Nekem volt régebben dejavou-m, de rájöttem hogy az nem is az. Inkább a jövőt láttam, de jelentéktelen dolgok. Egyszer a nyelvtanórával álmodtam, hogy bemegyünk a terembe, és az egyik srác elkezd a hétvégéről dumálni a tanárnővel. Másnap nyelvtan volt, bementünk és szóról szóra azt mondta, és azt csinálta mint amit az álomban láttam, ugyanabban a ruhában is voltak.

Nállunk főleg ezt a vonalat a dejavu-t vizsgállják,azt érdekes módon kevésbé,hogy van olyan,hogy párhuzamosan élő ember -t lehet megkeresni, érzékelni, mi van körülötte... (scanning,már felvetettem) Nekem is volt,nem túl nagy dolgok....

Tényleg, kicsit visszakerülve:Van,aki álmában hangokat is észlel,de emlékszikis rájuk? Vki beszédhangja, állat, stb-é???

Érdekes történet. Vannak ilyen hihetetlen dolgok. Kicsit régebben hallottam, vagy olvastam ::)egy magyar házaspárról, aki Németországba utazott. Ott egy kastély látogatása során a nőnek olyan érzése volt, mintha járt volna ott. Csak másként jöttek elő nála a dolgok. Pl az ajtó nem ott volt, vagy még más is nem emlékszem pontosan. Kiderült, hogy az eredeti állapotot feltüntető rajzon, ugy szerepel minden, ahogy elmondta, sőt az egyik családi festményen hasonlóságot fedeztek fel a nő és az egyik alak között. Néha nekem is vannak ilyen érzéseim, hogy ott jártam, vagy találkoztam már valakivel....

Máshol is olvastam ilyenről. Charles Berlitz egy olyan indiai kisfiúról írt, (ne haragudjatok, a neveket nem tudtam megjegyezni, régen olvastam) aki mindenáron más néven hívatta magát, és váltig állította, hogy ő elöző életében a szomszéd városban fodrászként élt, és gyilkoság áldozata lett, az unokaöccse ölte meg. Elöször szülei legyintettek a dolgon, késöbb mivel a kisfiú csak erösködött, utána néztek a dolgoknak, és így tudtak az indiai nyomozok egy több évtizedes bűnesetet lezárni. Lehet hogy ez inkább egy sci-fi történet, de én hiszek benne, Berlitz nem szokott hülyeségeket írni.

Valóban, nagyon is valósan jött be, mert még meg is beszélte vele a dolgokat. Már mint a kislány, hangosan.

Sziasztok!

Én kiskoromban a jobb karommal játszottam, azt játszottam hogy valami lény de spontán jött, és nem látttam semmi szellemet vagy hasonlót.
Egyébként, szerintem is van ebben az egészben valami, hogy a kisgyerekek képzelt barátja valami szellem vagy hasonló.
A kisgyerekek sokkal nyitottabbak minden téren, és "naivak" minden tudás felé. (Naivat úgy értem, hogy ha hallanak valamit, nem ítéli el a tudatuk rögtön és könyveli el hülyeségként)

Én nem ítélem el, ez elég gyakori jelenség...más az,hogy mi van mögötte, őrangyal,magasabb én, szellem, stb....ezt érdemes vizsgálni.... utasítás?? Hát ez a szó kicsit barátságtalan, ha netalán vmi rosszra, károkozásra stb.irányul, alaposan meg kellvizsgálni,mi van a háttérben.

Legtöbb szellemi látó,paraképességű ember kapcsolatban van másnak láthatatlan lényekkel, tanítóval ,stb.

Mondjuk nekem se volt kitalált barátom,pedig sokat voltam egyedül...

Azonkivül én biztos vagyok benne hogy gyerekeknek ez a "képzelt barát" nagyon is valósan jön le. Ez szerintem már egy másik topicra is rámutat, mert én úgy gondolom, hogy valami szellem, vagy kisértetként realizálódhat a gyerekek képzeletében. (Sajnos nekem nem volt ilyen képzeletbeli barátom, vagy csak nem emlékezem rá.)

Pedig jó lenne megőrizni ezt a képességünket később is. Gondolom azért vannak olyanok akiknek ez sikerül.

Balu, hogy válaszoljak a kérdésedre: Én is sokat gondolkodtam ezen, hogy valós-e ez a barát vagy sem. A kislánynak a szokásosnál nagyobb még a mai napig is a társasági igénye. Szeret gyerekek között lenni, többnyire ő a központ. De honnan vette ezt a nevet? Még alig tudott beszélni, már mondta, hogy vele játszik.
Én is csak olvastam róla, meg nem tapasztaltam, ezért fogadom még mindig kétségekkel.
Állitólag kicsi korunkban emlékszünk előző életünkre. Sőt látjuk az aurát, de erről később leszokunk. Legalább is a többség.

persze én sem mondtam annyira komolyan ;D

Naah... attól, hogy még furcsán hangzik nem kell elítélni...

(megjegyzés: ha valamit mondanak nekem, főleg egy ismeretlen, nem hiszem el vakon, de meghallgatom és mérlegelek! ;D)

Omers, szeritnem te beteg vagy :D

Tehát ez az "elképzelt barát" nagyon is valós dolog igaz? A gyermekek mást látnak mint mi. Én úgy olvastam valahol, hogy a gyermekek 7 éves korukig emlékezhetnek az elöző életükre.

Szia Omers! :)
Remélem még visszajössz és elmondasz még egy pár dolgot erről a képességedről. Utasit? Mi van ha nem teljesited? Mérges? Vagy addig mondja mig meg nem csinálod. Milyen? élesen, vagy homályosan látod. Egyszer csak megjelenik? Vagy érzéseidben előbb üzenetet küld? Rengeteg kérdés merül fel bennem. Jó lenne ha visszatalálnál.
Rokon kislány kb 4 éves koráig Dzsoni nevezetü kisfiuval játszott. Azt hittem képzelődik. Később mikor egy kicsit nagyobb lett rákérdeztem játszik-e még vele, azt mondta, hogy egyre ritkábban jött, aztán elköszönt, ment más gyerekhez játszani. :o