|
|
Egy új elmélet alapján, amely az ősi egyiptomi piramisok tájolását két csillagnak
a korabeli égbolton megfigyelhető átvonulásaihoz kapcsolja, az eddigieknél
sokkal pontosabban meghatározható a piramisok kora, vagy legalábbis kitűzésük
időpontja. A gízai Kheopsz-piramist például (amelynek korát korábbi becslések
csaknem 100 éves bizonytalansággal adták meg) az új számítások szerint Kr. e.
2485 és 2475 között kezdték építeni. Kate Spence, az angliai Cambridge-i Egyetem
egyiptológusa a Nature-ben közzétett elméletét a Kheopsz-piramis szembetűnően
pontos tájolására, illetőleg azokra az eltérésekre alapozza, amellyel a többi
piramis közel észak-déli irányú bázisvonalai eltérnek a helyes iránytól. Az
eddigieknél jóval finomabb kormeghatározás az egyiptológusoknak is sokat
segíthet az egyiptomi Óbirodalom kronológiájának pontosításában.
Spence elméletének kiindulópontja, hogy a piramisok alapvonalainak kitűzésekor
arra törekedtek, hogy az építmények oldalai a fő világtájak felé nézzenek. (A mai
mérések alapján valószínű, hogy a piramisok nyugati élét igazították az általuk
meghatározott észak?déli irányhoz: a többi oldal ehhez képesti, többnyire
nagyobb eltérései feltehetőleg a derékszögek kimérésének pontatlanságaiból
adódtak.) Kérdés, hogy a régi egyiptomiak mire alapozták az északi irány
meghatározását? Ma a Sarkcsillag 1 fokos pontossággal mutatja ezt az irányt, a
piramisok építésének idején azonban nem volt hasonlóan fényes, feltűnő csillag
az északi pólus 1-2 fokos környezetében.
A Föld forgása miatt a csillagok látszólagos köröket írnak le az éggömbön:
egy körülfordulás közben kétszer haladnak át a meridiánon (az északi póluson és
a zenitponton áthaladó főkörön), azaz kétszer kerülnek kulminációba. E két
pozíció közül azt, amelyik a zenithez közelebb esik, felső kulminációnak
(delelésnek), a másikat alsó kulminációnak nevezik. Egy meghatározott földrajzi
helyen csak bizonyos csillagoknál látható " azaz emelkedik a horizont fölé "
mindkét kulmináció, ezek az ottani, úgynevezett cirkumpoláris csillagok.
A kutató szerint a régi egyiptomiak az északi irány kijelölését két meglehetősen
fényes, cirkumpoláris csillagra alapozták: az ezeket összekötő képzeletbeli
vonal Kr. e. 2467-ben valóban pontosan az égbolt északi pólusán haladt át. Az
egyik csillag a Kochab (b-Ursae Minoris) a Kis Medve (Ursa Minor) csillagképben,
a másik a Mizar (z-Ursae Majoris) a Nagy Medvében (Ursa Major) vagy
Göncölszekérben van (a szekér rúdjának középső csillaga). A két csillag
akkoriban az északi pólus két ellentétes oldalán, tőle nagyjából 10-10 fokra
volt. Kr. e. 2467-ben egy egyiptomi csillagász az északi irány kijelölésekor
kivárta azt a helyzetet, amikor az északi pólus körüli látszólagos körpályán a
két csillag a függőón által kijelölt függőleges egyenesen éppen ?egymás alá?
került: ekkor a függőón egyenese és a két csillag látóiránya pontosan északi
irányba, a meridián síkjába esik, a zenithez közelebbi csillag éppen delel, a
másik pedig az alsó kulminációs pontban van (szimultán áthaladás).
Ezzel az
eljárással azonban csak addig jelölhető ki pontosan az északi irány, amíg az
északi pólus valóban rajta van a két csillagot összekötő képzeletbeli egyenesen.
A Föld precessziója miatt az északi pólus is egy kis kört ír le az égbolton, 26
ezer éves periódussal. Kiszámítható, hogy az északi pólus csak Kr. e. 2467-ben
esett pontosan a Kochabot és a Mizart öszekötő vonalra. A kijelölt irány
pontosságát is számításba véve a kitűzés időpontja a Kr. e. 2485 és 2475 közötti
időszakba eshetett.
Mivel a két csillagot összekötő vonalról a valódi északi
pólus mind a korábbi, mind a későbbi időpontokban kissé "lecsúszott" (minél
nagyobb az időeltérés, annál inkább), ezért a korábban, illetőleg később épített
piramisok alapvonalainak tájolásában mutatkozó hiba is egyértelmű kapcsolatba
hozható a kitűzések dátumával. Az összesen nyolc, Kr. e. 2600 és 2400 között
emelt gízai piramisra elvégzett összehasonlító vizsgálatok valóban igazolják,
hogy minél inkább eltér a kitűzés dátuma a Kheopsz-piramisétól, annál
pontatlanabb az északi irány meghatározása, és ez az eltérés a korábbi,
illetőleg a későbbi időpontokra a csillagászati számításoknak megfelelően
ellenkező előjelű.
Forrás: www.cam.ac.uk
Adatok
-
nincs adat
-
Egyiptom, piramisok, csillagászat
-
2014. okt. 9. 13:31
-
nem volt módosítva
-
magyar nyelvű
-
Sulinet
-
4 949 megtekintés
-
0 darab
-
Minden jog fenntartva!
Számít a véleményed!
Csak regisztrált és bejelentkezett tagok szólhatnak hozzá.
Eddigi hozzászólások
Legyél az első, aki elmondja a véleményét.