Lopott kövek, megalomán csapdák, paranoiás félelmek...


...avagy a gízai piramis önmaga magyarázata!

 

(mivel tavasszal újra útra kel a robot, -és nincs időm kifejteni amit találni fognak- kénytelen vagyok röviden felvázolni minden régire épülő, és teljesen újszerű elképzelésem Kheopsz piramisáról)

 


Számos kérdés maradt nyitva ezidáig, és ennek legfőbb oka, hogy minden elmélet túlbonyolítja a valóságot, és néha már-már az akkori kor technikai fejlettségét (fejletlenségét) figyelmen kívül hagyva ontják a lehetetlenebbnél-lehetetlenebb téziseket.


Hogyan...

- A fa drága import volt már akkoriban is, ráadásul nem elég időtálló a kövek koptatásával szemben, ezért a csúsztatását-húzást, tolást-vonást a kövek helyének változtatására kilométereken keresztül kizárnám.
- A téglalap hasábosítására felmerült ötletet -miszerint a megtalált és íves felén kopott "harmad hasábok" -u.n. hasábosító- oldotta meg a kövek mozgatását szintén valószerűtlennek tartom. Ehhez kövenként négy "hasábosító" szükségeltetik, ami azt jelenti hogy a kövek eltérő méretei miatt szinte mindegyikhez egyedileg kell legyártani. 2.500.000. kőnél ez 10.000.000 millió darab lenne. A fa ilyen mennyiségben luxus, és a legyártásuk túlságosan sok időbe telik.
- Elvetném azt a lehetőséget is miszerint csiga alakban a piramis külső részein hordták fel a köveket a felsőbb szintekre, mert az egyenes felfelé emeléssel ellentétben ez a négyszerese idő, energia, és fáradtság lenne. Nem beszélve arról, hogy ha így lett volna, akkor a végén az emelkedő "csigavonal" beépítése okozott volna további bonyodalmakat.
- Azt az elképzelést sem támogatom miszerint egy hatalmas rámpát építettek folyamatosan emelkedőre, hisz ez megint egy monumentális építmény lett volna ami mind időben, mind többletmunkában túlságosan felesleges lenne.
- Az én meglátásom az az elképzelés, miszerint szintről szintre egyszerű emelőkkel tették feljebb és feljebb a köveket. Két egymással szemben, gémen álló ellaposított végű farönkkel emelték vízszintesen az építőelemeket, amik minden egyes darabja összekötözött deszkákon "kezdetleges raklapokon"állt, és ezt a "raklapot" egyszerűen a már fentebb említett harmad hasábra tették le. Az ellaposított végű farönköket egyszerűen aláfordították a kőszállító "raklapok" alá, majd egyel feljebb helyezték. Gyors, egyszerű, hatékony, és nem kíván ember feletti erőt. A szinteken pedig egyszerűen ugyanezekkel az emelőkarokkal tették odébb a köveket. Az emelőkarok szintén egymáshoz kötözött rönkökön álltak -ami alatt szintén az egyharmad hasábok voltak rögzítve- az "emelődarukat" két kő emelése között egyszerűen odébb tolhatták, így rendkívül mobil eszközök voltak.
- Miután a kő a helyéhez ért, -mivel akár milliméterenként kalkulálhatták hova kell letenni- egyszerűen egy 90 fokos fordulatnyira helyezték, és szintén ugyanezzel az "emelődaruval" a helyére billentették. Miután a "raklap" felszabadult, vihették a következő kő alá.
-Azért nem találták fel a csigát és a kereket, mert nem volt rájuk szükség. A függőleges építési technikákhoz nem lehetett volna alkalmazni a kereket. A csigára pedig azért nem volt szükség, mert nem akarták magasba emelni a köveket, csupán másfél-két méter kiemelése volt a cél, amire az emelő "Y" alakú oszlopa kiváló volt. (a mai toronyházaknál sem használunk kereket, a csigát is csak azért, mert 10-100 métereken mozgatjuk az építőelemeket a magasba.
Mindentől függetlenül túlságosan nagy volt a tudásuk már akkor is ahhoz, hogy ne találták volna ki őket, ha nem lett volna ehhez az építési formához a "daru" a "raklap" és az "egyharmad hasáb" tökéletesen megfelelő. (pl a kerék a kövek helyére billentésénél még hátrány is lett volna, ha pedig a helyéig gurították volna, akkor is minden követ át kellett volna tenni "raklapra", továbbá a nem feltétlen sima felületen a kerekek könnyebben elakadhatnak)
- Az "egyharmad hasábok" a külső borító fedőkövek felhúzásánál is a "raklapok" alatt voltak.


Miből...

Jóval több piramis létezéséről tudunk papíron, mint a valóságban. Ennek két oka van;
a) egyszerűen még nem bukkantak rájuk
b) soha nem is fogják megtalálni őket, hisz már akkor elbontották őket.
A lényeg annyi, hogy a gízai nagy piramis azért tudott olyan "rövid" idő alatt elkészülni, mert nagyrészt meglevő elemekből épült.
- Az hogy ma is megvannak jóval odébb a bányák nyomai, nem bizonyítja hogy ehhez a piramishoz fejtették ki a köveket, csak hogy valamikor kifejtették.
- A kiszolgáló épületek területén talált kormeghatározással behatárolt leletek is csak azt bizonyíthatják hogy mikor épülhetett?! a piramis, nem pedig azt hogy a köveket mikor faragták.
- Sokkal egyszerűbb volt a régi piramishoz csatornát építeni, és onnan elhordani a már kész köveket.
- Erre lehet bizonyíték az Abüdosztól 8km-re megtalált 12 db folyami hajó is, -egy sorban- piramis nélkül!
- Az arab Abdellatif (1162-1231) írja;a kőtömbök sérültek, töröttek voltak. Ez azért lehetséges, mert a tudósok kiszámolták mennyi kőre van szükség, és ehhez a már a helyén, vagy az útközben megsérült köveket is fel kellett használni. Nem látom a logikát abban, hogy kifaragnak ~2,5 millió követ, de mondjuk néhány ezer követ törötten építenek be. Eltörpül a cserélendő mennyiség az építmény grandiózusságához képest. Nem mellékesen lealacsonyítónak tartanám, ha az Isteni tiszteletben álló uralkodó nyughelyénél erre nem figyeltek volna más esetben. Ha pedig Khufu piramisában az építés után sérültek volna, annak valami összefüggő repedés nyomai lennének.
- Azért nincsenek ebben (és a szomszédos) piramisokban hieroglifák, mert a építő munkások nem akarták a lopott kőből építtető fáraót ilyetén dicsőíteni, illetve mert a fáraó maga sem akarta megőrizni az építkezés negatív emlékét.
- A máshonnan elhordott már megkopott külső kövek lettek a piramis "kitöltő" kövei, ezért tűnnek megmunkálatlannak.
- A "lopott kövek" megmagyarázzák azt is, hogyan munkálták meg kellő szerszámok nélkül a gránitot. Sehogy, mert azt is már készen hordták át.
- Továbbá ez magyarázná azt is, miért nem illik számos kő a kitalált helyére, és miért olyan különös a piramis belső elrendezése -mert a meglévőből kellett az újat kialakítani.
- Ez a magyarázata annak is, hogy annyira különbözőek a kövek, ugyanis folyamatában hordták át és építették be, tudván hogy a kövek összességében újra kiadnak majd egy piramist. (az elbontott piramis -esetleg piramisok- valószínűleg még nem a tökéletes gúla formák voltak, -tudván a kezdeteket)
- Ne feledjük, hogy a gízai piramisok után a piramisok építése hirtelen megszűnt. Ez részben azért is lehetett, mert a Nílus folyamatosan apadt. Sokkal könnyebb egy csatornát évtizedeken át vízzel pótolni, mint az állandóan apadó-áradó folyó szeszélyét követni. A folyó közvetlen közelében viszont statikailag nincs jó talaj az alapnak.
- A logikátlan felszíni átformálások mesterségesen tüntették el a szállítási irány nyomait, ezért nem magyarázhatóak maradéktalanul az elő- és utólagos tereprendezések. Az új piramisok építtetői a fennsíkot éppen a helyben kitermelt minimális többletkövek ürügyén formálták jóval kisebbre.
- A piramis kiszolgáló épületei szintén nagyrészt a meglevő kövekből épültek, ezért olyan aránytalanok a falak vastagságai.
Ezzel is rövidítették az építési időt. Illetve az sem kizárt, hogy a kiszolgáló épületek túloldalán álltak az elbontott piramisok.
Az is elképzelhető, hogy a Szfinx eredeti feje az elbontott piramis építtetőjét ábrázolta, és ezért faragták újra. Ebben az esetben a Szfinx azt a régi piramist őrizte.
- Talán a közelben álló piramisok voltak a bizonyítékok arra is, hogy a fennsík szerkezete elbírja ezt a roppant tömeget.
- Az ókor 7 csodájából ezen piramisok -amik a legidősebb csodáknál is ezer évvel idősebbek- egyedül ezek állnak ma is. Túlságosan jól tudták hova kell építeni hogy maradandó legyen. Hogy az előző piramisoknál ezt ki állapította meg, és ők hogyan munkálták meg a köveket... az más kérdés.


Napbárka...

- Nem használták az építkezésnél. Fura lenne ha az uralkodót olyan eszközzel vitték volna az utolsó útjára, amilyennel előtte köveket hordtak. Nagyobb tiszteletben állt annál. A folyami hajókon hordták a köveket, és szintén emelőkkel rakodták ki-be. (a gyakorlat is azt mutatta, hogy a napbárka egyensúlyozása nem alkalmas kőhordásra) A napbárkák kizárólag a fáraót vitték, a kincseit, és a túlvilági életre szánt ételt, és italt.

"Szellőző járatok"...

Téves a megnevezés! Sem a szellőzést, sem a lélek távozását nem szolgálták. (erre később visszatérek)
Ami a legidőszerűbb megállapítás; a királyné terméből induló járatok végein levő kövek mögött az ég világon semmi más nincs, mint újabb kövek!!!
A robot által megtalált "fogantyú" elnevezés nevetséges! Ugyan miért tenne bárki egy 20x20cm széles járat 60. métere után egy fogantyút a kőre? Ki megy be oda kinyitni bármilyen ajtót? Milyen ajtó lenne az?
Szomorú, de a valóság ennél jóval reálisabb!!!
Az a két rézkallantyú nem más, mint ellentámasz.
A lényeg; a ~20x20-as járat azon a ponton szándékosan egy-két centivel kibővül. Éppen csak annyival, hogy a rézkallantyúval ellátott kő ne tudjon lejjebb csúszni. A kő nem más, mint járattorlasz. A kő mögött pedig egy újabb járattorlaszoló kő van, ami mögött egy következő, és még egy és még egy, és így tovább a piramis külsejéig. Az ellentámasz pedig arra szolgált, hogy a kő túlsó felén levő karikában végződő "kampóba" be lehessen fűzni egy -illetve két- kötelet. Magyarul miután elkészült a piramis, a járatok felső részébe két kötél által köveket engedtek, ami a saját súlyánál fogva zárja el a külvilág elemi tényezőit, esetleg az odabent levő valamit. A két kő közötti résre pedig az az egyszerű indok, hogy leengedésekor a kő keresztbe állt, elakadt, de úgy maradt, mert azt gondolták már leérkezett az alatta levő kőig. A két kötél korrigálta a kő ereszkedését, (vagy akár egy kötél a két karikába fűzve) és miután úgy gondolták a kő leért, a kötelet egyszerűen kihúzták, és már engedték is le a következőt.
- Ezért olyan kidolgozott a járat belső fele, hogy ne akadjon el a kő félúton.
- Ezért (is) nem vízszintes a járat.
- Mivel a királyné kamrája nem sírhely, nem is kell szellőzés!
- És ugyanezen okból nem is a lélek távozására szolgál. Ha arra szolgálna, miért is van kettő belőle? Vicces lenne, ha egy léleknek egy ekkora piramisban a nem nyíl egyenes járatban a termeket kellene kerülgetnie. Elvégre ha a piramis az uralkodónak és feleségének élet utáni útját szolgálja, akkor a lélek távozásánál a kialakítás nem lehet alku tárgya!
Ráadásul ha a királynét ide tervezték volna tenni, akkor joggal merülne fel a kérdés; miért is nincsenek zárókövek?

Remélem senki nem gondolta komolyan, hogy bármilyen kamra is lenne a piramis külsejének közelében, ami esetleg a fáraót és a kincseit rejti! Pedig ha a fáraó teste valóban eljutott a piramishoz, akkor bizony az ott is van!

A hangsúly tehát nem azon van hogy miért vannak ott a rézlapok, hanem hogy milyen célból zárták le a járatokat!
A megoldás adja magát! A két felső járat nyitott, a két alsó zárt. Egyszerű hajszálcsövesség: mivel a piramist egy bizonyos szintig feltöltötték vízzel, miután elérte a kellő szintet, az alacsonyabbról induló, de magasabban álló kamrát külön lehetett feltölteni. Az egyik járaton töltötték, a másikon a kiszoruló levegő távozott. A szellőzőjárat alsó fele azért egyenes néhány méteren, hogy a víz nagy sebessége a leérkezés előtt megtörjön. (talán ezért találtak a királyné termének falán sókristályokat) A megfelelő magasságban megálltak a víztöltéssel, és a vízoszlop ellennyomásának megfelelő súllyal eldugaszolták a járatot. Egy ilyet dugaszoló követ fúrt át a robot.
Talán ők maguk sem tudták mennyi ideig tartja meg a piramis a vizet, de mentségükre legyen mondva, talán ők maguk sem gondolták hogy lassan 5.000 év eltelik, és a művük még most is állni fog.
- Ez a másik ok amiért a járatok nem vízszintesek.
- Ezért gránit a termek jelentős része, és ezért kellett olyan pontosan illeszteni a köveket.
- Ha valaki egyszer venné a fáradtságot, a vízszint nyomait megtalálhatná a falakon (hacsak ez meg nem történt már)
De ez csak az egyik része a leleményességüknek; ami ennél is zseniálisabb, hogy a belső termeket, és járatokat nem töltötték fel teljesen vízzel! A megfelelő szint után a vizet a levegőnél nehezebb mérges gáz váltotta fel. (ahogy a borospincében is a levegőnél nehezebb mérges gáz keletkezik). Arra számítva, hogy a víz nem marad meg örökké, de a méreg a víz elszivárgásával átveszi majd az uralmat az egész piramisban.
Talán ezért hallucinált évezredekkel később Napóleon is "azon" az éjszakán.
Ezek után viszont a járatok szerepe eltörpül, és egy sokkal fontosabb kérdés kerül előtérbe; miért e hatalmas óvatosság?!

(itt jegyezném meg, hogy minő véletlenségből a masztaba alatti szinteket ma is szándékosan feltöltötték vízzel, és csodák csodájára a víz nem szivárog jelentősen)


Csapdák, megtévesztések...

Tehát az igazi ok a piramisra az előzmények után hamar kikövetkeztethető;
Kheopszon a túlvilági életbe vetett hitének mindenhatósága uralkodott el.Örök háborítatlanságát biztosította be a piramissal.
A piramis maga a zárókő!!!
Egyszerűen minden addigi leleményességet felülmúlóan szerette volna megóvni magát, és kincseit a fosztogatóktól, és a jövendő uralkodóktól, ezért nem tett mást, mint építtetett egy gúlát a nyughelye fölé.
- egyrészt hogy egyszerű halandó embernek meg se forduljon a fejébe hogy háborgassa őt halála után, netán megpróbálja elvinni kincseit
- másrészt önmagából kiindulva ha valamelyik jövőbeli uralkodó esetleg elhordaná a piramisát, véletlenül se találjon benne semmi értékeset, pláne ne találjon rá az ő mumifikált testére.
Ebből egyértelművé válik, hogy a piramis miért olyan amilyen;
- a királyi kamrához annyira látványosan vezet az út a nagytermen át, hogy éppen csak a Las Vegas-i kaszinók neonnyilai nem mutatják az irányt. Ehhez képest annyira alul díszített a szarkofág és környéke, hogy joggal kámpicsorodik el és indul haza bárki aki nagy kincseket remél a piramisban. (ez a csel al-Mamún rombolásánál is bevált)
-ezért lehet olyan könnyedén bejutni a zárókő felett
- de mindez csak azután lehetett lehetséges, hogy a vízzel árasztott termekből eltűnt a víz... majd a helyét átvevő mérges gáz is eloszlott.
- szándékosan arra fektette a hangsúlyt, hogy a talajszint fölé gondolja mindenki a nagy dolgokat, fel se merüljön senkiben hogy lejjebb keresgéljen. A terve a mai napig zömmel bejött. A kutatók túlnyomó többsége a kőtömbök között véli a csodát. Pedig a terv nagyszerűsége éppen abban rejlik, hogy az addigi piramisoktól eltérően Kheopsz építményében a talajszint feletti rész a hívatlan vendégek számára a kihívás, és ő mégis ugyan oda temettette magát ahová elődei, egy föld alatti terembe.

Nem tett mást, mint a piramis építésével párhuzamosan a lázas építkezés árnyékában alagutat ásatott alá, ahol a mai napig nyugszik. Néhány hű követője tudta csak a titkot. Miután testét a föld alatti terembe tették, a halotti termet belűről befalazták, és a mostanság munkásjáratnak nevezett "átvágás" egy függőleges mellékjáratán felmászva,az előre elhelyezett kövekkel a felső függőleges bejáratot egyszer és mindenkorra kővel zárták le. Végül az eredeti külső lejáratot teljes hosszban betemették, és a meghagyott rendelkezésekhez hűen a járat eltüntetése céljából a nyomvonalára valamilyen szokványos épületet, vagy szobrot emeltek.
Ha egyszer valaki valóban örökre el akar rejteni valamit, akkor miért várják az emberek hogy majd valamilyen útjelző táblákkal fogja jelezni merre van a kincs?

- mert ugye azt senki sem vette komolyan hogy a masztaba lejtős lejárója tényleg nem felelt meg a munkásoknak(!)...ezért épült egy függőleges járat(!) És erre külön időt, és energiát áldoztak... elcsúfítva a belső teret. És honnan nézve is rövidíti le az utat az alsó járatba!? Mert a piramison kívülről csak meghosszabbítja.
Én szívesen megvizsgálnám a munkásjáratot, különös tekintettel a kibővített részre.
Ugye egyértelmű hogy semmilyen más funkciója nem lehet egy minden logikát nélkülöző szinte függőleges, de girbe-gurba "átvágásnak" az emelkedő járatból a lejtő járatba. Különben is; megint felmerül, hogy a fáraó mit szolt volna ahhoz, ha értesül egy járatról az ő nagyszerű piramisában, ami azt a célt szolgálja, hogy a munkásoknak kényelmesebb legyen. Nonszensz!

A szellőzőjárat körül túl sok a kérdés, de túl nagy a hallgatás róla, akárcsak az elárasztott termekről. Zahi Havazz és társai már kapiskálják a múltat, de a turizmusért, a legnagyobb egyiptomi vonzerőről soha sem fog lehullni a lepel!


Nekünk, akik szeretnék megtudni az igaz múltat nem marad más, mint hinni hogy elődeink a túlvilági életre való alapos felkészüléssel elérték céljukat, s máig nyugvó testük felett az éber őrzők egyszer felvilágosulnak, s megértik; a tudás mit őriznek, nem az övék, hanem az emberiségé.

Adatok

  • balázsxy

  • nincs

  • 2012. ápr. 10. 18:30

  • 2012. ápr. 10. 18:33

  • magyar nyelvű

  • saját

  • 2 305 megtekintés

  • 1 darab

Számít a véleményed!

Csak regisztrált és bejelentkezett tagok szólhatnak hozzá.

Eddigi hozzászólások

#1
2012. aug. 16. 12:08
Számomra az a Német mérnök aki precíz mérőműszerével kutakodott felhívja a figyelmet a hosszú alagutak sarkai nagyon pontos derékszögben vannak....nos aki már csinált alagutat, vagy részt vett valami hasonlóban abban felmerül a kérdés akár csak bennem is. Miért is ez pontosság?? Vagy aki már modellezett az talán fel ismer valamit ....mintha valami megagiga berendezésről lenne szó. valamit be kellett illeszteni de úgy, hogy valami ne tudjon ki áramlani az illeszésnek pontosnak kell lenni..... Kukta efektus (amikor eléri a kellő nyomást a vízgőz akkor meg emelkedik a szelepet elzáró valami , és kiáramlik a felesleg)... Szóvvalmit elő állított
Szabó Gergő webfejlesztő
X
Regisztrálj most és mégtöbb e-könyv lehet a tiéd!         REGISZTRÁLOK
0