde akna az új lejárat, melyet Kheopsz építhetett, ami 30 fokos lejtésű és a sarkcsillagra néz. Az eredeti sírkamrát, valószínűleg az

akkori észak-déli háboruk miatt nem tudták befejezni. (Ilyen lett volna, mint a Mücerniosz Piramis sírkamrája.)

Először a meglévő alapra helyeztek egy szentélyt. (Nevezzük ezt "Isis Szentélyének") A korabeli szokásoknak megfelelően ehhez piramis formájú, 26 fok dőlésszögű oldalakat készítettek, feljáróval.

A szentély védelmére, az akkori uralkodó, lépcsős piramist készítetett a felső kamra körbeépítésével. A ferdén felfutó, kanyargósan induló "szellőző aknák" "Isis lelkének" közlekedését biztosították.

Ezután az egész építményt befejezték, mint 26 fok dőlésszögű piramist. Ez a piramis az akkori vallás szerinti Napkultuszt szolgálta. Teteje közepén volt az Áldozati Kő, amelyre a Napistennek bemutatandó áldozatokat tették. Az akkori 26 fok dölésszögű piramis tetejére ferde út vezetett fel, melynek helyén most a Nagy Galéria áll. Az Áldozati Kő volt a legszentebb hely akkoriban. Ez alatt állott az akkori "Isis" (vagy valamelyik Élő Isten) Szentélye, melyet ma a Királynő Sírkamrájának nevezünk.

Változott a vallás. Eljött Kheopsz ideje. A fáraó ráhelyeztette a "Szentek Szentjét" saját gránitból készített szentélyét, mellyel önmaga Isten-i eredetét kívánta szimbolizálni. Kheopsz ekkor kb. 20 éves lehetett.

- - - -

Ugye a 2. és 6. kép mennyire hasonló. A 6. kép Snofru, Kheops nagyapjának Dahsuri Északi (Vörös) Piramisának kamráját mutatja. A Kheopsz piramis ebben az állapotban, azonban alacsonyabb volt apja piramisánál, és nem volt eléggé zárható a sírrablók elől. Ezért azt be kellett zárni. Kheopsz megszélesítette az alapot. Felfutó folyosót készítettek az alapba, és az eredeti oldalban elkészítette a "Nagy Galériát". Továbbá egy ejtőköves csapdát állított ehhez a bejárathoz. A Gránit Sírkamra és a Nagy Galéria beszakadás elleni védelmére felhasználtatta nagyapja, Sznofru piramisainál tapasztaltakat. Az egy szinten több sírkamrás királysírok nem ritkák Egyiptomban. A ferde szellőzőaknákat kutatta az UPUAUT Projekt, melynek keretében egy mini-tankra szerelt videokamerával végigjárták a középső és felső kamrák "szellőzőjáratait". Ha ide klikkel láthatja a minikamera felvételei alapján készült műszaki rajzot. A felső kamra északi szellőzője mintha valamit kikerülne. Az UPUAUT Projekt folytatását 2000 végén újra engedélyezték.

Kheoposz, mikor 50 éves volt, újra fáraóvá választották. Ennek ünnepére építészei bravúrt ajánlottak neki, és költséget, rizikót vállalva,(52 fok dőlésszögű) modernizálták a piramist. Végleges formáját a mészkő táblákkal való borítás után nyerte el. Tetejére arany csúcsvédő gúla-borítást helyeztek. A mészkőborítás bizonyára bezárta az összes nyílást. Ekkor Kheopsz 70-80 éves lehetett, amikor meghalt. Utódja Kefrén nem szerette őt, Kheopsz fáraót sosem temették a piramisába, sőt a szokástól eltérően szobrot sem állítottak neki.

Érdemes megnézni a Szakkarai lépcsős piramis építési módját is, hasonló lehetett a Kheopsz piramis megnagyobbítása is.

A három Gizehi piramisban a közös, hogy a bejárati akna azonos szögben ( 30 fok) lefelé indul, és a sarkcsillag irányába mutat.

A fent említett építési elmélet sok hasonlóságot mutat az első kőpiramis, Dzsoszer fáraó piramisának építésénél Imhotep által alkalmazott (ismert) lépésekkel.

Nézzük meg Mükerniosz piramisát, vajon hány lépésben, hány fáraó idején épült? Két különböző stílusú lejárata van. Kefrén piramisának szintén két lejárata van, vajon a külső nem az akkori Isis Temetőjének föld alatti lejárataként indult?


A Gizai és Szakkarai temetkezési terület alaprajza:

1. Giza. A szaggatott vonal jelzi a Nilus árterületének szélét. Az árterületen fekszik a mai Giza város. A három piramistól vezetett a szent út a völgytemplomokhoz. Jelenleg egy Völgytemplom maradt meg, a középső, Khefrén fáraó piramisához tartozó. Eme völgytemplom mögött van a Szfinx, amelynek fejét Kefrén arcmására mintázták. A völgytemplomokban végezték a balzsamozást, és az időszakos szent ünnepek innen indultak. A piramisok mögött összefüggő kőfal (gát) van. A három piramis, a Nilus szintjétől kb. 50 m magasban lévő mészkő fennsíkon fekszik. Kheopsz piramisát nagyszámú kisebb masztaba, és három szatellit (feleség) piramis veszi körül. Keopsz piramisától lefelé vezető út meredek lejtésű. Ezen piramis körül látható az 5 db megtalált "Fáraó Hajója".

2. Szakkara. Érdemes megfigyelni a középső három piramis Gizaihoz hasonló tájolását. Unisz piramisának belsejében láthatók a misztikus túlvilági élettel kapcsolatos feliratok (Halottak Könyve). A Dzsószer fáraó lépcsős piramisát, melyet Imhotep (Aszklépiosz?) tervezett, alabástromból készült hullámos kőkerítés vesz körül. Alabastromból készültek a belső kultikus épületek, és a völgytemplom is. (Továbbá a Memphiszi szobrok is.) Ezek megmaradt részei, olyan jó állapotban vannak, mintha ma készültek volna.

A piramisok építésének három szakasza Bochardt és Hommel szerint:

Az alsó (befejezetlen) sírkamrát valamilyen alapvető fontosságú dolog miatt Kheopsz idején sem fejezték be (vízelöntés?). Az építésnél sok víz folyt el a rámpák locsolása miatt. Az alsó kamra közepén lévő akna, talán vízgyűjtő lehetett.

Az építéshez bizonyára vályogtéglával fedett rámpákat használtak, a köveket fa szánokon, görgők, egykarú emelők és kötelek segítségével továbbíthatták. Az emelést egykarú emelőkkel, és alátámasztásokkal oldhatták meg. Az utakhoz, rámpákhoz felhasznált rengeteg vályogtéglát, végül vízzel bontották el. Víz kellett a vályogtégla utak locsolásához is, hogy a szán csússzon rajta. A sok vizet a piramisok körüli kőgátak tartották meg. Ekkor az alsó kamra is megtelhetett vízzel. Úgy látszik, amikor Keopsz elkezdte építeni Nagy Piramisát, ezen a helyen már állott a középső sírkamrával együtt egy lépcsős piramis. Mükerniosz piramisa is (úgy tűnik) két fordulóval épült. Kefrén piramisa a legrejtélyesebb, lehet, hogy ez a legújabb, és az egy ütemben épült. A vályogtéglás rámpa építésnek egy emléke maradt meg, bár ez 1000 évvel későbbi, a Karnaki templom főpilonjának vályog rámpaszerkezete ma is áll. (Az időjárás 3000 év alatt nem tudta elbontani, olyan hatalmas tömb.)

Végül két érdekesség, a Keopsz piramis felső sírkamrája, és annak ejtőköves zárószerkezete (előkamra).

-

A felső sírkamra statikailag akkor stabil, ha csúcsos kivágás van felette, mert ez öntartó. Ezt biztosították túl, kereszttartó kövek, és azok függőleges távtartó köveinek beépítésével.

Balra középen Meunkaire (Mücerniosz) Gizai piramisának sírkamrája. Talán ilyen lett volna a Kheopsz piramis sírkamrája is. Jobbra egy masztaba az Óbirodalomból. Nézet rajz és keresztmetszet. Balra lent a kezdeti piramis Áldozati Köve látható, (Stone of Sacrifice) ami most a Nagy Galéria felső vége. Úgy tűnik a három Gizai piramis három már meglévő Óbirodalmi sírkamrafölé épült.


A folytatás megtekintéséhez kattints ide!

Adatok

Számít a véleményed!

Csak regisztrált és bejelentkezett tagok szólhatnak hozzá.

Eddigi hozzászólások

#2
2014. jún. 14. 0:12
Mester!
A kövek szállításával és összetételével nem stimmel valami.
Minek szállítana messziről követ?Hiszen ott van.
Nem cikizni akarom csak a tényeket közlöm mert senki nem vizsgálta a kövek összetételét.
Elmondom hogyan csinálták röviden :
A mészkő őrleményt ,port összekeverték vízüveggel (sziksó+homok+hő=vízüveg) ,formába (zsaluba) öntötték a helyszínen,közben szalmiáksót hintettek a beöntött mészkő+vízüveg keverékére és percek alatt megszilárdul.
Bizonyíték:
1 szalmiáksó íze van a piramis hasáb mészköveinek
2 a vörös piramisban nincs szellőzés de van (erős)ammónia szag. Vagyis a kötés közben szabadul fel (vízüveg +szalmiáksó=ammónia)
3 a piramis mészköve forróvízben feloldódik pár perc alatt
4 folyamatos hideg vízben 2nap alatt megpuhul,oldódik
5 a forróvízben feloldott piramis mészkövét az oldatból leszűrjük és további víz elforralással töményebbé tesszük. Ehhez az oldathoz tömény sósavat öntünk és kicsapódik a só elkeverés közben azonnal.Pár óra múlva a maradék folyadék kocsonyává áll össze. Vagyis az oldat vízüveget tartalmaz.
Elég meggyőző?
Ha tudod az építését rájössz ,hogy a piramist mire használták. (ravatalozó)
A terepbejárás és kísérleti elemzés sokkal megbízhatóbb mint olyan kutatókra,professzorokra támaszkodni akik azt mondják,publikálják amit kell.
És persze nem az igazat.
Még a gránitot és a dioritot is öntötték ,de ennek a receptje nem azonos a mészkőével.
No, Adjon Isten!
#1
2009. ápr. 23. 20:14
Egybevetve az egészet, szépen kifejtetted, és sok újat tudtam meg . köszönöm, Miki.
Szabó Gergő webfejlesztő
X
Regisztrálj most és mégtöbb e-könyv lehet a tiéd!         REGISZTRÁLOK
0