Képzeletbeli rövidke színdarab, min érdekes gondolatok:
Szereplők: vajúdó anya - szimbolikusan az emberek
öreg bábaasszony - szimbolikusan irracionális szemléletek
fiatal orvos - szimbolikusan - racionális szemléletek
Helyszín: szülőszoba
Időpont: a múltban vmikor amikor elkezdődött a vajúdás

Öreg bábaasszony: - Sok gyermeknek segítettem már a világra jönni, egészségesek lette, én azt mondom így csináljuk, mert tapasztalatból tudom, hogy jó az én módszerem.
fiatal orvos: - Ah, elavult módszer. A tudomány jelen állása szerint úgy kell csinálni ahogy én mondom, én is tapasztalatból tudom, hisz én is sok gyermek születésénél segítettem.
Vajúdó asszony: -Segítség, kérem, mindjárt megszületik a gyermekem és fáj.
Öreg bábasszony: - Így csináljuk!
Fiatal orvos:-Úgy csináljuk!
A gyermeket közben csendben megszüli az asszony és felsóhajt: -Köszönöm, hogy egészségesen megszületett a gyermekem és én is egészséges vagyok. Köszönöm Önöknek, hogy ezt végighallgathattam, mert fontos dolgot tanultam meg: ha mindketten együttműködve segítettek volna nekem kevesebb ideig szenvedtem volna. Remélem, ha nálam nem, a következő vajúdó nőnél-ha lesz következő-már Önöknek is eszébe fog jutni, hogy együtt jobban tudnának segíteni.
Vége.
Örülök, hogy vannak olyan szemléletek a gyógyításban, hogy ötvözni igyekeznek a hagyományos és modern tapasztalatokat, örülök, hogy vannak helyek, ahol a testet és lelket egyetlen egységként komplexen igyekeznek gyógyítani és nem "szétszedni". Örülnék, ha az élet sok területén megtalálnánk a középutat. Az én eddigi életem olyan volt, amilyen. Volt, hogy a tudomány segített át nehézségeken, volt, hogy a hitem. Egyiket sem, másikat sem tagadhatom le, nem tagadhatom meg. Remélem nem is várják el tőlem.
Nekem volt, hogy racionálisan gondolkodó emberek segítettek, volt hogy irracionálisan gondolkodók, természetesen volt mindkét oldalról ellenpélda is. A segítségekért mindkét "oldalnak" hálás vagyok, és én hiszem, hogy egymáshoz közelítve középen van a megoldás. Ötvözve a régit és újat, a két szemléletet, de ehhez mindkettőnek engedni kell kicsit, nem szemellenzősen nézni a világ dolgait. Magánvélemény, nem várom el, hogy egyetértsenek velem. Ha egy kicsit elgondolkodnak, akkor is nyertem vmit, mint egy ember a sok közül.

Igen!Ha megnézzük, ausztrálok elájulnak attól, hogy van egy 150 éves öreg házuk valahol... angolok... a megroppant birodalmuk visszfényében sütkéreznek még..... cseh várkastélyos sorozat volt spektrumon..az ősi nemes családok storiai nagy keservvel 1660 körülig mennek vissza...(1300valahányban volt nagy kiirtás, háborúban.) ugronfalvi Ugron Gábor székely ősnemes kinevette I.ferenc józsefet, mikor bárót akart belőle csinálni: ,,mi már akkor nemesek voltunk,mikor a habsburgok nem is léteztek, vagy csak földet túrtak..." tényleg, 1280tól van habischburg... Ugronék meg honfoglalás kor már léteztek!!! :)
Mindennapra egy népmese, legenda, a rontó szellemeket messze tartja.... :)

Miért kéne nekünk odaadni magunkat ennek az angol-szász világuralmi vágyaknak? Nekem míg nem merültünk bele a magyarság eredetének kutatásába, csak feltételezéseim voltak. Mióta olvasom és kutatom ezeket a dolgokat kiderült számomra, hogy lehet hogy egy ősíbb magasabb szintü civilizáció leszármazottai vagyunk. Próbálom elkerülni azt hogy sovinisztikus legyen a hang amit megütünk, de azért szükség van egy kis nemzeti önérzetre, nem?

Paradox módon, minnél jobban elnyomják, űldözik, annál jobban jönnek elő az ősmagyar jelképek, szokások,most is lesz 60 jurta a hajógyári szigeten, tavaly kevesebb volt, és ennél is többet akartak szervezni, de nem fér el... egyre kontrasztosabb az elválás,nemzeti-globalista közt... ;D

Manowari: ne vedd ezt komolyan, csupán egy történelmi ismeret többé-kevésbé meglétéről vagy hiányáról van szó, ami nyilván pótolható. Nem ezen múlik az egész,de ebből is tanulhatunk, ami meg legtöbbször egész jó dolog.:)

Kössz a magyarázatot. Én sem tudtam. Bár nem érzem magam gyengébbnek :-\

Az elsőhöz: jó felé járok, ha két síléc mellé két szárnyat rajzolok?:)
A másodikhoz: azért gondolni kell az egészséges szaporulatra is, legyen 100-100 ezer nő és férfi, aki igaz magyar!
Szeged: a mostani viszonyok nem ennyire rózsásak...Azonban, nincs veszve semmi!

És a szegedi gondolat is megvan???(gyengébbek kedvéért: Horthy és a magyar tiszti különítmények onnan indultak.. :D) amíg kb. 5000 normális magyar ember él, nincs veszve semmi... :D

Részemről a mennyiségi kérdés nem materialista szemlélet talaján áll. Ellenben a túlélésért folytatott harc igényli a különböző szempontok ismeretét, s csak szűk teret hagy a nem finomkodásnak minősülő, mégis nagyon fontos emelkedettebb értékekből fakadó cselekvésnek.
Üdv ismét, visszajöttem Szegedre!

Több dolog ütközik itt: a népszaporulat,mint így feltett kérdés, tisztán menyiségi,materiális szemléletet mutat... a realistább kérdező abbólindul ki, hogy van egy növekvő tömeg, amely nagyrészt monotipikus, finomanszólva is irányításra(kényszer) szorul,hogy alapszinten is hatékonyabb legyen környezetvédelemben, használatban.... természetes módon várva alegkisebb elengedhetetlen feltétel: víz, élelem, lakhely vmelyikének elfogyása fog ,,rendet vágni" stb. Génmanipulált anyagokkal (erdő, mezőis!) lehet befolyásolni ezt, a lakosság meg mint mindenre, eltérően fog reagálni a GMO növényekre...ahogy egy politológus mondta a magyar helyzetre: aki túléli,az túléli,aki nem éli túl,az nem éli túl... a bibi az, hogy nincs megadva a választási lehetőség ,hogy GMO,vagy nem pár alapétel... (szója, kukorica, repce,krumpli...) onnantól kezdve mindíg gyanús vmi...
A kultúrfölény lenne az ellenszer sok mindenre, de ma már alig tudják,kiis mondta ezt...

Szerintem is jobb kivárni, amig természetes módon alakulnak a dolgok, és nem beleavatkozni a természet rendjébe. De több tanult embertől hallottam ezeket az érveket és még azt sem lehet mondani, hogy esetleg anyagi érdeke füződne az egészhez. És igy igaz Balu sok esetben ha beleavatkoztunk, akkor valami vagy kihalt, vagy elszaporodott, de mindenképpen változott, aminek hatása sajna nem akkor hanem évtizedek sőt .... mulva érződött, érződik.

Én szerintem az emberiség mindig csak rontott azokon a dolgokon, amit a mi Földanyánk már egyszer létrehozott. Gondoljatok az ausztrál esetre, amikor Ausztráliába behurcolta az ember a nyulat, mivel ott a nyúlnak nincs természetes ellensége, így mértéktelenül elszaporodott. Én szerintem nem jó sietettni a dolgokat. Nem tudni hogy egy parányi beavatkozás a természet rendjébe is később óriási kárt okoz.
Manowari: azt kérdezed, hogy miért baj a génmanipulált növénytermesztés, ha az emberiségnek még több és jobb élelmiszer kell. Ez csak a mi szempontunkból jó, ha több és jobb élelem kerül az asztalra, a természetnek már kevésbé hiszem, hogy megfelel.

Miért tartod a génman.élelmiszert ártalmasnak?Hiszen sokkal ellenállóbbak, nem kell permetezni, nehezebb körülmémyek között is megfelelően fejlődik. Alkalmassá teszik bárhol a termesztésüket. Lehet, hogy hamarosan szükségünk lesz rá, hiszen földterületünk egyre kevesebb és egyre többen vagyunk. A növény saját maga is kitermelné a saját génállományában ezt a védelmet, csak olyan gyors változások vannak minden téren, hogy mire ezt" megoldaná", ott a következő probléma, ami ujbóli változást kiván. Mi pedig ezt megelőlegezük génjeik változtatásával. Mi is mindig változunk, nem tartod az emberi szervezetet elég rugalmasnak arra, hogy ezt követni tudja? Teljesen elitélendő a génmanipulált élelem, vagy van amit el tudsz ebből fogadni?

Na,én is tudnék szelektálni! :)
Baldag,nem véletlenül emlegettük a spártai államot!
Negat!Tapasztalom én is a minőség romlását,és idegesít,hogy nem tudok ellene tenni,mert meg van kötve a kezem.

Bocsi 7 milliárdot akartam írni, jó lenne (legalább is a Földanyácskánknak biztos), csak 7 millióra szaporodna az emberiség létszáma. A minőségről annyit, meg lehet nézni, hogy hol fokozódik a népsűrűség: Afrikában, Indiában és más elmaradott "fejlődő" országban. Én inkább higulásnak nevezném...