Notice: Undefined index: in /var/www/tttweb/data/www/tttweb.hu/modulok/cikkek/tartalom/cikkek.php on line 36
Építsünk piramist! | Cikkek | Titkos Tudás Tárháza
 

Építsünk piramist!


Építsünk piramist!

E cikk születésével közel egy időben az Élet és Tudomány is foglalkozott a piramisok építésével "Hányan építették a piramisokat?" címmel. A cikk összefoglaló jellegű, alapja az amerikai Scientific American magazinban közölt írás és egy "amatőr egyiptológus", Stuart Kirkland Wier levelezése. A cikkből csak két megállapítást tartunk érdemesnek idézni, és egy "megfogalmazást" - természetesen a cikk tartalmával egyet nem értve.
Wier megállapítja, hogy a nagy gizai piramis felépítésénél "2,52 billió joule volt az elvégzett munka, mely egy embernél naponta 240 ezer joule munkával volt egyenlő..." A cikk használja a "pontos becslés" megfogalmazást is, és azt az összefoglalást, hogy: "Így, a gigantikus munkához képest mindig volt elég munkás a piramisok építéséhez".

E fantáziát igen megmozgató tudós állítása után azt hiszem, már senkinek se maradt kétsége, hogy a piramisokat továbbra is egy-egy fáraó építette - mint ahogy a tudomány századok óta állítja... - Vagy talán mégis?... (A műszaki életben pedig valami vagy "pontos", vagy csak "becslés", de pontos becslés nincs.)

Mielőtt mi is "felépítenénk" a piramist, kicsit vissza kell élnem az olvasó türelmével, és néhány műszaki részletről beszélnünk kell.

Bármely építkezés csak úgy vezényelhető le, hogy előzetesen műszaki terveket kell készíteni, kiválasztani az építőanyagokat, és utána jöhet a munka vagy az építkezés megszervezése. Egy bizonyos: olyan építkezés még nem volt, ahol egyszerre ezer építőmester egyszerre rohanta volna meg az építményt és egymástól függetlenül rakta volna a falakat - mert egy falnál csak egymás után építhetők be a "téglák", és ez érvényes a piramisok kváderköveire is.

A kopott-Kheopsz "felépítéséhez" nem kell hivatásos vagy "amatőr" egyiptológusnak lennünk, elég, ha csak "turisták" vagyunk és zsebünkben van egy zsebszámológép.

A jegyzeteink szerint a "gúla" jelenlegi köbtartalma: 2 429 485 köbméter. Ha nagyvonalúan elhagyunk 129 485 köbmétert (a felfedezett és a még ismeretlen üregekre), megkapjuk a 2,3 millió köbmétert, mely egyben a jól ismert herodotoszi darabszám is amennyiben egy-egy kvádert kb. egy köbméteresnek tekintünk. Az egyiptológusok 2,5 tonnára becsülik a kövek súlyát, bár a mészkő fajsúlya 2,72 tonna/köbméter. (De használjuk a kisebbet, számolni is könnyebb, és másban is engedtünk már, hiszen az eredeti köbtartalom 2 641 077 köbméter volt.)

Összegezzünk néhány adatot, mielőtt mi is számolni kezdenénk:
- Herodotosz 2,3 millió db kőről beszél;
- a bevezetőben említett szerző 2,6 millió darabbal számol;
- egy cseh kutató 4 456 294 darabot "számolt" ki, melyből két nyilvánvaló dolog következhet: nem ismerte a piramis méreteit, vagy a gúla köbtartalmának kiszámítását.

További állítások:
- százezren építették, három hónapos váltásokban;
- tíz évig épült a kőszállító út és húsz évig a piramis (a fáraó 23 évig uralkodott);
- naponta 315 követ emeltek be (Däniken szerint 400-at).

De mit takarnak ezek az állítások, illetve milyen kérdések merülhetnek fel:
- Be kellett-e építeni napi 315 db-ot? (minimum, mert a napi 314 az évi 114 975, és 20 év alatt 2 299 500 db. Vagyis: kb. 2,3 millió).
A tudomány tehát azt állítja, hogy 20 éven át az év minden napján folyamatosan, minden zavaró tényező nélkül építették a piramist! De mennyi ez a napi 315 kő! (És most minden idők legmagasabb "sztahanovista" teljesítménye következik...)
- Ha a napi munkaidőt maximálisan, reggel 6 órától este 6 óráig állapítjuk meg, és ha a munka folyamatos 12 órán át, akkor óránként 26,25 db, azaz 2,3 perc alatt kellett egy-egy 2,5 tonnás követ beemelni a pontos helyére - és feltehetően csak egymás után, hiszen a piramis nem "kőkása-hegy", hanem igen magas szintű építészeti alkotás.
- Ezt a normaidőt 20 éven át tartani kellett - a kibányászás-megmunkálás-szállítás és a beépítés során (különben nem jön ki a fáraó életkora vagy az uralkodási ideje. A Däniken-féle norma még rosszabb: 1,8 perc. És ez a képtelenség akkor sem változik, ha a befektetett munkát - joulban - fejezik ki.)

A Herodotosz-hívő tudósokat, nemrégen egy másik tudományos ötlet is le akarta söpörni a "pályáról", és közkinccsé tettek egy ókori "High-tech" betont. A publikáció szerint abból az anyagból öntötték a helyszínen a köveket, a piramis lábánál. A fáraó "életkora" miatt a napi 315 db betonkockát ők se kerülhetik meg, miként a 2,3 perces normaidőt sem. (A közlés szerint 20 C-fokon és 1,5 Mpa nyomáson 12-14 óra alatt, 60 C-fokon és 1,5 Mpa nyomáson 1-2 óra alatt kötött meg az új beton.) Aki viszont látta a piramisok képét, annak feltűnhetett, hogy a kváderek nem pontosan egyformák. Olyan "lüke" mester pedig az ókorban sem volt, aki minden kockához külön deszkasablont készített volna. További észrevétel lehet, hogy valami miatt nem terjedt el az új csodabeton, pedig az építészek igazán örülnének neki, hiszen a mai beton 26-28 nap alatt keményedik át teljesen, és addig minden mozgatás vagy beépítés "árt", mert a beton nem kellően szilárd és morzsolódik, törik. Továbbá, a napi "öntések" számát hiába emelték volna akár ezerre, a napi 315 kváder berakása is képtelenség. (A belső terek 15-50 tonnás, gyönyörűen csiszolt gránittömbjeinek berakásáról nem is beszélve.)
Mi az, ami a tudományos állításokkal szemben itt körvonalazódik? (Kheopsz nem építhette fel a "saját" piramisát, más fáraó pedig nemigen kezdett bele az utódjának a sírhelyébe. De akkor ki?)

A "dilletáns" szemek könnyen különbséget tudnak tenni a három nagy piramis és az összes többi kisebb piramis minőségi különbözősége között. Ha szétválasztjuk technikailag, akkor a nagy piramisok, a szfinx és a felső-egyiptomi abydosi Ozirisz sírhely fölényes kőmegmunkálási tudása, valamint a többi egyiptomi építmény feltűnően díszes és feliratos jellegzetességének hiánya ismeretlen időkbe tolja el az építés idejét. Talán még az az állítás is megkockáztatható, hogy ezek voltak a "minták" a későbbi közel 600 különféle piramishoz. De követhető-e ez a fölényes technológia? Igen. A közeli Libanon baalbeki kőteraszának gigantikus méretei (melyre később ráépítkeztek a rómaiak) közelítenek ehhez a színvonalhoz, ahol a pontosan sorba rakott óriáskövek mérete (a cseh Hanzelka és Zikmund mérése szerint) 19,5 méter hosszú és több mint négy méter magas, az egy kilométerre lévő kőbányában pedig ott áll egy már megmunkált óriáskocka, a maga 21,5 méteres hosszával és 1315 tonnás súlyával. (Ez kb. 88 db 15 tonnás kamion súlyával lenne egyenlő.)

Normális ember az ókorban sem okozott magának óriási fáradtságot, miért is vesződött volna ezekkel a nagy kövekkel. (Ezzel a logikával akár egybe kifaraghatta volna a piramist, aztán odatolhatta volna, ahol ma is áll.)

És az ilyen fölényes tudás nyomait tovább lehet követni, akár a törökországi hettita főváros - Hattusa - falainál, ahol a hat méter magas fal óriási, szabálytalan alakú, de pontosan megmunkált kőtömbjeit se földi tudással építették, mely faltípus azonos a perui, sőt, a húsvét-szigeti falak technológiájával. Däniken közöl egy képet és műszaki rajzot egy Puma-punkui, különös alakú andezit építőelemről, mely olyan magas műszaki szerkesztéssel készülhetett, mely több ezer évvel ezelőtt nem volt lehetséges. Däniken ufóbázis hátrahagyott elemeinek tartja azokat a fantasztikusan megmunkált köveket, és lehet, jogosan! (Mi is otthagytuk a holdkompot a Hold felszínén. Az űrhajózásban ez úgy látszik, "bevett szokás"...)

Svachulay S. Endre
UFÓMAGAZIN

Adatok

  • magyar nyelvű

  • Habostorta

  • 4 772 megtekintés

  • 1 darab

Számít a véleményed!

Csak regisztrált és bejelentkezett tagok szólhatnak hozzá.

Eddigi hozzászólások

#1
2014. jún. 14. 0:17
A kövek receptje: Öntött kő
(keress rá!)
Szabó Gergő webfejlesztő
X
Regisztrálj most és mégtöbb e-könyv lehet a tiéd!         REGISZTRÁLOK
0