A kutya és a karikagyűrű eset


A kutya és a karikagyűrű esete.
Már több, mint két éve elköltözött az örök vadászmezőkre a világ leggyönyörűségesebb kutyája, az én németjuhász ebem Perry.
Vele történt a sok kedves, érdekes sztori. Ezek közül egy olyan írok le, amelyiket most „ezt nem tudom elhinni „ kategóriájába sorolnám.
Egy nap azzal fogad a férjem, hogy elveszett a karikagyűrűje.
Igazmondó embernek ismertem meg házasságunk 12 éve alatt, semmi okom nem volt gyanakvásra. No de amikor azt mondta, hogy valószínű a Perry ette meg, hát akkor mi tagadás felkaptam a fejem ezen meredek magyarázat hallatán. Tudtommal, mindezidáig a mi kutyánk nem evett karikagyűrűt, persze még sohasem szerepelt az étlapján..
Azt biztosan tudja, - folytatta a férjem - hogy amikor a száraz tápot adta a táljába, akkor még az ujján volt.
Mondanom sem kell, nem dobott fel ez a közlés, de mit volt mit tenni, elfogadtam más magyarázat híjján.
Minden sétáltatáskor vittem magammal kellő számú nylon zacskót, amibe szorgalmasan gyűjtögettem az én drága jószágom anyagcsere végtermékét. Ez után annyiban cifrázódott a begyűjtési attrakcióm, hogy a lehető legdiszkrétebb módon kívülről alaposan és több soron végigmarkolásztam a bennlévő matériát, hátha , hátha kitapintom a gyűrűt, mivel nem királyvíz van a gyomrában, elvileg sértetlenül, azaz feloldatlanul kellett volna távoznia.
4-5 napig kitartóan, de egyre fogyatkozó remények közepette nyomkolásztam a zacskó melegbarna tartalmát, miután úgy számoltam, hogy 1 boa constrictorból is kijöhetett volna ennyi idő alatt, abbahagytam.
Telt, múlt az idő, lassan a feledés homályába veszett az életem ezen kis intermezzója.
A kutyások tudják, milyen vehemenciával kapar a legkisebb kutya is, még akkor is, ha semmi eltüntetni valót nem produkált akkor éppen. Mondtam is a férjemnek közös sétáltatásunk alkalmából, hogy ennyi kaparással, akár Attila sírját is kikaparhatta volna, vagy legalább is 1 aranyrögöt.
Láss csodát, meglett a gyűrű éppen ott kapart, és megtaláltuk.
Ez „eltűnése” óta minimum 2 év telt el, számtalan útvonalon sétáltunk, és egyszer csak kiásta az utcán a földből a rég elveszettnek hitt gyűrűt. Ehhez a történethez hozzátartozik még az, hogy előtte való nap kértem számon, „hol az arany, Perrykém?”
Bár csak minden kívánságom ilyen gyorsan teljesülne, csekélyke variációval, hogy nem arany rögöt talált, csak 1 vékonyka gyűrűt, és az már teljességgel irreleváns, hogy semmi köze nem volt az ebem bélrendszeréhez. Azon, meg már azóta sem gondolkodtam, hogy netán a férjem ujjáról, kesztyűjéből, vagy netán mellényzsebéből eshetett-e ki a fűbe.
Vannak még az életben nyitott kérdések.

Adatok

  • magyar nyelvű

  • saját

  • 3 050 megtekintés

  • 0 darab

Számít a véleményed!

Csak regisztrált és bejelentkezett tagok szólhatnak hozzá.

Eddigi hozzászólások

Legyél az első, aki elmondja a véleményét.

Szabó Gergő webfejlesztő
X
Regisztrálj most és mégtöbb e-könyv lehet a tiéd!         REGISZTRÁLOK
0