Kubláj főkán


 

 

Kubláj (1214-1294) mongol főkán volt, egyben a kínaiak császára. Tetteit hatalomvágya uralta, ezért elfoglalta Koreát, Tibetet és Hátsó-Indiát.

Hatalmas birodalmát nem tarthatta elégségesnek, ezért úgy döntött, igája alá hajtja Japánt is, méghozzá a tenger felől, váratlan támadással.

 

A tervezett hadművelethez 4400 hadihajóra volt szüksége a főkánnak. Ez a hajóhad, példátlan a mai napig! A magát világ urának képzelő Kubláj a hadművelet végrehajtását a legrövidebb idő alatt tervezte, ezért a hajók elkészítési idejét is kevesebb, mint egy évben szabta meg. Ez volt az első, végzetes ballépése!

 

A második az volt, hogy kínait, azaz ellenséges érzületi szakembereket bízott meg a hajók gyors elkészítésével. Súlyos hiba volt ez, hiszen elvakult gőgjében, figyelmen kívül hagyta, hogy a kínai népet nem sokkal e megbízás előtt igázta le a Mongol Birodalmat megalapító Dzsingisz khakán (kánok kánja). Tudnia kellett Kubláj kánnak, hogy nem bízhat ellenségeiben, bizonyíték erre, hogy vezérhajóit mongolokkal készíttette. A baj be is következett, a kínai hajóácsok úgy szerkesztették a hajókat, hogy árbocaik könnyen kitörhessenek a viharos tengeren. Véletlenre vagy szaktudás hiányára gondolni sem érdemes, akkoriban a világ legjobb, legnagyobb és legmodernebb hajóit a kínaiak készítették. Hajóikba válaszfalakat is építettek, amik megakadályozták a víz betörését a teljes hajótestbe, sérülés esetén. A válaszfalak vízszigetelését viaszbevonattal oldották meg, magas színtű szaktudásuknak megfelelően.

 

A harmadik végzetes hiba a saját maga diktálta rövid idő miatt következett be: Kubláj elkoboztatta és besorolta a hadihajók közé a kínaiak folyami hajóit. Ez a fajta vizijármű tőkesúly nélkül készül, viharos tengeren egyensúlyát veszti. Ezzel a döntésével a főkán veszélybe sodorta katonái életét, továbbá a hadművelet sikerét.

        A hajóhad 1281 évben indult Japán ellen, 140000 katonával, Ara kán vezérletével. Ara kán szárazföldi hadvezér volt, tengeri csatát még soha nem vezetett. Ez volt Kubláj negyedik, végzetesnek bizonyuló hibája.         

 

A japánok, az utolsó pillanatban vették észre a támadni készülő, hatalmas hajóhadat.

 

A mongolok rettentő hadereje a part közelében horgonyozott, szemben a parton lévő japán szamurájok hadával. A mongolok kitűnő íjászok voltak, míg a japán szamurájok a világ legjobb kardforgatói. Az íjak messzebbről bizonyultak remek fegyvernek, a szamurájok kardja viszont közelről volt pusztító.

 

A hajók tömege fenyegetően közeledett a parthoz, ráadásul a rettenthetetlen szamurájok kiváló kardforgató tudása is hasztalan volt: a mongolok hatalmas tűzerővel lőtték a partot, robbanó kőgolyókkal.  Ilyen fegyvert a mongolok használtak elsőként a világon. Amikor támadásuk következményeként kiürült a part, a mongolok elhagyták a hajót, és csak ekkor kerültek szembe a hazájukat védő szamurájokkal. A mongolok elvesztették a csatát, hídfőállást sem tudtak kialakítani, ezért kénytelenek voltak a szamurájok gyilkos kardjai elől hajóikra menekülni.

A harc alatt a japán nép térdre esett és megállás nélkül imádkozott hazájuk megmeneküléséért, Isten segítségében bizakodván! 

A vesztes csatát követően a hajók több hétig vesztegeltek a part közelében, miközben éhező katonáikat járványok tizedelték, s egyre több árboc nélküli hajó jelezte a hajóhad lassú végzetét. Végső pusztulásukat az 1281. augusztusában 240 km/óra sebességgel érkezett szuper-tájfuma okozta. A 10–20 méter magasságig korbácsolt hullámok felborították, egymáshoz és a sziklákhoz vagdosták a hajókat, mígnem mindenkit és mindent elnyelt a hullámsír. Kivételt képezett a vezérhajók többsége, benne Ara kán és emberei, akik megmenekültek.     

        

E rövid ideig tartó természeti csapás következményeként több mint 70000 ember veszett a tengerbe! Ez volt a világtörténelem legnagyobb tengeri tömegbalesete, aminek okozója Kubláj főkán volt! Ő volt az egyesített mongol birodalom utolsó főkánja, az 1294 évben bekövetkezett haláláig.  Ezt követően szétesett a mongol birodalom.    A japánok, a mai napig ünneplik Isten csodálatos segítségét, az „isteni szél” váratlan, időben érkezését, életük, hazájuk megmentését. 

        Külön érdekesség: Kubláj udvarában élt Marco Polo, velencei utazó.

 

 

    

  

Adatok

  • szabadits34

  • történelem

  • 2008. jan. 26. 14:58

  • nem volt módosítva

  • magyar nyelvű

  • saját

  • 1 489 megtekintés

  • 0 darab

Számít a véleményed!

Csak regisztrált és bejelentkezett tagok szólhatnak hozzá.

Eddigi hozzászólások

Legyél az első, aki elmondja a véleményét.

Szabó Gergő webfejlesztő
X
Regisztrálj most és mégtöbb e-könyv lehet a tiéd!         REGISZTRÁLOK
0