Notice: Undefined index: in /var/www/tttweb/data/www/tttweb.hu/modulok/cikkek/tartalom/cikkek.php on line 36
Nagy piramis = nagy rejtély | Cikkek | Titkos Tudás Tárháza
 

Nagy piramis = nagy rejtély


Nagy piramis = nagy rejtély

Egyiptomban száznál is több piramis található. Sőt, szertea világban építettek hasonló dolgokat, például Közép-Amerikában, vagy, amiről kevesebben tudnak, Kínában is rengeteg földből készült piramis áll, de egyik sem fogható a Nagy Piramishoz. Alapjának eredeti hossza 230 méter volt, magassága pedig 146 méter (ma már nyolc méterrel alacsonyabb). Összesen több, mint kétmillió kőből áll, melyek átlagosan két és fél tonnát nyomnak. A legnehezebb gránittömbök között 70 tonnásak is vannak. A kövek nagy része helyben fejtett mészkő, ám a látható felületeken a Nílus túlpartjáról származó turai mészkövet, és a 800 kilométerre levő Asszuánból szállított gránitot használtak. Az oldalhosszak különbsége 20 centiméter, és az alapzat mindössze 2.5 centiméterrel tér el a vízszintestől. Pontosan az égtájak szerint van tájolva, és véletlenül vagy szándékosan, mindössze 2 km-re helyezkedik el a 30. északi földrajzi szélességtől. Mindez a Kr. e. XXV. században, azaz közel 4600 éve épült, amit a szénizotópos kormeghatározás nem teszi kétségessé. Persze köveket nem lehet így vizsgálni, ám köztük habarcsot használtak, és a mész égetésekor a tüzifából apró szemcsék kerültek bele, ezeket elemezték.

A Nagy Piramis (leghátul) és társai
[ A gizai piramisok ]

Az építtető uralkodó, Khufu, oly korszakban élt, amikor Egyiptomkirályai egyre nagyobb és bonyolultabb szentélyeket, sírokat, piramisokatépíttettek maguknak. Az utazási prospektusokból mindenki tudja, hogy Khufupiramisa nem magában áll: két másik piramissal osztozik a gizai fennsíkon,melyet utódai építettek. A szomszédban áll Khafré piramisa (eredetileg143 méter magas), mellette Menkauréé (65 méter), és mindegyikhez számostemplom, sír, és kisebb piramis tartozik (többek között a királynék számára), valamint a Szfinx is része ennek a nekropolisznak.

Hérodotosz görög utazó azt írja, a piramist százezer rabszolga húszévi megfeszített munkával építette fel. Mai számítások (és kísérletek)szerint, amit még építési vállalatok is ellenőriztek, ez a szám inkábba tízezerhez lehet közelebb. Az egyiptológusok abban is egyetértenek, hogy a munkások nem rabszolgák voltak, hanem javarészt parasztok, akik mintegy a társadalom és a király iránti közös hozzájárulásként végezték a munka nagy részét, és ők is csak a dologtalan évszakban. Persze, nem hibáztathatjuk Hérodotoszt, hiszen ottjártakor a piramisok már kétezer éve álltak, és az építés körülményei rég feledésbe merültek. De már ő is feljegyzi, hogy odabenn Kheopsz (azaz Khufu) fáraó nyugszik. Várhatóan mesés kincsek társaságában, így szokás szerint az ő sírját sem kímélték a fosztogatók.

Az első feljegyzett behatolási kísérletet 820-ban tette Al Mamúnkalifa. Rengeteg munkással fogott hozzá a dologhoz. Miután hiába kerestékaz állítólagos titkos bejáratot, egyszerűen elkezdtek alagutat vájniaz épületbe. Hosszú hetek alatt vagy harminc méterre jutottak, és márépp feladták volna, amikor egy hatalmas kő lezuhanását hallották, visszhangozva a folyosókon. Elkezdtek a hang irányába dolgozni, és hamarosan kibukkantak a ma Ereszkedő Folyosó néven ismert részen. A folyosón lefelé haladva a Földalatti Kamrába jutottak, amelyet a piramis alatti kőzetbe vájtak az építők. A kamra üres, és nyilvánvalóan befejezetlen volt, az aljzatból ki nem vájt kőtömbök álltak benne, egyik végéből egy vak folyosó indult, közepén egy tíz méter mély akna, amit kőtörmelék töltött ki. A folyosón visszafelé haladva megtalálták a valódi kijáratot is, bár a turisták máig a kalifa által vájt kényelmesebb járatot használják. A hang amit hallottak, a mennyezetről levált álcázó kőtömbtől származott, amely mögött egy hatalmas gránittömb zárta el az utat. A tömböt megkerülték a mészkőfalba vágott úttal, és egy másik járatba, az Emelkedő Folyosóba értek. Itt hamarosan újabb blokk zárta el útjukat. Miután elvésték az első követ, a mögötte levő csúszott a helyére, majd azután még egy, és így tovább. A kalifa emberei végül 40 méternyi kőtől tisztították meg a folyosót. Továbbhaladva az alagút a 8 méter magas Nagy Galériában folyatódott. A galéria aljából egy vízszintes folyosó a (tévesen) Királynő Kamrájának nevezett helységbe érkezett. Az egyenetlen padlójú szobában semmit sem találtak, csak egy üres falmélyedést, amelyben valaha szobor állhatott. A galéria felső végéből az Előkamra nyílt, amely egy 6x12 méteres, 6 méter magas terembe, a Királyi Kamrába vezetett. Közepén egy hatalmas vörös gránit szarkofág állt, fedél nélkül. Máskülönben a helység teljesen üres volt.

[ A Nagy Piramis járatai ]
A piramis járatai. A: Bejárat B: Ereszkedő folyosó C: Emelkedő folyosó D: Nagy Galéria E: Előkamra F: Királyi Kamra G: "Teherelosztó kamrák" H, I:"Szellőzőaknák" J: "Királynő Kamrája" K: "Kút-akna" L: Földalatti Kamra

Csalódottságukban a következő években a finom külső borítóköveketleszedték (ezek már csak Khafré piramisának csúcsán láthatóak) építkezésekre használták, sőt, később megpróbálták lebontani az egész piramist. Hogy hová lett a múmia és a kincsek, senki sem tudja. Pedig az Előkamrát három, függőleges vájatban mozgó, több tonnás kő zárta el, még most is láthatóak a falban a kötelek számára kialakított hornyok, amelyekkel helyükre eresztették őket. Akik ezt végezték, nem kellett, hogy a piramisban ragadjanak. A XVII. században egy angol matematikus felfedezett egy törmeléktől eltömített, szűk, majdnem függőleges járatot, amely a galériát kötötte össze az Ereszkedő Folyosóval. Az járatok lezárása után itt préselhette át magát néhány munkás - és talán a tolvajok is itt jutottak be? Kérdés persze, hogy ki tudták-e csempészni a kincseket, szobrokat, a szarkofág fedelét ezen a kis járaton? És hogy kaptak levegőt?

Az 1800-as években lendületet kapott a kutatás. Egy lelkes amatőr,az angol Vyse ezredes dinamittal képzelte el a folytatást. Módszeredurva, de eredményes volt: ő fedezte fel a Királyi Kamra fölötti hatalmas teherelosztó kamrákat. Az egész piramisban egyedül itt találtak feliratokat, amelyeket a munkások hagytak a köveken, a logisztikát megkönnyítendő. Még érdekesebb azonban az az elem, amely minden korábbi és későbbi piramisból hiányzik, az úgynevezett "szellőzőjáratok". Ismert volt, hogy a Királyi Kamra északi és déli falából egy-egy 20x20 centiméteres járat indul, nagyjából 45 fokban felfelé. 1872-ben Waynman Dixon megbontva a Királynő Kamrájának falát, hasonló, eddig befalazott járatra lelt. Az egyikben egy fadarabot, egy bronz kampót, és egy gránitból készült golyóbist talált. Waynman csuklókkal egymáshoz csatolt vasrudakat tolt fel a járatba, naplója szerint hatalmas felfedezést remélve, ám a rudak beszorultak, és azóta is ott vannak.

A déli akna vége
[ A déli akna vége ]

A járatok feltárására 1992-ig kellett várni, amikor Rudolf Gantenbrink saját építésű, kamerával ellátott robotjával, az Upuauttal végigjárta azokat. Megtalálta a Királyi Kamra "szellőzőjáratainak" kijáratát a piramis felszínén, és megtisztította az azokat eltömítő sok kiló homoktól és törmeléktől, amit a szél, az erózió, és a behatolni igyekvő tolvajok hordtak be. Szerződésének megfelelően a kutatási engedélyért cserébe ventillátorokat szerelt a járatok végére, aminek köszönhetően a turisták lehellete kevésbé károsítja a falakat. Következő évben továbfejlesztett robottal indult el a Királyné Kamrájába. A járat azonban erősen változó szélességű, magasságú, itt-ott kidolgozatlan vagy elmozdult kövekben akadt meg a robot, amit újra és újra át kellett tervezni. Az északi járatban megtalálta Waynman vasrúdjait, ám a járat a Nagy Galériát elkerülendő olyan erősen vált irányt, hogy a robot nem bírt tovább haladni. A folyosón távolabb mindenesetre kivehető valamilyen tárgy, talán a kampó tartozéka, és egy törött fa pálca. A déli járat végére viszont - hetek munkája árán - sikerült eljutni. Azonban ez nem a piramis felszíne, hanem egy különös "ajtó", vagyis egy kőblokk, amelyből két fogantyúszerű rézdarab áll ki. Pontosabban, lehet, hogy a fogantyú a túloldalon van, és mi az eldolgozott végét látjuk? Mindenesetre több, mint száz éve ez volt az első felfedezés a Nagy Piramisban.

Az átfúrt lezárólap...
[ Az északi akna vége ]

Mindez egészen szeptember 17-ig volt így, amikor egy másik csoport újabb robotot küldött a piramisba. Sikerült végigmenniük az északi járaton, amelynek végében egy ugyanolyan "ajtót" találtak. Sőt, nagy várakozások közt, egy élő tévé-show keretében átfúrták az egyik ajtót, és a kamerát bejuttatták mögé. Hogy mit találtak? Semmit. Vagyis némi távolságra egy következő követ, immár réz bigyusz nélkül. Sajnos azóta semmilyen adat nem került nyilvánosságra, talán exkluzív szerződést kötöttek a National Geographic-kal.

...és ami mögötte van.
[ Az északi akna vége mögött ]

De töprengeni így is van min, mert egyre nagyobb rejtély, hogy mire szolgál ez a négy akna, amely rendkívül bonyolulttá tette az egész építkezést. Szellőzőjáratok? De miért voltak lezárva az alsó aknák, mindkét végükön? És nem féltek, hogy madarak, bogarak másznak be rajtuk a fáraó sírjába? Csillagvizsgálók? A számos pontban irányt változtató járatokba még halvány fény sem szűrődik be. A legelfogadottabb nézet, hogy a fáraó lelke ezen át távozott az égbe. De hogy miért csak ebben a piramisban van, és miért vannak lezárva, az egyelőre rejtély. Mint ahogy az is, van-e valami a következő kő mögött, vagy valahol máshol vár ránk egy még feltáratlan kamra?

Koronczay Dávid

Adatok

  • magyar nyelvű

  • fu.web.elte.hu

  • 3 608 megtekintés

  • 0 darab

Számít a véleményed!

Csak regisztrált és bejelentkezett tagok szólhatnak hozzá.

Eddigi hozzászólások

Legyél az első, aki elmondja a véleményét.

Szabó Gergő webfejlesztő
X
Regisztrálj most és mégtöbb e-könyv lehet a tiéd!         REGISZTRÁLOK
0