Notice: Undefined index: in /var/www/tttweb/data/www/tttweb.hu/modulok/cikkek/tartalom/cikkek.php on line 36
A Nagy Piramis szerkezete | Cikkek | Titkos Tudás Tárháza
 

A Nagy Piramis szerkezete


A Nagy Piramis szerkezete
a szerkezeti ábra itt megtekinthető


Az ún. királykamrán kívül, ahol állítólag Hufu szarkofágja van, van még két kamra a piramisban: Az egyik a piramis alatt a földben található, a másik pedig feljebb, ez az ún. királyné kamrája. A hivatalos álláspont szerint mindkettőt félbehagyták, majd kidolgoztak még egy kamrát, ez lenne a királykamra, ahol Hufu aludta volna örök álmát. Hát ennek semmi értelme. Kétszer megváltoztatni az építés terveit, ami alapjában befolyásolja a piramis építését enyhén szólva is kétséges. A föld alatti kamra ránézésre is sokkal kidolgozatlanabb, mint a másik két kamra. Ráadásul a királyné kamrájában semmi sem utal arra, hogy félbehagyták, egységes egészet alkot. Egészen elképzelhetetlennek tűnik, hogy csak azért építették, hogy utána félbehagyják.

A királykamra furcsaságai: a királykamra a királyné kamrájától eltérően fekete gránitból készült és olyan simára csiszolták, amit a mai építőmesterek is megirigyelhetnének. A kövek közé egy késpengét sem lehet beszúrni. Hogyan voltak képesek a gránitot ilyen tökéletesen megmunkálni bronzeszközökkel? A fúrás és fűrészelés nyilvánvaló nyomait látva feltételezhető, hogy valamilyen drágakő fogú fúrókat és fűrészeket kellett használniuk, csakhogy ilyeneket nem találtak egész Egyiptomban. A jobb oldalon az alsó ábra azt mutatja, mintha valamilyen fúrógéppel fúrták volna meg a gránitot.

/Klikk a képekre ha nagyobban akarod látni./

Számos, a negyedik dinasztiából származó diorittáblát találtak, amelyen hieroglifák vannak. A diorit a Földön előforduló legkeményebb kőzet, keményebb mint a vas. A hieroglifák 0,17 mm vastagok, sokszor 0,85 mm-re futnak egymástól párhuzamos vonalak. Mindebből az a következtetés vonható le, hogy keményebb anyagú tűhegyes szerszámokkal kellett hatalmas nyomást kifejteniük a kőzetre, hogy a nyomok bennük maradjanak, ráadásul sokszor szabályos ábrákat kellett rajzolniuk. Vajon milyen eszközökkel csinálták?/A falakat és a mennyezetet alkotó gránittömbök tömege a 30 tonnát is eléri! A kövek mindenféle habarcs vagy kötőanyag nélkül olyan szorosan illeszkednek egymáshoz, hogy egy késpengét sem lehet közéjük illeszteni.

Az egyiptológusok sokáig azt hirdették, hogy a piramisban található egészen szűk járatok, ún. szellőzőjáratok. Hát ez is megdőlt ugyanis ezek a járatok nem vezetnek sehová, tehát nem érnek ki a szabad levegőre! A piramisban kezdődnek és ott is végződnek. Akkor mi célt szolgálhatnak? /A királykamrából kiinduló járatok valóban kiérnek a szabadba. De miért csak ezek?/

A Nagy Galéria rejtélye: vajon milyen ördögi építmény ez, itt a piramis belsejében? A folyosó, amin mászunk felfelé ugyanúgy emelkedik, de beletorkollik a Nagy Galériának nevezett építménybe. Magassága 8,53 méter és ahogy haladunk felfelé a plafon felé úgy csökken a piramis két fala közötti távolság lépcsőszerűen. A Nagy Galéria folyosója magába a királykamrába torkollik. Szerkezetileg ennek az a feladata, hogy megtartsa a Föld legsúlyosabb építményének felső 3/4-nek több millió tonnás tömegét. Ez a hatalmas folyosó 46m hosszú, 2m széles és 8 és fél méter magas, 7 hatalmas gerenda van itt elhelyezve, amely a belső rész fel haladva 8cm-el van beljebb. Ha ezt az egészet vízszintes talajra tervezik, még az is hihetetlenül bonyolult lett volna. De ők az egészet megdöntötték 26 fokos szögben!! Vajon mi szükségük volt a piramis építőinek ennyire megnehezíteni a munkájukat? Miért nem csak egy sima folyosót építettek, mint addig? Milyen célt szolgál a Nagy Galéria? /Klikk a képekre ha nagyban akarod látni./


Adatok

  • magyar nyelvű

  • Thot oldala

  • 6 209 megtekintés

  • 0 darab

Számít a véleményed!

Csak regisztrált és bejelentkezett tagok szólhatnak hozzá.

Eddigi hozzászólások

Legyél az első, aki elmondja a véleményét.

Szabó Gergő webfejlesztő
X
Regisztrálj most és mégtöbb e-könyv lehet a tiéd!         REGISZTRÁLOK
0