Szinonimái

gúlák, mer (óei.), pir-m-usz, per-em-usz

Piramisépítészet

Az építkezésnél résztvevő építőmesterek számát 4000-30000 főre becsülik (Hérodotosz 10000-re). A munkálatok a piramis helyének kijelölésével és betájolásával kezdődtek. Ezzel egyidőben megépítették a piramiskikötőt, a rakodópartot. Az építkezési terület és a kikötő közé egy feljárót építettek. A piramisok többségét turai mészkővel borították, amelyet a Nílus túlsó partján lévő kőbányából fejtettek ki. Ezután következett a pedzs sesz rítusa, amit követően elkezdődött a valódi piramisépítészeti munka. Több munkacsoport dolgozott, akik először megépítették a piramis magját, elhelyezték a sarokköveket és a fedőtömböket, majd kialakították a halotti kamrákat és végül ráépítették a többi tömböt egészen a csúcsig, ahol a piramidion lehelyezése zárta a munkát. Többféle elmélet is született arra, hogy hogyan is építhették fel a piramisokat, de bizonyíték egyikről sem maradt fenn.

Piramisok

Négyzetes alaprajzú gúlák, amelyek 42°52°-nyi hajlásszöggel emelkednek a sziklába vájt sírkamra fölé. Kezdetben lépcsőzetes piramisokat emeltek, amilyen Dzsószer fáraóé, majd következtek a gúla alakúak, melyekből közel hatvanat építettek. Ezek egyenes falú oldalai a héliopoliszi ben-ben kő kultuszára vezethetők vissza. A piramisok jól mutatják, hogy milyen színvonalat értek el az egyiptomiak a munkaszervezésben, hiszen speciális munkások ezreinek, s áradások idején közrendű szabadok tízezreinek a tevékenységét kellett összehangolniuk és eredményessé tenniük. Magasságuk változó. A legnagyobb Kheopszé, eredetileg 146,7 m, a legkisebb alig 10 m magas. A korai piramisok kőből készültek, a 12. dinasztia királyai azonban többnyire agyagtéglát használtak, amely szintén állta az időjárás viszontagságait. Az építmény sima mészkőlapokkal volt burkolva. A külső mészkőborítást gyakran lelopták, s a téglaépítmény csupaszon maradt. A 13. dinasztia trónra lépésével végleg eltűntek a piramis formájú királysírok, és kialakultak az Újbirodalomra jellemző óriási sziklasírok.

abu szíri piramisok

Hentkáwesz piramisa
Neuszerré piramisa
Noferefré piramisa
Noferirkaré piramisa
Szahuré piramisa

Amenemhet, I. piramisa

Eredeti magassága 55 m (ma már alig 20 m magas), oldalak hosszúsága 78,5 m, dőlésszög 54° 27' 44", alapja 105 × 105 m volt eredetileg. Nagyon megrongált piramis, belseje még nincs átkutatva.

Amenemhet, II. piramisa

Eredeti magassága és a dőlésszög meghatározhatatlan. Alapja 105 × 105 m. A dahsuri tört piramistól délkeletre található. Tájolása nem olyan pontos a négy égtáj irányában. Mészkőből épült, ma már csupán szétszórt törmelékhalmaz.

befejezetlen piramisok

Dzsedefré piramisa
Noferefré piramisa
Noferirkaré piramisa
Szehemhet befejezetlen piramisa

dahsuri piramisok

Amenemhet, II. piramisa
Amenemhet, III. dahsuri piramisa
Dahsuri tört piramis
Szeszósztrisz, III. piramisa
Sznofru dahsuri piramisa (4. din.)
Sznofru dahsuri piramisa (9. din.)
Vörös piramis

dahsuri tört piramis (= dahshuri tört piramis = dahszúri tört piramis = Sznofru déli piramisa = Tört Piramis)

Sznofru építtette, a Vörös piramistól délre, 2 km-re fekszik. Homokra épült, ezért megsüllyedt és repedések keletkeztek rajta, de még így is ez a legépebben maradt piramis. Eredeti magassága 105 (119,712) m, de 128,5 m-esre tervezték. Az alapterülete 188,6 × 188,6 m, dőlésszöge 54°27'44", 43°22'. A piramis téglasorainak rakása még a régi elvet követi, mikor a kőtömböket függőlegesen illesztik a központi maghoz. William Fix arra hívja fel a figyelmet, hogy a gizehi piramisokon kívül - Dzsószerétől kezdve - héjszerűen épültek: egy belső magra fokozatosan készültek a piramis megnagyobbításai. Ezeknek a piramisoknak a teste tömör és sokkal kisebb kváderekből áll. A 4. legnagyobb piramis Egyiptomban. Tőle délre egy szatellit piramis található.

dinasztia, 4. piramisai

Dzsedefré piramis
Kephrén piramis
Kheopsz piramis
Mükerinosz piramis

dinasztia, 5. piramisai

Az 5. dinasztia fáraóinak többsége Abu Szírben építtette fel piramisát. Az 5. dinasztia piramisai építészetileg is és stílusukban is különböznek a gizehi piramisoktól. Sokkal kisebbek és gyengébb minőségű helyi kövekből épültek.

Iszeszi piramisa
Neuszerré piramisa
Noferefré piramisa
Noferirkaré piramisa
Szahuré piramisa
Unisz piramisa
Uszerkaf piramisa

dinasztia, 6. piramisai

Merenre piramisa
Pepi, I. piramisa
Pepi, II. piramisa
Teti piramisa

Dzsedefré piramisa

Abu Roásban található. A 4. dinasztiában építtette Dzsedefré fáraó. Alapja 100×100 m. Csaknem teljesen tönkrement befejezetlen piramis.

Dzsehutimesz piramisa

Az 1997-es ásatási munkák folyamán találtak rá a piramis alapjaira a Dzsehutimesz sír tetején.

Dzsószer piramis

I.e. 2600 körül Szakkarában épült hatlépcsős piramis, amely az első volt Egyiptomban. Dzsószer, a 3. din. 2. királya építtette Imhotep által. Először alkalmaztak nagy építkezéshez bányászott, csiszolt követ. Ehhez Imhotep a földműves lakosságot mozgósította főleg az áradások idején, amikor egyébként sem sokat tehettek volna a szántóföldeken. A piramis eredeti alapja 125×125 m, eredeti magassága 61 m. Eredetileg a piramist négylépcsősre építették, később megnagyobbították hatlépcsősre. A piramist és környékét 547×278 m-es kerítéssel vették körül.

gizehi piramisok

Kheopsz piramisa
Kephrén piramisa
Mükerinosz piramisa

hawarai piramis

III. Amenemhet síremléke. A magja a szikla volt, amelyet szárított téglákkal építettek körbe, majd a kész piramist mészlőlapokkal burkolták be. Eredeti magassága 81,5 m, oldalak hosszúsága 105 m, dőlésszög 57°15'50". Azért kapta a Fekete Piramis nevet, mert sötét színű nyerstéglából és bazaltból építették. Most kb. 30 m magas. 1894-ben Jacques de Morgan tárta fel. Ez volt Egyiptom utolsó nagy piramisa. A piramis mellett a Labirintus maradványai, délre egy kis szatellit piramis romjai találhatók.

Hentkáwesz piramisa

Henutszen piramisa

1998-ban nyitották meg a turisták számára. Keleti oldalán ( a képen az előtérben) egy Ízisz templom maradványai láthatók.

Hotepheresz mellékpiramisa

Iszeszi piramisa

Szakkara déli részén helyezkedik el. Eredeti alapja 86,5 × 86,5 m, ma 78,75 m, az oldalak dőlésszöge 52°. Magassága kb. 52,5 m. Jelentős mértékben megrongált piramis. A piramiskomplexum a piramisból, egy halotti templomból és egy mellékpiramisból áll. A piramis bejárata a föld szintjén helyezkedik el a piramis északi oldalán.

Kheopsz piramis

A 4. dinasztiából származik, Kheopsz fáraó építtette. Ez az egyetlen, amely megmaradt az ókori világ 7 csodája közül. 1819-ig ez volt az egyedüli piramis, amelybe be lehetett menni. A piramis egyik oldalára 1993-ig fel lehetett mászni, ezt azonban a sok baleset miatt betiltották. 230,37 × 230,37 m alapú piramis Gizehben. A 19. századi utazók és tudósok tévesen hosszabbnak mérték az alapéleket (La Pére: 232,751, Vyse 232,867, Gill: 231,798 m), mert a piramis sarkainál talált hatalmas üregeket a sarokkövek helyeinek hitték. Petrie 1883-ban azonban meggyőzően kimutatta, hogy ezekbe az üregekbe a piramis körüli útburkolatnak egy lapos köve került, s tulajdonképpen ezen állt a piramis igazi sarokköve. Mivel ezek a foglalat üregek mintegy 50-90 cm-rel kintebb állnak a piramis valódi alapélénél, a piramis alapéle rövidebb lesz. Ezt Petrie 230,347, később J. H. Cole 230,36375 méternek mérte. Ez utóbbi a valós adat. Petrie az eredeti magasságát 146,71 méterben, míg Cole 146,729 méterben állapította meg. Ma már csak 137,18 méter. Oldalainak dőlésszöge: 51°51'14". Ez Piazzi Smith meghatározása 1864-ből. Petrie az átlagos lejtésszöget az északi oldalon 51°50'40"ą1'05"-nek mérte, ellenben Cole 1925-ben a nyugati oldalon mért, ahol 51°52' volt ez az érték. Becsült térfogata 2521000 m³. Az északi tájolás mindössze 3'6" eltérést mutat a valóságoshoz képest. Piazzi Smith 1865 elején finom muszerekkel megállapította, hogy a Kheopsz piramis a 29°58'22" földrajzi szélességen fekszik. A 22"-et később 51"-re pontosították. 1988 márciusában a Magyar Uránia csillagvizsgáló kis csoportja járt Egyiptomban. Programjuk részeként a piramis szélességi fokon való elhelyezkedését vizsgálták. Ehhez egy műholdas Doppler vevőkészüléket állítottak fel a piramis délnyugati sarkán. Both Előd, a csoport csillagásza megállapította, hogy a piramis középpontja 75"-cel van délebbre a 30. szélességi foktól. Tehát a magyar csillagászok által kimutatott érték: 29°58'45". 2,3 millió db kőtömbből épült, amelyeknek átlagsúlya 2,5-3 t. A kőtömböket 210, egyenként 2,5 tonna súlyú támpillér tartotta, s átlagos magasságuk kb. fél méter volt. Akad 15 t súlyt is meghaladó kő. Kiterített köveivel mintegy 48000 km²-nyi területet foglalna el. Építésénél 185 ezer ember vesztette életét. I. E. S. Edwards arra a feltevésre jutott, hogy a Kheopsz piramis alapjába foglalt kilenc méter magas szikladombot szándékosan nem csiszolták le az alap szintjéra. Ez a domb volt ugyanis az eredeti Ősdomb vagy a Teremtés szigete, ahol az idő elkezdődött, elsőnek jelent meg az élet. Ezt a helyet már a történelem előtti időben is tisztelték. Kheopsz neve egyetlen helyen szerepel, a királykamra feletti padlásszerkezet egyik kamrájában van vörös okkerrel a kőre festve. Nyitva 9⁰⁰-16⁰⁰-ig. Keletre tőle 3 szatellit piramis helyezkedik el.

ko-kómei piramisok

Dun emeltette a Kó-komei piramisokat a mostani Szakkara mellett.

középbirodalmi piramisok

Ekkor vált általánossá, hogy a piramist nyerstéglából építették fel és aztán kiváló minőségű mészkőlapokkal borították be.

láhúni piramis

II. Szeszósztrisz síremléke, amely a fáraó székhelyének közelében épült. Eredeti alapja 105×105 m. Északkeleti sarkánál szatellit piramis. Az ezt megelőző piramisokhoz képest jelentős szerkezeti eltéréseket mutat.

lépcsős piramisok

Ezek előzték meg a valódi piramisokat. A fáraók teste a piramisok alatti aknába került. Ezekhez a piramisokhoz is kapcsolódott körfal és halotti templom, de a feljáró és a völgytemplom ebben az időszakban még nem alakult ki, viszont a körfal déli részében épült egy második sír, ahová feltételezések szerint vagy a király zsigereit temették vagy csak kenotáfiumként szolgált.

Dzsószer piramis
Haba piramis
meidumi piramis
szakkarai lépcsős piramisok
Szanaht piramisa
Szekhemkhet piramis

listi piramisok

Amenemhet, I. piramisa
Szeszósztrisz, I. piramisa

mazgunai piramisok

meidumi piramis (= Hamis piramis = Hui piramisa = Hunej piramis = Huni piramisa = médumi piramis = mejdúmi piramis)

Eredetileg hétlépcsős piramisnak indult, majd nyolclépcsőssé bővült. Végül a lépcsőket feltöltötték, és az építmény megkapta a tulajdonképpeni piramisforma burkolatot. Valószínűleg Hui, a 3. din. utolsó királya számára kezdték el építeni a piramist, majd Sznofru, a 4. din. utolsó királya fejezte be. Alapterülete 146×146 m, eredeti magassága 118 m. Délre tőle egy szatellit piramis található. Közelében épült Rahotep masztabája.

mellékpiramisok

Hotepheresz, I. piramisa
királynők mellékpiramisai

Merenré, I. piramisa

Az eredeti alapja kb. 80×80 m, magassága 50 m volt. Jelentős mértékben megrongált, alig átkutatott piramis. I. Pepi piramisától D-NY-ra fekszik.

Neferefré piramisa

Neuszerré piramisa

Eredeti magassága 51,5 (50,1?) m, az oldalak széléssége 81 (78,8?) m, a dőlésszög 51° 50' 35". Szahuré piramisától közvetlenül délre helyezkedik el. Délkeleti sarkánál szatellit piramis maradványai.

Noferirkaré piramisa

Eredeti magassága 73,5 m (70 m), az oldalai szélessége 104 m (105 m), dőlésszöge 53° 7' 48". Ez ma mindössze 50 m magas, de mégis a legmagasabb az 5. dinasztia piramisai között. A fáraó halálakor sem a piramist, sem a halotti templomot nem fejezték még be, a feljárót és a völgytemplomot pedig Neuszerré alakíttatta át.

Pepi, I. piramisa

Iszeszi piramisától É-NY-ra fekszik Dél-Szakkarában. Eredeti alapja kb. 80×80 m. Nagyon megrongált, alig átkutatott piramis. A piramis egy bejárattal rendelkezik, amely egy kápolnaajtóként funkcionált és a piramis északi oldalának közepéről vezetett a földszinti kamrába. A vízszintes átjáró három oszloppal van eltorlaszolva, amely egy előszobával folytatódik, nyugati irányban, ahol a király halotti kamrája helyezkedik el. A királyi kamrában egy rózsaszín gránitból készült kanópuszládát találtak, amely a szarkofág előtt van a padlóba süllyesztve, közelében I. Pepi gondosan becsomagolt zsigereivel.

Pepi, II. piramisa

Ma már rombadőlt, eredetileg 52 m magas és 78,6×78,6 m alapú sírépítmény. Iszappal kötött, kisméretű kőblokkokból épült és turai mészkőborítást viselt. Belső helyiségeit az Unisz piramis rendszerének megfelelően alakították ki. A falakat borító piramisszövegek kitűnő állapotban maradtak fenn.

Szahuré piramisa

Az első abu szíri piramis. Eredeti magassága 49,6 m (48 m), az oldalak szélessége 78,1 m (78,5 m), dőlésszög 50° 11' 40". Ma már csupán 36 m magas. Az 5. dinasztiában építtette Szahuré fáraó, Haemuaszet restauráltatta a 19. dinasztia idején. Délkeleti sarkánál egy szatellit piramis maradványai.

szakkarai piramisok

Dzsedkaré piramisa
Dzsószer piramis
Eltemetett piramis
Ibi piramisa
Iszeszi piramisa
Khendzser piramisa
Merenré piramisa
Merikaré piramisa
Pepi, I. piramisa
Pepi, II. piramisa
szakkarai lépcsős piramisok
Szanaht piramisa
Szehemhet befejezetlen piramisa
Teti piramisa
Unisz piramisa
Uszerkaf piramisa
Uszerkaré piramisa

szatellit piramisok --> mellékpiramisok

Szehemhet befejezetlen piramisa

Befejezetlen lépcsős piramis. A második lépcső egy része ránk maradt. Alapja 120 × 120 m. Dzsószer piramisától É-NY-ra fekszik.

Szeszósztrisz, I. piramisa

Eredeti magassága 61 m, oldalak hosszúsága 105 m, dőlésszög 49o23'55". A piramist 1882-ben fedezte fel Gaston Maspero, a feltárást 1894-ben J. E. Gauthier és Gustave Jéquier folytatta.

Szeszósztrisz, III. piramisa

Eredeti magassága 78 m volt, mostanra csaknem egyharmadára fogyatkozott.

Taharka piramisa

Nurinál áll ez a piramis, Napata közelében, a 4. kataraktánál. Taharka volt az első, aki ide temetkezett, majd őt még 19 király és 53 királynő követte. A piramis homokkő téglákból épült így az időjárás nagyon megviselte.

téglapiramisok

Amenemhet, II. piramisa
Hawarai piramis
Ibi piramisa

Teti piramisa

Uszerkaf piramisától É-K-re fekszik. Eredeti alapja kb. 64 × 64 m, magassága kb. 43 m volt. Szakkara legészakibb királyi piramisa, amely jelentős mértékben megrongált. Délkeleti sarkánál és északkeleti oldalán két szatellit piramis maradványai.

tört piramisok

Dahsuri tört piramis

Unisz piramisa

A dzsószeri szentkörzet délnyugati sarka közelében áll. Külső megjelenésében sziklás dombra emlékeztet. A piramist 1881-ben nyitották meg. Eredeti magassága 19 m, alapjának hossza 67 m volt. Ebben a piramisban jelennek meg először a vallásos tárgyú sírfeliratok, a piramisszövegek. I.sz. 800 körül betört ebbe a piramisba Ahmed, az asztalos, aki vörös tintával felírta nevét belülre. Ő valószínűleg ugyanaz a személy, aki a Kheopsz piramisba is behatolt i.u. 820-ban.

Uszerkaf piramisa

Uszerkaf a dzsószeri szentkörzet északkeleti sarka közelében építtette fel piramisát. Alapja 73,3 (70,4×70,4) m, eredeti magassága 49 (44,5) m. Az oldalak dőlésszöge 53°. Bár Haemuaszet a 19. dinasztia idején restauráltatta, jelentős mértékben megrongált piramis. Délre és keletre tőle két szatellit piramis található.

zavijet al-arjani piramisok

Ezek a piramisok félúton fekszenek Gizeh és Észak-Szakkara között. Két piramis található itt, amelyeket csak a sivatagon keresztül lehet megközelíteni lóháton. Az északibb talán egy 3. dinasztiabeli lépcsős piramis. A másik talán 4. dinasztiabeli.

Haba piramisa

Készítette: Thabet Mona

• Minden jog fenntartva!