Hosszúéletűség, életmeghoszabbítás

Számít a véleményed!

Csak regisztrált és bejelentkezett tagok szólhatnak hozzá.

#80
2007. már. 19. 19:31
Az allergia alapoka a gyulladás. Gyulladtak a hörgők - szénanátha,- gyulladtak a bélnyálkahártyák - ételallergia - a következmény. A gyulladásokat a légszennyezés, illetve ételeknél adalékanyagok révén szerezhetjük be. A gyulladás alkalmával megduzzad, vizesedik a nyálkahártya, lyukak keletkeznek rajta, csak olyan aprók, hogy néhány fehérje át tud rajta menni, és kész is a baj.
Csinálhatuk akármit, ha nem szüntetjük meg a gyulladást, és nem regeneráljuk a nyálkahártyát, újra előjön az allergia.
Ajánlott irodalom: Temesvári: Szénanátha - ezt a témát járja körül.

Növelhetjük az érzékenységi küszöböt, elkerülhetjük a gyulladást keltő anyagokat (részben!) Vidéken több a virágpor, mégis kevesebb az allergiás! Százalékosan világszerte nő az allergiások száma, ötven éve még alig ismerték. Ez mind aláhúzza az igazi okot, hogy ne a virágokat, fákat írtsuk, hanem a légszennyező anyagokat csökkentsük, de radikálisan!!
#79
2007. már. 19. 7:24
Jóreggelt! :)

Mégegyszer mindenkinek nagyon köszönöm a biztató szavakat. Most három piruló, de örülő emotikum következik.

Sokszor szavak nélkül is ráérez az ember, de ha maga alatt van ,talán jobb szavakkal is segiteni.
Érdekes: már mások is mondták rám, hogy inspirálom őket, sajnos a közvetlen környezetem más szavakat használ erre a tulajdonságomra. ;D

Olyan sok jót irtatok a buzacsiráról, hogy szerintem ezt mindenkinek legalább tavasszal enni kellene. Ma a maradékot is előkészitem és a hozzátartozóimat, + a szomszédokat is megkinálom. Elég sok a beteg , v fáradt ember körülöttem.

Athes kár hogy nem vagy többször közöttünk!
Önpusztitó betegségeknél irtad: egyre több táplálékra vagyunk érzékenyek.Miért? Amit én gondolok:Többet
eszünk mint amennyire szükségünk van. A szervezet tiltakozik, hasmenés stb. De mi csak esszük. Sőt megdöbbentő még szeretjük is. Igy jártam a kamilla teával. Majdnem minden betegségre ezt ittam. Sok mindenre jó is. Megfázás, gyomorrontás, bár hashajtó hatásu is, idegnyugtató. De egyszer csak éreztem, hogy fáj a gyomrom. Minél többet ittam annál jobban. Ha a szememet borogattam, kiütéses lettem tőle. Azóta is alergiás vagyok rá.
A másik elgondolás. Félünk, hogy valami bajunk lesz tőle. Az idegrendszer továbbitja az agy megfelelő részébe félelmünket. Kiadja az utasitást. Ez az étel káros neked! Kialakul az alergia.
Szerintetek, hogy van ez?
#78
2007. már. 18. 22:05
Ma vidéken voltam: gyökerestül szedtem ki spenótot, (vizes papírban pár napig eláll) de vágtam le petrezselymet, sóskát, hajtató/angol/szárzellert is. ezek mind mennek kenyérre, barnarizsre, kölesre...(1 percig együttfőnek,majd lezárom és fedőalatt hagyom őket) új ötlet: répát,pasztinákot, zellergumót, petrezselyemgyökeret a krumplipucolóval fogok felaprítani, a nyesedéket pedig,ahogy a nagymamám, pár perc alatt megdinsztelni... kevesebb gázfogyasztás, stb. és látványos is.... amúgy is krompli lassan külhoni lesz, tehát ócska okádék, stb....

Manowari! Itt a helyed,nagyon rád fér Csíkszentmihályi Mihály (usában él) zsenikről szóló könyve! (magyarul is megvan, 4 fő típusról ír!)Te az a tipus vagy, mint pl. Gandhi.. önmagában nem túl kiemelkedő (bár ki tudja??lehet csak titkoban tartja magát... ;)), de a hatása másokra..óriási! Inspirál, elér, mozgat... És ne feledd, pl. van aki sikeres pl. ezoterikában, de más téren nem..... szerintem gondolj mindíg arra, hogy hosszú jövendő életed alatt rengeteg váratlan fejlődés derül ki,valamint amit ma még nem tapasztalsz, mint tulajdonság, az most is épül benned..!! Én mindenesetre mindíg várom a hozzászólásaidat, miként Goethénél a beszélgetőtársa,aki nem volt ugymond túlképzett, vagy különleges, de Goethe teljesjogú alkotótársa a beszélgetésekben!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!Nélküle nem jöt volna létre a maradandó alkotás.... nállam, és másoknál ez olyan késztetést hoz elő, hogy beírjunk, magyarázzunk, stb... Írjál csak tovább bátran,válaszolunk, várjuk.... kívülről jobban látsz minket! :o
#77
2007. már. 18. 21:49
Még szép, hogy itt a helyed. Ennyi erővel én is mehetnék innen a fórumról ,mert szerintem legalábbis, túlontúl tudományosan közelítem meg a dolgokat. De ez csak úgy jön. Te is azért kérdezel, mert nem tudsz valamit. Azért vagyunk itt, hogy megbeszéljük. És inkább itt tanulj meg dolgokat, minthogy "tudatlanul" járj a világban. ;D

A csíráztatásról: "A csirázott búzát nagyon könnyû elõállítani. Azoknak nem ismeretlen, akik minden Luca napján vetnek Luca búzát, hogy a hagyományok szerint várják a karácsonyi ünnepeket. Bármely magot a következõ képpen csiráztatunk: Egy edénybe leáztatunk néhány órára egy marék búzát. Veszünk egy lapos tányért, elegyengetjük az alján búzát és sötét helyre tesszük. Minden nap leöblítjük többször, de legalább reggel és este. Télen a hûtõszekrény tetején is tarthatjuk, ahol állandó meleget kap. Ha csirázni kezd, világos helyre tesszük és naponta öblögetjük. Hat-nyolc nap múlva elosztjuk két három felé. Kicentrifugázzuk a levét és elfogyasztjuk. Használat elõtt alaposan mossuk meg. Aki érzékenyek a baktériumokra, gombákra, öblítsék le hidrogén peroxidos vízben. Fontos, hogy a vetésre kerülõ búzamag ép és egészséges legyen, hogy jól csirázzon. Minél zöldebb a csira, annál több benne az A vitamin.

Ha folyamatos ellátást szeretnénk, több tányérba vessünk, vagy kevés földet is keverhetünk a búza közé. Amikor hat-hét cm-re nõ, kezdhetjük az aratást visszavágva 4-5 cm-re. Naponta fogyaszthatjuk, amíg csak van táptalaja.

Tápértéke:

A csirázott búza az egyik legtartalmasabb táplálék. Csirázással az ásványi sók és a vitaminok megsokszorozódnak, hogy a növényt útnak indítva a legjobb táplálékkal lássák el. Különösen a B vitaminokhoz juthatunk nagy mennyiségben, valamint sok K vitamint tartalmaz, a szokásos ásványok mellett.

Gyógyhatása:

A csirázott búza-lé gyógyító erejének ismerete Európából ered, de a mai kor számára az Egyesült Államokban fedezték újra fel. Olyanokon is segített akik rákbetegségben szenvedtek, és az orvosok lemondtak róluk. Természetesen az ilyen kúra azoknál fog eredményes lenni, akik a napi étkezésükkel is támogatják a gyógyulásukat. A csira lé igazi hatása a növény zsengeségében van, ami bármely más zöldségre érvényes. Minél fiatalabb, minél zsengébb, egy növény annál nagyobb a benne levõ enzimek hatása. Meg kell említeni továbbá azt, hogy itt is a vitaminok természetes környezetükben vannak, az ásványok szervezek, így a felszívódás a legideálisabb.

Étvágytalanság, gyenge felszívódás:

A csirázott búzát fõleg azoknak ajánlatos fogyasztani akik valamilyen betegségen estek át, sokáig nem jutottak táplálékhoz, illetve a test a gyógyítással volt elfoglalva. A lábadozó betegnek vagy akinek bármilyen okból nincs étvágya, a legjobb ha elõször csárázott búza levével próbálkozik meg. A benne levõ természetes B vitaminok a testben helyrebillentik az anyagcsere folyamatát. Ha folyamatosan fogyasztjuk, hamarosan súlygyarapodást is észlelhetünk.

Rák-betegségek:

Amikor annyira legyengül a szervezet, hogy semmi más nem segít, próbálkozzunk meg a csirázott búzával. A legfontosabb tulajdonsága az emésztõ-szervre való hatása. Rák betegség esetén jó ha naponta elfogyasztunk három fél pohár. Ha csirázott gabona lével serkentjük az emésztést, hamarább ellátjuk a beteg sejteket élelemmel.

Önpusztító betegségek:

Hasonló a helyzet az önpusztító betegségekkel is. Az ér és izomrendszeri betegségek, fellobbanása a mind több táplálékra való érzékenység következménye. Ha elhagyjuk ezeket az ételeket és rátérünk a fõleg nyers táplálékra, elõször csak a fájdalom marad el. Figyeljünk arra amit eszünk, mert a zöldségek között is akadhat olyan amire allergiásak vagyunk. Amikor már úgy érezzük, hogy mást is ehetünk, lassan egyenként vegyünk be egy ételt étrendünkbe. Kísérletezzünk magunkon, különösen akkor, amikor úgy tûnik ez a gyógyulás egyetlen módja.

Serkenti az immunrendszer munkáját:

Az immunrendszer is mûködésnek indul, ha a szervezetet ellátjuk a hiányzó anyagokkal. De ha csak egyetlen elem, vagy vitamin hiányzik, rendellenesség lép fel a szervezetben. Hiába van a többibõl sok, a hiányzó elemet kell elõször pótolni, hogy helyreigazítsuk a rendet. Ha egyik vitaminból több van természetes hogy jobban meghatározza a táplálék hatását. A csirázott gabonában ha megvárjuk, hogy nagyobb legyen a csira, és megzöldüljön, több A vitamin lesz benne. Az A vitamin serkenti az immunrendszer munkáját, amihez hozzásegít a kobalt tartalom, és gyógyítja a gyulladásos betegségeket. Hat a bõrre, és a test nyálkahártyájára.

Méregtelenítõ:

A csirázott gabona lé egyik jó tulajdonsága, hogy rövid idõ alatt méregteleníti a szervezetet. Ha tehát úgy érezzük, hogy sok vegyszert fogyasztottunk, akár gyógyszer formájában, vagy valami okból a testbe lerakodott idegen anyag van, a csirázott gabona segít megszabadulni az idegen anyagoktól.

Elkészítési mód:

Ha elegendõ búza zöld anyaga áll rendelkezésünkre, centrifugázhatjuk. Ha azonban az ablakból fogyasztjuk, jobb ha lemezvágóval pépesítjük. A két-három cm-es csírázott gabonát szintén pépesítve fogyasszák a súlyosabb betegek, természetesen nyersen. A kúra legalább hat-hétig tartson.

Készíthetjük kevés vízzel is a pépet s ha akarjuk a pépet lecsurgatjuk, és a levét elfogyasztjuk, de hozzálehet adni valamilyen ételhez is."

Remélem segíthettem. ;D
#76
2007. már. 18. 6:00
Üdv mindenkinek! :)

Kaptam hideget, meleget. De mindenesetre jól eset, hogy ugy látjátok; itt a helyem.

A sok ötletet a csiráztatással kapcsolatban nagyon köszönöm. Sokszor az tart vissza ezektől a dolgoktól, hogy nem tudom miként kezdjek hozzá. Jó pár esetben az ilyen kisérletből nem lett semmi. Vagy rosszul sült el.

Nem tudom érzitek-e a tavaszi fáradságot? Én már igen. Ugyhogy pár napja csukamáj olajat szedek 1 kk-val, + 1 gr ascorbinsavat. Ugy érzem könnyebb. + ma uszom, a mozgás is kell. Bár a kertben is van mit dolgozni.
#75
2007. már. 17. 20:23
manowari! Ne beszélj butaságokat, miért búcsúznál el tőlünk? Ez a fórum /hála Szabó Gergőnek ;)/, azért jött létre, hogy nem "szokványos" dolgokról beszéljünk, olyan emberek "társaságában" akiket szintén foglalkoztat a téma. A félelem ezzekkel az elfeledett dolgokkal jár. Nézz vele szembe! ;)
#74
2007. már. 17. 9:44
Üdv, mindenkinek!
Minden magot - csak amit ismerünk - jó csíráztatni, átalakulnak a benne lévő anyagot, kialakulnak a vitaminok, stb. Általános szabály, hogy a csíra a mag nagyságával egyenlő legyen. Persze, ez a búzára is igaz, bár szokták a búzát hagyni nagyobbra nőni, és időnként levágni a zöldjét, ez a búzafű, a klorofill miatt értékesebb, viszont a cukrokat már elhasználta. A rövidre csíráztatott nyersen ehető, finom, puha, édes. Engem zavart a gyökérzet, de megbarátkoztam vele. Napi 1-2 evőkanálnyit elég enni belőle, Tehát személyenként kb. fél-1 evőkanálnyit (megduzzad) szorozzuk 2-3 nappal, mert hőmérséklettől függően 2-3 naposan már kicsírázhat. Naponta jó átöblíteni, elég, ha tányérra nedves itatóspapírt, vagy nedves konyharuhát teszel, arra az átmosott búzát. Ha folyamatosan fogyasztod, mindig az ujabb adagokat pótolni kell. Jó étvágyat!
Nagyon finom a mustárcsíra, pikáns, csípős, vajaskenyérre szórva. Csírázáskor nyálkás anyag keletkezik, nem gusztusos, többször le kell öblíteni.
A zsázsát - szintén nagyon finom, magas C-vit. tartalmú - pici a magja, ezért nagyobbra hagyjuk nőni.

A búzát, búzafüvet mindenféle betegségre, rákgyógyításra is ajánlják! Ha fölösleged van, le lehet darálni, és bármivel keverve (cékla, stb.) finom csemegéket lehet készíteni belőle.
A tönkölybúza a legjobb, nem veszi fel a talajból a nehézfémeket, és egyéb szennyeződéseket!
#73
2007. már. 17. 7:40
Miért kéne elbucsuzni??Az csak diktatúrában van,hogy mindenkinek ugyanazt kellene gondolnia,stb. Egy jó kérdés,olyasmiről amit nem tapasztaltunk meg, sokkal többet elárul egy témáról, mint ha valaki aki tud valamit, félrebeszél róla... szerintem írjál be bátran, hiszen azért van a fórum.... és mi se vagyunk szupermenek, csak kihasználjuk, hogy lehet itt szabadon beszélni dolgokról... :D

Buzacsíra: elég ha nagyon nedves helyenvan, pl. vmi textilt beáztatsz,és ráteszed vékony rétegben, úgy levegőzik is, persze figyelni kell, nehogy bepenészedjen. A csíra akkor jó -szerintem- amikor már kicsit zöldül, nő, a kis szikleveleit nagyjából, vagy teljesen elhasználta a héja lejött a magról, a külső. rozzsal korábban csináltam olyat, hogy bögrében vizet öntöttem rá,megnőtt szép zöldre a levele, és nagy gyökeret növesztett. Ja ha nagyobb lombra növeszted,abból lehet elvben búzafűlevet csinálni, a zsenge zöld szárból.... azt vmi kis paradicsomdarálón, vagy hasonlón kell átdarálni, és elég 1-1,5 dl belőle, mert nagyon tömény. Valahol megnézheted,nemtudom hol,honfoglaláskori ételek közt van búzaleves, hasonlók, talán bejön abból is valami.... ;D ja csírátnézni kell, biztos leszpár szem,ami meg akar romlani, azt ugye ki kell szedni. És végén szerintem lehet forró vizzel leöblíteni, levegőztetni használat előtt....natur alapíz édeskés, de hol van megtiltva hogy kombináld valamivel? Vegyessali, stb-vel??
#72
2007. már. 17. 6:16
Sziasztok! :)

Egy hétig gondolkodtam, hogy elbucsuzzam-e tőletek. Hozzátok képest ugy érzem tulzottan a "földön járok" sokszor másként gondolkodok. Ezzel visszafoglak benneteket v. még bosszuságot is okozok az aggodalmaskodásaimmal. De ugy gondolom, hogy ez még nem ok arra, hogy ne irjak. Legfeljebb ne vegyétek koimolyan ha egy kicsit félek. Ha valami nagyon nem oké ugyis jelzek és megbeszljük.
Ez volt.
Aktuális problémám: bio buzát vettem. Magocilla irta, hogy nagyon egészséges és pár kanállal jól lehet lakni.
/+bele kellene illeszkednem a nyári ruháimba/ Hogy kell elkésziteni? mikor lehet enni a buzacsirát? Gondolom vizbe áztatom. Teljesen, félig lepje el? Cserélni kell a vizet? Mennyit érdemes egyszerre csiráztatni? Mennyi idő mulva,mikor ehető?
Mit tudtok erről?
#71
2007. már. 16. 18:29
mindenki ünnepel,nyaral.... :D vagy csak gyűjti a beírnivalót!Tessék bki bmihez hozzászólhat,lehet kritizálni is!!! ;D
#70
2007. már. 16. 13:53
De kihalt a fórum..... ??? ???
#69
2007. már. 10. 18:31
Ami jó azt én is szeretem.... ;D nem is feltétel a hosszúéletűséghez a pránatáplálkozás azon része,ahol nem esznek..Szója: távol keleten nem fogyasztanak tejterméket, szójafajtákból csinálnak túrót, ,,tejet" stb. DE! Az ottani szója nem génmanipulált,más fajtákathasználnak,a feldolgozás módja is eltér: erjesztés,csíráztatás, stb. Valamint a fogyasztott mennyiség is kevesebb. Ezzel együtt nem javasolt, de mivel jó tömegnövelő, kezelhető masszát ad,ezért lényegében mindenbe belerakják. Párizsi,virsli, stb. Lehet kapni szójamentes virslit is szerencsére. Felvágottakhelyett szerintem jobb resztelt májat lesütni, hidegen kenni kenyérre, meg pl. tarját lesütni,stb. színhús, árban is megéri és szerintem és nemkell havonta több kilógramm szóját megenni. Mivel amerikából jön be sok minden, 100%hogy van közte génmanipulált szóját tartalmazó termék (csokoládé, konzervek) szintén nem zárom ki, hogy a a,,keményítőt" tartalmazó külhoni cuccokban manipulált kukoricából készült termék van....
#68
2007. már. 10. 11:40
Én is nagyon szeretem!Jó sok sajttal, tejföllel ;D
#67
2007. már. 10. 10:54
Én is szeretek enni, ma húsleves lesz az ebéd, nagyi nagyon jól csinálja!!! A második féli pedig rakott karfiol lesz, azt imádom!! ;D
#66
2007. már. 10. 10:21
Köszönöm baldag a pránatáplálkozásról sokat megtudtam. Én nagyon szeretek enni ,az izeket, az illatokat, ugyhogy maradok a számomra rendes táplálkozásnál. De mint érdekesség és esetleg kiegészitő táplálkozás esetleg szóba jöhet, de gondolom szigoru vegetáriánus étk. mellett. Most pl. kocsonnyát főzök. Mangalica körömből és füstült mangalica oldalasból. Házi füstölés, csak sóban állt, mert a páclét nem szeretem. Ugytudom Schirilla Gy. irta, hogy a huslé nagy adagban halált is okozhat, mert mérgező anyagokat tartalmaz. Majd próbálok nem rágondolni. :D Meg egyébként is kisadag. Srépával, tojással, petrezselyemmel diszitve.
A szójáról magocillának és baldagnak eltérő véleménye van. Még magocilla ajánlja, baldag mérgezőnek tartja. Ugy tudom, hogy már a felvágottakba, virslikbe is tesznek nem tudom igaz-e? A távolkeleti népeknél mindennapos étel és ennek tudják be, hogy a nők nem élik meg ugy a változó kort mint nálunk.

Mi erről a véleményetek?
Szabó Gergő webfejlesztő
X
Regisztrálj most és mégtöbb e-könyv lehet a tiéd!         REGISZTRÁLOK
0