Nekem is vannak "rendes" álmaim, de el tudom őket különíteni azoktól, amiknek több jelentése van mint egy egyszerű álomnak. Egyszerűen más érzés jár át amikor a jövőt látom, mint mikor a múltat.

Akkor ezt úgy kell értenem, hogy gyakorlatilag egy megérzés ez a szimbólum? Ami ilyenformán összeköthető a rövidtávú előre látással, bár nem konkrét, csak egy 'iránymutatás'. Az álomfejtést egyébként nem teljesen értem, mert szerintem ami konkrétan a jövőt mutatja, az biztosan nem szimbólumok formájában történik. Legalábbis nálam nem. A többi álom, amiket általában fejtegetni kell, szerintem az embert érő behatások lecsapódásai, és ált. ezek mellőznek minden realitást...

Mielőtt bárki megkérdezi, nem az álmoskönyv szerű szimbólumok. Néhány közismert szimbólumot leszámítva, mely a legtöbb emberben ugyanazt az érzetet kelti, a szimbólumok egyéniek, hiszen egy-egy illat, motívum, stb más és más érzetet kelt az emberekben. Így értendők a szimbólumok.

Milyen szimbólumok? Ezt valahogy nehezen tudom elképzelni.

Igen, az emberek nagyon meglepődnek, ha előre tudja valaki, mi fog történni. Én legtöbbször szerencsétlenségeket álmodom meg. Egyszer egy tükör törését, másszor baleseteket, rokonaim halálát - bár inkább azt éreztem, nem láttam vizuálisan. Régebben tisztán láttam a dolgokat, most inkább szimbólumokkal álmodom, amiket meg kell fejtenem.

Leírom az egyik konkrét élményemet ami kb 4 éve történt: amikor álmodtam, nekem még nem volt autóm, viszont az álmomban az egyik barátommal ültünk egy autóban amit én vezettem és beszélgettünk. Erre az álomra kb 2 évre, vettem egy autót és vezettem kb fél évig, amikor ugyanaz a szituáció bekövetkezett, ugyanazzal a párbeszéddel, ugyanabban a napszakban, ugyanazon a helyszinen stb... mint álmomban. Annak a lehetősége hogy emiatt a szituáció miatt tudatosan vettem azt a kocsit és alakítottam a helyzetet szerintem teljesen kizárt. A legjobb az egészben hogy mikor megálmodtam (kb 4 éve), elmondtam a barátomnak és később neki is leesett, hogy ezt a 'történetet' már hallotta tőlem...

A leedsi egyetem emlékezetkutató csoportja a Brain and Cognition című folyóiratban megjelenő tanulmányában első ízben számol be olyan vak emberről, akinek halláson, szagláson és érintésen keresztül déja vu élménye van. „Ez az esettanulmány a feje tetejére állítja a jelenségről alkotott korábbi elméletet”. A hagyományos elképzelés szerint ugyanis a jelenség oka az, hogy az egyik szemből az információ pár mikroszekundummal előbb érkezik az agyba, mint a másikból, az agy pedig nem tudja pontosan elhelyezni az időben az első észlelést, olyan élményt keltve, mintha ezt egyszer már láttuk volna. A kutatócsoport korábban arról számolt be, hogy hipnózis segítségével kísérleti alanyaiknál sikerült mesterségesen déja vu-élményt kiváltaniuk.

forrás: index.hu

Nekem is volt már jónéhány deja vu -élményem. A "látványokon" kívül előfordult olyan, h egy illatot éreztem meg valakin és mintha hirtelen időutaztam volna és visszamentem kisgyerek koromba, mert ott éreztem legutóbb azt a bizonyos illatot(ez egy férfi kozmetikum illata, de többet nem tudok róla) de semmi más konkrétumra nem tudtam visszaemlékezni (helyszín, emberek...ilyesmi..) csak mintha ott lettem volna a múltban.

Szerintem a deja vu magyarázata: - egyrészt a reinkarnációs emlékmaradványokből is jöhetnek,
vagy ami még valószínűbb, h olyan prekognitív emlékek, aminek addig nem voltunk tudatában, de elraktározódtak a tudatalattiban és amikor az adott dolog, vagy esemény bekövetkezik (az elsődlegesen érzékelt materiális világban) valóságban, akkor jön elő ez az emlék és tudjuk, h ez már megesett.

Azzal teljesen egyetértek, hogy a nincs x és y sorsa, hanem 1 sorsban van mindenkinek szerepe.
Engem leginkább mégis a déjá vu magyarázata érdekel. Hogyan lehetséges, hogy egy ember különböző 'időben' él át egy adott eseményt?

Elnézést, de nem a sorsot, csak az abban való szerepedet alakíthatod. A sors az összes tényező egybeesése, ezért nem lehet X sorsát megkülönböztetni Y étól hanem X és Y e képp játszott közbe a sorsban, vagy ahogy tetszik. Az viszont bizonyos, hogy addig a határig, amíg valaki képes a körülményeket, környezetet, stb. formálni, megváltoztatni, addig az a valaki maga alakítja a saját szerepét.

Hello mindenkinek!

Szerintem a jövőnket mindig mi formáljuk. A déjá vu és az összes jövendölő, jósló dolog csak a pillanatnyi állapotunknak megfeleően mutatja a jövőt. De ez a pillanatnyi állapot változtatható ezáltal a sorsunk a kezünkben van. Tehát szerintem előre "megírt" sors nincs. :)

További szép sorsalakítgatást mindenkinek! ;D

A Sorsunk meg van írva nézettel ellentétben úgy gondolom a sors nem más mint a véletlenek és nem véletlenek egybeesése, ami meghatároz egy szituációt, vagy bármi mást.

Ez a dolog nálad hogyan működik?
Én általában megálmodni szoktam dolgokat, de jóval az előtt hogy bekövetkeznének, van hogy akár évekkel előre is... Amikor még biztosan nem kapcsolható semmiképpen az akkori eseményekhez. Nagyon furcsa mert általában csak a bekövetkezés pillanatában esik le hogy pontosan tudom, mi fog történni az adott szituációban, ki mit fog csinálni, mit mond szóról-szóra. Viszont néha már a bekövetkezés előtt leesik a tantusz, ez már érdekesebb...
Van egy elméletem a sorsról. Megosztom veletek, mert a déjá vu teljesen beleillik a képbe. Tehát a sors gyakorlatilag egy út A és B pont között amit az embernek végig kell járni. A két végpont között található sok kis pont: 1;2;3;4;5... Az 1-es és a 2-es pont között sok kis ösvény vezet, de mindegyik végén a 2-es pont található. És csak a 2-es pont után térhetünk rá a 3-as ponthoz vezető útra, stb, stb... De az is lehet, hogy az élet a választásnak csak a látszatát adja, akkor viszont csak 1 út létezik. A déjá vu szerintem ezeket a pontokat mutatja meg.
Véleményetek?

Üdv mindenkinek!

Nos, ami az én Déja vu tapasztalataimat illeti, egyet kell értenem Melinorral. (Csak tudnám, hol hallottam már ezt a nevet... :D) Szerintem is kapcsolatba hozható a jövőbelátással, sőt, nálam a megérzéseim gyakorlatilag a Déja vu-ból ,,fejlődtek ki", még évekkel ezelőtt. Amikor először éreztem Déja vu-t, még nagyon kicsi voltam, és még nem fogtam fel ennek értelmét. Azóta is rendszeresen előjönnek, a jövőbelátó képességem kísérőjeleiként. Az viszont érdekelne, hogy mire jók ezek egyáltalán? Miért érezzük ezt?

Sziasztok!

Velem megesik hetente, sőt időnként naponta is, hogy deja vu érzésem támad. Mivel képes vagyok látni a jövőt szerintem a deja vu érzés azoknál támad akik látták előre az adott pillanatot, csak addig elfojtva a tudat alattijukban lappangott. Az emberek jelentős hányada talán úgy 40 %a képes 24 órára előre észlelni bizonyos dolgokat. Így nem is olyan meglepő hogy annyi deja vu esettel találkozunk.

Szia!!

Jó kérdés,asszem a valódi ilyen élményeket úgy érdemes vizsgálni, hogy azt a tartományt kutatjuk életünkben amikor még direkt nem kísérleteztünk semmivel.. vagy max.ösztönösen... pl. ha márpróbálunk jövőbelátni, egyrészt felgyorsulnak események, több lesz, és a spontán körülmények,esetek is megváltoznak...