Nos bizonyára, ha nem is mindenki, de sokan látták a nemrégiben elkészült új Arthur király című filmet Clive Owennel a főszerepben. Mint minden rendes fanatikus, én is izgatottan vártam a filmet, bár sokkal több volt bennem az aggódás, hogy Hollywood vajon mit hoz ki ebből.
  Miután megnéztem a filmet megnyugodtam, hogy ha nem is teljesítették maradéktalanul a feladatukat, végülis egy egész korrekt filmet hoztak össze. Természetesen vannak benne hibák, de mégse várhatja az ember, hogy egy ekkora költésgvetésű mozinál a történelmi (vagy inkább mitológiai) hűséget tartsák a legfontosabbnak.
  Ami nekem igazán tetszett, hogy a filmet a legújabb kutatási eredményekre alapozták. Ilyen a szarmaták jelenléte a brit szigeten. Ugyanis a kutatók jelen pillanatban úhy vélik, hogy a Brit-szigeteken élő kelta törzsek sok mindent vettek az oda települő szarmatáktól. Így például a sárkány mítoszát, ami ugye a szigetország kelta lakóinak egyik legfőbb motívuma, de ami ennél is fontosabb, az Artúr mítoszé is. Emlékezzünk csak a pendragon (fősárkány) címre, amelyet Arthur mondabeli apja, Uther is birtokolt. A kutatók azon a véleményen vannak, hogy a kontinensen élő szarmatáktól származik ez a motívum, hiszen ennek a népnek a mitológiájában is nagy szerepet játszott. Valószínű, hogy akkor, amikor nagyobb népmozgások voltak, feltehetőleg Kr.u. 100-400 között, egy nagyobb szarmata csoport vándorolt el  a szigetre, és  beleolvadva az ott lakó népekbe, átadta a hitvilágát, és így alakította az általunk is ismert Artúr mítoszt.
  A másik rendkívül fontos motívum, amely feltehetőleg a szarmatáktól származik, a kőből kihúzott kard mítosza. Ennek az elemnek is megtalálták a korábbi verzióit a szarmatáknál. Valószínűleg ott is a hatalom legalizálásának egyik "módszere" volt.
  Ami fontos még a filmben, és amire bizonyára mindenki felfigyelt, hogy Atrhur és lovagjai római vértet viselnek. Gondolhatnánk, hogy ez egy óriási sőt még annál is nagyobb baki, de meglepő módon nem az. Ugyanis a történészek úgy gondolják, hogy volt egy korszak, a rómaiaik kivonulása és Artúr színrelépése között, ami tulajdonképpen nincs is. Azon a véleményen vannak, hogy a kettő között eltelt kb. 100-150 év nem létezik. Valószínűleg a rómaiaik és Artúr között legfeljebb 30-50 év telhetett el, ami azért ahhoz kevés, hogy egy rég fennálló hagyomány teljesen kivesszen. Nem beszélve arról, hogy egy jó vért abban az időben felért egy kisebb vagyonnal, így természetes, hogy elhordták azt, amit rájuk hagytak, még ha oly nagyon gyűlölték is a korábbi tulajdonosokat.
  Természetesen a hibákról is szót ejtenék. Számomra talán a legnagyobb, hogy egy kalap alá veszik a filmben a briteket (walesieket) és a pikteket, pedig a két népcsoport nem azonos. A walesiekről elég kiterjedt ismereteink vannak, nem úgy  a piktekről. Mindössze annyit lehet tudni róluk, hogy a mai Skócia területén éltek, míg az Írországból származó skótok ki nem nyomták őket, és teljesen bele  nem olvadtak a délebben fekvő népcsoportokba. Amit tudunk még róluk, hogy kék festékkel tetoválták az arcukat. És itt jön a képbe a fordítási hiba, amivel valószínűleg meggyűlt a fordítok problémája. Ugyanis az eredeti angol szövegben woadsokat emlegetnek. A woad szó pedig ugyan jelethet festőcsüllenget is (ahogy fordították is), de jelenthet kék festéket is. És már helyben is vagyunk. Nyilvánvalóan a film alkotói nem merültek el ilyen mélységekben az abban az időben a szigeten élő kelta népek viszgálatában, de azért azt mégiscsak megtehették volna, hogy nem azonosítják a briteket és a pikteket.
 

• Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! 4.0 Nemzetközi (CC BY-NC-SA 4.0)