Megmutatják az utat az örök életbe? Csak szimbolikus sírjai voltak a fáraóknak? A járatok csak üres sírkamrákba vezetnek? Létezik a fáraó átka? - ezer és ezer kérdés, amelyek mind a piramisok rejtélyére keresik a választ.

Perzsel a sivatagi nap - és körülvesz bennünket egy kripta fullasztó légköre: csak lehajolva lehet továbbhaladni a szűk folyosón, még 20 métert lefelé. egy sarok mögött egy vaslépcsőn vezet az út tovább, majdnem 40 méter felfelé egy magas csarnokba. Mjad a látogató belép a piramis sírkamrájába: úgy ötször tíz méteres, köröskörül gránittömbökkel. a mennyezetet 400 tonna súly terheli. A terem közepén áll Kheopsz fáraó szarkofágja - az emberiség 4500 éves története. Önkéntelenül is lehalkítja minden "betolakodó" a hangját.

Néma sírok
A körülbelül 2,5 millió 137 méter magasra egymásra rakott kőtömb (eredetileg 146,6 m) - a Kheopsz-piramis az ókor hét csodája közül az egyetlen megmaradt építmény. Egyiptomban közel 100 piramis van, valamennyi a Nílus bal partján. Mégis a Kheopsz, Kefrén és Mikerinosz királyok által emeltetett emlékművek a leghíresebbek. Ezek a görögöket, a rómaiakat, az arabokat, sőt még Napóleont is megigézték.

Az, hogy a piramis formájának szimbolikus jelentése van, köztudott. Az is valószínű, hogy sok titkot rejt. Feltehetőleg a papok felszenteltek voltak, szigorúan vigyáztak arra, hogy különös ismereteiket ne ismerhessék meg "civilek". Majd 4500 évvel a síremlékek megépítése után a régészek még mindig nem találtak választ sok kérdésre. Hová temették Kheopsz fáraót?

Az egyiptológusok kétségbe vonják, hogy saját piramisába. Mivel sírkamrája üres volt, és múmiáját sem találták meg még eddig. Az is rejtélyes, hogy hiányzik a királysírról a nehéz gránitszarkofág teteje. A piramisok mindig is vonzották a szerencselovagokat. A IX. században Kalif Al-Mamun, a legendás uralkodó, Harun Al-Rashid utódja, az egész Kheopsz piramist le akarta bontani, hogy kincseket találjon. Ez persze reménytelen volt. Csak egy lyukat vágatott a kőtömbbe, így bukkant rá egy járatra. A legenda szerint felfedeztek egy zöld, arannyal és drágakövekkel gazdagon díszített szobrot. Lehet, hogy az a halotti maszk volt, mely Kheopsz arcát fedte? A mai tudósok szerint olyan ez, mint az "Ezeregy éjszaka meséi".

A nap emlékművei
Lehetséges, hogy az óegyiptomi papok a sírrongálóktól tartva fáraóik múmiáit mindig újabb és újabb rejtekhelyekre tették. Ezért találtak a régészek üres sírkamrákat: múmiák, sőt többnyire szarkofágok nélkül. Afelől azonban semmi kétség, hogy a piramisok 500 éven keresztül, mint a Nap emlékművei, fontos szerepet játszottak a vallási életben. Az egyiptomiak különösen tisztelték Ré-t, a Napistent, az ő fiának tekintették a fáraót. Az uralkodó halála nem jelentette életének végét, hanem csak egy átmenetet a túlvilágba, olyan Paradicsomba, mint a földi élete volt. A sírba tett ételek és italok, illatos esszenciák és nemesi öltözékek is azt szolgálták, hogy az ott tartózkodás boldog legyen.

Az úgynevezett piramisszövegekben (vallásos írásokban, melyeket a sírok járataiban találtak) mindig vannak utalások az isteni lépcsőre, melyeken át a lélek megteszi útját a csillagokhoz vagy a Naphoz. A piramis tehát egy kőből készült létra az égbe. Kheopsz sírkamrájából egy szűk szellőzőakna vezet 42 méter magasan északra a külső falhoz - a Sarkcsillag irányába. Ezen a járaton távozott volna a halott lelke, miután az uralkodó bebalzsamozott holttestét ünnepélyes menettel a piramisba vitték?

A fáraó átka...
A Kheopsz-piramisban összesen három sírkamra van. Az egyiknek mindig készen kellett állnia, ha a fáraó az építkezés befejezése előtt meghalt volna. A mellette lévő Kefrén-piramisnak csak két sírkamrája van. 1970-ben "átröngenezték", mégsem fedeztek fel benne további termeket vagy titkos járatokat. A harmadik gizehi piramisból Mikerinosz szarkofágját - már az ókorban - kincskeresők törték fel. Később el akarták szállítani, de a hajó Spanyolország partjainál elsüllyedt. A fáraó átka - rebesgették a tengerészek.

A gizehi sírok felett láthatatlanul őrködik a nagy Szfinx. Az emberfejű és oroszlántestű kolosszus 73,5 méter hosszú és 20 méter magas. Az emlékművet feltehetőleg Kefrén fáraó idejében állították. Valószínűleg számos titkos járatot őrzött a Szfinx és a piramis között. Elképzelhető, hogy ezen aknák egyikének végén, egy még eddig fel nem fedezett boltozatban fogják megtalálni - a Szfinx közepén - Kheopsz sírját. Ezt állítja a hamburgi Anneliese Wiggert, aki a halott király médiumának tekinti magát. Azt mondta, amikor transzba esett, a Nap fia személyesen bízta rá a titkot. Ezen kívül holttesténél két írást fognak találni a világ összes vallásáról és világunkról szóló ősi tudással. A tudósok visszafogottan reagálnak erre, hiszen ők csak a tényekről beszélnek.
Egy müncheni mérnök, R. Gantenbrink más nyomkeresőkhöz tartozik Egyiptomban. Egy mozgó kamerát talált fel, melyet leeresztett egy szűk nyíláson. Monitoron keresztül követte a távirányítású robot útját, miközben rábukkant a Kheopsz-piramis egyik járatában egy titokzatos kőlapra. E mögött lenne a régóta keresett sír? Ez idáig még nem távolították el a lapot...

Forrás: Ideál

• Minden jog fenntartva!