Notice: Undefined index: in /var/www/tttweb/data/www/tttweb.hu/modulok/cikkek/tartalom/cikkek.php on line 36
A piramisok Gizában | Cikkek | Titkos Tudás Tárháza
 

A piramisok Gizában


A piramisok Gizában

Mint macska a forró kását, kerülgettem a témakört egész életemben.
S miközben egyre nagyobb ámulattal tértem újra és újra vissza a témakörhöz, s nőtt a hátam mögött a megszerzett információk mennyisége, egyre szaporodtak a kérdéseim is.
Egyre kevésbé fért a fejembe, hogy egy az ősközösségből frissen kitört ókori társadalom, a civilizáció hajnalán, hogyan "tévedhet" ekkorát, hogy a köznapi életben “haszontalan” tevékenységben éli ki, pazarolja el, alkotásra is alkalmas tehetségét. Hiszen rengeteg példa van arra, hogy milyen hasznos lehetett a hétköznapi életben, ha a napi létfenntartással kapcsolatos problémáikat oldják meg. (Öntözőrendszer, ékszerek, művészetek, papiruszgyártás, galvánelem, orvosi-gyógyító jártasság, stb.)
Hogy a fenébe vették mégis a fejükbe, hogy “égígérő” kőtornyot építenek? - Miért?
Persze a történelemből tudjuk, hogy a régi társadalmakban a túlvilágnak, a halott kultúrának nagyobb szerepe volt, mint ma.
- Na de ennyire?
Miért látszik ez óriási aránytévesztésnek?
Nem akarom most az egyiptológiai kutatások eredményét boncolgatni. Nincs is értelme, hiszen (25 évi érdeklődés után) ma már az alapjait kérdőjelezem meg. Én ebben a vitában ma már azoknak adok igazat, akik elfogadják azokat a történelmi jegyzeteket, ahol a Gizában található művek korát özönvíz előttinek datálják. S ebben támogatva érzem magamat amikor is elfogadom John Antony West tudós, geológus tudományos kritériumok betartása mellett dokumentált bizonyítékát, ahol is "West" azt állítja, és bizonyítja be, hogy a Gizeh területén található szfinx, (a piramis komplexummal együtt) sokkal de sokkal régebbi, mint azt sok egyiptológus hiszi. (Ma egyöntetűen ezt állítják.)
"West" tudományos igénnyel leírt, bizonyítása szerint viszont semmiképpen sem lehet fiatalabb, mint 7000 éves. De annál lehet kétszer, háromszor is idősebb. Dr. Robert. Schoch's geológus professzor, a kőzeterózió specialistája egy szakmai kongresszuson (1992 A.S.S. közgyűlésen.) megvédte és a szakmai közönséggel is, elfogadtatta "West" szakvéleményét. S bár a meghívott és jelenlévő egyiptológusok csak némán hallgatták a levezetést, persze fütyülnek az érvekre, és továbbra is kitartanak a - "Ku-fu" építette mintegy 4700 évvel ezelőtt - modell mellett.
A geológia tudománya szerint, viszont ez mai ismereteink mellett szinte lehetetlen.
- Kinek higgyünk tehát?
Egy egzaktabb tudománynak, vagy az egyiptológusok hipotéziseinek?
S persze azt sem értem, hogy mi ez a hirtelen és indokolatlan irányváltás az egyiptológiában, amely hatására most egy csapásra félresöpörnek minden régi feljegyzést, történetírók által is lejegyzett, és a "Ku-fu" -nál régebbi keletkezésre utaló adatokat is. (Valami bűzlik Egyiptomban)
De mivel cáfolhatatlan geológiai bizonyíték található a szfinxnél, s a közvetlen közelében lévő völgytemplomban, továbbá 200 km -el. délebbre Abydosban is vannak hasonló, a "történelem előtti időkre" datálható korú erodációs bizonyítékok, ha továbbra is szilárd talajon szeretnénk maradni, akkor a Ku-fu általi építési lehetőséget el kell vetnünk.

Tehát ha valaki tisztán szeretne ebben a vitában látni, az ne fogadjon el bizonyíték nélkül semmilyen magyarázatot sem. Nem arról van itt szó tehát, hogy Ku-fu tényleges építtetői tevékenységét tagadnánk, vagy csökkenteni szeretnénk az esetlegesen ténylegesen is neki tulajdonítható munkálatok, művek értékét. S arról főképpen nem, hogy azt állítanánk ezzel, hogy nem is csinált Giza környékén semmit sem. Inkább arról lenne szó, hogy amikor Ku-fu Gizában építkezett, akkor már a völgytemplom, és Sphynx létezett. S mivel erre geológiai bizonyítékunk van, nyílván más is tervezte. Továbbá mivel minden jel szerint ennek a régi építményrendszernek tagjai voltak a piramisok is, így tehát megállja a helyét az a következtetés is, hogy Ku-fu idejében valószínűleg csak felújítási és kiegészítő munkálatokat végeztek ezeken az akkor már kész műveken.

A kíváncsiság nézőpontjából az most mindegy, hogy mekkora munkát végeztek. Nem ők készítették és kész.
Ha tehát ebben a vitás esetben is vezetőnk a tudományos gondolkodás, akkor viszont itt egy szokatlan dilemma keletkezik.
Számolnunk kell tehát azzal, hogy a gizai piramis komplexum építésvezetői között jelen kellett, hogy legyen egy a korhoz képest hihetetlenül fejlett, nagy tudású intelligencia, amely az egész építkezést levezette. Műszakilag, és technikailag egyaránt. Hiszen az ősközösségi kolóniákban, a kőkorszakban ez másként elképzelhetetlen. Gyűjtögető életmódot folytató kőkorszaki primitív emberhordák idejében ez másképpen nem lehetséges. (minimum ie. 5000-ben)

Nem csak azért fontos, mert ebben az esetben keresnünk kell az itt megnyilvánult anomália más egyéb jeleit, nyomait, hanem, elsősorban és főként azért, mert ráirányítja a figyelmet arra, hogyha a magasan fejlett, (netán idegen) intelligencia nyomait, szándékait szeretnénk felismerni, akkor ki kell emelkednünk a köznapi gondolkozásból. A hétköznapokból, el kell jutnunk egy olyan (ma még talán csak) vélelmezhető szintre, vagy irányba, amely fejlődési, vagy fejlettségi szintre még nem is jutott el az emberi faj!
Ahová lehetséges, hogy a mi civilizációnk is csak évezredek múltán jut el!

A megértéshez tehát valószínűleg olyan motivációkat szükséges felfognunk, vagy megértenünk, amely értékek itt a földön még meg sem születtek! (Lehet, hogy sosem leszünk képesek felfogni.)
- Óriási dolog ez!
Ugyan akkora, vagy még nagyobb feladat, mintha a kőkor emberének kellene megfejteni egy mai (de kihalt) nagyváros minden titkát minden segítség nélkül. (Talán soha nem fog E-mail kimenni az Internetre, vagy elektromos vezeték átjárni újra a kábeleket)
Sőt még a fenti példánál is nagyobb a mi feladatunk, mert számunkra csak a kevés fellelhető lelet anyag, s a történelem során eltorzult, vagy eltorzított információk, lehetnek a segítségünkre. És érzelmileg sem nagyon vagyunk még függetlenek. (Személyes, vagy anyagi érdekek, nacionalizmus, vallásos érdekek, ...stb.)
Ráadásul a mi esetünkben még az is valószínű, hogy a rejtély címzettje a jövő, vagyis egy olyan kor, s olyan jellegű ismeretek, amely még nem is jött el.

Le kell tehát tisztítani a gondolatainkat, tisztán az információkra, főként annak tükrében, hogy miként extrapolálhatók azok a jövő értékei mentén. S meg kell szabadulni minden érzelmünktől is, mert nagy valószínűséggel azok itt csak vakvágányra juttatnak minket. Fel kell szabadítani a megismerés folyamán az alkotó fantáziát. Ha nem így közelítünk az egész kérdéskörre, csak tévedhetünk. Semmiképpen sem szabad tehát, csak a mai értékeink mentén elemezni, hiszen a vizsgált mű, sem ezek mentén jött létre. Nem követendő példaként mutatok most az egyiptológusok azon konzervatív rétegére, akik ma még megfelelő súlyú bizonyíték nélkül, a tudományos szakvélemény ellenében utasítanak el minden olyan véleményt, ami az építők tekintetében Egyiptomon kívülre mutat. Bár az én véleményem szerint itt már nem is tévedés, hanem egyértelmű szándék fedezhető fel.

Mintha Egyiptom megelégelte volna, hogy az Egyiptom területén eddig talált archeológiai leletek zömét, a világ széjjelmarcangolta, és szétszórta a történelem során, a világ szinte minden részébe, s még ma is, a széjjelhordott történelmi ereklyéknek csak alig néhány százaléka került e nemzetek múzeumába.
Most Egyiptom látszik átesni a ló túlsó oldalára, és nemzeti ügyet formál a civilizációnk bölcsőjéből. Mert a Nílus völgye, az emberiség bölcsője, és nemcsak egy ország őseitől származó nemzeti örökségét rejti jótékony homokja.

"Vigyázó szemeitek Egyiptomra vessétek"

Adatok

  • magyar nyelvű

  • Anomália

  • 2 706 megtekintés

  • 0 darab

Számít a véleményed!

Csak regisztrált és bejelentkezett tagok szólhatnak hozzá.

Eddigi hozzászólások

Legyél az első, aki elmondja a véleményét.

Szabó Gergő webfejlesztő
X
Regisztrálj most és mégtöbb e-könyv lehet a tiéd!         REGISZTRÁLOK
0