Notice: Undefined index: in /var/www/tttweb/data/www/tttweb.hu/modulok/cikkek/tartalom/cikkek.php on line 36
Új elmélet a piramisok keletkezéséről | Cikkek | Titkos Tudás Tárháza
 

Új elmélet a piramisok keletkezéséről


Új elmélet a piramisok keletkezéséről

Egyiptom ősi piramisai valószínűleg annak köszönhetően jöhettek létre, hogy a királysírok köré falakat akartak felhúzni a Nílus mentén lakók. Az új elmélettel egy német kutató, a fáraók temetkezésének nemzetközileg is elismert szaktekintélye állt elő.

Günter Dreyer, a Német Régészeti Intézet vezetője Kairóban, Egyiptom fővárosában.

A tekintélyes archeológus nemrégiben új elmélettel állt elő a piramisok eredetét illetően.

Teóriáját a Kairótól délre, Szakkarában, Dzsószer fáraó parancsára épült, úgynevezett lépcsős piramisra, illetve Dzsószer egyik elődjének sírszerkezetére alapozza.

Dzsószer-piramis - az első egyiptomi piramis

A szakkarai piramis volt az első az egyiptomi fáraók piramisai között. Struktúrája, alakja eltér a későbbi, sima, gúla alakú piramisoktól, vagyis a közvélemény által jobban ismert gízai építményekétől.

Fotó: Dzsószer-piramis

Dzsószer piramisa lépcsőszerű, ilyen értelemben jobban hasonlít a maja piramisokra (Közép-Amerikában), de még a mezopotámiai zikkurátokra is emlékeztet. Dzsószer fáraó egyébként több mint 4600 évvel ezelőtt uralkodott, piramisának építése és uralkodásának datálása Kr. e. 2650 és 2630 környékére tehető. A szakkarai piramis eredetileg egy sírhalomnak készült a német kutatók szerint: nagy, lapos, 8 méter magas sírhant borította be a fáraó temetkezési kamráját.

Egy Dzsószer-előd különleges temetkezési helye

A dél-egyiptomi Abüdoszban (Abydos) eltemetett egyik Dzsószer-előd, Khasemkhevy fáraó sírja eredetileg ugyanúgy nézhetett ki, mint Dzsószeré. Mindezt a német kutatók legújabb ásatásai állapították meg Abüdoszban. Ott ugyanis hasonlóan lapos sírhantot találtak, amely a temetkezési komplexum központi része fölött helyezkedett el.

Az abüdoszi sír központi részei fölött lévő falak sokkal tömörebbek, vastagabbak, ezzel szemben alacsonyabbak voltak, mint az oldalsó határoló falak - nyilatkozta Dreyer. Szerinte ez - a centrális falak kétszeres vastagsága, és feleakkora magassága - arra mutat, hogy egykor igen nagy súly nehezedett a központi részekre.

A Khasemkhevy-féle komplexum ugyancsak tartalmazott olyan bekerítő, zárófalakat, amelyek később elengedhetetlen részeivé váltak az "igazi" piramisoknak. A következő évszázadokban ennek a sírnak a mintájára épült több tucat piramis a Nílus völgyében. Abüdosz sajátossága azonban az, hogy ott a bekerítésre épített fal sokkal messzebb van a sírtól, mint Szakkarában.

Az építészeti újítás

Dreyer teóriája az, hogy Dzsószer idején a két építészeti elemet - vagyis a nagy sírhalmot és a körülkerítő falakat - egyesítették. Ám ekkor történt valami: a viszonylag nagy sírhant hirtelen eltűnt, legalábbis nem volt látható a magas fal miatt. Ez volt a probléma, amelyet meg kellett oldani. A sírhant ugyanis a teremtéshez kapcsolódott az ősi Egyiptomban, ez garantálta, hogy a király újra feltámad - vélekedik Dreyer.

Fotó: Abüdosz

A szakkarai építészek ezt azzal oldották meg, hogy egy újabb, kisebb lapos halmot építettek az elsőnek a tetejére, majd úgy döntöttek, hogy további halmokkal egészítik ki azt. A szakkari piramis így átmenetet képez a korábbi periódusok lapos sírhantjai - más néven: masztabák - és a későbbi korok sík oldalú, gúla alakú (gízai) piramisai között.

A régészek már korábban is tudták, hogy piramisok a masztaba-koncepció valamilyen módosításaként jöttek létre. Dreyer ötlete annyiban tekinthető újdonságnak, hogy a zárófalakat, illetve a körülkerítésre szolgáló falakat magyarázó tényezőként említi.

A német kutató új egyiptomi királyt is azonosított

Dreyer egyébként azt is állítja, hogy az úgynevezett predinasztikus kor tanulmányozásakor, az időszámításunk előtti 3100 körüli idők vizsgálata közben azonosított egy Dél-Egyiptomban uralkodó királyt, akit Hórusznak vagy Hornak hívtak.

Így nevezték a térség lakóinak sólyomistenét is.

A piramisok
A piramis a fáraó halotti kultuszához tartozó, általában négyzet alapú gúla építmény, legtöbbször a király temetkezési helye is egyben. A "Fényhegy" szimbóluma azt a mitikus létrát jelképezi, melyen az elhunyt fáraó feljut az istenek közé. A piramiskomplexum egy épületegyüttes, amely rendszerint a köré épített templomokból, kiegészítő épületekből, ünnepi udvarokból áll. Az Óbirodalom idejére jellemző szerkezetnél a központban a piramis áll, ennek tövénél van a halotti templom, amelyhez a feljáróút vezet, és ennek aljában áll a völgytemplom. Számos változata ismert, így a lépcsős piramis Szakkarában, amelyet Dzsószer fáraó épített, vagy a tökéletes gúla alakú, hatalmas piramisok Gízában, amelyek Kheopsz, Kheprén és Mükeriné nevéhez fűződnek.

Dreyer elméletét két ősi paletta támasztja alá (tulajdonképpen lapos, ünnepi célokra használt kőlapokról van szó), amelyekre az egyiptomiak történelmi és mitológiai eseményeket rögzítettek.

Az egyik ilyen palettán a Hórusz-sólyom Dreyer szerint olyan helyen fordul elő, ahol a király nevének kellene feltűnnie.

Több más emlék is utal arra, hogy a délen uralkodó királyok meghódították az északi Nílus-deltát, és később ezt Egyiptom politikai egyesítésének időpontjaként emlegették a kutatók.

Ilyen emlék például a híres Narmer-paletta is, amelyet Narmer királynak tulajdonítanak. (Más néven néha Aha elnevezéssel is illetik ezt az uralkodót.)

Narmer kétszáz évvel később élt alighanem, mint amilyen időpontra Dreyer teszi az északi hódításokat. Szerinte a déliek azért hódították meg az északi delta-vidéket, hogy biztosítsák a kereskedelmi útvonalakat Palesztina felé, ahonnan bort importáltak az egyiptomiak.

Szegő Iván Miklós

Adatok

Számít a véleményed!

Csak regisztrált és bejelentkezett tagok szólhatnak hozzá.

Eddigi hozzászólások

#1
2012. feb. 20. 23:39
Horn Gyula onnan származik...
Szabó Gergő webfejlesztő
X
Regisztrálj most és mégtöbb e-könyv lehet a tiéd!         REGISZTRÁLOK
0