ÓÓÓÓ! Nekem azóta vannak déja vu érzéseim, mióta az eszemet tudom! Először még óvodás koromban tűnt fel, hogy mikor megélek bizonyos helyzeteket (amelyeket előre nem tudok meghatározni, igazából azért "bizonyosak" ezek, mert nem minden esetben fordulnak elő, csak "bizonyos" alkalmakkor) egyszerűen úgy éreztem, hogy az már egyszer megtörtént. Azóta is időről-időre visszatér ez az érzés, irányíthatatlanul, rendszertelen időközönként, változó erősséggel. Voltak már egészen enyhe déja vuim, amit alig éreztem, de volt már olyan erős is, mikor már szinte "emlékeztem" is egy olyan múltbéli esetre, ami igazából sosem történt meg, csak a déja vu miatt hittem azt. Hülyének is néztek miatta...

Néha egyébként az is előfordult, hogy a déja vu érzéseim alkalmával képes voltam előre megérezni, mi fog történni a következő pillanatban. Ez főleg óvodás koromban volt jellemző, azóta nem nagyon van ilyen. De amennyire vissza tudok emlékezni, azt hiszem, így kezdett felszínre törni a jövőérzékelő képességem, ami azóta is megvan, bár működése bizonytalan, követhetetlen, és rendszertelen.

Sziasztok!

Régebben én is azzal voltam elfoglalva a dejavu bekövetkezésekor hogy mi? mikor? ki? hogyan? mi történik velem?
Egy ideje viszont ahogy Silmon is említette elfogadtam,hogy van ilyen. És már nem agyalok ezeken a kérdéseken, csak élvezem a szituációt :D
Szóval nem lehetetlen :)

"KisHorusz, én is sokszor ...." – Silmon
Értem, köszi...Majd megpróbálom legközelebb...

[quote author=Silmon link=topic=408.msg19973#msg19973 date=1302861903]
Ja, meg egy ezo-közhely:
Csak a jelen pillanat valóságos. A múlt és a jövő csak az elménkben létezik.
...ezen akkor meg lehet most agyalni! ;D" – Silmon
:)

Ja, meg egy ezo-közhely:
Csak a jelen pillanat valóságos. A múlt és a jövő csak az elménkben létezik.
...ezen akkor meg lehet most agyalni! ;D

KisHorusz, én is sokszor estem ebbe a csapdába. Képzeld el, hogy egyszer csak valami fantasztikus új dologba csöppensz, és meglepődsz, hogy hát ez nem így szokott lenni, vajon meddig fog tartani, hú de izgalmas! És kész, kizökkensz. Lehet, hogy soha életedben nem történik meg veled újra; elpuskáztad...
Én ezt meditáció alatt szoktam néha eljátszani. Ha mégis sikerül újra eljutni arra a szintre, második harmadik alkalommal, már nagyon figyelek rá, hogy ne engedjem szabadjára az érzelmi, mentális hullámokat... jól be kell osztani őket. ;)

Lehet egyszer megálmodsz egy "csodás" eseményt, amibe - mikor megvalósul - épp csak, hogy beköszönsz és már el is búcsúzhatsz tőle. Vagy akár olyan eseménysorozatot, ahol közbe kell avatkoznod, hogy jó irányba tereld, de te leblokkolsz.
Gyakorolni kell elfogadni a dolgokat úgy, ahogy vannak; ha a megszokottól akár kedvező, akár kedvezőtlen irányba térnek is el. Gyakorolni kell az érzéki hatások által keltett érzelmek, és gondolatok feletti irányítást (nem blokkolást). Erre a meditáció nagyon jó eszköz; mellesleg az álmokra is pozitív hatással van.

Próbáld meg, hogy legközelebb nem "agyalni" kezdesz, hanem egy pillanat alatt elfogadod, hogy képben vagy. Egyáltalán nem számít, hogy mi az oka. Fogadd el, hogy jövőbelátás is létezik, és ez egy természetes dolog. Pillanatnyi büszkeségnek se engedj teret, ha van ilyen...

nekem volt olyan hogy:
az álmom végén volt olyan ami tényleg megtörtént később.
amikor láttam az ismerős képeket rögtön beugrott hogy ezt már álmodtam. persze amikor felébredtem az álmodást után akkor is emlékeztem rá :)
azzal van a baj hogy nem tudom melyik fog megtörténi melyik nem :(

"- Álom, amire nem emlékszel, csak az esemény bekövetkeztekor jössz rá, hogy nem először vagy a szituban. Ez ilyen prekog álom." – Silmon
Szerintem velem ez szokott lenne...nem is kevésszer...De ilyenkor van a gond...hogy ilyenkor nem tudok máson gondolkozni, csak, hogy ezt már megcsináltam, itt már voltam, ugyanezt ugyanezzel az emberrel már megbeszéltem stb.
És csak ezen agyalok, hogy ezt honnan tudom meg ilyenek, és akkor semmire se tudok figyelni...és ez főleg akkor jó, ha órán vagyok :D...valamit lehetne evvel kezdeni?

Én három fajtáját ismerem, részint tapasztaltam is:

- Álom, amire nem emlékszel, csak az esemény bekövetkeztekor jössz rá, hogy nem először vagy a szituban. Ez ilyen prekog álom.
- Beszélsz valakivel egy helyszínről, eseményről és közben tudatalatti telepatikus kommunikációban átszűrődnek olyan infók, amiket akkor nem "regisztrálsz", de a tárgyalt eseménnyel, helyszínnel, személlyel való kapcsolatkor felszínre kerülnek a megbujt adatok.
- Amikor dejavut érzel, akkor azért ismerős a helyzet, mert később is fogsz még hasonlóba kerülni. Ez egy éber, tudatos állapotú jövőbelátás élménye. Az ember nehezen hiszi el, hogy a jövőből kap infókat, ezért azt könnyebben elfogadja, hogy azért ismerős, mert ez nem más, mint egy "rejtett" múltbéli emlék.
- Ja, meg egy negyedik: előző életedből ismert helyzetbe kerülsz. De azt hiszem, ezt nagyon kevesen képesek felismerni...

Ma éjjel álom és meditáció határán kaptam egy képet, egy helyzetet, ami kis eltéressél létrejött most délután. Amióta kísérletezek tudatos álmodással, azóta az ilyenek már nem dejavuk. A tudatos álmodás és a meditáció hidakat épít a tudatalattid területeihez, ami így már nem megfoghatatlan érzet ad, mert kepés vagy fókuszba helyezni, tudatosan felszínre hozni.

Bocsi ha van már ilyen téma ,de ez nagyon érdekel és ezért is nyitotam a témát.
Minél jobban megakarom fejteni a dejavu-t.
És érdekel ,hogy kinek hányszor és ,hogyan tőrtént ilyen élménye. :)
Nem baj?