A hagyományos történelemkönyvek szerint a piramisokat a fáraók temetkezési helyéül építették. Már az uralkodó születésekor elkezdték az építkezést, hogy halála napjára készen álljon a titokzatos nyughely. Kairótól 20 km-re áll a Kheopsz-piramis. Alapterülete 53 ezer négyzetméter. 147 m magas, 2 millió 300 ezer kőkockából áll, melyek egyenként 2,5 tonnásak. A közelben nem található kőzetből vannak kifaragva. Vajon hogyan szállították ezeket oda?

  Kutatók kiszámították, hogyha 20 ezer munkás 10 kockát tesz a helyére, akkor 664 évig épült volna a piramis, ami elég hosszú egy uralkodó életkorához képest, még ha aggastyánkort ér is meg az illető. Talán nem kell különösebb logika ahhoz, hogy feltételezzük, ezek az építmények nem elsősorban temetkezési helyek. Az egyenlítőn fekvő piramisok eredeti magassága szorozva 1 milliárddal egyenlő a Föld-Nap távolsággal. Az Orbiter-2 űrszondának a Hold felszínéről készített felvételei nagyon is figyelemre méltóak. Nyolc hegyes torony árnyékát mutatják a fotók.

  Abamov, szovjet kutatási mérnök elemzése megdöbbentő eredményt mutat. Ezek az objektumok ún. abakuszt alkotnak a Holdon. A mérnök szerint e holbéli tárgyak elhelyezkedése hasonló a Kheopsz, Kefren és Menkaure fáraó által Gizehben épített piramisok térbeli elhelyezkedéséhez. Ha azt mondjuk, hogy ezek az építmények a Holdon egy idegen civilizáció munkái, akkor legalábbis elgondolkodtató a sok egybeesés földi rokonaikkal. Talán a piramisokat is földön kívüliek építették?

Kalmár János

• Minden jog fenntartva!