Egy fejlett államszervezet értelmisége számára mindig nélkülözhetetlen bizonyos fokú matematikai-geometriai tudás. Egyiptomban erre mindenekelőtt a gazdasági életben, az építészetben és a földmérésben volt szükség. Az egyiptomi matematika jelentős vívmánya volt a tízes számrendszer alkalmazása. Egytől kilencig a számokat függőlegesen vagy vízszintesen írt vonalak jelölték. A tízeseket a halom jelével fejezték ki, a százezer az ebihal, a millió a feltartott kezű emberalak. Ez utóbbi végtelen nagy mennyiséget is kifejezhetett. Némelyik számnál meglehetősen sok jelet kellett leírni, ismételni.

A törtek közül a kétharmadnak és a háromnegyednek volt külön jele és, egyébként csak olyan törteket alkalmaztak, melyek számlálója 1 volt. Ezt külön nem jelölték, hanem az r betűt jelölő hieroglifa alatt tüntették fel a nevezőt.

Az egész számokkal az alapműveleteket különösebb nehézség nélkül végezték el. A szorzást duplára és összeadásra egyszerűsítették. Például ha 60-at akartak megszorozni 14-gyel, a szorzót és a szorzandót külön duplázták:

A szorzóból a három alsó összege adta a 14-es szorzást. Az ezekhez tartozó számokat összeadták, és így jött ki a 840. Nézzünk meg egy hasonló szorzást, 12 × 15-öt, hieroglif jelekkel szemléltetve:

Annál bonyolultabb volt - az egységre való redukálás miatt - a törtekkel való számolás, ehhez nyilván táblázatok álltak rendelkezésre.

Az egyiptomi matematika két legfontosabb forrása a Rhind papirusz és a Moszkvai Matematikai Papirusz. Néhány a papirusz témái közül: 10 ember között különböző számú kenyeret szét kell egyenlően osztani; köbtartalom számítások különböző alakú csűröknél; területszámítások; piramisokkal kapcsolatos számítások.

Egy henger alakú csűr köbtartalmának kiszámítása így történt: "Példa egy kerek csűrre, melynek átmérője 9, magassága 10. Vond le a kilencből a kilenced részét, vagyis 1-et, a maradék 8. Szorozd meg 10-zel a 64-et, ez lesz 640. Ez lesz az űrtartalma."

Mai számítás szerint r²?-t kell m-mel megszorozni, az eredmény 635,85, vagyis az egyiptomi eljárás nagyon pontos. A számítás képletben: (d-d/9)² m= 256/81 r²m, tehát a kör területének számításakor a mai r²?-nek 256/81 r² felel meg, vagyis az egyiptomiaknál a pi értéke közelítőleg 3,16 volt. A számítást mindig így kellett végezni.

Elsőfokú egyenleteket meg tudtak oldani, az x-et a "halom" szóval fejezték ki. Geometriájuknak talán legjelentősebb eredménye a négyzetes csonka gúla köbtartalma kiszámításának kidolgozása.

Később III. Amenemhet a matematika terén addig empirikus úton elért ismereteket összegyűjtötte és leíratta, de nem tankönyv alakjában, amely tételeket és bizonyításukat tartalmazta, hanem kényelmesen használható kézikönyv gyanánt, amely gyakorlati célokat szolgált. E mű avat be bennünket az ókori egyiptomiak matematikatudományának titkaiba.

A matematika a görögöknél vált elméleti tudománnyá, de bizonyos, hogy merítettek az egyiptomi tudomány eredményeiből is.

Készítette: Thabet Mona

• Minden jog fenntartva!