Azt állítja a tudomány, Hérodotoszra hivatkozva, hogy a piramis 20 év alatt, 100.000 ember munkájával készült el. Hát akkor számoljunk egy kicsit: van 2 millió háromszázezer kőtömbünk. Tegyük fel, hogy a 365 napból 300 napot dolgoztak. A húsz év háromszáz nappal számolva: 6000 nap. 2.300.000 osztva az összes nap számával= 383 kőkocka naponta. Valószínű, hogy nem non-stop dolgoztak egy nap számoljunk 16 óra munkaidőt. 383:16= 24 kőkocka óránként. Ez azt jelenti, hogy negyed óránként 6 db 2-5 tonna tömegű követ kellett a a helyükre rakni! Igen eszelős tempónak tűnik. Kerekek, csigák, kötelek, daruk és vaseszközök nélkül! Itt valami nem stimmel. Azért sem, mert ebben a számításban nincs benne az, hogy a követ ki kellett bányászni, el kellett szállítani /mert nem ott teremnek a tonnányi kövek a sivatagban/, raktározni kellett, egyenesre kellett vágni és simára csiszolni, elvinni a megfelelő helyre, majd berakni a helyére. Ha ehhez hozzászámítjuk, hogy meg kellett építeni a rámpát, amin felvonszolták a köveket, akkor végzetesen kicsúsztunk az időkeretből.

Az állítólagos rámpával több baj is van. A Nagy-Piramist körülölelő állítólagos rámpákon csak akkor lehetett köveket vonszolni, ha azok meredeksége nem több 10%-nál /azaz 10 méterenként emelkedik 1 métert/. A piramis körüli rámpának másfél kilométer hosszúságúnak kellett volna lennie és magánál a piramisnál háromszor nagyobb térfogattal bírt volna ! Ráadásul ezt a rámpát ugyanolyan anyagból kellett volna megépíteniük /mészkőből/, mint magát a piramist, hogy az kellőképpen stabil legyen még a legnagyobb kövek felvonszolása esetén is. Akkor hol van ez a hatalmas mennyiségű kő?

Az igazság az, hogy ahogy sok modernebb gondolkodású egyiptológus is állítja, halvány sejtelmünk sincs arról, hogyan volt lehetséges felépíteni kezdetleges eszközökkel az emberiség egyik legnagyobb kőépítményét több mint 5000 évvel ezelőtt!

• Minden jog fenntartva!