A karma, egy olyan idea, ami úgy is értelmezhető, hogy minden dolog ok és okozat. Tehát minden dolognak van miértje, véletlen, csak a korlátoltak és tudatanok elméjébeen bukkanhat fel. Csak, hogy minden ok-okozatnak van egy korábbi okozata és oka és okozata és oka, mindent a végtelenségig lehetne boncolgatni. A lényeg, hogy az események előre nincsenek megírva, de vannak bizonyos hatások amikből kialakulhatnak. Az élet nem nehéz és nem bonyolult, csupán összetett. Megérthető minden. A dolgok külső keresése haszontalan, mások követése, legyen az mester vgynevezze magát bárhogyan nem érdemes követni, mert akkor nem magunkat és a mi kitejesedédünket követjük hanem másnak a tervében veszünk részt. Ha más követünk, az ostobaság és egyben a halálunk is, mert elvesztjük azt akik lehetnénk. A Karma értelmezésébe sem szabad túl sokat beleképzelni, mindennek megvan a maga értelme és fontossága.

Az élet valóban nem nehéz, csak a körülmények azok, mert mi tesszük azzá! Mindenki mást lát az életből, a világból és egyértelműen ez a jó alternatíva. Másokhoz való különbségeink tesznek minket egyedivé, önműködő és önálló motorokká az EMBER hatalmas gépezetében! Bár ezernyi álarcot használunk, s minduntalan igyekszünk tökéletesíteni távolságtartó mechanizmusunkat egy, vagy több emberrel, esetleg eszmével szemben, nem mondhatjuk, hogy a Karma égisze alatt tesszük! Láttam már példáját annak, hogy vakon hittek a Spirituális vezetőjükben, és elfogadták annak szavait kételkedés nélkül! Az erény neve: NAIVSÁG! Itt nem a hitről van szó, hanem az emberi elme működőséről. Tudtad, hogy a leghírhedtebb spirituális vezetők pszichológiai végzettséggel rendelkeztek? Sajnos a Homo Business a jóhiszeműségünket kihasználva, és a reménytelenségünkre építve az orrunknál fogva vezet! Álpróféták mindig is léteztek, mint ahogy igaz hitűek is!
********************************

Hermész Triszmegisztosz egyik leghíresebb közmondása így szól"......ami fent van, úgy lent is van...és ami nagyban, úgy kicsiben is...." ! Ez a Tabula Smaragdina végsóra, és a legnagyobb igazságot s bölcsességet hordozza magában! Ez az Univerzum Törvénye, mit mindenki úgy fordít le magának, ahogyan neki a legértelmezhetőbb! Ezért vallom azt, hogy az Univerzum titkait csakis az ismerheti meg, aki önmagát ismeri. A lélekkel megáldott állat hasonlat pusztán erről szól: amíg nem lépünk a felismerés és a megtapasztalás útjára, addig állatok vagyunk csupán; nem tagadhatjuk állati mivoltunkat, már csak az ösztöneink miatt sem.....bár az állatvilág nem annyira kegyetlen, mint a mi világunk.... A Karma felettes lényege a kauzalitás, s azon belül a " két oldal megtapasztalása", ha jól tudom, így az ember nem más, mint a kozmikus törvények alacsonyrendű megtapasztalásának eszköze; a Föld "legértelmesebb" állata lehetőséget kapott a jó és a rossz harcának megízlelésére és megtapasztalásara, hogy győzelmével vagy bukásával gyarapíthassa valamely oldalt!? Lehetséges, de amíg "Földhöz ragadtak" vagyunk, ne a kiutat keressük az Univerzumba, hanem az univerzumot engedjük magunkba! Gondolj csak a folytonos háborúkra, az embertársaink ellen elkövetett erkölcsi és életellenes erőszakra, amit gyakran már tizenévesek követnek el, vagy ellenük! Hát hol van ebben a Karma, az Isteni szeretet? Egy élet születésének oka van,de ára ne legyen egy másik élet kiáltósa; Ez az Ember, nem pedig a Karma! Nem törvény, hanem sérült elme!

"Való igaz: A múltunkat már nem változtatja meg semmi, de jelenünket és jövőnket gondolkodásunk minősége határozza meg! Egyet értek abban is, hogy "Teher alatt nő a pálma"! A "kortárs" pszichológiát én személy szerint csak egy újabb iparágnak tekintem melyben sokszor nem tudni ki a páciens, és ki a terapeuta; bár minden szakon akad elég kókler, az igazán nagyok ( Carl Gustav Jung, Carl Alfred Meier analitikusok) a lélek elemzésének szentelték létüket! Magyarul: fogták az embert, kitépték a lelkét és a világegyetem erői köze emelték, hogy egyetemesen vizsgálhassák azt; nem igazán fogadták el James Darwin haver elméletét! Egy lélekkel megáldott állat lennék csak? Tisztára olyan lenne, mint Angel! Nem, én ugyan millió terhet cipelek, ahogyan más is, de nem vagyok képes elfogadni azt a tényt, hogy a sorsom eleve elrendeltetett! Elfogadom, rendben: a mindennapos, belefásult pesszimista gondolkodás távol tartja tőlem a boldogságot, a nyugalmat és a kényelmet! Tisztában vagyok a gyermekkori személyiségfejlődés fontosságával, a felnőttkóri szabad akarat és erkölcsösség fogalmával; elolvastam néhány ezoterikus művet, pszichológiai esszét, ókori mitológiát és tudom, hogy ezek írói mind nagyobb koponyák voltak, mint én, mégis ragaszkodtak a saját igazságukhoz; tudom, hogy emberként nem ismerhetem meg az Univerzum titkait, és nem fogom megtalálni a Szent Grál-t, de hiszem, hogy emberként képes leszek megérteni az embert!" – sasa78

Szió:)
A legnagyobb koponyák a múltjukat is meg tudják változtatni:) Nem az érdekes, hogy mi történt, hanem az hogy hogyan éled meg.Ha történt veled valami rossz, de képes vagy meglátni benne a jót is (mindíg van benne), akkor nyert ügyed van:)
Ez a lélekkel megáldott állat kifejezés nem jó. Az állatoknak is van lelkük, nekünk is van:) Az övék más mint a miénk, de nem rosszabb, csak más.Nekik nincs elvont gondolkodásuk, de érző lények.Sok tekintetben ebből a szempontból le is köröznek bennünket sokszor, pl sosem ölnek passzióból, csak ha nyomós okuk van rá, védekezés, vagy létfenntartás.Nem érzelmi indíttatásból csinálják, nincs vele céljuk.Nem éreznek ezért bűntudatot sem.Az ember ezért fejlettebb, nekünk van lelkiismeretünk, pont ezért olyan gusztustalan amit néha művelünk.
A sorsunk eleve elrendeltetett, DE van szabad akarutnk is:) Vannak olyan dolgok, amiket nem tudunk kikerülni, ezeket sem megváltoztatni nem tudjuk, sem semmilyen hatással nem lehetünk rájuk.( ez a születés, és a halál témaköre, ami mindenkire vonatkozik)Ezen kívül vannak olyan dolgok, amiket kikerülhetünk látszólag:) vagy teljes mértékben :)
Ne a rosszra koncentrálj, hanem a jóra :)Én pl eddig rengetegszer kerültem olyan helyzetbe, hogy azt hittem ami velem történt, az rossz.Aztán kiderült, hogy nem az! Olyan dolgokat sikerült így felfedeznem, amik engem gazdagítottak, és egy csomószor meg sokkal jobban jártam így.Ha az történt volna amit én jónak tartok, akkor eleve nem jött volna létre az a helyzet, ami meg nagyon jó lett a végén. :)
Bármi rossz dolog történik veled, meg kell próbálni megtalálni benne a jót is.Dolgozni kell a megoldáson, és mindíg van megoldás, mindenre.A kis dolgokban is:)
Pl én nem állok túl jól anyagilag.A nyáron nagyon fájt a szíven egy dögös magassarkúért, amit nem engedhettem meg magamnak.Kénytelen voltam belenyugodni, hogy nem lesz olyan cipőm, nagyon felhúztam magam rajta.Két hét múlva, megint a cipőbolt elött jártam, a lányomnak kellett szandált venni (többek között ez volt az oka annak, hogy én nem vehettem meg a cipőt).Bementünk hát a boltba, és kiválasztottunk a lányomnak egy elfogadható árú szandált.A fizetésnél az eladó közölte, hogy válasszunk még egy cipőt, mert most olyan akciójuk van, hogy egyet fizet kettőt kap, ill a második pár cipőnek az 1%-át kell kifizetni. Lett cipőm...29 Ft-ért. :) Ha előszőr megveszem azt a cipőt idegből, ez a helyzet eleve nem alakul ki. :)Akkor azt hittem ez rossz, mert nem vehetek cipőt, később derült ki, hogy nem, mert az akció első napján sikerült betévednünk a boltba másodszor:)

Való igaz: A múltunkat már nem változtatja meg semmi, de jelenünket és jövőnket gondolkodásunk minősége határozza meg! Egyet értek abban is, hogy "Teher alatt nő a pálma"! A "kortárs" pszichológiát én személy szerint csak egy újabb iparágnak tekintem melyben sokszor nem tudni ki a páciens, és ki a terapeuta; bár minden szakon akad elég kókler, az igazán nagyok ( Carl Gustav Jung, Carl Alfred Meier analitikusok) a lélek elemzésének szentelték létüket! Magyarul: fogták az embert, kitépték a lelkét és a világegyetem erői köze emelték, hogy egyetemesen vizsgálhassák azt; nem igazán fogadták el James Darwin haver elméletét! Egy lélekkel megáldott állat lennék csak? Tisztára olyan lenne, mint Angel! Nem, én ugyan millió terhet cipelek, ahogyan más is, de nem vagyok képes elfogadni azt a tényt, hogy a sorsom eleve elrendeltetett! Elfogadom, rendben: a mindennapos, belefásult pesszimista gondolkodás távol tartja tőlem a boldogságot, a nyugalmat és a kényelmet! Tisztában vagyok a gyermekkori személyiségfejlődés fontosságával, a felnőttkóri szabad akarat és erkölcsösség fogalmával; elolvastam néhány ezoterikus művet, pszichológiai esszét, ókori mitológiát és tudom, hogy ezek írói mind nagyobb koponyák voltak, mint én, mégis ragaszkodtak a saját igazságukhoz; tudom, hogy emberként nem ismerhetem meg az Univerzum titkait, és nem fogom megtalálni a Szent Grál-t, de hiszem, hogy emberként képes leszek megérteni az embert!

"Hiszünk a sorsban, az eleve elrendeltetésben, a forgandó szerencsében; de mi a helyzet a pszichével, melyet szüleink születésünk óta formálják akarva akaratlanul ! Miért csak a Pszichológia magyarázatait fogadjuk el, vagy miért csak az Ezoterikus tanoknak hiszünk elvakultan? Lehetséges, hogy a kettő együtt megadhatná a választ: Miért ilyen nehéz az életem?" – sasa78

Teher alatt nő a pálma :)

Érdekes téma :). Én vagyok a legelső aki ir bele ;D ;D ;D.
Miért ilyen nehéz az életem?
Ennek köze van az univerzum törvényeihez.
Ha arra gondolunk állandóan, hogy milyen rossz nekünk, akkor rosszabbodik a helyzetünk hiszen az univerzum reagál a gondolatainkra, az univerzumot nem érdekli hogy jót vagy rosszat gondolunk. Szerintem mindennek oka van, mindennek jelentése van csak nem mindenki veszi ezt észre. A pszichológia jó dolog, de én hadilábon állok a pszichológusokkal. (az iskolánkban is van egy akit utálok, azt hiszi, hogy ő mindent lát és mindent tud, másokra ráerőlteti az akaratát, hogy neki legyen igaza >:( >:( >:( >:(. Ettől lesz "jó" pszichológus. >:( >:( >:( >:( >:( (És most jön egy Corey Taylor-os üvöltés ;D.YEAAAAAHHH!!! ) Jól van na, visszafogom magam. :))) Nem csak ő, több ilyennel is találkoztam. A pszichológusok az emberi viselkedést tanulmányozzák, és én is ezt csinálom csak nekem más a célom. A világegyetem egy nagy összefüggő energiarendszert alkot, mindennek saját rezgése van és a gondolatainkkal befolyásolhatjuk a történteket.
Lehet, hogy ha baj történi velünk nem az univerzum a hibás, hanem mi, mert állandóan be beszéljük pl. azt magunknak, hogy betegek vagyunk és akkor tudatalatt átállitjuk a szervezetünket a betegség üzemmódba. Tudat alatt képesek vagyunk önmagunkra hatni.

Hiszünk a sorsban, az eleve elrendeltetésben, a forgandó szerencsében; de mi a helyzet a pszichével, melyet szüleink születésünk óta formálják akarva akaratlanul ! Miért csak a Pszichológia magyarázatait fogadjuk el, vagy miért csak az Ezoterikus tanoknak hiszünk elvakultan? Lehetséges, hogy a kettő együtt megadhatná a választ: Miért ilyen nehéz az életem?