Számít a véleményed!
Csak regisztrált és bejelentkezett tagok szólhatnak hozzá.
#1126
2011. nov. 26. 14:34
Köszi, Latyó!
Így is érdekes volt.... ne add fel a gyakorlatozást....
Így is érdekes volt.... ne add fel a gyakorlatozást....
#1125
2011. nov. 26. 10:55
Hát ez lett volna az egyetlen, amiben olyan név is előfordult, amit sikerült kigooglezni és talált.
#1124
2011. nov. 25. 22:01
Írjatok csak minnél több esetet be, nyílván, a valóságosnak tünő vagy valóságos személyek neveit, felismerhetőségét, ha nem közszereplő, tévésztár, ki lehet cerélni, kihagyni, stb. Ne legyen probléma belőle... ;D
#1123
2011. nov. 25. 13:39
Hát izé... Első hozzászólásom itt. Nagy asztrál fan vagyok. És most jöttem, hogy ezt "kamatoztassam" ;D :P Azaz dicsekedjek én is, osszam az észt, mint a többi májer... hehe. 8)
Há' voltam én is az asztrálisban... azt hiszem... Nem mondhatnám magamat egy átlagos embernek, és ezalatt senki se azt értse, hogy különleges képességeim lennének, hanem pont az ellenkezőjét. Talán most így huszonkét évesen ébredek rá, hogy nekem talán inkább fogyatékosságaim vannak. Persze teljesen rendben minden első látásra, talán másodikra is, de..., na. Végül is sztem nekem is ugyanaz a problémám, mint sok fiatalnak, hogy kockulok ezerrel és nem akarok felnőni. Így aztán nem is csoda, hogy az ilyen "vagány" témák, mint asztrálutazás, meg túlvilág, rendesen megfogtak. Megfogtak, hogy "né!, itt van a menekülési lehetőség!" s azóta el sem eresztettem. Magyarán, ezek a dolgok jók menekülni az életből. S a szülők laza pórázon tartanak. Kihagytam egy évet gimi és egyetem között és mit csináltam...? Tököltem, ültem a seggemen, játszódtam, meg unalmamban próbáltam asztrálprojektálni. És ki ne felejtsük a legfontosabbat: maszturbáltam. ::) Hogy miért ez a legfontosabb? Hát csak szimbolikusan, értitek. Azt jelképezi, hogy az ember nézi a köldökét és ahelyett, hogy valamit másokkal együtt hozna létre, (nem feltétlenül gyereket), magányosan veri a lompost, üti az időt, maszturbál.
Mert arany párnák voltak a seggem alá dugva. Mert egy középosztálybeli családban lehet b*szni az időt, meg van engedve. És igen, úgy kéthetente asztrálprojektáltam. Vagy milyen más szót használjak? Mert elhagyni a testemet, biztos nem hagytam. Vagy legalábbis nem volt elég benyomás, visszajelzés, ami bizonyossá tett volna. Aztán vmikor nyár fele abbahagytam, mert úgy éreztem, ebből több boldogságot úgysem szipolyozok ki. Energiaveszteséges, és nem mindegyik alkalom egy élmény. Sok a rövid, az álomszerű, nem fejlődök ezzel én sehova. Aztán valamikor 2009 októberében volt egy véletlenszerű, egy spontán asztrálbespawnolás, amiben beszélgettem. Egy "barát"-szerűséggel (talpig érő barna köntös, barna kopaszodó fej, barna szakáll) és egy szőkére festett (?) hajú anyókával. Eldicsekedtem már ezzel az élménnyel egy másik fórumon is, de teljesen nem írtam le az egészet. Szándékosan ködbe burkoltam. És szándékosan csak utaltam az azelőttiekre is. Miért? Mert minél többet akartam profitálni belőlük. Aztán teltek az évek és kezdek rájönni, hogy én voltam a seggfej. A kolosszális marha. És azalatt azt hittem, hogy fontos vagyok, hogy érek valamit. Őrizgettem ezeket az élményeket, mint gyöngyszemeket. Hogy aztán megcsillogtassam mások előtt és azt higgyék én aztán tudom a frankót, én aztán értek hozzá...
Tehát arra emlékszem, hogy megjelentem valahol egy domboldalon, inkább olyan mintha a dombnak a gerince lenne. Semmi különös. Ha megvizsgálom, a hely simán lehetne egy igazi helyszín is. Szoktunk arra kirándulni. Valami gyerek szaladt felfele. Próbáltam követni. Aztán a többi homályos, talán elkezdtem emelkedni és a domb tetején megláttam egy házat. Körbeállták gyerekek. Erre még elég gyengén emlékszem (vizuálisan). Talán mutogattak felém. (egyébként mindig is a mások elismerésére vágytam, ha nem is vallom be, kurvára számít mások mit gondolnak rólam és ez persze megnyilvánul álmaimban is, amikor röpködök és ezzel próbálok dicsekedni). Emlékszem, hogy magasabbra próbáltam emelkedni a levegőben, de nagyon nehéznek tűnt. Úgy éreztem, csődöt mondtam az alattam levő tömegnek. Elfáradok és a kép szétfoszlik. Jöttek képfoszlányok (normális), egyik mintha az otthoni konyhában lett volna. Kicsit mintha jelentem volna meg helyekre, tűntem is volna el helyekről. Aztán volt egy kép, ami kezdett stabilizálódni és éreztem, hogy a tudatom élesedik. Kezdtem magabiztos lenni, és kiegyensúlyozott. De úgy tűnt, mintha ez nem én lennék, mintha a felsőbb tudat(om) lenne? Talán mintha összeolvadtam volna ilyen tisztább, erősebb tudattal, nem igazán tudnám megmondani, de azután egyre inkább kezdtem én is stabilizálódni egy helyen. Viszont ahogy az álmokra is jellemző, itt sok részlet hiányzik és talán én is összevarrtam néhány hiányzó részt, ezért inkább nem is próbálkozok részletek fejtegetésével. Egy szobában voltam, úgy tűnt lámpafénnyel van megvilágítva, voltak ott valami bútorok is. Egy ilyen barát jön és hoz kezében egy hengerdobozt, abból vmi színes pálcák állnak. Én tudom, hogy álombeli képességeim akarja tesztelni (talán azelőtt beszéltünk erről) és megemelem a pálcákat telekinézissel. (igen, erre legtöbb álmomban képes vagyok). Úgy tűnik, gyorsan megelégszik ezzel és elviszi a dobozt. Aztán arra emlékszem, valamiről beszélünk, hogy mi érdekel engemet és ajánlja, hogy olvassak Kertész Imrétől. Fingom nincs ki az a Kertész Imre. Aztán arra emlékszem még, hogy egy ilyen szőke hajú vékony alkatú nénivel ülök szemben és bámulok a szemébe. Nézem az arcát és egészen hihetetlennek tűnik, rendesen megbabonáz, hogy né, itt ülök egy személlyel szemben, mennyire triviális, mégis ez egy másik valóság. És dereng nekem valahol, hogy mintha hasonlót már tapasztaltam volna, nem először csinálnám (?) ezt. Hosszas volt a beszélgetés, de csak arra emlékszem belőle, hogy mondja, hogy ajánl egy munkát. Valami ifi vagy ivi koncertet tart. És akkor közbeszólok, hogy mi az, hogy koncert itt az asztrálisban? Erre asszem nem mondott semmit. És még kérdeztem, hogy ki az az ivi és miféle koncert ez? Erre meg azt mondja, hogy meg tudom majd, ha elvállalom a munkát. Há, mondom, még ha el is vállalom, mi a garancia arra, hogy nem ébredek fel. Mert ugyebár, gyakran megtörténik velem, hogy a nagy kalandozás kellős közepette felébredek. Mondja, hogy nem baj, azt ők meg tudják oldani, hogy ne ébredjek fel. Ekkor nézek egy nagyot. Félve, de rejtve mondom, ezek a zenés dolgok már engemet annyira nem is érdekelnek... Aztán talán vmi rövidet még beszéltünk, az asszony elment, én úgy éreztem, van még energiám itt maradni (stabil vagyok), de a nagy magabiztosság azt sugallta, hogy nem kell itt maradjak, gyerekjáték az egész, bármikor visszajöhetek. Ráösszpontosítottam az időre, összesűrítettem és kivágtam a várásom idejét. Akkor (vagy tán azelőtt) odamentem egy 13-15 féle kislányhoz, szájon csókoltam, az meg állt, mint egy álombábú. És valamikor felébredtem. Első dolog volt leírni néhány részletet és rákeresni Kertész Imrére. Hogy ja, ő az, aki a Sorstalanságot írta. Lamentáltam azon, hogy azért nem emlékeztem-e a nevére, mert nem voltam eléggé éber, nem voltam eléggé magamnál, de aztán megállapodtam, hogy mivel nevével vagy művével csak ritkán futok össze és most is a wikipédiáról kellett kiszednem a magnum opus-ának a címét, ezért itt inkább a feledékenység a mérvadó.
Ha visszaírtok, még osztok meg sztorikat. Ez volt eddig a legvalósághűbb.
Há' voltam én is az asztrálisban... azt hiszem... Nem mondhatnám magamat egy átlagos embernek, és ezalatt senki se azt értse, hogy különleges képességeim lennének, hanem pont az ellenkezőjét. Talán most így huszonkét évesen ébredek rá, hogy nekem talán inkább fogyatékosságaim vannak. Persze teljesen rendben minden első látásra, talán másodikra is, de..., na. Végül is sztem nekem is ugyanaz a problémám, mint sok fiatalnak, hogy kockulok ezerrel és nem akarok felnőni. Így aztán nem is csoda, hogy az ilyen "vagány" témák, mint asztrálutazás, meg túlvilág, rendesen megfogtak. Megfogtak, hogy "né!, itt van a menekülési lehetőség!" s azóta el sem eresztettem. Magyarán, ezek a dolgok jók menekülni az életből. S a szülők laza pórázon tartanak. Kihagytam egy évet gimi és egyetem között és mit csináltam...? Tököltem, ültem a seggemen, játszódtam, meg unalmamban próbáltam asztrálprojektálni. És ki ne felejtsük a legfontosabbat: maszturbáltam. ::) Hogy miért ez a legfontosabb? Hát csak szimbolikusan, értitek. Azt jelképezi, hogy az ember nézi a köldökét és ahelyett, hogy valamit másokkal együtt hozna létre, (nem feltétlenül gyereket), magányosan veri a lompost, üti az időt, maszturbál.
Mert arany párnák voltak a seggem alá dugva. Mert egy középosztálybeli családban lehet b*szni az időt, meg van engedve. És igen, úgy kéthetente asztrálprojektáltam. Vagy milyen más szót használjak? Mert elhagyni a testemet, biztos nem hagytam. Vagy legalábbis nem volt elég benyomás, visszajelzés, ami bizonyossá tett volna. Aztán vmikor nyár fele abbahagytam, mert úgy éreztem, ebből több boldogságot úgysem szipolyozok ki. Energiaveszteséges, és nem mindegyik alkalom egy élmény. Sok a rövid, az álomszerű, nem fejlődök ezzel én sehova. Aztán valamikor 2009 októberében volt egy véletlenszerű, egy spontán asztrálbespawnolás, amiben beszélgettem. Egy "barát"-szerűséggel (talpig érő barna köntös, barna kopaszodó fej, barna szakáll) és egy szőkére festett (?) hajú anyókával. Eldicsekedtem már ezzel az élménnyel egy másik fórumon is, de teljesen nem írtam le az egészet. Szándékosan ködbe burkoltam. És szándékosan csak utaltam az azelőttiekre is. Miért? Mert minél többet akartam profitálni belőlük. Aztán teltek az évek és kezdek rájönni, hogy én voltam a seggfej. A kolosszális marha. És azalatt azt hittem, hogy fontos vagyok, hogy érek valamit. Őrizgettem ezeket az élményeket, mint gyöngyszemeket. Hogy aztán megcsillogtassam mások előtt és azt higgyék én aztán tudom a frankót, én aztán értek hozzá...
Tehát arra emlékszem, hogy megjelentem valahol egy domboldalon, inkább olyan mintha a dombnak a gerince lenne. Semmi különös. Ha megvizsgálom, a hely simán lehetne egy igazi helyszín is. Szoktunk arra kirándulni. Valami gyerek szaladt felfele. Próbáltam követni. Aztán a többi homályos, talán elkezdtem emelkedni és a domb tetején megláttam egy házat. Körbeállták gyerekek. Erre még elég gyengén emlékszem (vizuálisan). Talán mutogattak felém. (egyébként mindig is a mások elismerésére vágytam, ha nem is vallom be, kurvára számít mások mit gondolnak rólam és ez persze megnyilvánul álmaimban is, amikor röpködök és ezzel próbálok dicsekedni). Emlékszem, hogy magasabbra próbáltam emelkedni a levegőben, de nagyon nehéznek tűnt. Úgy éreztem, csődöt mondtam az alattam levő tömegnek. Elfáradok és a kép szétfoszlik. Jöttek képfoszlányok (normális), egyik mintha az otthoni konyhában lett volna. Kicsit mintha jelentem volna meg helyekre, tűntem is volna el helyekről. Aztán volt egy kép, ami kezdett stabilizálódni és éreztem, hogy a tudatom élesedik. Kezdtem magabiztos lenni, és kiegyensúlyozott. De úgy tűnt, mintha ez nem én lennék, mintha a felsőbb tudat(om) lenne? Talán mintha összeolvadtam volna ilyen tisztább, erősebb tudattal, nem igazán tudnám megmondani, de azután egyre inkább kezdtem én is stabilizálódni egy helyen. Viszont ahogy az álmokra is jellemző, itt sok részlet hiányzik és talán én is összevarrtam néhány hiányzó részt, ezért inkább nem is próbálkozok részletek fejtegetésével. Egy szobában voltam, úgy tűnt lámpafénnyel van megvilágítva, voltak ott valami bútorok is. Egy ilyen barát jön és hoz kezében egy hengerdobozt, abból vmi színes pálcák állnak. Én tudom, hogy álombeli képességeim akarja tesztelni (talán azelőtt beszéltünk erről) és megemelem a pálcákat telekinézissel. (igen, erre legtöbb álmomban képes vagyok). Úgy tűnik, gyorsan megelégszik ezzel és elviszi a dobozt. Aztán arra emlékszem, valamiről beszélünk, hogy mi érdekel engemet és ajánlja, hogy olvassak Kertész Imrétől. Fingom nincs ki az a Kertész Imre. Aztán arra emlékszem még, hogy egy ilyen szőke hajú vékony alkatú nénivel ülök szemben és bámulok a szemébe. Nézem az arcát és egészen hihetetlennek tűnik, rendesen megbabonáz, hogy né, itt ülök egy személlyel szemben, mennyire triviális, mégis ez egy másik valóság. És dereng nekem valahol, hogy mintha hasonlót már tapasztaltam volna, nem először csinálnám (?) ezt. Hosszas volt a beszélgetés, de csak arra emlékszem belőle, hogy mondja, hogy ajánl egy munkát. Valami ifi vagy ivi koncertet tart. És akkor közbeszólok, hogy mi az, hogy koncert itt az asztrálisban? Erre asszem nem mondott semmit. És még kérdeztem, hogy ki az az ivi és miféle koncert ez? Erre meg azt mondja, hogy meg tudom majd, ha elvállalom a munkát. Há, mondom, még ha el is vállalom, mi a garancia arra, hogy nem ébredek fel. Mert ugyebár, gyakran megtörténik velem, hogy a nagy kalandozás kellős közepette felébredek. Mondja, hogy nem baj, azt ők meg tudják oldani, hogy ne ébredjek fel. Ekkor nézek egy nagyot. Félve, de rejtve mondom, ezek a zenés dolgok már engemet annyira nem is érdekelnek... Aztán talán vmi rövidet még beszéltünk, az asszony elment, én úgy éreztem, van még energiám itt maradni (stabil vagyok), de a nagy magabiztosság azt sugallta, hogy nem kell itt maradjak, gyerekjáték az egész, bármikor visszajöhetek. Ráösszpontosítottam az időre, összesűrítettem és kivágtam a várásom idejét. Akkor (vagy tán azelőtt) odamentem egy 13-15 féle kislányhoz, szájon csókoltam, az meg állt, mint egy álombábú. És valamikor felébredtem. Első dolog volt leírni néhány részletet és rákeresni Kertész Imrére. Hogy ja, ő az, aki a Sorstalanságot írta. Lamentáltam azon, hogy azért nem emlékeztem-e a nevére, mert nem voltam eléggé éber, nem voltam eléggé magamnál, de aztán megállapodtam, hogy mivel nevével vagy művével csak ritkán futok össze és most is a wikipédiáról kellett kiszednem a magnum opus-ának a címét, ezért itt inkább a feledékenység a mérvadó.
Ha visszaírtok, még osztok meg sztorikat. Ez volt eddig a legvalósághűbb.
#1122
2011. nov. 2. 22:27
Júni. 13/15
Tibor
(csak megérzés :D)
Tibor
(csak megérzés :D)
#1121
2011. nov. 2. 20:11
"[quote author=baldag link=topic=130.msg21086#msg21086 date=1310537385]
[quote author=Sangha link=topic=130.msg21061#msg21061 date=1310399771]
Az akasha krónika, igen, azt egy fajta őr örzi,benne van a múlt a jelen és a jővő" – Narayana
Én erről olvastam egy könyvben, bár lehet, hogy nem erről volt szó. Egy chikung könyvben olvastam, hogy magas szinteken az asztrálutazáshoz két-három testet is lehet létrehozni, melyekkel egyszerre lehet menni (hasonló, mint a bilokáció, gondolom, ez akkor trilokáció, stb...). És hogy ezen a szinten lehet találni egy kaput. Elvileg a könyv írója járt már ott, de nem írta le, hogy miről van szó, annyit írt, hogy egy különös humanoid kinézetű, csuklyás "őr" állt a kapu előtt, nem is egy, hanem rögtön kettő, és a kapun belül is volt néhány. Lehet, hogy erről van szó?
Amúgy... miért van az, hogy bármelyik technikát kipróbáltam, egyik sem jött nekem össze? Nagyon sokat gyakoroltam, de egyszerűen nem sikerült sohasem a dolog, talán egyszer, de akkor sem láttam semmit... mitől lehet ez? Gyenge a csakratevékenységem? Akkor mit kezdjek velük, hogyan fejlesszem?" – Narayana
Hááát, meg kell nézni, milyen tényezők vannak, amik zavarhatnak és azokat kizárni, meg a gyakorlásban, hogy esetleg mi az ami nem úgy megy.. ezt már leírtam régebben , de újra: érdemes volna remote viewing gyakorlatot végezned, meg 2-3 egyéb témát gyakorolgatni, az segítene, részben sokkal könyebb volna... igaz, ott pl. megmaradna a test érzet, tudatosság, mozgás, beszéd stb. lehetősége, de érzékeid azért keményen dolgoznának.. Még az is lehet, hogy amik történtek, élmények, nem felelnek meg a leírásoknak, pl. elmarad vibráció, stb. érzete, de etől még igaziak... csak te várnád a leírtakat, miközben máshogy müködsz, vagy müködnél...???? ::)" – Narayana
Nem akarok nagyon belekotyogni az Akasha Krónikás témába, de ismereteim szerint, információkat mindenki kap belőle, csak az egónk torzítja az infókat, és rosszul értelmezzük nagyon sokszor. Viszont az intuícióban levő információ is onnan fentről érkezik. Az hogy valaki hozzáférjen teljes mértékben a Krónikához és tudjon benne olvasni, infókat kedve szerint lehívni, stb, ezt nagyon nagyon kevesen tudják csak megcsinálni. Eleve hogy energiákkal le van védve az a "sík" és akinek a fizikai teste nem tiszta, nem rezeg valaki azon a szinten, energiákon, mint ahol van a Krónika, az az életbe nem fog hozzáférni. Én személy szerint 1 embert ismerek, aki bármikor, bármit, bárkiről lekér az Akashaból és teljes mértékben hozzáfér, információs csomagokat hív le, stb (én őhozzá járok tanulni -félreértés ne essék, nem reklámozom, és ő sem magát sehol, csak azért írtam, hogy hozzá járok tanulni, hogy értse mindenki, hogyan értettem, hogy személy szerint ismerem az illetőt).
Továbbá még egy nagyon fontos dolog, amíg valamit egóból akarunk, azt az életbe nem fogjuk megkapni, max. fentről a pofonokat érte. " – Narayana
Ahhoz képest, hogy állítólag jártas vagy a témában elég amatőr módon írsz a dologról, ilyen bizonytalan, sötétben tapogatózós hangvétel mellett nehéz komolyan venni a hozzászólásodat. Engem személy szerint az "információs csomag lehívása" és hasonló szófordulatok megmosolyogtatnak. Ahhoz pedig hogy valaki intuitív legyen, szerintem nem kell se a múltba se a jövőbe látnia.
De játszunk el a gondolattal, hogy van egy ismerősöd akitől "tanulsz" és akinek bejárása van ebbe a múltat és jövőt egyaránt tartalmazó "könyvtárba". Nyilván nem bánja, ha egy rövidke kérdésre válaszol, felhasználva eme különleges képességét. Mondjuk mondja meg a keresztnevemet vagy a születési dátumomat, akár hónap/nap is elég.
És egy olyan kérdésre is választ adhat, amihez nem kell kiruccannia a könyvtárba. Miért épp az Akasha névvel lett fémjelezve ez a könyvtár avagy krónika?! :) Ez már régóta furdalja az oldalamat.
A válaszokat előre is köszönöm!
[quote author=Sangha link=topic=130.msg21061#msg21061 date=1310399771]
Az akasha krónika, igen, azt egy fajta őr örzi,benne van a múlt a jelen és a jővő" – Narayana
Én erről olvastam egy könyvben, bár lehet, hogy nem erről volt szó. Egy chikung könyvben olvastam, hogy magas szinteken az asztrálutazáshoz két-három testet is lehet létrehozni, melyekkel egyszerre lehet menni (hasonló, mint a bilokáció, gondolom, ez akkor trilokáció, stb...). És hogy ezen a szinten lehet találni egy kaput. Elvileg a könyv írója járt már ott, de nem írta le, hogy miről van szó, annyit írt, hogy egy különös humanoid kinézetű, csuklyás "őr" állt a kapu előtt, nem is egy, hanem rögtön kettő, és a kapun belül is volt néhány. Lehet, hogy erről van szó?
Amúgy... miért van az, hogy bármelyik technikát kipróbáltam, egyik sem jött nekem össze? Nagyon sokat gyakoroltam, de egyszerűen nem sikerült sohasem a dolog, talán egyszer, de akkor sem láttam semmit... mitől lehet ez? Gyenge a csakratevékenységem? Akkor mit kezdjek velük, hogyan fejlesszem?" – Narayana
Hááát, meg kell nézni, milyen tényezők vannak, amik zavarhatnak és azokat kizárni, meg a gyakorlásban, hogy esetleg mi az ami nem úgy megy.. ezt már leírtam régebben , de újra: érdemes volna remote viewing gyakorlatot végezned, meg 2-3 egyéb témát gyakorolgatni, az segítene, részben sokkal könyebb volna... igaz, ott pl. megmaradna a test érzet, tudatosság, mozgás, beszéd stb. lehetősége, de érzékeid azért keményen dolgoznának.. Még az is lehet, hogy amik történtek, élmények, nem felelnek meg a leírásoknak, pl. elmarad vibráció, stb. érzete, de etől még igaziak... csak te várnád a leírtakat, miközben máshogy müködsz, vagy müködnél...???? ::)" – Narayana
Nem akarok nagyon belekotyogni az Akasha Krónikás témába, de ismereteim szerint, információkat mindenki kap belőle, csak az egónk torzítja az infókat, és rosszul értelmezzük nagyon sokszor. Viszont az intuícióban levő információ is onnan fentről érkezik. Az hogy valaki hozzáférjen teljes mértékben a Krónikához és tudjon benne olvasni, infókat kedve szerint lehívni, stb, ezt nagyon nagyon kevesen tudják csak megcsinálni. Eleve hogy energiákkal le van védve az a "sík" és akinek a fizikai teste nem tiszta, nem rezeg valaki azon a szinten, energiákon, mint ahol van a Krónika, az az életbe nem fog hozzáférni. Én személy szerint 1 embert ismerek, aki bármikor, bármit, bárkiről lekér az Akashaból és teljes mértékben hozzáfér, információs csomagokat hív le, stb (én őhozzá járok tanulni -félreértés ne essék, nem reklámozom, és ő sem magát sehol, csak azért írtam, hogy hozzá járok tanulni, hogy értse mindenki, hogyan értettem, hogy személy szerint ismerem az illetőt).
Továbbá még egy nagyon fontos dolog, amíg valamit egóból akarunk, azt az életbe nem fogjuk megkapni, max. fentről a pofonokat érte. " – Narayana
Ahhoz képest, hogy állítólag jártas vagy a témában elég amatőr módon írsz a dologról, ilyen bizonytalan, sötétben tapogatózós hangvétel mellett nehéz komolyan venni a hozzászólásodat. Engem személy szerint az "információs csomag lehívása" és hasonló szófordulatok megmosolyogtatnak. Ahhoz pedig hogy valaki intuitív legyen, szerintem nem kell se a múltba se a jövőbe látnia.
De játszunk el a gondolattal, hogy van egy ismerősöd akitől "tanulsz" és akinek bejárása van ebbe a múltat és jövőt egyaránt tartalmazó "könyvtárba". Nyilván nem bánja, ha egy rövidke kérdésre válaszol, felhasználva eme különleges képességét. Mondjuk mondja meg a keresztnevemet vagy a születési dátumomat, akár hónap/nap is elég.
És egy olyan kérdésre is választ adhat, amihez nem kell kiruccannia a könyvtárba. Miért épp az Akasha névvel lett fémjelezve ez a könyvtár avagy krónika?! :) Ez már régóta furdalja az oldalamat.
A válaszokat előre is köszönöm!
#1120
2011. nov. 1. 10:50
Powell és Leadbeater akikre korábi hozászólásokban linket is beraktam vhol, ezt a témát jól körbeírja.... töb rétegü információs csomag, ami maga is dinamikusan változik....
#1119
2011. okt. 27. 20:18
Norbiedu! It mások is kérdeztek, kértek segítséget, nagyon tömören : remote viewinggel sokkal több, használható élményhez juthatsz, és annak gyakorlása segít elérni a célodat... itt van topic, amiben linkek vannak. A legfontosabb: Ne görcsösen akrj utánnozni egy leírást, figyelld magad, lehet, hogy nem a leírásoknak felel majd meg, amit átélsz de ettől még lehet ilyen-olyan élményed.. Amúgy az elmúlt időszak senkinek se volt túl sikeres... chemtrail, agykontroll, tudatbefolyásolás, stb. ezek is mind hatnak...
A kitartásod meg biztos ad majd eredményt, sokan feladják hamar...
Ez más: konferencia cikk:
research.obe4u.com/ufo-experiment/
A kitartásod meg biztos ad majd eredményt, sokan feladják hamar...
Ez más: konferencia cikk:
research.obe4u.com/ufo-experiment/
#1118
2011. okt. 23. 18:20
Hát...siralmasan..valamiért nem megy...már-már kezdem elvesziteni a hitem..igen..tudom...ez az amit a sikertelenség érdekében elsősorban tehetek..de az évek lassan megemésztenek..egyszer a kezeim sikerült megmozditanom..és már többször is beindult a "motor"..de lefullad..visszatérek mikor érzem, hogy pillanatok kellenének...kértem már segítséget...de semmi..
#1117
2011. okt. 23. 12:24
kinek hogy megy?:)
#1116
2011. okt. 14. 14:35
Tudnátok írni néhány dolgot, vagy inkább sokat, hogy hogyan tudnám megkülönböztetni a tudatos álomból indított testen kívüli élményt (LD->OBE) az asztrális utazástól?
Csak annyi, hogy hozzá juthatok extra infókhoz, amihez sima tudatos álomban nem?
Mert amikről régebben beszéltünk, hogy falon, ajtón átmenés, bútorba belenyúlás, kihelyezett ital megkóstolása... az csak egy jó játék, ami tudatos álomban ugyanolyan szintű élmény mint AP-ban is lenne.
A tudatos álom (sima álom) is tulajdonképpen AP? Mert ugye ott is független az érzéktestünk a fizikaitól... meg gyakran a fizikai tértől is.
Esetleg próbálkozzak OBE közben TK-val... van rá példa? Úgy talán könnyebben menne mint éber, fizikai tudattal?
Csak annyi, hogy hozzá juthatok extra infókhoz, amihez sima tudatos álomban nem?
Mert amikről régebben beszéltünk, hogy falon, ajtón átmenés, bútorba belenyúlás, kihelyezett ital megkóstolása... az csak egy jó játék, ami tudatos álomban ugyanolyan szintű élmény mint AP-ban is lenne.
A tudatos álom (sima álom) is tulajdonképpen AP? Mert ugye ott is független az érzéktestünk a fizikaitól... meg gyakran a fizikai tértől is.
Esetleg próbálkozzak OBE közben TK-val... van rá példa? Úgy talán könnyebben menne mint éber, fizikai tudattal?
#1115
2011. szep. 28. 7:16
Ezaz! Német! x/
#1114
2011. szep. 27. 19:47
Megahosszú rádióinterjú, eleje még mindenféle más felvezetés, stb. is reklámblokk..
németül
www.youtube.com/watch?v=WOk67gfla68&feature=related
németül
www.youtube.com/watch?v=WOk67gfla68&feature=related
#1113
2011. júl. 13. 18:52
Sangha! Igen vannak forumtopicok, és ott linkek, magyarul is rengeteg: alapnak itt van ez:
remoteviewing.lap.hu
lehet a régebbi témák lecsúsztak, és némelyikért lapozni kell...
Korában meg ott is sokat beírtam it forumra, ezért kérlek nézzd át őket!
remoteviewing.lap.hu
lehet a régebbi témák lecsúsztak, és némelyikért lapozni kell...
Korában meg ott is sokat beírtam it forumra, ezért kérlek nézzd át őket!
#1112
2011. júl. 13. 9:02
Köszi! :) És a remote viewing-ről van valahol, akár itt az oldalon leírás, hogy esetleg mit hogyan? És az a néhány egyéb téma mit is akar jelenteni? :)