Ezen még elmélkedem, sőt előbb olvasgatom.... 8)

Na és akkor hogy kapcsolódik ide Thálész!

Az ún. milétoszi iskola első képviselője, Thalész (kb. 625-545) szerint az arkhé a víz. A második, Anaximandrosz (kb. 610-545) földi és égi térképet készített, bevezette a napórát Hellászban, elméletet állított föl az égitestek keletkezéséről, s az állította, hogy az ember is keletkezett, mégpedig - mint minden szárazföldi lény - a vizek halszerű lakóiból. De szerinte az arkhé mégsem a víz, hanem az ún. apeiron. E szó jelentése: „határtalan”. Egyaránt jelölhet időbelileg és térbelileg határtalant, valamint minőségileg meghatározatlant is. (Valószinű, hogy az anaximandroszi apeiron esetében mindhárom jelentést figyelembe kell vennünk.) Az örök apeiron egy része átalakul hideggé és meleggé, majd a hideg egy része a meleg hatására szárazzá lesz, másik része nedves marad. A két ellentétpárból így jön létre a gömb alakú kozmosz, amelynek közepén a száraz elem, körülötte a nedves elem, e körül a hideg elem, legkívül pedig a meleg elem helyezkedik el. Az elemek így sorban: föld, víz, levegő, tűz. Az ún. „négy elemnek” ez az elrendezése vált azután hagyományossá az antik és középkori filozófiában. - Végül a harmadik, Anaximenész (kb. 585-525) az arkhét a levegőben vélte megtalálni, melyből sűrűsödés és ritkulás révén a szél, a felhők, a víz és a föld áll elő. Az emberi lélek is levegő. Nemcsak rá, hanem valamennyi ilyen korai gondolkodóra jellemző a hülozoizmus, az egész természet átlelkesítése - a mágnesnak lelke van, mondotta például Thalész.

Ennyi elég is talán egyszerre,gondolkodjuk rajta!Vélemény?

Előtanulmányok:

Cik az ELTE szabadbölcsészet karának professzorának honlapjáról,ajánlom mindenkinek akit érdekel!!!

Az ióniai természetfilozófia

A korai görög filozófia hasonló a keletihez: naiv természetbölcseletből és erkölcsfilozófiából áll. Tudomány, filozófia, etika itt még nem különült el egymástól. A legendás „Hét bölcs” (a hagyomány szerint a lindoszi Kleobulosz, az athéni Szolón, a lakedaimóni Khilón, a mütilénéi Pittakosz, a priénéi Biasz, a korinthoszi Periandrosz és a milétoszi Thalész) között éppúgy találunk „államférfit”, mint „filozófust”; amikor Thalész „filozófiával” foglalkozik, ezen éppúgy értendő egy matematikai tétel felállítása vagy egy napfogyatkozás kiszámítása, mint a világ „őselvének” keresése. Az újonnan kialakuló filozófia eleinte a már készen talált irodalmi műfajokat alkalmazta. Ezek a következők (zárójelben az őket használó főbb preszókratikus filozófusok nevei): rövid értekezés (Anaximandrosz, Anaximenész, Zénon), aforizma (Hérakleitosz), tanköltemény (Xenophanész, Parmenidész, Empedoklész), hosszabb értekezés (Anaxagorász, Démokritosz). Valószínű, hogy néhányan (például Thalész vagy Püthagorasz) csupán élőszóban tanítottak. - Tanításuk középpontjában a kozmosz (a rendezett világegyetem) létrejöttének, működésének és megismerésének magyarázata áll. A kozmosz eredetileg „elrendezést”, „szerkezetet” jelent. Filozófiai jelentése: „a mindenség szerkezete”. A kozmosz az arkhékból jött létre, illetve fogalmilag ezekre vezethető vissza. Arkhé: „kezdet”, „elv”. Filozófiai jelentése: „állapot, minőség, elem vagy erő, amelyből illetve amelynek segítségével valami kialakult illetőleg fennáll”. A kifejezés latin megfelelője a „princípium”. A kozmosz az örökké létező (egy vagy több) arkhéból jött létre. E folyamat leírásának két típusát ismerjük. Az egyik (ilyen például Anaximandrosz, Anaximenész, Hérakleitosz tanítása) az arkhék szakadatlan egymásba-alakulásáról beszél. A másik (ilyen például Parmenidész a természetfilozófiai töredékeiben vagy Empedoklész) az arkhék keveredését tanítja. - A kozmosz egészére és részeire irányuló emberi megismerés kettős gyökerű: másként ismerjük meg a világot érzékelés útján, és megint másként a gondolkodás segítségével. Érzékszerveink a filozófiai világ érzékelhető dolgait (görögül ta onta) ismerik meg csupán. Ez azonban nem valódi megismerés, hanem csupán vélekedés (görögül doxa). Gondolkodásunk előtt ellenben föltárul e dolgok valódi, érzékeléssel meg nem ismerhető természete (Hérakleitosz: phüszisz), a mindenség (görögül to pán) egésze (Parmenidész, Empedoklész). Az út (görögül hodosz) gyakori metafora a görög filozófiában az elmélkedés, gondolkodás, kutatás kifejezésére. A módszeres kutatás mindig „egy út mentén” (görögül: methodosz) halad.

Még egy pár dolgot mondanék Thálészről aztán Tiéd a pálya Neofita ;D

Thalesz számára a jószererncse az egészséget, a megfelelő anyagi körülményeket jelentette, elitélte a lustaságot, sokra tartotta a tudást.

Vizsgálta a szél eredetét, a villámlás, mennydörgéd okát, kiszámitotta a piramisok magasságát árnyékukból, és az évet 365 napban határozta meg.

Anekdota, hogy vélekedett a házasságról: "Amikor az ember fiatal, még nincs ideje a házasságnak, amikor öreg már tul késő; e két kor között pedig tul elfoglalt az ember ahhoz, hogy kiválassza a megdelelő feleséget." Hááát ??? Nem volt házasságszédelgő az már biztos :P

Amfiteátrumi játékok idején érte a halál 78 éves korában. Kivitette magát a teraszra, ahonnén kényelmesen nézte az eseményeket, de a rendkivüli meleg miatt állapota annyira rosszabbodott, hogy hirtelen meghalt.

Csak nyugodtan szállj el, nem tudok hozzászólni a témához, de nagyon szivesen és érdeklődve olvasom amiket írsz(tok)!!! 8)

Na,ha már így belemerültem:
Ugye most a preszókratikus filozófusokat vesszük(igenis tanárnő!)
Thálészről sajnos nem sok adat van,úgyhogy inkább összefoglalás(mindenki nyissa ki a füzetét!)
A preszókratikus filozófusok elvetették a világ és jelenségei hagyományos mitológiai magyarázatát, egy racionálisabb magyarázat javára. Legtöbbjük a következő alapvető kérdéseket fogalmazta meg:

Honnan származik minden?
Milyen anyagból áll valójában; mi az elsődleges anyag: princípium?
Hogyan magyarázható a természetben található dolgok sokfélesége (pluralitás)?
Hogyan írható le a természet matematikailag?
A preszókratikusok első és legfontosabb értelmezője Arisztotelész.Thalészt, Anaximandroszt és Anaximenészt, az antik kozmológiai hagyomány megalapozói.Ióniában, Milétoszban jött létre az első filozófiai iskola Thalész vezetésével, Égei-tenger környéki civilizációk behatásának köszönhetően.Méetoszi természetfilozófiának is hívják a preszókratikus elgondolásokat.
Na és akkor most jöhet Arisztotelész,útán azt hiszem Platón lenne logikus.Na ő nagyom érdekes lesz!!!

Remélem nem csak nekem,lőjjetek le,ha nagyon elszállok itt! ;D

Talán még érdekes róla,hogy mérnök,és matematikus volt,valamint az első természetfilozófusként tartják számon.Bár kicsit kezdetleges volt némely elképzelése,de mindben van igazság.A dolgok természetét kutatta az egész függvényében.Ez szerintem már metafizika is!Meg geometria thálész tétel ugye...
A lélekről alkotott nézeteit alapnak lehet tekinteni a további filozófiai elképzelésekhez.Ő volt az első,aki úgy vélte,a lélek örök,és egyetemes.

Majd még viszgálom őt,addig is egy kis anekdota:
"Midőn ugyanis szegénysége miatt folyton azt hányták szemére, hogy a filozófia haszontalan, kifigyelte, mint mondják, csillagászati úton, hogy bő olajtermés lesz, s még télen előteremtett egy kevés pénzt, és valamennyi milétoszi és khioszi olajsajtóra foglalót adott, majd olcson kibérelte őket, mivel senki sem igért többet; mikor aztán elérkezett a megfelelő alkalom, egyszerre és hirtelen nagy kereslet támadt, s ekkor ő olyan áron adta az ővéit bérbe, ahogy akarta, s így sok pénzt halmozva össze, bebizonyította, hogy könnyű megvagyonosodniuk a filozófusoknak, ha éppen akarnák; csakhogy nem ez az, amire törekszenek. "
(Arisztotelész: Politika I 11: 1259 a 9)

Hozzászólhattok igen,az jó lenne!Ne csak már mi legyünk ellszállt filozófus-teozófus-metafizikusok!!! ;D

A főniciai származásu milétoszi Thalész Kr.e. 640-562 között élt. Ő volt az első ember aki kiérdemelte a megtisztelő "bölcs cimet és ő volt a megteremtője annak a filozófiának, melyet ióninak neveztek el. Kereskedőként sokat utazott és találkozott nagy tudásu, müvelt emberekkel, Mezpotámiától Egyiptomig.
Ezeknek a tapasztalatoknak és mély meditációinak köszönheti bölcsességét, ami filozófiáját jellemzi.

Meggyőződése volt, hogy a világot egy Intelligencia hozta létre, melynek nincs kezdete, sem vége. Ő volt az első görög filozófus aki azt vallotta , hogy a lélek hallhatatlan. Tanitása szerint a legnagyobb dolog a világon a tér, mivel mindent magában foglal ami létezik. Legerősebb a szükségszerüség, mert végül mindig bekövetkezik. Leggyorsabb a gondolat, mert egy pillanat alatt bejárja az univerzumot. ... legjobb dolog Isten akarata szerint cselekedni. Ugy gondolta, semmi sem nehezebb mint önmagunk megismerése. "Ismerd meg önmagad és megismered az univerzumot és az Isteneket.



Én ennyit tudtam... a többiek is hozzászólhatnának Neofitán kivül is, esetleg a tételének pontos deffiniciójával, vagy egy könyv, vagy netes oldal ajánlásával.... :)

Akkor kezdem... ;)

[img][/img]

"Háááát valóban akiket beirtam, Démokritosz kivételével, valóban előbb gondolkodtak mint Szokratész..... Dde.. azért bátorkodtam őket megemliteni, mert ők inkább a természet törvényeit kutatták, addig Szokratész a mindennnapi élet kérdéseit, kötelességeit vizsgálta, alkalmazására megoldásokat keresett, ......erények-bünök, jó-rossz.... bár biztosan ismerte és hatottak rá az előtte élő filozófusok is. Ahogy gondolod,.... következhet Platón :)" – manowari
Igen,lehet,hogy igazad van!Nézzük előbb az előzményket!Te mit gondolsz az említettekről?Kezd el légyszi,addig én is utánanézek jobban!

Háááát valóban akiket beirtam, Démokritosz kivételével, valóban előbb gondolkodtak mint Szokratész..... Dde.. azért bátorkodtam őket megemliteni, mert ők inkább a természet törvényeit kutatták, addig Szokratész a mindennnapi élet kérdéseit, kötelességeit vizsgálta, alkalmazására megoldásokat keresett, ......erények-bünök, jó-rossz.... bár biztosan ismerte és hatottak rá az előtte élő filozófusok is. Ahogy gondolod,.... következhet Platón :)

"Én ugy gondoltam megemlithetnénk Thalest, Pithagorast, Démokritoszt, Herakleitoszt, Empedoklészt is. Vagy folytassuk Platónnal? Döntsd el Neofita, Te inditottad a topikot. :) " – manowari

Jahát úgy gondoltam,kezdjük a szókratésziekkel,és mehetünk tovább.De mondom,lehet bedobni bárkit,csak össze ne zavarodjuk a sok irányzatba,egymásra épülnek ugye. ;D

Én ugy gondoltam megemlithetnénk Thalest, Pithagorast, Démokritoszt, Herakleitoszt, Empedoklészt is. Vagy folytassuk Platónnal? Döntsd el Neofita, Te inditottad a topikot. :)

"Érdekes volt így látni összefoglalva,teljesen mást írtak róla,más jött le isiben, stb... A nagy kérdés az,hogy Platón mennyire torzította ela munkáit???" – baldag

Pedig ugye én semmi újat nem mutattam,csak részleteket másoltam ki a munkásságából bizonyos összefüggésben,ahogy én látom.
Nem,szerintem Platon nem torzította el,inkább csak továbbgondolta.Ugye Platon is Szókretikus filozófus volt..
Na még nem alkottam róla átfogó véleményt,mert csak most estem neki.
Fölkészülök,és elétek tárom ebből is amit levettem,de aztán nem csak sasolni ám!! ;D

Érdekes volt így látni összefoglalva,teljesen mást írtak róla,más jött le isiben, stb... A nagy kérdés az,hogy Platón mennyire torzította ela munkáit???