f á b ó l v a s k a r i k a





Egy szenzációs történet, mit a véletlen akadályozott meg abban, hogy tényleg szenzáció legyen







Volt egy fa, fehér gyertyán, Gyalult anyag; mintha látnám, egy görcs nem volt benne, erős, mint az üveg, fénylett is valamennyit a legyalult teteje. Pilint Kilink gyalulta, készítgette, mert nagyon készült valamire, egy nagy terve volt ezzel a favéggel, hisz ő feltaláló hírében állt.



A tavaly például feltalálta, hogy a nők fessék a hajukat, hihetetlen, de kétszínűre. És ezzel nagyot nőtt a közrend, Ugyanis, azóta ha a nő mellé baloldalról áll a pasi, akkor barnának látja kedvesét, ha jobboldalról, akkor meg szőkének. Ez nagy előny, hisz nem kell eztán két nő után szaladgálnia a sok kicsapongó, szoknyavadász férfihadnak, és ezért a nők elhalmozzák a feltalálót mindenfélével, ajándékkal, csókkal, egyébbel.





Híres ember lett, de a következő lépése még inkább híresebbé fogja ám tenni.
Lássuk hát, hogyan halad? Ott maradtunk el, hogy kezében egy fadarabbal töpreng:
- Mit lehetne kezdeni ezzel? – hát így tépelődik a mi Pilint Kilink barátunk, mert az a kérdés, hogy miképpen is lehetne egészen fémes kinézetű formákat szerkeszteni ama fából? Vakargatja a fejét, hosszasan számígál, töpreng, tervezget, tűnődik magában, hogy hátha, mégis lehet. Igen, kapta fel a fejét, én leszek az első, vigyorog gyerekesen hozzá, az első (!) aki mégis létrehozza.
Nos megint a vegyészkedések berkeibe kacsingatott gondolatban, megint számigált, megint látott jobbnál-jobb lehetőségeket, megint bevillant valami, …


Másnap már büszke lett önmagára, mert ő nem adja fel, és harmadnap nekifogott, berakta a tűzbe, mert eleinte edzeni kell. Idejében kikapta s a színe vas bizony, meggyőzően az. Ja igaz, hogy majdnem izzott, amikor kikapta a tűzből. De miután lehűlt, egy nyersvas látszatát keltette. „Megvan!” Nyerőre állt minden, most aztán megmutatja nekik, hogy mégiscsak eredeti az ő felfogása, hisz íme itt a fából-vaskarika!

Ilyet létrehozni, nem akárkinek adatik meg…de várjunk csak, vaskarika? Ezt eddig figyelembe sem vette, káromkodott, mert nyers formájában milyen könnyedén meghajlíthatta volna, de így, edzetten? Még az acélt sem lehet könnyen formálni, hajlítgatni, nemhogy a gyertyánt.



Kegyetlenül lecsúszottnak érezte magát, ekkora balek vagyok, dünnyögte félhangosan és elindult a patak irányába. Egyetlen mozdulattal a vízbe eresztette és a fából, majdnem vaskarika elsüllyedt, tessék, jajdult fel. Legalább a videóm, ha itt lett volna, filmet is készíthettem volna róla! Így jártam, s tudom: el sem mondhatom senkinek, mert úgysem fogják elhinni!


Adatok

  • jagamiki

  • irodalom

  • 2009. máj. 17. 17:40

  • nem volt módosítva

  • magyar nyelvű

  • saját

  • 2 027 megtekintés

  • 0 darab

Számít a véleményed!

Csak regisztrált és bejelentkezett tagok szólhatnak hozzá.

Eddigi hozzászólások

Legyél az első, aki elmondja a véleményét.

Szabó Gergő webfejlesztő
X
Regisztrálj most és mégtöbb e-könyv lehet a tiéd!         REGISZTRÁLOK
0