Volt olyan is amikor a 3 éves uncsimat kivittük a temetőbe mert nem volt ki vigyázzon rá.
A nagyiék sírjához állva megszólal ,hogy papa,mama,,,,,a kérdés az ,hogy honét is tudta ki fekszik ott és egyáltalán hol is van ő most,mert mi nem mondtuk el neki hisz még gyermek volt.

Ez a téma nagyon de nagyon tetszik.

Van egy unokahúgom aki szinte éjt nappallá téve velem volt piciként.
Mindig felnézet az emeletre néző szint lépcsőjére és azt mondogatta anya,anya (ahogy ő monta ana ,ana)
Integetett és felfele mutogatott.Én többször mondta neki,hogy hercegnőm nincs ott senki de ő egyre csak felfele nézett csillogó szemmel és mutogatott.
Ez addig tartott kb amíg meg nem tanult beszélni.

Am nem ő az egyetlen aki a rokonságban ilyeneket csinált...szinte mindig ugyan az...integetés üdvözlés a semmibe..de ,hogy kit is az rejtély.
Jó magamról is van egy két érdekes sztory de mivel én nem vok gyermek nem tartozik ide .

Igen szinte minden gyerek csinálja ezt.. rokon stb. esetleg szívesen el is meséli mit álmodott stb. igazából óvodában, stb kezd el egyértelmüen feleslegessé válni az ilyen képesség talán emiatt is hal el.. az Anasztázia könyvek, amik neten elérhetőek sok idevágó dolgot mutatnak be, gyereknevelés nem szokványos módon, ha van rá időd, kedved scribd.com on pl. olvashatóak, kissé hosszú lesz , de talán ad választ az érdeklődésedre.. (mással is foglalkozik és nehéz benne úgy keresni hogy csak egy kérdéssel kapcs válaszolljon)

Egyszer a kórház udvarában vártuk a 2 éves keresztlányommal, hogy egy családtagunk elkérje a leleteit. Sétálgattunk a kórház parkjában és azt láttam, hogy integet. Egyszer jobbra, utána kicsit várva egy másik irányba. Megkérdeztem tőle, hogy kinek integet, ő mosolyogva mutatta, hogy Né, Bá. Mármint néni és bácsi. Érdekes volt nagyon.

Ez létezik, én arra hívnám fel a figyelmet, hogy szellemen kívül más élményei is lehetnek az embernek, ami a fizika szabályait áthágják, nekem volt pl. olyan 4-5 évesen, hogy temetőben gyertyalángba dugtam újjamat, többször is de semmiféle sérülést nem okozott.. felnött is meg tudja pár másodpercig csinálni, mivel a láng nem olyan meleg mint a láng fölé tenni a kezet! A kisgyerek körüli mikrokörnyezet mindenképp érdekes lehet, és ha nekünk módunk van ilyenbe kerülni, talán ha figyelünk, felfedezhetünk pár dolgot..

nagyon fontos, okosan kikérdezni gyereket, ne keltsük benne azt az elvárást hogy miről kell beszélnie, mert akkor szívesen költ vmit, hogy nekünk jó legyen!!!!!! :)

Én utánaolvasnék a Polgeister-nek, remélem jól írtam, hívják kopogó szellemnek is. Általában zaklatott tiniknél fordul elő a telekinetika ezen fajtája és sokáig szellemnek gondolták őket. Amennyiben nagyon fiatal gyerekekről beszélünk, megeshet, hogy a homlokcsakrája még nem zárult össze (amúgy rájöttem, hogy Star Warsban a jeditanoncoknak ezért kell nagyon fiatalnak lenni) és láthat olyat amit te nem, pl holtak szellemét (ha léteznek).

Ez a téma azért indult, hogy a címben leírt kapcsolatot vesézhessük ki és történeteket osszunk meg. Nekem személy szerint sok élményem van és több embertől is hallottam már érdekes esetekről. Kíváncsi vagyok, hogy veletek is esett már meg olyan, hogy a gyermeketek, kistesvéretek stb. környezetében érdekes dolgokra figyeltetek fel. Várom a hozzászólásokat.