Igen, értem amit mondasz, és nekem is fontos a család, persze, hogy megvédeném őket. De hogy valakivel szemben telekinézissel kellene elbánni... mert itt most ebből indultál ki, nem? Hogy megtanulnád a telekinézist pl. a családod védelme érdekében.
Na mindegy, elbeszélek melletted :)

Sita!
Ez csak egy rossz példa volt.
Szemléltetésképpen írtam, de te szó szerint vetted.
De most gondolj bele, abba amit írtál: Tegyük fel, hogy van egy tesód. Őt megtáadja vlaki, de nem csak szekálja, hanem igazából fizikálisan. Látnád, hogy fáj neki. És TE ILYENKOR is az elved mellett állnál ki? Az mellett, hogy ne támadj, mert akkor ő fog szenvedni? Szerintem nem.
Szerintem senki sem. Legalábbis én biztos nem. Minden ezközzel megvédeném, és a támadót, elintézném, hogy hagyja békén. Nem tudom, hogy te hogy vagy vele, de nekem a család mindennél fontosabb.

És bármit megtennék, hogy megvédjem őket.

Ha rád támadnak, és te védekedsz, ez oké. De csak eddig a pontig. Ha onnantól kezdve te támadsz, akkor ő a szenvedő alany. Az első példádban egy 3. személyről volt szó, akit te megvédsz. Az is addig jó, még védekezel - mondjuk ha már ő nem tud, mert mondjuk még kicsi.
De nem vagyok valami harcos egyén... Mi van mondjuk akkor, ha ő még mindig és még mindig támad. Akkor se csináljunk semmit?....
Falken, nem hiszem, hogy kocsidobálózással kéne megvédeni bárkit is :) Meg megnézném én azt, hogy kocsit dobál valaki!

Sita!
Nem egészen. Szerintem ha én önvédelemből használom, annak nincs semmi rossz vonatkozása. Mert ha ő támad, én pedig védekezésből visszavágok neki, akkor ő a felelős érte, hogy baja esett. Ugyanis, ha haragból, vagy gyűlöletből nem tám,adna rám, vagy pl. egy másik emberre, akkor nem esett volna baja. Erről mit gondolsz?

"Uram, ki fönt az égben
lakozol a fényességben,
gyújtsd föl szent tüzedet
az emberek szívében.
Az emberek agyára
áraszd el bölcsességed.
Értsék meg valahára
mi végből van az élet.
Arasznyi kis idő csak,
mely ajtódig vezet.
De előre csak a jó visz,
a gonosz vissza vet.
Legyen megint az ember
képedre alkotott!
Utálja meg már egyszer
mit maga alkotott.
Romlandó kincsekért
ne törje magát senki.
Igyekezzék helyettök
jobb kincseket szerezni.
Jó tettek nyugalmát.
Derűt és békességet.
Mit el nem fúj az orkán
s rontó tűz meg nem éget.
Gőgből és gyűlöletből
mindent, mit föltalált:
vedd ki Uram kezéből
a keserű pohárt.
Rémségek éjszakáját
váltsad föl virradatra.
Az emberi világot
szebbre és igazabbra.
Hogy törvények közt az első
a szeretet legyen.
Üljön jóindulat
a kormányszékeken.
Az igazság előtt
hajoljon meg a fegyver
s élhessen szabadon
e földön minden ember."

Csak ezt tudom írni ezekre
Kormorán dal. És igaz.

Ember volt, egy ember - ki mindent látott,
elment tőlünk messze - ki minket megváltott.
Visszatér az Úrhoz, ki elküldte hozzánk,
ember volt, igaz ember - itt volt, közel hozzánk.

Magam előtt látok hinni milliókat,
akikért ő meghal, kik az ő szavával szólnak.
Látok sűrű erdőt, hol bennszülöttek élnek,
kik imádkoznak, s ételt az ő nevével kérnek.

Látok egy hajóst, kit messze vitt a szél,
megtalálni azt, amiért lángolóan élt,
Látom, ahogy megcsókolja nyakában keresztjét,
hogy legyen hite még, hogy elérje a célt.

Hős, harcos katonák, különböző korokban,
imádkoznak hozzá a földi pokolban.
Előttem egy ember, ki az őserdőben gyógyít,
ha felnéz az Égre - a Mester, akit szólít.

A hit melyért élt, majd templomokat épít,
mert szeretet kell legyen, az idők végeztéig.
Megváltónk az egyetlen, a végső reménység,
ha elveszett már minden - mert eljött a sötétség.

Szörnyű az éjszaka - mi az ember hagyatéka,
mert nem tudja, a világot csak ajándékba kapta,
de eljön majd egy reggel, mikor mindenki megérti:
ki volt a Mester, miért élt - mért élt velünk mégis.

A gondolat hatalma - több lesz már, mint üzlet -
leomlanak a falak, melyek testvérek közé kerültek.
Énekünk, mely róla szól - feljut az égig,
ő itt lesz velünk, eljön: ha az Úr nevében kérjük.

[size=10pt][size=10pt]Milliók követik majd, a jövőt megértik:
hit, szeretet nélkül - nem lehet élni![/size][/size]

Falken, ha azt nézzük, hogy mi mindannyian Egyek vagyunk, mindannyian ugyanannak az energiának a része vagyunk, akkor mindannyian egymás szerettei vagyunk. Vagyis az, aki támad, az is a miénk, az is a szerettünk, az is mi vagyunk. Akkor most kinek van elsőbbsége? Te bántod azt, aki támad vagy ez a harmadik szeretted bántja a másik szerettedet? És akkor most ki kicsoda? Mert ha te bántod a támadót, akkor ő lett a szenvedő alany, és te a támadó.

Engem pl az ilyen dolgoknál, mint a telekinézis az motivál, hogy mi lenne , ha rátámadna valaki a szeretteimre... Így meg tudnám öket védeni. Mert veszélyhelyzetben szerintem meg 1 kocsit is el tudnánk dobni TK-val mert az agyunk kizárná azt, hogy ne tudjunk segíteni.

Szerintetek?

Én meg azt nem értem, mikor azt mondják, hogy nem szabad mindent elfogadni úgy, ahogy van. Mert hogy ez beletörődés, vagy behódolás, vagy feladás. Szerintem ez csak megfigyelés. Azt meg hogy ha mindennel szembe akarunk nézni, és nem akarjuk elfogadni, hogy úgy van jól, ahogy van, az csak szembenúszás az árral. Én sem azt mondom, hogy jó, hogy az amcsinak 3 autója van, de hiába így gondolom, nem tudok tenni ellene. Hiába verem meg, és veszem el a 3 autóját, attól ő még nem fogja megérteni. Csak egyetlen dolgot tudok tenni: példát mutatni a saját életemmel.
Szerintem. De hát azért vagyunk különbözőek, hogy érdekes legyen :)

na sitával nem értek eggyet.... a minden úgy van jól ,ahogy van mentalitás nem jó.. meg a megoldódik, mert úgy mégnem volt, hogy valahogy ne lett volna.... igen, mert aki nemtesz aktívan, azokért tesz más.. defel se fogja... pl. a 3 kocsit fenntartó átlagamcsit nem érdekli mi lesz a földdel, mások meg éjszakáznak hogy kutassák a megoldást... aztán a kocsitulaj felse fogja ezt, mikor leveszi a polcról az újjítást.... az máskérdés, hogy értelemmel és hittel kell nyúlni a dolgokhoz.. ha ezek nem arányosak, elcsúszhatunk...

Asztrál utazni rendkivül jó dolog bár én kezdőknek az egyedüli utazgatást semmiképpen sem ajánlanám mert lehet nem úgy sikerül ahogy tervezte. Sok emberről hallottam akik rettegnek tőle mert legelősször nem jó dolgok történtek.

Csatlakozom az előttem szólókhoz:)
Emberek vagyunk, csinálunk lökiségeket. Ki az aki nem?
de ha rájövünk és másképp, meg őszintén megbánjuk, akkor max. Jézustól kapsz ezért egy puszit:)

Ez abban a könyvben volt amit olvastam, csak azért írtam ide:)a puszist:)

És ettől nem vagy rossz.
tapasztaltál és tanultál belőle.
Inkább ez volt. :)

Értem.
Kössz mindkét válasz. Igazatok van :D .

ööö.... szólhatok?
Falken, ha már rájöttél, az már jó! Ez az egyik.
A másik, hogy eddig is furcsán néztem, hogy ti mikkel próbálkoztok, mint pl. a telekinézis meg ilyenek, mert ezek szerintem olyan képességek, amiket inkább nem kellene tudni. Valószínűleg majd odakint ez simán megy nekünk, most a fizikai test korlátait "élvezzük", mert ezt akartuk.
Hogy ne csak a levegőbe beszéljek... nekem volt mostanában egy nagyon rossz tapasztalatom. Sokat akartam... és lecsaptak rám, hogy így fejezzem ki magam. Két napig nem aludtam, reszkettem, féltem, minden bajom volt. Előtte néhány napig folyamatosan bizsergett a fejem teteje (jött a tudás lefele), aztán a talpam (valahol túl kellett csordulnia a rengeteg infónak), és ezután jöttek az álmatlan éjszakák.
Azóta takarékra vettem a tudást, és bízom benne, hogy majd az égiek tudják, hogy mikor, mire és mennyire van szükségem ahhoz, a földi életemben megvalósítsam azokat a célokat, amiért idejöttem. Amit kell, úgyis tudni fogom, úgyis megadják a képességeket, amire szükségem lesz. De csak annyit, amennyi kell. Mert a többi felesleges is, és csak saját magunknak okoznánk ilyen ehhez hasonló tüneteket.
Szóval... érted ugye?
És ha rossz célra használod, úgyis megkapod érte a magadét. Úgyhogy inkább válaszd a jót. :) Csak döntés kérdése.

Nem baj, hogy megirtad. Szerintem te a eddig beléd sugárzott JÓ-Rossz fogalmakból, és azezekhez társított elvárásoknak akartál megfelelni. A világ azért máshogy működik..... ne azt akard, hogy egy külső JÓ,Igazság, stb alá vessd magad, hanem hogy a képességet a Te szemszögödből vett jónak feleljen meg... pl. önvédelem, védelem simán belefér, az értelmetlen pustztítás már nem...

Úgy képzeldel, hogy egy ringben boxolsz, és nem kérdezik, hogy kesztyűt, vasalt kesztyűt,stb-t veszel e fel, vagy pusztakézzel harcolsz...

Kicsit tömény ez,de vidd végig logikusan... mindenbenmeg lehet találni azt a szálat, hogy valakiknek ártassz valamivel... az egyetemen más elől foglalod a helyet, amit megeszel, másé nem lehet, stb...

Aztán ott van a régi csendőrpofon.... abból elég volt 1-2 hogy valaki megtanulja a saját határait... ::)

Ma meg a szabadjára engedés....
Ha nem véded megmagad, és lesérülsz, stb akkor meg másokon nem tucc segíteni ,azoknak lesz rossz..
Ne úgy gyakorolj,hogy ez a képesség jó, vagy rossz, hanem hogy tudjad kontrollálni.... ami ma rossznak tűnik a holnapi jó alapja lesz..

Úgy nézem: van 1 lépés, lehet-e továbblépni belőle, vagy ha rossz, az azért rossz, mert vissza kell lépkedni, hogy újra előlre menjek...

Ufff! Beszéltem....

Ja és van alávalóbb, pl. politkusbácsik és nénik...