Értem, hogy miről beszélsz. Köszönöm a segítséget.
Azt hiszem sikerült helyrehozni magam, most próbálom "kifényezni" a képességeimet. Nem leszek olyan aki nem vagyok.

"Hogyan érhetném el, hogy ne az EGO-m irányítson? Nem tudom mit tegyek. Mintha önmagam ellen harcolnék. Nem akarok itt nyavalyogni, de erre a kérdésre tudnom kell a választ." – Sylar.

Akarattal nem lehet megállítani sajnos, mert csak az EGO akarhatja akaratosan leállítani az EGO-t... De saját magát így hogyan állíthatná le? :) Ez tényleg harc saját magaddal. De mégis tehetsz valamit. Vagyis amit tenned kell az hogy nem teszel semmit. Meg kell magadban találnod a csendet. De ez nem folyamat, nem egy út amit be kell járnod, csak észre kell venned, mert a csend már ott van, és mindig is ott volt veled.

2 féle út van, hogy lecsendesítsd az EGO-t....
Az egyik ha figyeled a gondolkodót és közben rájössz, hogy az nem Te vagy. Te csak a megfigyelője vagy. Valahol olvastam egy nagyon jó példát erre. Képzeld el az EGO-dat egy testedet megszálló léleknek. Ha azonosulsz vele, akkor Ő irányít téged, de ha csak figyeled, akkor elcsendesedik. Semmiképpen sem Te vagy! Az EGO hamis énkép amit rád rakódott az évek során.

A másik ha megpróbálsz folyamatosan a MOST-ban maradni. Próbálj nem elkalandozni a gondolatok szárnyán pl. a múltba vagy a jövőbe, hanem maradj itt és legyél a most-ban. Az állatok is hasonlóan élnek, azonban az ő MOST érzékelésük nem tudatos. Csak az ember lehet tudatos. Az ember emiatt különleges!

Írtam valahová egy másik fórumra is, de most bemásolom ide is, mert idevág:

Lehet olyan hogy valakinek haldoklik az egója? Amikor valaki úgy érzi, hogy csak mérhetetlen fájdalmat okoz az hogy van?
Régen kezdődött. Még gyerek voltam, és nagyon sokat betegeskedtem. Volt közöttük perforált vakbél gyulladás, vírusos ízület gyulladás is, ami a szívemre is kiterjedt. Hónapokat voltam kórházban. A vakbélgyulladásos eset után majdnem meghaltam. Láttam magam kívülről. Szerintem ekkor történhetett velem valami. Amikor visszajöttem talán hoztam valamit odaátról. Talán akkor egy pillanatra amikor kicsit meghaltam egyé váltam mindennel és egy picit megvilágosodtam. Tudom milyen érzés... A lényeg az, hogy amikor a műtét után magamhoz tértem az első gondolatom az volt, hogy meg akarok gyógyulni. A fejcsóváló orvosok és az aggódó szüleim ellenére én nem reméltem, hanem tudtam, hogy meg fogok gyógyulni. Emlékszem nagyon sok drága játékot kaptam. Biztosan rossz hírt közöltek a szüleimmel az orvosok. :( Valahogy meg tudtam gyógyítani magam. Ez a mai napig is működik. Azóta nem vagyok beteg. Később a furcsa dolgok folytatódtak velem. Sokszor még a mai napig amikor alszom. Az alvás álom nélküli szakaszából felébredve az ágyon ülve látok dolgokat pár másodpercig: tárgyakat helyeket, de nem tudom mik azok pontosan, vagy valóban létezik-e az amit látok. Volt 1-2 spontán testelhagyásos élményem is még régebben. Elaludtam és amikor felébredtem bénult volt a testem, csak a szemeimet tudtam mozgatni. Felkeltem nagy erőfeszítéssel és elindultam le a lépcsőn. Pár méter után újra az ágyamban voltam, mintha visszarepültem volna és kezdődött minden elölről. Nagyjából harmadszorra tudtam felébredni rendesen is. Sajnos a kórházi hónapok alatt dadogni kezdtem amitől a mai napig nem tudok, tudtam még megszabadulni. Egy ismerősöm szerint szükségem van rá és csak akkor múlik majd el ha már nem kell az életem előrébb viteléhez. Ez a sok furcsa jelenség a felnőtté válásommal csillapodott. Átvették a helyüket a felnőtt problémák, a gondok, a stressz. Bevallom a beszédem... A fogyatékosságom is erősen idegesített az elmúlt időszakban. Jöttek a munkahelyi gondok. Nem voltam/ vagyok bejelentve... Most meg egy elég komoly probléma elé kerültem. Nem szeretném részletezni , de a teljes anyagi csőd szélére keveredtem. Elveszíthetek mindent. Bennem eddig is inkább negatív énkép, negatív EGO alakult ki. Nem igazán szerettem magam. De most ez még jobban felerősödött bennem. A gondolataim csak úgy száguldoztak a végletek között. Hol magasba emeltek, hol a pokol fenekére dobtak. Folyamatosan agyaltam, gondolkoztam, hogy hogyan tudnék változtatni a dolgok állásán és az életemen. Amikor egyszer csak eljutottam egy pontra, hogy nem érdekelt többé semmi. Először csak pár másodperce, de megállt a gondolataim folyama, és mérhetetlen nagy csendet éreztem magamban. Azóta tudatosan is elkezdtem csinálni... Vagyis gyakorolni. Még nem mindig sikerül, de nem kell hozzá, hogy üljek egy fa alatt. Ha megyek az utcán, teszem a dolgomat akkor is működik. Olyan mintha megkapnál mindent, még akkor is amikor a világon semmid sincs. Nem tudom másképp leírni. Nem olyan régen az ágyban fekve próbáltam gondolatok nélkül maradni, és akkor pár másodpercre még jobban sikerült a dolog. Furcsán kezdtem érezni magam mintha a testem határai kitágulnának... Mintha egészen akkora lenne mint az univerzum, de én magam mégis ott lennék az egésznek a közepén mint egy egészen kicsi pont.. Egy semmi...

Akarattal nem lehet megállítani a gondolatokat. Én sokáig ezen a tévúton voltam. Nem tudsz mást tenni csak figyelni és közben folyamatosan tudatos maradni. Sokszor jön elő egy kép például. Maradj meg külső szemlélőnek és csak nézd meg, de ne azonosulj vele. Ha egy érzés vesz erőt rajtad akkor is csak figyeld meg a folyamatot, hogy hová összpontosul a testedben. A lényeg hogy végig tudd hogy MOST hol vagy. Vess minden gondolatodra egy kósza pillantást de hagyd is eltűnni. Csak figyeld és tudd, hogy mindez belőled származik és nem a külvilágból. Ez nagyon fontos! Minden érzés, vélemény, gondolat legyen az bármivel kapcsolatos csak szubjektív lehet! Nem a külvilágból származik csak az EGO-d teremti meg! A külvilág csak okot ad arra, hogy az EGO megnyilvánulhasson. Ha csak figyeled magad... Vagyis a gondolkodót, lassan abbahagyja a harcot és lecsendesül... És akkor az igazi valójukban is lesz szerencséd meglátnod, hallanod a dolgokat az EGO torzítása nélkül... Úgy is mondhatnám: elfogulatlanul, előítéletektől, társadalmi elvárásoktól mentesen, stb. :)

Hogyan érhetném el, hogy ne az EGO-m irányítson? Nem tudom mit tegyek. Mintha önmagam ellen harcolnék. Nem akarok itt nyavalyogni, de erre a kérdésre tudnom kell a választ.

Szia Time!
Köszönöm, hogy írtál.
Miért szeretnél robbantani?
Nem tudom még mit, és lehet hogy nem is én robbantgatok. Láttam három eseményt a jövőben és azok között keresem az összefüggést. Még hiányzik valami. Egy részlet a jövőből.
Mert ha eljutsz ebbe az állapotba képes leszel rá ugyan, de ugyanakkor többé nem fogsz vágyni rá hogy megtedd.
Igen, igazad van.
Nem szó szerint robbantásra gondolok. Nyilván hallottatok már olyanról, hogy egy ember az energiájával megzavarja a környezetében lévő dolgokat, pl. az elektromos készülékeket stb. Én is valami ilyet láttam, de nagyobb volt, mint egy egyszerű megzavarás.
Asszem most egy nagy pihenés férne rám, hogy végre kitisztuljon a fejem.

"a robanással az baj, hogy a körülmények, a környék, stb. benned normálisan elindít olyan kérdéseket, stb, amik meggátolnak egy előzetes megfontolásból indított cselekvést, és talán nem is baj... az ember nem véletlenül főleg életveszélyben tud ilyen szinten beavatkozni a dolgok menetébe..." – Sylar.
Pont ez a lényeg, hogy az életemről szólhat a dolog. Nem túlzás. Végre tudom, hogy milyen jövő vár rám, és azt is tudom hogy azokra milyen jövő vár akik miatt ez a jövő vár rám. Ez nem egy átlagos lehetséges jövőverzió amit egy pozitív gondolattal meglehet változtatni, 80-90% hogy ez a verzió valósul meg. Ezt kell tettekkel megváltoztatnom." – Sylar.

Szia Sylar!

Régen jelentkeztem. Miért szeretnél robbantani? :) Amúgy a fizikai világban szellemi energiát úgymond szintén anyaggá tenni csak pl. a fizikai testeden keresztül tudsz. Ez természetesen csak félig igaz. Itt az akaratos cselekvéssel van a baj, mert ilyenkor az EGO-d az ami vágyik valami felé. Pl. elhatározod, hogy összedűtesz egy épületet. Természetesen meg tudnád tenni, de mivel a vágy, vagy a terv... Egyszerűbben kifejezve maga a gondolat az EGO-ból származik eleve lekorlátozod magad a fizikai valódra. Elveszíted a korlátlanságodat. Ilyenkor egyet tehetsz.. Bedobod a dinamitot az ablakon. Ha elveszíted az EGO-t, ha megtalálod a belső csendet, ha egyé tudsz válni mindennel, ha a korlátaid többé nem érnek véget a tested határainál hanem végtelenné válnak, vagyis megszűnnek... Akkor... Nos szóval ez egy paradoxon. Mert ha eljutsz ebbe az állapotba képes leszel rá ugyan, de ugyanakkor többé nem fogsz vágyni rá hogy megtedd. :D

Ezért nem működik sokaknál pl. a telekinézis és az összes hasonló dolog, mert koncentrálnak, akarattal akarják elérni a célt. De ezt csak az EGO akarja, mert akkor végre lesz valaki.. Pl. egy felemelkedett mester, egy bölcs tanító, egy félisten. :D Pont ez a gátló tényező. Hogyan lehetnél korlátlan, ha csak egy ember vagy? Tudod...a Mátrixos idézet... Nincs kanál... Ne próbáld meghajlítani mert az lehetetlen, inkább próbáld megérteni az igazságot és akkor látni fogod, hogy nem a kanál hajlik majd, hanem Te magad...

Amúgy már írtam, hogy néha kellenek az életben a szorult helyzetek, hogy rákényszerítsenek hogy használd végre a képességeidet. Sokszor áldás is lehet egy viszontagságosabb élet mint egy olyan emberé, aki mindent megkap. Szerintem az ilyen egyén sohasem fejődik. Ha rálátsz erre, akkor látni fogod, hogy valójában az kapott többet, akinek kevesebbet osztottak.

Lehet még egy mód tudatunk a fizikai világban anyagot teremtsen. De ez is a meditáció útján érhető el. Ha valaki el tudja érni a nagyon mély meditációt, a teljes belső csendet, miközben végig tudatánál marad mint egy külső megfigyelő, akkor elvileg ugyanabba az állapotba kerülünk mint amikor az álmodás nélküli alvás során kerülünk. Ebben az állapotban úgy töltődünk fel úgymond kozmikus energiával, mint a töltőre dugott mobiltelefon. Sajnos az alvás során csak annyi energiára tudunk szert tenni így ami a mindennapi életünkhöz éppen hogy csak elég. Meditációval azonban (kellő gyakorlás után) hihetetlen szellemi energiát nyerhetünk.

"a robanással az baj, hogy a körülmények, a környék, stb. benned normálisan elindít olyan kérdéseket, stb, amik meggátolnak egy előzetes megfontolásból indított cselekvést, és talán nem is baj... az ember nem véletlenül főleg életveszélyben tud ilyen szinten beavatkozni a dolgok menetébe..." –
Pont ez a lényeg, hogy az életemről szólhat a dolog. Nem túlzás. Végre tudom, hogy milyen jövő vár rám, és azt is tudom hogy azokra milyen jövő vár akik miatt ez a jövő vár rám. Ez nem egy átlagos lehetséges jövőverzió amit egy pozitív gondolattal meglehet változtatni, 80-90% hogy ez a verzió valósul meg. Ezt kell tettekkel megváltoztatnom.

"De az is eszembe jutott, hogy nem kellene hogy sok energiába kerüljön, lehetne hogy a mi energiánk hozzákapcsoljuk az elektromos energiához és azt irányítsuk. De az már elektrokinézis.
Te hogy gondolod, mennyi energiát kellene ehhez összegyűjteni??
Ez az ötlet hogy az elektromosságot használjam erre csak egy példa volt. A lényeg az, hogy a pszichikus energiát úgy lehetséges e összepontosítani, hogy egy épületet lehessen vele deaktiválni?" – Sylar.

Fogalmam sincs mennyit kéne összegyűjteni. Amit baldag ír, az szerintem is igaz.Ha veszélyben lennél menne, egyébként meg lehet csak erőlködnél.

alapvetően, ha nem érted a metodikát, a folyamatot, ami elvezet a célig, csak azzal mész valamire, ha magát a célt akarod elérni, ez hülyén hangzik leírva de ha tudatalatt, felett megvan a célod, hogy valami megmozduljon, müködjön, stb. akkor úgy megvan rá az esély... a robanással az baj, hogy a körülmények, a környék, stb. benned normálisan elindít olyan kérdéseket, stb, amik meggátolnak egy előzetes megfontolásból indított cselekvést, és talán nem is baj... az ember nem véletlenül főleg életveszélyben tud ilyen szinten beavatkozni a dolgok menetébe...

De az is eszembe jutott, hogy nem kellene hogy sok energiába kerüljön, lehetne hogy a mi energiánk hozzákapcsoljuk az elektromos energiához és azt irányítsuk. De az már elektrokinézis.
Te hogy gondolod, mennyi energiát kellene ehhez összegyűjteni??
Ez az ötlet hogy az elektromosságot használjam erre csak egy példa volt. A lényeg az, hogy a pszichikus energiát úgy lehetséges e összepontosítani, hogy egy épületet lehessen vele deaktiválni?

"Szeretném tudni a véleményeteket. Szerintetek képes lenne valaki úgy összpontosítani az energiáját, hogy egy robbanást idézzen elő? Ezt nem valami filmből vettem, a robbanást nem kellene szó szerint érteni, és nem egy nagy világméretű robbanásra gondolok, hanem pl. egy kisebb épület megsérülésére. Pl. egy épületben van villamos energia, és ha egy ember képes lenne a pszichikus erejével ezt az energiát "megbolondítani", akkor az épület falaiban felrobbannának a kábelek, a villamos energia zavara tönkretenné az épületet. Tudom, hogy lehetséges, de ehhez nagy energiára lenne szükség ugye? Vagy talán nem is kellene nagy energia, elég lenne egy kicsi is, ami "meglökné" pl. az elektromos energiát és innen kezdve menne tönkre minden. Mit gondoltok???" – Sylar.

Szió:)
Hát ez lehetséges szerintem, csak sok energiába kerülhet.De elektronokat a vezetékben meglökni bonyolultabb, mint mondjuk egy porszemmel rövidzárlatot csinálni.

Szeretném tudni a véleményeteket. Szerintetek képes lenne valaki úgy összpontosítani az energiáját, hogy egy robbanást idézzen elő? Ezt nem valami filmből vettem, a robbanást nem kellene szó szerint érteni, és nem egy nagy világméretű robbanásra gondolok, hanem pl. egy kisebb épület megsérülésére. Pl. egy épületben van villamos energia, és ha egy ember képes lenne a pszichikus erejével ezt az energiát "megbolondítani", akkor az épület falaiban felrobbannának a kábelek, a villamos energia zavara tönkretenné az épületet. Tudom, hogy lehetséges, de ehhez nagy energiára lenne szükség ugye? Vagy talán nem is kellene nagy energia, elég lenne egy kicsi is, ami "meglökné" pl. az elektromos energiát és innen kezdve menne tönkre minden. Mit gondoltok???

Én is vizuális típus vagyok :). Csak nekem ha meditálok nem jönnek képek mostanában, csak elsötétedik minden és transzba esem. Nekem az energiákból szoktak képek kialakulni. Pl. nézem a falat és az energiákból képek állnak össze. Volt ilyen amikor egy fehér lap van előttem, és amit látok, akkor még értelmetlen puzzle darabok, lerajzolom és a végén egy jelenetet kapok.

"Értem, hogy mi történt veled.
De ennek a látomásnak mi az oka? Miért történt meg? Erre koncentráltál? Vagy valakivel szeretnél kapcsolatba lépni? Ez a látomás ezt is jelenthette." – Sylar.

Nem koncentráltam semmire. Olyan meditációt szoktam leggyakrabban csinálni, hogy nem gondolok semmire,csak vagyok, és ilyenkor elég gyakran előfordul hogy jön infó.Ezek változóak mikor mi, képek( ez a leggyakoribb, gondolom mert vizuális típus vagyok), egyéb dolog.Ez is így jött.
Úgy különösképpen nem szeretnék kapcsolatba kerülni senkivel, de ez így ha működne az nagyon érdekes lenne :D Ezentúl mondjuk fokozottan oda fogok figyelni, hogy mit adok tovább másoknak, mert ennek alapján továbbmegy minden.

Értem, hogy mi történt veled.
De ennek a látomásnak mi az oka? Miért történt meg? Erre koncentráltál? Vagy valakivel szeretnél kapcsolatba lépni? Ez a látomás ezt is jelenthette.

"[quote author=marduk link=topic=159.msg15968#msg15968 date=1279884180]
Sziasztok:)

Nekem lenne egy hülye kérdésem :D
Szerintetek lehet érintést küldeni? Arra gondolok, hogy pl megsímogatod valaki arcát, de úgy, hogy az érintést nem csak annak szánod akit tényleg megérintesz, hanem másnak is. Akit megsímogatsz, az több mint valószínű, hogy hozzá fog érni másokhoz, és ilyen láncreakciót képzelek el, a végén a simi annál köt ki akire gondoltál.
Most elgurult a gyógyszerem, vagy lehetséges? Ez az egész tegnap este meditáció alatt ugrott be a semmiből, és nem megy ki a fejemből. Ki nem próbáltam, meg nem is tudom hogy lehet ezt ellenőrizni, valószínű sehogy." – Sylar.
Üdv.
Szerintem ez lehetséges. Tényleg beindulhat ez a láncreakció ha ez a szándékod. Ennek köze is van a vonzás törvényéhez, mert látszólag véletlen események által kerülnek egymás közelébe olyan emberek akik valami okból megsimogatják egymás arcát. Vagyis: Te megsimogatod valaki arcát, közben egy másik személyre gondolsz. Utána ő találkozik valakivel aki ismeri azt akinek Te küldted a simítást és ő is megsimogatja annak a személynek az arcát, utána az a személy kerül kapcsolatba azzal akinek Te küldted a simogatást és ő meg is simogatja az arcát. Így működhet. De lehet hogy több személy is bekerülhet a láncreakcióba.
Van olyan is amikor arra gondolsz erősen, hogy megérintesz valakit és ő ezt távolból megérzi." – Sylar.

Szió:)

Hát igen, erre gondoltam én is, de még olyan is jött hogy minden összefügg mindennel.Pontosan nem tudom megfogalmazni mi ugrott be meditáció alatt, de olyasmi, hogy pl ez a simis dolog, ezt láttam.Így lement elöttem filmben, hogy megérintek valakit, és az továbbvándorol, csak nagyon gyorsan jöttek a képek, és az infó is hozzá.A lényege az volt, hogy minden össze van kötve mindennel, és hogy mindenki azt adja tovább amit kapott.Ezért pl egy láncot el is lehet indítani, de meg is lehet állítani. Ez a fordítsd oda a másik orcádat is, ez ennek a tipikus példája. Ha te rosszat kapsz, és nem adod tovább, hanem jót adsz helyette, akkor egyrészt új láncot indítasz, másrészt meg elvágsz egy másik láncot ami rossz volt. Dupla pont kapásból :D
Csak annyira töményen és gyorsan jött ez az egész, hogy nem igazán tudom megfogalmazni sem, de felfogni is nehéz. Láttam, értettem, csak így elég meredeknek tűnik mégis.