Magyarul is tudok, köszönöm kérdésed. ;DAz anyanyelvem. Szeretem. Ráadásul az élő nyelvek között a legritmusosabb nyelv a világon. (1.latin, 2.ógörög)

Magyarul???? ???

Bist du auch ein Idealist, wie Rudolf Steiner? Ich habe geglaubt....das ist ganz egal, was ich geglaubt habe....
Nicht wahr? Ich möchte nur eine Sache sagen: sehen+ nicht Dativ, wenn ich mich gut errinere. Es ist Akkusativ.
Auf Wiedersehen mein Freund.

Sok sok minden érintkezik a távérzékeléssel, szűkebb értelemben véve az számít ide, amikor valaki egy feladatot kap, kóddal, vagy kérdéssel, esetleg kérdést fotóval... tulajodnképpen az adja akülönbséget, hogy akik végzik ezt, igyekeznek követni a metodikát, szabályrendszert, és próbálnak ellenőrzést is beépíteni... erre szolgálnak a kódok, 2ős vak kérdés, stb stb. és az, hogy általában legalább 2 ember kell... (egyedül is megy, ha magunknak adunk kérdést, de több esetben az nem jó módszer)

Kedves Baldag!
Köszönöm az észrevételt. Átgondoltam. Ezért a filozófiai topicba írom a "zárszavamat" ehhez az ügyhöz. A bejegyzéseidet olvasgatva feltételezem nem kell bemutatnom Rudolf Steinert és nézeteit neked. Mindenki másnak ajánlom, olvassa el, milyen nézeteket vallott, melyek kapcsolódnak bizonyos mértékig ehhez a "problémához". Idézetek, nem hivatkozások.

A távérzékelés lehet, hogy sok embernek csak technikai, elméleti kérdés, de mi van azon kevesekkel, akiknek ez a "valóság"?
Az, hogy ilyen energiacserék után mit érzékel egy alany az már távérzékelés. Ez is "átfedés", de lehet külön topicban is beszélni róla. Láttad a Kiválasztott című műsort? Pl ahol a ficek érezte a szagokat, amiket a csaj is az talán nem ebbe a kategóriába tartozik? Az nem érzékelés és nem táv?
Tárgyaljuk ki chat-en. Biztos sokakat nem izgat ;D
Hát akkor ne tárgyaljuk ki ;D ::)

Kedves CVBNM! Egy technikai jellegű kérés, hogy ezt a problémát, meg másokat nyiss neki egy külön topicot, és ott tárgyaljuk ki,mert így szétesik , valamint sok helyen más a téma... mindenkinek jobb lenne úgy... :D

Utána gondolkodni?
Ja, potty leesett: a műtét sikerült, a beteg lehet nem élte túl, de le lehet vonni a következtetéseket.
A tudomány legalább hasznot húz belőle. Na, ennyit nem ér meg az egész.

Én nem hiszem kedves Baldag, hogy így fogod fel. Nem hiszem, hogy te próbálgatnál, próbáztatnál gyerekeket, főleg értelmeseket nem.

Kell, hogy legyen más megoldás is. ???

Ja egyébként köszönöm a segítséget. Nem is tudod, milyen vagyok, de segíteni igyekszel. Remélem, nem fordítom rosszra a jószándékú segíteni akarást. :-*
Lehet, hogy tévedtem? :(

Tényleg azt hiszem, hogy egy értelmes gyerek tud védekezni, de előbb ki kéne próbálni, utánna még lehet gondolkodni, hogy megy,vagy se..stb. E mellett persze lehet még mást is csinálni, nem zárja ki egyik a másikat...

Kedves Baldag!
Olvasd el, mit írtam az aurás topicba! Tényleg elhiszed, hogy 10 év alatti gyerekek még ha meg is tanulják hatékonyan védekezhetnek egy őket nem segíteni, csak kihasználni akaró felnőttel szemben?
Bocs a kérdésért, de van neked gyereked? Te mit tennél, ha a gyerekedet pl. szájon vágná egy ismeretlen felnőtt csak azért, mert ő ettől jobban érzi magát? Ha nem látta senki, csak te akkor "szelaví" nem számít és tanuljon meg a gyereked védekezni? A gyerekek tanulják meg? Ennyi? Na ne már! >:( Bocs, lehet ez övön aluli volt, de én kiakadtam ezen, és nem feltétlen gyerekektől várnám a megoldást bizonyos problémákra.
Na mindegy, Isten lássa lelkemet, valahol megértem, hogy nem akartok (tudtok) olyasmiben tanácsot adni, segíteni, ami nem a ti problémátok, lehet el sem hiszitek. Á, felejtsétek el. Kézlegyintés, hülyeségeket írogat, kész. Nem haragszom, így is lehet dönteni. Én is hoztam egy döntést, nem írok többször semmi konkrétumot senkiről. Lehet, mégis igazam volt, hogy jobb bizonyos dolgokról nem beszélni. Magánügy és ahogy eddig sem kellett volna, hogy másoknak közük legyen hozzá, ezután sem kell. Mentségemül szolgáljon, nem én kezdtem bizonyos "tudnivalókat" elméleteket, eseményeket nyilvánosságra hozni. És még a saját életemmel kapcsolatban sem csak én vontam le bizonyos eseményekből következtetéseket, melyek vagy helytállóak voltak, vagy nem.

A problémára a pajzs, shield,levédés, stb témákban javaslom a további keresgélést! gyerekek is megtanulhatják szerintem , hogy energetikailag levédjék magukat... vizualizált meditációval,stb.

Megtehetjük, hogy azt mondjuk, oldja meg ő. Meg hogy baromság, de ezzel nem könnyítjük meg az életüket.
A pasi tudja mit okoz. Volt régebben, hogy ráakaszkodott a nőre, ránézett és megkérdezte: "Na ugye fáj?"
Miért a nőre mutogattak, hogy védekezzen, védjen meg másokat? Miért nem azt az egyet állítják le? Meddig mutogatnak rá? Mennyi idő míg kifejleszthet egy hatékony technikát? És addig? Küszködjenek a gyerekek is? Istenem, hát nem ilyen szemellenzősen kellene hozzáállni a dolgokhoz. Nem ő nem akar pozitív irányba fejlődni. De minek a tudás, ha ebből "tanulva" mások minden erkölcsi aggály nélkül használják? Szankciók pedig nincsenek, hisz adott esetben még le is hülyézik a nőt.És azt mondják, hogy az élet játék, nem küzdelem.
Tételezzük fel, hogy az energiáik tényleg jót tesznek más embereknek, tételezzük fel, hogy szivesen segítenének is az anya és a gyerekei. Érdemes-e hagyni, hogy elvegye a kedvüket egyetlen ember önzése? Ha igaz lenne, hogy vannak ilyen képességeik, mondom HA, szabad-e hagyni, hogy egyetlen ember önzése elvegye a kedvüket attól, hogy segíteni igyekezzenek? Ha igaz lenne, főleg, hogy ezért a segítségért nem is kapnak semmit, úgy lenne fair, hogy eldönthetnék, kinek segítenek, kinek nem.
Szerintem evidens, hogy ha ilyen agresszív viselkedéssel találják szemben magukat egy idő után azt mondják: na elegünk volt, nem akarunk semmi ilyesmit. Oké, ez erkölcsi hipotetikus kérdés, de jó lenne választ kapni.
Sajnálom azt az embert, mert beteg, de a módszer ahogy segíteni akar saját magán helytelen. Tulajdonképpen bizonyos mértékeben kényszeríti őket, hogy ha akarnak, ha nem segítsenek és ez nem elfogadható, főleg nem gyerekek esetében.
És ha már fejlődésről van szó. Nem lényeges kérdés, hogy a gyerekek ilyen "keserű" tapasztalatok után vajon milyen irányba fognak tudni, akarni fejlődni? Alapvetően segítőkész, okos gyerekek. Biztos, hogy csak az anyán múlik, azok is maradnak-e, ha igaz a történet?HA...

Ebben igazad van, képes lenne rá, de csak olyan technikákról tud, amellyel magát tudja védeni és bár egyszer előfordult, hogy saját magához húzva gyermekét, "beburkolva" őt a saját energiáival meg is tudta védeni, de a gyermeke, mivel ő nem érzékel ebből semmit, csak utólagos viselkedésbeli változások tapasztalhatók nála, náluk, arrébb lépett az anyjától és bizonyos mértékig mégis bekövetkezett az energiacsere. Végül is szerencse, hogy az anya érzi és ha ő rendes szinten van energetikaikag le is "tisztítja" a gyerekeket is, de a kérdés még mindíg kérdés: nem akarnak neki átadni, és én sem olvastam olyan technikákról, amellyel a gyerekeit is hatékonyan tudná védeni pl. nyilvános helyen, sétálás egyebek közben. Nem értem, hogy miért nekik kellene küszködni? Miért nem lehet azt az egy embert leállítani? Vele szemben is lehetne elvárás, főleg, hogy már rá is szólt az anya, hogy hagyja őket békén, hogy ne használja ki őket. A nő ilyenkor örül ezen érzékenységének, mert segíthet a gyerekeinek, kivéve ha ő is le van merülve. Azt tapasztalta, ha energetikailag nincs "normál szinten" akkor nem tud segíteni még a gyerekeinek sem. Tudod, milyen fájdalmas ez egy anyának? Milyen kétségbeesést okoz? Volt rá precedens, hogy érezte a negatív energiát és annyit adott ki magából, hogy védje a gyerekeket, hogy utána vacogott, mozdulni is alig tudott. Hol a határ, amíg még elvárható egy "különleges" érzékelésű embertől, hogy ő védekezzen és védje meg a szeretteit? És hol az a pont, ahol azt lehet mondani, hogy ELÉG?

Ha az anya rendelkezik ilyen szintű érzékeléssel, akkor érdemes lenne mentális technikákkal védeni a gyereket. Ha érzékelni tudja ezt az energiamozgást, akkor képes arra is, hogy védekezzen ellene, illetve meg tudja védeni a gyereket.

Szépet álmodtál? ;) Göncölszekérről, vmi ilyesmiről? ;D
Nos van egy történet. Nem annyira távérzékelés, de érzékelés kategória. Inkább energetikai csere, energia lopkodás, de érzékelés is:
Van egy nem éppen okos, beteg ember. Talál pár embert, nőt, gyerekeket akiktól energiát csen el, amely jót tesz neki. Tapasztalatból tudja, hogy ezzel magának jót tesz és annyi esze van, hogy direkt "csinálja". Rendszeresen megjelenik a közelükben és bár azt is tudja, hogy mivel ott nagyfokú a szenzibilitás és egyértelműen "lerontja" a lopkodásával a gyerekek és anyjuk állapotát, helyzetét, csak az érdekli, hogy ő jobban van. Az anya érzékeli, ki okozza a bajt, meg is tanul védekezni ellene, de mivel adott esetben a gyerekektől is "csaklizik" ők meg nem tudnak védekezni, ők nem érzékelik, csak viselkedésben, gondolkodásban tapasztalható náluk a negatív változás egy-egy ilyen találkozás után mi a teendő? Nem képzelgés, tapasztalat, sok eset után levont következtetés.Ilyen esetben, ilyen folyamatnál amely láthatatlan és sokak szerint hülyeség valyon el lehet intézni egy kézlegyintéssel és hagyni lehet, hogy egyébként okos gyerekek küszködjenek egy önző felnőtt miatt? Elveszi a jó energiáikat és mocsot "ad" helyette. Olvastam róla, hogy ez energiacsere és természetes folyamat, de talán érthető az anya felháborodása, mert ő érzékeli kitől ered és tapasztalta sok alkalommal, milyen rossz hatással van a "semmit sem érzékelő" gyerekeire. Még hogyha hülyeségnek is tartjátok, akkor is légyszi gondolkozzatok el rajta, és ha van tanácsotok, hogyan tudna a gyerekeinek ebben segíteni kérlek írjatok. Másnak lehet nem fontos, de nekik az életük és nagyon is reális tapasztalat. Hangsúlyozom: szándékosan vesz el tőlük és "akasztja" rájuk a saját "mocskos" energiáit. Mára addig "haladt" a dolog, hogy szinte függő lett, bizonyos időközönként még utánuk is megy egy jó adag energiáért sőt lehet kicsit büszke is arra, hogy mit tud és nem nagyon érdekli, hogy a nőre és a gyerekekre ezzel milyen hatást gyakorol. A nő pedig kezd kiakadni, hisz szenzibilis, érzékeli, kinek az energiaelszívása, rossz energiái okoznak nekik bajt.
Az én véleményem: ilyen szinten "nem áldozható be" pár okos gyerek egy nem éppen okos, beteg, önző felnőtt miatt.
Tanulságos eset arról szerintem, hogy magunknak akarhatunk-e jót erkölcsi korlátokat nem figyelembe véve és érdemes-e azon küzdeni, hogy tudjon-e mindenki bizonyos dolgokat. Gyerekek esetében is elvárás lehet, hogy: tanuljanak meg védekezni? Ha meg nem tudnak az ő bajuk? Segítség kellene nekik nem közöny és kigúnyolás. Van vkinek ötlete, hogy lehet azt az embert "leállítani"?