Kedves TTTWEB Felhasználók! 

Itt megosztom veletek egyik előadásom lejegyzett változatát, kellemes olvasgatást kívánok!

(Köszönet az előadás audióból való írható formába átalakított lejegyzéséjért és formázásáért Móritz Anikónak.)

(Előadás részlet, A babóti tó menti Satsangról, 2008.Augusztus.16-ról)

Nagyon sokan eljöttetek erre a „Satsangra”, melynek első része beszélgetésből, valamint előadásból áll, második fele pedig a csend megéléséről, minden eszközt félre dobva. Tisztában vagyok vele teljes mértékben, hogy a szavak nem adhatják át az igazságot, ezért nem is érdekel igazából, ha őszinte vagyok, akkor a szóbeli átadás. Kinek kell a sok szöveg, mikor meg is lehet élni azt, ami létezik!?  Tulajdonképpen mit is lehet átadni a szavakkal? Hát semmit, puszta üres fecsegés, ezért akiben már jelen van az intelligencia, az egyáltalán nem szavakba kapaszkodva próbál érvelgetni, épp ellenkezőleg, minden próbálgatás, és erőfeszítés egyre jobban eltűnik belőle. Nincs szükségetek különböző olvasmányokra, mindenféle elméletekre ahhoz, hogy megéljétek önmagatok, sőt inkább az a sok intellektuális tartalom nem más csak gát számotokra, főleg akik a sok önmaguktól való meneküléstől egészen a névvel és a formával azonosultak. Természetes dolog, hogy az emberi megnyilvánulás, mint eszköz használja az elmét, nincs ezzel semmi probléma, de ha az igazságot szeretnétek megélni, ami Önmagatok vagytok, akkor nincs szükségetek szavakra, azok csak akadállyá válnak, és újabb problémákat fognak számotokra generálni. Így aztán hiába kapaszkodtok valamibe, azok csak hamis kölcsöninformációk, semmi többek. Azok nem a ti igazi belső lényegi megnyilvánulásaitok bölcsességéből alapszik, hanem egy szürke elméleti hadováláson. Természetesen, aki még a gondolatokba temeti magát, azt a szavakon keresztül lehet rámutatással a szó nélküli csend birodalma felé fordítani. Azonban a szavakban nem szabad soha elveszni. Az elmét gyökerestől el kell ahhoz pusztítani, hogy a szív vegye át a felébredésetek megnyilvánulását. Nem fog sikerülni, ha csupán tanulni jöttetek ide. Ez nem az a hely, ahol információkat kell bemagolni, akkor inkább menj máshová, ha arra vágysz. Megteheted, de itt mi nem azt fogjuk csinálni. Ez önmagatok megéléséről fog szólni. Ahhoz, hogy újra szívetekben megszólaljon a mindenség dala, előbb meg kell élnetek önmagatokat. Ez természetesen csak egyik oldalról igaz. Mert amint önmagadba fordulsz, megláthatod azt a gyönyörű igazságot, hogy soha nem volt olyan pillanatod, amikor nem élted volna meg magad. Te vagy eleve az élő. És amikor rád mutatok, akkor nem az egódra, nem az én-képeddel való azonosultságodra mutatok. Az mind hamis kölcsöninformációnak a halmaza, amivel azonosítottátok magatokat. Nincs rá semmi szükségetek. Minden problémátok forrása ez, hogy lehetne ez másképp? Akármi gondotok-bajotok előjön, az mind ez miatt jön elő, mert elhiszitek, hogy ti az „én-képetekkel” azonosak vagytok, és mivel azonosnak hiszitek magatokat ezzel, ezért minden problémájával is azonosultok ennek az illúziónak. Azt nagyon fontosnak tartom, hogy semmit ne higgyetek el és egyben ne is tagadjátok meg. A fő hangsúly a tapasztaláson van, nem az elméletbeli hiten, ha bölcs vagy, akkor nem fogsz semmit sem elhinni abból, amiket mondok, csupán megéled és számodra akkor igazzá válhat, egyébként, ha elhiszed a szavakat, amik hangok formájában a számból távoznak, akkor nagyon nagy csapdába estél. Az elmével való azonosultságodat ez csak még jobban megerősíti. Annak nincs semmi értelme. Így aki intelligens, vagy még ébredezik benne a felszínre áradva az intelligencia, akkor annak a számára a tapasztaláson lesz a fő hangsúly. Nagyon nem „szeretném” azt, hogy ledegradáljátok, lealacsonyítanátok azt, ami itt történik egy elmeorientált, gondolat központú hitrendszerré. Akkor annyi erővel eljárkálhattok szent szövegeket hallgatni különböző prédikátorok szájából, de tapasztalni nem fogtok semmit, maximum unalmat és elbutultságot, kivéve mikor már olyan intelligenciád van, hogy együtt érzel mindennel, akkor a sablonos szent szövegek is lehetnek szórakoztatóak és élményesek, nem a képzeleted által, hanem az intuíciód által. Nagyon fontosnak tartom kijelenteni azt is, hogy itt semmi sem kötelező, ez nem egy vaskos rendszer, sőt, épp a korlátokat szeretném ezzel a „Satsangal” kiirtani belőletek. Az elme ugyanis állandóan bekorlátozza magát, és az ego nagyon szeret, imád kapaszkodni a korlátokba tudat alatt, úgy, hogy ennek nem is vagytok tudatában. Azonban az ego gyökeres megszűntetése nem azt jelenti, hogy az ego ellen agresszióval való fellépést kell alkalmazni, vagy ego elleni erőszakos megnyilvánulásokat. Ha így tesztek, akkor teljesen biztos vagyok benne, hogy a lehető legnagyobb csapdába kerültök. Az ego ellen, ha harcolsz, akkor egy illúzió ellen harcolsz, és biztos a bukásod, csak még jobban megnyomorítod azzal a képzelt életed. Ha tényleg szeretnétek a körforgásból kiemelkedni azáltal, hogy felismeritek azt, ami valós, ami igazi, akkor az egót elfogadjátok, szeretitek, és megadtok neki mindent, amit csak akar, és nagyon jól együtt éltek vele. Ha azonban kínozzátok, és agresszíven erőfeszítésekkel próbáljátok kiölni magatokból, akkor nagyon sok szenvedésen fogtok átmenni, ugyanis ezzel nem megölitek az egót, hanem épp, hogy felerősítitek, a bele fektetett energia, amivel ki szeretnétek nyírni, az fog erőt adni számára. Ugyanis ez nagyon fontos tényező, ki is bennetek az, ami szeretne az egón felül kerekedni? Hát maga az ego. Ez egy nagyon nagy spirituális csapda a „keresők” számára. Így akármit tesztek, nem tudtok olyat cselekedni, amit nem az egótok tenne, így ha ki szeretnétek irtani minden erőfeszítéssel, akkor az egótok szeretné kiirtani az egótokat, ez értelmetlen és abszurd. Eddig ez még soha senkinek sem sikerülhetett, épp ez miatt. Sok spirituális kereső ettől nyomorodott meg, ettől váltak őrülté, ezért lettek olyan nincstelenek, mert teljesen elszürkültek a harcba. És olyasvalamivel felvenni a harcot, ami végső soron saját maga az ego, csak másik megformálódásban látod, mert még nem látod át a teljes képét, maga az önpusztítás, nem több. Ezért ne akarjatok ti mindenféle ego öldöklő technikákkal hülyíteni magatokat. Nagyon sok new age technika van, ami akkora totális skizofrénektől van, hogy nem csoda, ennyi zakkant van az ezotérián belül. Mindenféle baromságot már behallucinálnak és különböző elme orientált gyakorlatokat végeznek. Képzelgésből áll nekik minden cselekvésük. Lehet, hogy ez szórakoztató ugyan, de nem hozza el az igazi megélését az igazságnak. Az már eleve itt van. Amikor azt mondom számotokra, hogy az egót el kell tűntetni, nem azt mondom azzal, hogy harcolni kell ellene. Ismétlem, ne próbálj harcolni ellene, teljesen biztos, hogy beleőrülnél. Az egót úgy lehet eltűntetni, akkor szűnik meg a vele való azonosultságod, hogy ha szereted, kielégíted minden vágyát amennyire csak tudod, elfogadod, és teljesen gondozod, akkor az ego magától fog rólad lehullani. Ne tagadd meg az egód a sok spirituális barbár tanácsai szerint. Azok, akik ilyenekről beszélnek a szemükbe nézve csupa zavarodottságot látni. Ráadásul félre értelmezték a keleti mesterek tanításait nagyon erősen, épphogy az elmeazonosultságuk miatt. Nagyon bejöttek divatba most ezek a képzelegj hülyeségek. Attól, hogy elképzeled azt, hogy a kundalini energiád felemelkedik, nem lesz más, mint puszta illúzió. Ez az út csak a divatorientált, széthülyíthető egoisták útja. Soha nem veszik észre, ki az bennük, aki ezeket a gyakorlatokat végzi. Hát ki más, mint az ego? Akármit végzel, azzal nem tudsz felszabadulni, nem tudsz attól még megvilágosodni, sőt, csak elhitetheted maximum magaddal azt, hogy megvilágosodtál. Ezért van olyan nagy szerepe a csend megélésének. Egóval azonosulva indultok, de mikor megérkeztek, az ego lehullik. Ekkor plusz segítőerőként csakis az egóval való elfogadás tud segíteni rajtatok. Nagyon szép dolog, ha elfogadjátok az egótokat. Ha ez így lesz számotokra, akkor a Satsangoknak lesz igazi varázsa, különben csak fecsérlitek a nem-létező időtöket. A szív dala nem más, mint a te igazi lényed megélése, ez nem egy fogalom, ez nem egy meghatározható valami, ez te magad igazi bölcsessége vagy, ez pedig nem más, mint az igazság. Ha elméleti úton fogod ezt fel, az csak egy dolog, ha meg is éled, akkor, az számodra nagy felszabadultság. Mindannyian egyéniek vagytok, egyénileg vagytok beprogramozva kiskorotoktól kezdve, egészen a születésetektől kezdve. Ezért a felébredésetek részben rajtatok múlik, részben pedig semmi közötök hozzá, mert ami köti magát valamihez, az-az ego. Annyit tudtok megtenni az egótokkal, hogy szépen saját tempótokban ráfordultok erre a közvetlen lehetőségre. Akinek az egója nem érett még meg a Ramana Maharshi által jól ismert önkutatás módszerére, annak a számára még az ego által használt ego lágyító technikákra van szüksége, ezek közt a spirituális piacon jelen lévő Osho módszerei nagyon jók, szóval, aki szeretne eljutni az önkutatásig, vagy bármiféle egyéb hasznos ego megérettségig, annak nagyon jó Osho, mert segíti megérlelni az egótokat, és így egyre nagyobb lesz az esélyetek rá, hogy az ego spontán lehull rólatok, és nagyon jól virágozhattok. Egyéb technikákat tudok adni útmutatásul, de fontos kiemelnem azt, hogy biztos vagyok benne, az nem fog titeket megváltani, csakis maga az igazságotok megélése, azonban ezek az ego által végzett ego finomító technikák nagyon közel lökdösik a hamis éneteket az igazság felé. Aki megérett már az önkutatásra, az egyik legközvetlenebb, legazonnalibb eszköz lehetőségére, az biztos, hogy belemerül Önmagába, az igazságba. Aki még nem, az is átélhet kellemes élményeket. Végső soron akár hogy is történik, az úgy jó. Ha valakinek van kérdése, nyugodtan tegye fel, aztán utána a leghasznosabb rámutatásokat emelem ki számotokra, amik közvetlenek, és ha ezt megértitek, akkor kezdünk neki a Satsangnak, a csend közvetlen átadását akkor kezdem meg.

Arunnak sok kérdés érkezett, egyenként ültette ki maga elé a kérdezőket, és rámutatott számukra tapasztalásilag arra, hogy miként járjanak el a szeme láttára az önkutatásnak.

Az ezt követendő eltelt 5 órában Arun a csendet folyamatosan spontán jelenléte segítségével adta át, a jelenlévők többsége pedig megélhette önmagát, és az örökre velük maradt, kis része a résztvevőknek, pedig jelentősen finomodást tapasztalhattak az egójuk mivoltában.

Ezután táncos, szórakozásos mulatságban volt részük az embereknek, majd elköszöntek egymástól szeretetteljesen, és távozott mindenki a maga útján.