Csalamádé


HÍRES PÁRBAJOK


Cocteau-t egyszer kihívta párbajra egy gazdag pojáca. Összeültek a segédek, hogy megbeszéljék a részleteket. Az író csak kacagott az egészen, aztán azt mondta nekik, hogy nem valószínű, hogy ő is ott lesz a párbajnál, de ne zavartassák magukat, csak tartsák meg nélküle.
.
Aztán:
Egyszer Pascal-t a híres matematikust is kihívták párbajra.
-Rendben van, elfogadom a kihívást, ha magam választhatom meg a fegyveremet. -Mondta Pascal. -A fegyvernem, amit választok: a matematika. Uram, ön máris halott!
.
Nekem Andersen párbaja tetszik. Na, az meg így vóóót:
A párbaj helyszínén eszméletlenül zuhogott. Így a meseíró az egyik kezében a pisztolyt, a másik kezében pedig az esernyőjét tartotta. A segédek kifogásolták ezt, erre így válaszolt:
-A haláltól nem félek,uraim de a náthától igen!



LÓPICI GÁSPÁR


Korosztályomból sokan emlékeznek még történetekre, amelyekben fel-feltűntek olyan szereplők, akiknek nevét sosem feledtük el. Lópici Gáspár, Bagaméri, Pólika Pál és a többiek. Hogy ezek a nevek honnan is keletkeztek? Története van mindegyiknek.
De
Most
eszemben sincs róluk írni. Inkább híresebb külföldieket leplezzünk le. Íme:
Puskin egyszer átutazott Torzsokon és ott látta meg egy szabó névtábláján ezt a nevet: Jevgenyij Anyegin. Megtetszett neki és a nevet híressé tette.
.
Maupassant címjegyzékekből dolgozott.
.
Dumas egyszer meglátogatta barátját Bonaparte Jeromost (ja, a nagy Napóleon tesókája volt) hogy elmenjenek vadkacsára vadászni. Egy helyi ember egy kopár szigethez vezette őket, melyet Monte Cristo szigetnek neveztek. Dumasnak tetszett a név, híressé is tette.
Mellesleg Dumas csípte a magyarokat, s ő volt az első, ki a Szózatot először tolmácsolta idegen nyelven.


BEZOÁRKŐ


822-ben egy perzsa ipse leírta, hogy a bezoárkő varázslatos erővel bír, mert megvédi az embert a mérgektől.Persze ez így egyszerű, mert a bezoárkő éppen azt jelenti: megvéd a mérgektől.
.
Ezek a kövek többnyire a kisázsiában élő vadkecskék gyomrából kerülnek elő. Persze más kérődzők gyomrában is keletkezhetnek, de azok nem az igaziak. Naszóval: a bezoárkecske lenyel egy kis szőrt, gyapjút, aztán e köré különböző ásványi anyagok rakódnak le. Fincsi, mi?
.
A középkorban terjedt el a bezoárkő varázserejéről szóló hiedelem. S természetesen leginkább az uralkodó osztály kíváncsiságát csigázta fel. Pölö: XIV. Erik svéd uralkodó és I. Erzsébet angol királynő soha nem húzta le ujjáról azt az ezüstgyűrűt, amelybe egy bezoárkő volt belefoglalva.
.
Kicsit mókásnak tűnik ez a bezoárkő-mánia, de úgy tűnik, elődeink több titkot természetes tudásként könyveltek el. Naszóval, történt ugyanis,hogy néhány évvel ezelőtt egy Gustav Arrenius nevezetű ámerikai vegyész tudományos alapossággal vizsgálta a bezoárkövet, s kimutatta, hogy "főhősünk" nem más, mint a brusit nevű ásvány, amely a kalcium savas foszfátja.
.
Akkor egy kis kémia:
Ez a brusit nagy huncfut! Ioncsere folyamatában képes az arzénes savak sóit saját foszfátjaival felváltani. Ez szépen hagzik, de mit is jelent? Azt, hogy közömbösíti az arzént.
.

(eredeti helye)

Adatok

  • magyar nyelvű

  • saját

  • 2 418 megtekintés

  • 0 darab

Számít a véleményed!

Csak regisztrált és bejelentkezett tagok szólhatnak hozzá.

Eddigi hozzászólások

Legyél az első, aki elmondja a véleményét.

Szabó Gergő webfejlesztő
X
Regisztrálj most és mégtöbb e-könyv lehet a tiéd!         REGISZTRÁLOK
0