Édesapám révén kerültem először kapcsolatba az akkor még analóg működésű fényképezőgépekkel. A gyerekkori érdeklődésem után legközelebb már felnőttként kezdtem el újra a fotózással foglalkozni. Jelenleg hobbi szinten űzöm, mivel nem a pénzszerzés motivál. Általa lehetőségem van kiszakadni a megszokott szerepemből. A fotózás rákényszerít, hogy másképpen tekintsek a világra, mert csak így lehet észrevenni a körülöttünk rejlő szépséget.

Természetesen képzem is magam szakkönyvek és más fotósok munkáinak elemzésével, mivel ez elengedhetetlen része az átlagnál jobb képek készítésének. De nagy meglepetésemre mindeközben az emberi élettel kapcsolatos "igazságokra" vagy inkább párhuzamokra is figyelmes lettem. Ezeket szeretném megosztani, hogy számomra a kikapcsolódáson túl mi mindent adott még a fotózás.

Lehetőség mindig van, csak nyitott szemmel kell járni.
Tavaly a Nikon fotópályázat tematikájához kerestem megfelelő témákat a lakhelyem közelében. Ekkor döbbentem rá, hogy már néhány utcányi sugarú körben mennyi érdekesség lelhető fel. Persze ehhez jó helyen is kell lakni, de még így is sokkal több kiemelkedő fotózni valót találtam, mint amire számítottam. Még olyan is előfordult, hogy pl. egy házak közötti fénycsóva mutatta meg a témát, hogy hova menjek fotózni. Persze ehhez nyitottnak kellett lennem és szükség volt a megfelelő lelkiállapotra is. Azóta azt vettem észre, hogy az élet is hasonlóan működik. Sok lehetőség adódik, de aki fél vagy nem akar, azelőtt láthatatlan maradnak. Ugyanerre utal az ismert magyar közmondás is: Aki keres, az talál!

Az esetek többségében több megoldás is létezik, de csak egy lesz közülük a legjobb.
Sokszor előfordult már velem, hogy megláttam egy szuper témát, de hirtelen nem tudtam eldönteni, hogy milyen beállítással és milyen szögben örökítsem meg. A nehézséget az adja, hogy rengeteg variáció létezik és megannyi különböző lehetőség. Ebben az esetben jön elő a dilemma, hogy melyiket is válasszam. Szerencsés esetben persze van elég idő, de ez nem mindig van így. Ilyenkor pedig gyorsan kell választani. Véleményem szerint az életben is pont így működnek a dolgok. Nem elég észrevenni a lehetőséget, hanem a lehető legjobban ki is kell használni azt. Ehhez pedig legmegfelelőbb döntéseket kell hozni, majd eszerint cselekedni.

A jó dolgokért meg kell küzdeni.
Nagyon közhelyesen hangzik, de még mindig így van. Számos ismert fotógráfus tudna arról beszélni, hogy mennyi idő és áldozat árán sikerült elkészítenie élete legjobb képét. Én is tapasztaltam már, hogy rá kell szánni az időt a fotózásra és menni kell a téma után. És bizony előfordul olyan is, hogy a "rossz idő" hozza magával a különleges témát. Otthon ülve nem lehet előre haladni, akárcsak az életben. Aki lusta vagy nem motivált, annak esélye sincs szembetalálkozni a lehetőségekkel és így sok jó dolgot elszalaszt. Mindig adódnak újak, de elsősorban a már meglévőekért kell küzdeni és mindent megtenni a sikerért.

Önmagában nem elég a pénz és a tehetség sem.
A legtöbb embernek sajnos nincs meg a lehetősége ahhoz, hogy sok százezer forintos felszereléssel fotózzon. De ha meglenne, akkor sem tudnák kihasználni a fényképezőgép adta plusz előnyöket. Mindenhez fel kell nőni, így önmagában egy drága masina sem teszi profivá a használóját. Viszont fordítva is igaz. Akinek van tehetsége a fotózáshoz, viszont olcsó gépe van, az pedig a technikai megoldások előnyeit nem tudja felhasználni. Ezért kell egyszerre tehetség és megfelelő eszközök a kibontakozáshoz. Más területre is ugyanez érvényes. Ha valaki jó akar lenni valamiben, akkor szükséges a szakértelem és a pénzügyi háttér is.

Hallgatni kell a megérzésekre is.
Nem tudom, hogy más hogyan van vele, de egy idő után mindig megunom azt a helyet, ahová már többször is kimentem fotózni. Ilyenkor szokott előfordulni, hogy csak úgy cél nélkül elindulok és útközben jön az ötlet, hogy a szülővárosom mely része felé vegyem az irányt. Hagyom, hogy az első gondolatomra figyeljek oda és kövessem a megérzésemet. Ezzel a módszerrel sok szép helyét fedeztem fel a lakhelyemnek. De hasonló történt velem akár üdülésekkor is, amikor ismeretlen helyen tartózkodtam. Nem mondom, hogy mindig működik, de érdemes ezt is kipróbálni. Sokszor nem jó a túlzott szervezés, muszáj lennie intuitív résznek is az életünkben.

Szabó Gergő

• Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi (CC BY-NC-ND 4.0)