Nekem volt ma egy érdekes álmom, azt álmodtam hogy a városban kinn vagyok a templom mögötti zöld részen, és van egy bot a kezemben, amit pörgetek, mintha edzenék vele, gyakorolnék hogy kell használni, egész élethűnek tünt és ami feltünt hogy belülről látom magam, nem kívülről. De tetszett mindenesetre...

Neblow! És azóta? jelentkezett a szellemed? Tudod-e már, hogy miben tudnál neki segíteni? Vagy álmodtál róla-vele?

Lehet hogy nem tud sokáig kapcsolatba lépni ezzel a világgal, és ahelyett hogy elhadarná mit akar, a neveden hívott, hogy megnézze egyáltalán hallod-e. Lehet hogy később... kit udja

Baldag: Nem igazán tudtam meghatározni, milyen érzelmi töltése volt a hangnak. Csak azt tudom, hogy kissé torz tónusú, női hang. Ez már egyébként nem most volt, és azóta egyáltalán nem jelentkezett. :)

Magocilla: Igazad lehet. De a helyzet az, ha segítséget kért miért nem mondta ezt, mikor legutóbb szólított? Nem tudom, hogy sikerülne vele kapcsolatba kerülnöm, de lehet, hogy megpróbálom, de elég nehéz, mivel semmit sem tudok róla. Amúgy a hangja teljesen nyugott volt, nem hangzott kétségbeesettnek. Inkább hívott engem, mint segítségért kiáltott, de nem zárom ki a lehetőségét. ;)

Valószínű a te segítségedre van szüksége. Próbáld meditatív állapotban "hívni", és megkérdezni, miben tudnál segíteni. Valamilyen módon biztos közli. Gyanús, ha furcsa dolgok történnek ezután veled, pl. nem mindennapi esetekkel találkozol, vagy extra problémákat kell megoldanok. Ekkor valószínű ezek ezzel a lénnyel vannak kapcsolatban.

Ha logikai stb úton nem megy,érzelmileg próbáld vizsgálni: milyen érzelmi töltete volt a hangnak, azzal azonosulva ,,össze tudsz-e" nőni a hang birtokosával.Ez így karcsú válasz, nézzd meg rudolf steiner könyvét a hogyan juthatunk magasabb világok megismeréséhez???Angolul,vagy németül már leszedhető netről,magyarulis van, neten vmi alapítványnál, már nem jogdíjas az anyag, mert 70 évnél régebbi! Tehát előtte meg kéne nézni az idevágó elérhető írásokat... ha megérted a metodikát, könnyebben tudod használni...

Nekem egyszer volt olyan esetem, mikor rádiót hallgattam, és valaki alig hallhatóan a nevemet suttogta. Ez nem tartott sokáig. Ki kapcsoltam a rádiót, de már nem hallottam semmit. Arra emlékszem még, hogy a nevemen kívül mondott még valamit, de nem hallottam jól, mert túl halkan mondta. Az előbb említett személy nem volt a közelemben, azt sem tudom, élő-e vagy halott, és szabad szemmel nem is volt látható, és nem éreztem a jelenlétét. Az eset után alaposan leszidtam, hogy a fenébe is, miért nem tud hangosabban és érthetőbben beszélni? (Amúgy sosem derült ki, ki vagy mi volt az.)

De ezzel a sztori nem ért véget. Egy nap arra ébredtem, hogy valaki hangosan(!), (valamivel hangosabban, mint a normális beszédhang) szólítja a nevem, rekettes női hangon. (Kicsit hasonlított egy mély hangtónusra, mint a Goa'uldok esetében, de ennek ellenére a hang tiszta volt.) Több percen át így ment, elég hosszú ideig. Kérdeztem ki az, hangosan és az elmémben is, de csak a nevemet mondta. A szobámban senki nem tarózkodott. A testvérem a másik szobában aludt, teljes csend volt. Később elmondtam a szüleimnek, de ők sem tudták, mi történt.

Szerintetek ki/mi volt ez? És van összefüggés a két eset között? Mert szerintem igen.

Halakat én is szerettem volna,de a tesóm mindig akkor ugrik be meglátogatni,mikor tele van a kocsija horgászfelszereléssel,s megkérdezi,hogy van-e már akvárium,mert akkor nem megy tovább a Holt-Tiszára horgászni. :)

Gratulálok a népes családhoz! Nagyon sok örömet okoznak, bőven megtérül a befektetett szereteted.
Fantasztikusak!
Még a halak is meg tudják értetni magukat. Legalábbis az enyéim (a fiaméi voltak) ilyenek. Teljesen egyértelműen enni kértek.

2 kutya:az egyik kuvasz,és nagyon okos,érzékeny lelkű;a másik keverék:kevésbé okos,hebrencs és meggondolatlan,felelőtlenül udvarolgat éjszakánként,így már néhányszor pórul járt.Tavaly nyáron valaki egy vasvillával szúrta át,pedig csak addig kóborolt el,míg kiálltam a kocsival a kertből.Őt befogadtuk,mert a kerti wc-be akarták dobni.Van két macskám:egy kurtafarkú,akinek amputálni kellett a farkát,mert beletévedt a szomszéd egércsapdájába,már kb a 9. életénél tart,mert annyi mindenen keresztül ment.A diákjaim hozták 8 évvel ezelőtt,mikor beteg voltam,hogy gyógyuljak meg.Ő egy igen ravasz,ügyes macska,és képes önzetlenül is szeretni.A másikat 6 éve valaki kitette a közeli óvoda elé,pár napig ott nyávogott,nem kellett senkinek,én meg arra mentem a suliba,fogtam,hazahoztam.Ő csak akkor kedveskedik,ha éhes,viszont a kuvasz kutyával igen jó barátságban van.A két macska utálja egymást,nem is szólnak egymáshoz.A "terápiás csoport"a hörcsög banda,sajnos nem túl hosszú életűek,így minden hónapban gyászolunk.Órákat tudok éjszakánként a ketrec előtt ülni,olyan érdekesek.A papagájt a balatoni nyaralás után hozzuk el,mert nem akarom szegényt bezavarni,hogy most melyik is az új otthona.De minden nap meglátogatom,ugyanabban az időpontban.Annyira tudja,hogy szinte vár.Az itthoni buckalakók morognak,hogy minek ilyen luxuslakosztályt csinálni egy madárnak.

Aranyos a történeted Manna! Máskor talán azt vetítsd nekik, hogy már jössz, csak valami kis baj van, aggódjanak ők. :)
Milyen lelkesek népesítik be házadat? (Milyen állataid vannak?)

:DTényleg így van.
Amikor elmentem,megmondtam a kutyáimnak,mikor,melyik nap jövök haza.Addig a szomszéd bácsi ad nekik enni.Sajnos egy nappal később tudtam csak jönni/cserben hagyott a kocsi/,ezért telefonáltam a szomszédnak,hogy adjon már enni még egy nap az állatoknak.Mikor másnap jöttem,elmesélte a szomszéd bácsi,hogy a kuvasz kutyám,a kedvencem,nem fogadta el az ennivalót,egész nap a kerítésnél ült,várt engem.De érdekes módon azon a plusz napon nekem is folyton eszembe jutott a kutya,és megéreztem,hogy nem fog enni.S látványosan meg volt sértődve,mikor hazaértem másnap,hogy nem ezt ígértem,késtem.

Igen, mint a viccben. Két fehéregér beszélget a laborban.
- Nézd csak, hogy beidomítottam ezt a fehérköpenyes lényt. Lenyomok egy pedált és ad egy darab sajtot.

Igen,ezt már én is megfigyeltem,különösen azt tartom érdekesnek,hogy a nem egy fajból valók is megértik egymást.Nálunk a kutyák és macskák fújnak egymásra nyáron,télen pedig összebújva alszanak.Amikor a macskánk a "csatamezőről"jön haza,nem a gazdiktól kér először segítséget,hanem a két kutya vígasztalja,nyalogatja.Végül,mikor megnyugtatják,csak akkor jelenik meg nálunk,és mintha azt mondaná,mint Garfield Johnnak:"Neked nincs más dolgod,csak szeress,etess!"K.Lorenz írásai után én is elkezdtem figyelni mindenre,először csak a kutyáimnál,legutóbb a hörcsögökkel kísérleteztem/az itthoni buckalakók mindig mondták,hogy:"Ejnye,már megint a terápiás csoport előtt ücsörögsz!"/,figyeltem őket,próbáltam kitalálni,mit gondolnak,mit miért tesznek.Ezt roppant érdekesnek találtam,s egyben megnyugtató volt egy-egy pörgős nap után.Időnként ők is odajöttek a rácshoz,és megnéztek engem.Olyankor eszembe jutott:ki is figyel kit?

Azt már észrevettem, hogy az állatok értik egymás "beszédét", és nemcsak a fajtársak. Például a macskák a madarakét.
A macsekok békésen szundikálnak, madarak csicseregnek, amikor felkapják a fejüket, és árgus szemekkel merednek a faágra. "Talán valamelyik madárka azt mondta, mindjárt eldobom magam?" és szó szerint vették. Az én fülem számára semmi rendkívüli nem történt.
A kutyám rendszeresen távrecseg, azaz távugat. Van, hogy fülük botját sem mozgatják, békésen szenderegnek. A távolban kutyák ugatnak, semmi szokatlan. Egyszercsak felkapják a fejüket, és iszonyú hangzavart produkálnak. Talán leadták a drótot, hogy jön a postás?
Más alkalommal a kedveskedésemet csak egy farklóbálás fogadja, - mintha csak annyit mondana, szeretlek, de ne most - feszülten figyeli a hiradót, majd amikor befejezte a másik kutya, szabályosan válaszol. Táv-párbeszédet folytatnak.