"Aranykorona, nem értem miből gondolod, hogy keresztülgázolok mindenen.
S hogy tán az lenne a megoldás, hogy megszáll egy démon vagy egy angyal?

Hát ha metaforikusan vesszük, néha annyira fel tudom nagyítani a problémáimat, hogy olyan mintha egyenesen a poklot látnám magam előtt. Vagy mi feladata lenne egy "démon"-nak? Kihozni belőlem a frászt?

Angyal? Magyarázd el ezt is. Téged hogyan szállt meg az angyal? (viagrát szedtél? ;D )" – Latyo

Onnan gondolom hogy minden ember így tesz függetlenül hogy ki és mit csinál, s mindig azt mondják hogy én pedig nem!
Én ugyan így megtettem ezeket a köröket mint más, mert szükséges a felismeréshez, fejlődéshez.

Az pedig nélkülözhetetlen hogy rád szálljon egy angyal vagy egy démon, mert anélkül míg élsz nem lesz ki irányt mutasson a szférális szintek való haladásban. Ugyanis az ember tompult tudata miatt képtelen feljebb lépne, mert nincsen kapcsolatban alapvetően tisztább / tisztultabb energetikai tényezővel csak azzal, mely vele egy síkon létezik.
Így ha nincsen angyal nincs tisztulás, ha nincs démon nincs ami az angyalhoz zavarjon így ismét csak nincs tisztulás. Magyarán szólva ezek nélkül az entitások, lények, szellemi kitükröződésen nélkül minden ember csak stagnálna maga kis világában, s maximum csak a közvetlen szellemi környezetében lenne képes megtapasztalni minden féle dolgokat, s abból aligha tanulna bármilyen Isteninek vélt igazságot is egy idő után. Az okkultisták is ezeken az utakon kóborolnak. Lényegtelen dolgokat fedeznek fel emberi elméjük segítségével, s majdhogynem úgy élik le egész életüket hogy ugyan azon síkon maradnak beépülve az asztrális síkokba tudataikkal s semmit sem sejtenek arról hogy amit tesznek magasabb tudati rétegekben mérve aligha nem lényegtelen. Mert ami tudást megszereznek emberként azt a szellem már alapvetően is tudja s halálukkal megnyilvánul előttük hogy azt kutattál amit alapvetően is magukban hordoztak. Így az okkultista törekvés nem egyéb mint az emberi elme, ego kíváncsi természetének megnyilvánulását kielégíteni próbáló törekvés. Ha ezek az emberek tisztában lennének vele, hogy a szférális határokon belül hol és miként helyezkedik el az asztrális sík, megvilágosodna előttük hogy emberi mércére vetítve hasonlatos ahhoz mint ahogyan a szeméttelepen turkálnak emberek a fémhulladék keresése közben. Szép Magyarosan megfogalmazva: Gusztustalan kotu sík, tele érzelmi és szellemi szeméttel, melyek funkciójukat sem képesek már ellátni, s a szellemvilág szemeteseként szolgál. Így úgy vélem kijelenthetem hogy érzelmi és szellemi koszosodást okoz az asztrális világokban való kíváncsiságtól hajtott mászkálás és asztrál harcolgatás, mely úgy valósul meg, hogy miközben emberi és szellemi tulajdonságait torz és beteg képekkel befolyásolja az ott léte az egyénnek, ő maga azt alig ha veszi észre, s maximum csak az ebből a titokzatos világból meríthető tudás / hatalomszomj nő meg a szellemben, mely megmutatkozik emberi minőségében is.

Egy démonnak lehet sok dolga. Meg is védhet, de tönkre is tehet hogy ezzel világítson rá saját gyengeségeidre melyektől mindenképp meg kell szabadulj hogy szellemi fejlődésed egy másik ciklusába léphess bele.
Az pedig hogy rád száll nem egyenlő azzal hogy megszáll :D az a cinkesebb kör :D Arra ne nagyon vágyj soha :D

Én úgy találkozom azzal akivel találkoznom kell hogy:
A, hívás nélkül jön
B, Hívom és jön
C, Nem jön és nem hívom, összehoz vele az élet valahogyan...

Arra nem térnék ki hogy ez milyen érzés mivel jár mi a tapasztalás ez alatt mert ezt egy hétig is lehetne napi 24 órában boncolgatni. Viszont kicsit úgy képzeld el hogy még is valamelyest tisztább legyen a kép, mintha egy nagy áttetsző lepedőt rád terítenének miközben fekszel. Gyengén de érzékelhető a fizikai testen is ahogyan a külső erő az energiarendszerével áthat téged. Persze támadásoknál ez erősebb és igen kellemetlen, kínzó hatást fejt ki.

Sosem szedtem viagrát. Kúrni tudni kell :D

És ne vedd sértésnek azokat amiket mondtam a te javadra mondtam nem ellened. Lehet hogy némi negatív reakciót kiváltó tartalom is került bele de nem annak szántam :)

Sziasztok,

van olyan közöttetek, aki "üzembiztos" módon képes a testelhagyásra vagy tudatkivetítésre?

Egy olyan - néhány résztvevős - kísérletet szeretnék megszervezni, amivel végre bebizonyíthatnánk, hogy igenis létezik a független tudat, több van az emberi agyban holmi biokémiai folyamatok által vegyi úton létrehozott illúziónál.
Hiszem, hogy rengeteg embernek segíthetnénk ezzel.

Akit érdekel, kérem írjon privit vagy emailt.

Aranykorona, nem értem miből gondolod, hogy keresztülgázolok mindenen.
S hogy tán az lenne a megoldás, hogy megszáll egy démon vagy egy angyal?

Hát ha metaforikusan vesszük, néha annyira fel tudom nagyítani a problémáimat, hogy olyan mintha egyenesen a poklot látnám magam előtt. Vagy mi feladata lenne egy "démon"-nak? Kihozni belőlem a frászt?

Angyal? Magyarázd el ezt is. Téged hogyan szállt meg az angyal? (viagrát szedtél? ;D )

Úgy van hall ám dolgokat, s lassan tálán látja majd az élőt s holtakat.

Lassíts, ez nem egy sietős dolog.

Ugyan azon úton menj végig 200 al majd menj végig gyalog szépen normálisan.
Ha 200 al mész csak a leglényegesebb dolgokat látod meg amik nagyok vagy kirínak a tájból, ám gyalogosan rengeteg apróságot is észre fogsz venni, melyek nem mások összességében mint maga az út :) Így elmondható hogy ha kihagyod a részleteket szart nem ér az egész, mert alig ha tanulsz meg bármit is a szellemvilágról úgy mint médium, ha végig akarod rohanni.

Csak hogy tiszta legyen a kép.

Az Istennek pontosan ugyan olyan kitükröződési alakjaival lehetséges találkozni mint ha egy angyal vagy egy démon mint különálló gondolkodó létező száll rád. Így szerintem esélyes lenne ha rástartolnál a keresésére.
Mert nagyon könnyen el lehet ám úszni benne...

De no para, maximum íz :) csak nyugiban csinálj mindent, a sietség semmire sem jó :)

;D Na, akkor várom, mit sütsz ki rólam. ;)

Eredetileg igazából azt akartam kérdezni, hogy kicsit olyan az írásod, mint valami parapszichológusé, startból az a Paulinyi jutott eszembe, de direkt nem mertem rá kérdezni. Lehet annak van is pszichós végzettsége.

A távérzékelés gyakorlásának a gondolata fasza, de az igazság szerint nekem van itt elég más problémám is, az élet, t'od, kényszerít. Majd ha perfektuáltuk magunkat az alap tereken is, talán csak akkor tudunk ezekkel igazán foglalkozni...

Latyo! Csak most értem ide, válaszolni..

a megérzéseid eleje nagyon jól indult, most ne úgy vedd,hogy végzettség szerint, de valóban amiket írsz azzal foglalkozom, de nem szakmám a hivatalos pszichologia...

testileg az idegeim 40 felett,a testem naptár szerint még alatta van,de a 20 as éveket erősen elhagytam! A legvége ment félre legjobban, régies ruha igen, vagyis kortalan a zöld szín is okés, télikabátban.. vöröses haj szemüveg nem jó, de a viccel élve, lehetett volna..
távérzékelés távolbalátással sokkal jobban ki tudnád ezeket hozni, van jó alapod rá, gyakorolld, én majd kicsit később írnék róllad, most nem volt olyan napom, hogy bármibe belekezdjek.. :( jó ez így, próbálkozni kell..

Mostanság kezdem úgy gondolni, hogy ennek is megvannak a ciklusai. Időnként újból és újból kedvem jön rácuppanni erre. És ezt inkább a tudatos álmodásra értem, úgy érzem szeretnék vmi kis kalandot, vmi varázslatosat átélni, amitől ilyen egós boldogság önt el. Mert meg egyébként is fasza. A legtöbbször nem is viszem sokra, kétes, bizonytalan eredményekkel ébredek. Mert ugye mindenki vmi eredetit akar, amit aztán leellenőrizhet, hogy több, mint a tudatalattijának a zagyvaságai, több, mint ami már úgyis benne volt. (S akkor jönne, hogy szuperképessége van 8) :P )

Kizárhatóság? Csak az egyetlen módja a kizárásnak, hogy nem figyelek oda. De persze amikor fekszek le, szeretnék elaludni és pörög még az agyam, na, akkor nem tudok nem odafigyelni. S az eléggé szar lehet. Vagy amikor túlságosan odafigyelek, mint ma éjjel az álmomra, túlságosan is törekszek a tudatom fenntartására és kipihenetlenül ébredek. Tényleg, talán a felejtés a legnagyobb gyógyír.

Na de most rákérdezek valamire, baldag. Az előbbi válaszod már konkrétabb benyomásokat keltett terólad. El is képzeltem néhány dolgot, vajon te ki lehetsz, s ez egy pont jó alkalom, hogy jól pofára essek. ;D

Azt vetítettem beléd, hogy te vmi pszichológus féleség lehetsz (a gyakorlatiasabb, kutatóbb fajtából (értsd, mérésekre specializálódó, mérnök-féleség)).

Évkorral testileg is vannak elképzeléseim, de a fogalmazásod, olyan 40 éven túli személyiség benyomását keltette.

Fizikailag 30-on mintha már túl lennél. Nem vagyok biztos, hogy már elhagytad a harmincat, de ellenpontozásként fejemben van egy kopaszodó, vöröses barna hajú, szemüveges, alacsony termetű, szürkés-enyhén zöldes (régies) kabátot hordó pasas képe.

Nnnna, ne kímélj meg, eresszed az ítéletet.

Latyo! Az lehet a gond, hogy én arra koncentrálok előssorban,hogy technikai jellegü dolgokról fejtsek ki hozzászólást, nem akarom megmondani, ki mire használja ezt, meg a rokon technikákat, ezeket maximum a legáltalánosabb példákat lehet venni... Általában az ember szívesen utánnozzá a híres szerzőket, hasonló élményeket keresve és amikor ez nem úgy sikerül, jönne a csalódás..
Most ennyiből meg így kicsit kapkodva pl. a te élményeiddel kapcs nem mernék nagyon mélyenszántó okosságot írni, mert talán nem az sülne ki, ami segítené a továbbiakat... üzenet? Nem az? Ha másfelől nézi ember, el tudja zárni? Ki tudja ezeket zárni tudatából?? Talán ez az alapkérdés az esetedben, ha megjelennek sürün képek, hangok stb. Nekem ilyesmi nincs, ha nagyon ellazulok, stb. akkor nagyritkán olyasmi, hogy egy-egy hang, gondolat bejön, ami feltehetőleg a környéken, másik lakásban jáccódik le..
Rengeteg ember viszont máshogy müködik ezen a téren, jó lenne, ha ők is hozzászólnának, és akkor komplexebb volna az analízis...

Puff neki, most látom egy rakás helyesírási hibát elkövettem az előbbi hsz-omban. (Lehet most is magam után hagyok egy-néhányat, mert laptopról gépelek.)

Baldag, itt mi teljesen elbeszélünk egymás feje fölött. Te is írsz vmit, én is írok vmit, de nem igazán vesszük egymás üzenetét.

Valahogy az előbbi példámmal csak azt akartam felhozni, hogy nem igazán jön le ezekből az esetekből, hogy mi az értelme az egésznek. Mármint, hogy mire jó ez a jelenség, mit kezdhetnék vele.

Ha már arról van szó, hogy létesítsek egy kapcsolatot vmi felsőbb intelligenciával (hogy már ne nevezzük angyaloknak) és vmi hasznos infót kapjak tőle a magasabb képről, akkor a válasz sztem mindig ugyanaz lesz, hogy "azt csinálsz, amit akarsz".

Mert végül is te mire buzdítasz, mi lenne a végcélja a fejlesztésnek?

"DE ha valamit észlelek, ami fura, eltérő stb. akkor azt joban észreveszem, magam vonatkozásába.. nem baj hogy ez így kevésbé látványos.."

Na itt nem értem, hogy mit akartál írni. Kicsit zavaros a szöveged, bevallom az enyém is az volt. Tömörítünk, de csak hisszük, hogy a másik is érteni fogja a célzásainkat.

Mert velem is pont ugyanez van, hogy én is kiválogatom az eltérőbb dolgokat és elemezgetem, hogy ez most mit jelenthet számomra. Feltételezvén persze hogy az egy üzenet akarna lenni.

És pont azt írtam korábban, kicsit kacifántosan fogalmazva, persze, hogy most már úgy tűnik, nagyobb bátorság, (önmagammal való szembenézés) kell ahhoz, hogy elhiggyem, hogy ezek nem üzenetek és nincs semmiféle értelmük. Mert ugye mi nagyobb kihívás, mint miután megtanultuk, hogy nincsenek véletlenek, újra megtanulni hinni a véletlenekben.

Pl. mostanság szoktak lenni elalváskor ilyen képek is. Kitartó képek, szeretem őket nézni, amikor jobb kedvvel fekszek le kellemes "képernyővédők", amíg tartanak. Na és akkor mi van? A viszonyulásom változik. Az eleinte nem igazán tettem őket magamévá, valahogy elhatároltam őket a személyiségemtől, hagytam, hogy csak legyenek, nem adtam nekik jelentést, nem tulajdonítottam nekik fontosságot. És most mi a helyzet? Most már jön, hogy googlelezzek.

Tegnapelőtt este épp egy világító rombuszt láttam, és noha tudtam, hogy rombuszt már sokat firkáltam unalmamban, és a képisége is talál egy youtubeon látott albumképhez, de valahogy nekem ez nem elég. A rombusznak jelentenie kell vmit. Gépeljük be, hátha kiadja, hogy minek a szimbóluma. És hátha, sőt, vmi nagyszerűt kéne jelentsen rólam, üzenjen nekem.

Na. Szóval ezt hívom én ezotériának. Fejtsd ki te is részletesen, hogy mit gondolsz.

Latyo! Máshogy kéne kezdened, kezdeni, illetve, fejleszteni, vagyis tudatosan ki tudjad zárni a hangot, stb. ez persze nehéz ha ember megbolygatta magát.. A médiumok kimondottan kerülendőek, mert nem lehet hitelesnek elfogadni, helyesebben igazolni, hogy az az info micsoda, honnan van.. a valódi médium ugyanis a testét átadja kb. vminek, egy erőnek, és az használja.. így nincs kontroll... én azt mondom, a másféle tudatos út lehet hogylassabb, nehezebb, de biztosabb és biztonságosabb..én nem angyalozok, stb. divatos semm iizét nem csinálok, nem jönnek angyalok meg hasonlók, DE ha valamit észlelek, ami fura, eltérő stb. akkor azt joban észreveszem, magam vonatkozásába.. nem baj hogy ez így kevésbé látványos.. az önhipnózis ilyen céllal szintén kerülendő..

Na, baldag, direkt neked, múltkor este kérdezgettem ;D xD DDDD. Ne ess rögtön hátra, mert semmi nagy nem történt.Na gondolkozzak el, hogy is volt. Épp azon merengtem, feküdve az ágyon, várván az elalvásra, hogy ki kéne próbáljam, hogy keresztüldugom a kezemet a fejemen, van-e benne egyáltalán valami, milyen érzés lesz az. Erre jön: "egy van.". Kérdem, kinek van. Semmi válasz. Kérdem ki kérdezte: "ő és örzsi", másik hang "Csaba is Erzsi", mondom, hogy az úgy helytelen nem mindegy, hogy "és" vagy "is", s arra meg valaki mondta az én nevemet. Azzal abba is hagytam. Az első hangról nem tudtam megállapítani se kort, se nemet, a másodikra már nem emlékszem eléggé, és a harmadik kb. 50 körüli nő lehetett. Nnnna, meg vagy elégedve?

Az ironiát félretéve, a helyzet az, hogy mikor már kezdenek egyre inkább hozzám szólni ezek a hangok, tényleg úgy érzem, ha tovább próbálkozok, az elmebajba viszem magamat. Mert már hallottam ezeket a hangokat nappal is s már volt annyira értelmes mondatuk, ami félreérthetetlenül hozzám szólt, teljesen azzal kapcsolatban, amit én csináltam, hogy azt hittem, kezdek megőrülni. És ne irigyeljen senki sem, mert már voltam a pszichiátrián. De nem emiatt. Más problémáim voltak, hála az égnek, ma már valamennyire normálisabb vagyok, de a gyógyulási folyamat közbeni nagy ezoterikus mindenbe fejest ugrás miatt kialakult ki ez.

Különösebben nem zavar, mert nem bolygatom. Van elég más problémám ezen kívül is. Ha nyugatabbra laknék, más országban, jóllehet már eleve azokról tanácsolnák, hogy forduljak orvoshoz velük.

Persze tudom, én nem voltam eléggé tiszta ezekkel az "keresztüljövő szövegekkel", nem voltam tiszta, hogy ezek hogy is jöttek át, tehát nem hibáztatlak baldag, nem miattad ütöttem meg ilyen hangnemet. Csak ha valaki ide betéved és alapból fasza dolognak tartja, szeretném, ha jól meggondolná.
Amúgy látom, hogy ez az Aranykorona is hall dolgokat. Kicsit nehezemre esik így egyből belecsatlakozni más topikokba, ezért talán innen próbálkoznék felhívni a figyelmét... Vagy tudom is én, már volt-e ez kitárgyalva korábban?

Hogy az ellenkezőjére figyeljek? Az meg mi? Hő? - Normális. Színek? - Csak ami a hipnagógikus képnek van. Hangulat? - Csak ami nekem van.

S hogy mik ezek a hangok? Hát hipnagógikus zagyvaság, nem más. Csak kell egy kicsit visszatartsam a saját gondolatfolyamom egy lélegzetvételnyire, hogy ezek úgy beugorjanak. Tényleg kíváncsi lennék egy olyan figurára, aki tud felhasználható infót nyerni így ezekkel beszélgetvén. Mert nem tudom, mi a véleményetek a médiumokról, de én olvastam, hogy azokra is érvényes, hogy a többség pénzt kér, és a csendes kisebbség nehezen található meg és nem igényel semmit ellenszolgáltatásként. (Persze ezzel nem magamat akartam most dicsérni, tudom, hogy annak tűnt.)

Hány éves a kapitány??? Latyo, ha neked az információ szívesebben jelenik meg ,úgy mint szöveg, szavak, mozaikszó, stb. erre kell rápróbálni.. vagy ha ez neked zavaró, akkor a legjobb módszer, az ellenkezőjére figyelni.. pl. jönnek szövegek... okés.. de mit érzel közben? hő? színek? hangulat?? stb??? ;) Így kifarolsz a rutinból, és máris újszerü lesz az élmény... reméllem...

Hogy érted?

Latyo! Ha ez megy neked, hogy szavak, nevek jönnek, meg lehetne próbálni célozttan erre rámenni, akkor is ha tudatalatti... a megoldás...

Ja, azt már rég feladtam... Legalábbis a meditálgatós részét. Írtam is, hogy miért. Mondjuk attól függetlenül még vannak érdekes álmaim és vágyom éjjeli újdonságokra..., de néha inkább az tűnik áldásnak, ha kipihenten ébredek és nem pörög az agyam az éjjeli hülyeségeken. Már sok nevet begoogleztem. Szavakat is, amiket hallottam. Úgy látszik nagyobb merészség kell ahhoz, hogy beismerjem, hogy csak a tudatalattim véletlenszerű ömlengéseit hallom-látom-tapasztalom, minthogy nekifeszüljek elalvás előtt, hogy most bizony éjjel tudatos álmot fogok csinálni... És ezekből van a legtöbb.