Artúr Király I.


  Biztos van mindenki életében legalább egy olyan dolog, amiért rajong, és ha hallgatólagosan is, de annak szenteli az életét. Nekem ilyen Artúr, és a kelták. Egy verseny folyamán ismerkedtem meg velük hét éve, azóta tart a szerelem.
  Artúrt a legtöbb ember kizárólag a filmekből ismeri, és valamilyen mágikus csodalénynek gondolja, aki képes arra, hogy mindig a megfelelő döntést hozza, és képes mindig mindenkivel méltányosan viselkedni. Valószínűleg ez az eltorzult kép az oka annak, hogy sokan nem is veszik a fáradtságot, hogy kicsit utánaolvassanak a  témának. Nos, én megtettem, és rengeteg könyv elolvasása, és még annál is sokkal több dokumentumfilm megtekintése után kijelenthetem, hogy  Artúr  még a maga barbárságában is csodálatra méltó ember lehetett.
  Természetesen mint minden történelmi kérdéseben, itt is megoszlanak a vélemények, hogy Artúr élt-e  egyáltalán, vagy csupán  tanítási célzattal kitalált, jól megalkotott mesefigura. Nos, én a részemről meg vagyok róla győződve, hogy Artúr élt és virult. Nyilván nem olyan formában, ahogy az a filmeken megjelenik, hanem mint egy V. századi parancsnok, akinek az a feladata, hogy összetartsa a törzsét, és biztonságot adjon nekik.
  Létezésére több bizonyíték is van, bár egyik sem nevezhető kielégítőnek. Első helyen szerepelnek azok a mesék és mondák, amiket krónikáknak tekintenek, és megemlítik Artúr vagy Artus, illetőleg Artorius nevét. Ilyen többek között a walesi Mabinogion, a Goddodin, valamint a skóciai Tighernac krónikák, amelyben péládul szerepel egy Artur nevű ember, aki a király fia, ő azonban soha nem jut trónra.
  Számomra a legmeghatározottabb könyvélmény eddig Steve Blake és Scott Lloyd munkája volt, amely az Avalon kulcsa nevet viseli. Ebben a két író arra törekszik, hogy bebizonyítsa, hogy Artúr valóban élt, méghozzá Walesben. Munkájuk kiindulópontja az volt, hogy Geoffrey of Monmouth munkáját vették górcső alá. Nem volt nehéz benne megtalálni a visszásságokat. Geoffrey munkája tele van olyan dolgokkal, amik kétkedésre adnak okot. Nem tisztem ezeket itt felsorolni, de mindensetre annyi kiderült ezekből a hibákból, hogy a művet egyértelműen hatalmi igény igazolásaként adták ki, hiszen az akkoriban dúló hatalmi harcok miatt nem volt egyszerű tónra kerülni. A legkönnyebben talán úgy lehetett, hogy valaki igazolja nyilvánvaló királyi származását és jogosultságát. Ezt pedig a legegyszerűbben úgy lehet megtenni, hogy igazolja valaki, hogy ősei között nem kisebb nevek vannak, mint Artúr király.
És voila, az egyszerű walesi barbár hadvezérből egyszerre keresztény őskirály lesz, akinek megtisztelő a leszármazójának lenni.

Adatok

  • magyar nyelvű

  • saját

  • 1 809 megtekintés

  • 0 darab

Számít a véleményed!

Csak regisztrált és bejelentkezett tagok szólhatnak hozzá.

Eddigi hozzászólások

Legyél az első, aki elmondja a véleményét.

Szabó Gergő webfejlesztő
X
Regisztrálj most és mégtöbb e-könyv lehet a tiéd!         REGISZTRÁLOK
0