Művészet a művészetben

Számít a véleményed!

Csak regisztrált és bejelentkezett tagok szólhatnak hozzá.

#192
2008. ápr. 4. 19:58
napokban telegraf.co.uk -n volt cikk,nyújorki fizikaprof osztályozta a megvalósítás várható eljövetelét nézve a ,,lehetetlen" dolgokat... teleportáció,stb. -t. Érdekes pont gondolatolvasást meg vmi mást zárt ki leginkább, teelportációt várja legelsők között, mint megvalósuló történet...
#191
2008. ápr. 3. 15:29
Expedíció

A tudós rendkívüli izgatottsággal nézett a szerkezetre. Készen van végre a nagy mű! Nehéz volt támogatást szerezni rá, több időbe került, mint maga a tervezés és építés. És az engedélyek! Kemény harc volt, mire megkapta őket. Nem látták át milyen korszakalkotó felfedezésre készül! Ez a probléma nagyon rég óta foglalkoztatja az emberiséget. Egyszerűen csak eddig senki nem vette a fáradságot, hogy megoldja. Mert nem látnak tovább az orruknál! Nem érzékelik a felfedezés, a rejtély megoldásának ízét. Mindig csak a haszon jár a fejükben, folyton ezt kérdezték: és mi ennek a haszna Dork professzor? Miért nem választ más kutatási területet? Vagy ha legalább másra is jó lenne az a szerkezet. Ha nem csakis erre az egy célra lenne jó, ha máshová is lehetne menni vele…
Irigyei még azt is mondták rá, hogy nem egészen normális, hogy éppen ez a probléma érdekli! Felháborító. Dilettáns banda, akik úgy táncolnak, ahogy a támogató fütyül. Nem méltók a tudós névre. De most! Most megmutatja nekik, meg fogja csinálni. Nem hitték, hogy sikerülhet, a terveit kinevették, azt mondták a spájzig se jut el ezzel a gépezettel. És tessék most itt áll, a gép már melegszik, és működő képes. Kipróbálta, előbb egy almát rakott bele, és nem történt semmi, az alma eltűnt, majd visszatért. Aztán jött a fehér egér, és az is épségben került ki belőle. Végre hát megtudja a probléma nyitját, megoldja a rejtélyes eltűnéseket! Egyszerű végül is, mert hová is kerülhetnének, ha nem… Igen ez lesz a megoldás kulcsa! És ez eddig rajta kívül még senkinek nem jutott eszébe, pedig olyan végtelenül logikus.
Fölkészült az egyszemélyes expedícióra. Légző maszk láthatóan nem kell, de egy vegyvédelmi öltözet nem árt, ki tudja miféle viszonyok hatnak majd rá. Az erőtér megvédi, de nem árt az óvatosság. Leírt mindent és elhelyezte a gép közelében arra az estre, ha mégse térne vissza.
Izzadt a tenyere, ahogy a székbe ülve elhelyezkedett és elindította a folyamatot. Most már nem fordulhat vissza. Érdeklődve figyelte, ahogy az ő fantasztikus felfedezése az erőtér generálódik körülötte, és a laboratórium elhomályosul. Pár pillanatra elveszthette az eszméletét, kábán lehunyt szemmel feküdt a földön valami puha dolgon. Aztán eszébe jutott hogy mindössze öt perce van rá, hogy körülnézzen, dokumentáljon, bizonyítékot szerezzen. Aztán a gépezet erőtere leáll, ezzel pedig helyreáll a természetes dimenziógörbület, és ő mindenestől visszatér a saját világába.
A felszerelése a digitális kamera, a kis hordozható laboratóriumi felszerelés, minden itt volt vele. Sikerült, megcsinálta!
Dork professzor kinyitotta a szemét és fölült. Valószínűtlenül zöldesfekete ég borult fölé, és a csend … Az a csend! Csak saját zaklatott szíve dobogása törte meg. Sehol nem lehet ekkora csend. Egyből tudta hogy itt nincsen semmi. Semmi, ami bármiképp is élő lenne. De nem ez a fontos, hanem hogy a titokzatos eltűnésekről szóló elmélete igaz! Hogy megoldotta - e a több száz éves problémát, amit az emberek olyan félvállról vettek. Lassan elszakította tekintetét a baljós égről és körülnézett. És ott voltak! Igen ott voltak mind, ameddig a szem ellátott! Hatalmas halmokban, végig körös- körül.
Az összes valaha eltűnt fél pár zokni!

Gondolkodtatok már azon,hogy hová lesznek azok a dolgok amik soha többé nem kerülnek elő?
#190
2008. jan. 30. 11:13
"Annyira szeretném érteni, de azt hiszem mégsem értem. Eléggé zavaros, de igazán gyönyörűen fejezed ki magad. "Mintha láthatatlan folyékony fény simogatta volna a bőrömet." Legalábbis szerintem, hiszen maga az élet is relatív, nem hogy még a szépség.

Ugye lesz folytatása?" – Taaa


Igen,gondoltam,hogy sokan nem fogják érteni.Ugyanakkor teljesen világos sokaknak,csak éppen neked nem.Nem zavaros,csak tenem érted kedves.Mindenestere köszönet a leírások dícséretéért.Legalább élvezted.
Nem, nem lesz folytatása,mindent elmondtam benne,amit akartam.
#189
2008. jan. 25. 22:12
"Ritkán írok a fórumra, és régen voltam erre. (Mondjuk mihez képest...) Azóta történt velem egy, s más. HA valaki szeret zenét hallgatni, akkor nagyképűen ajánlom magam:

www.myspace.com/alvaribettina

Kíváncsi vagyok, h nektek hogy tetszik :)" – bdggy


Szép lett , másnak más honlapja van?? lesz?? Partnernek,bannercsere TTT? (ha ott van, bocs, de nem jegyeztem meg, nem kerestem..)
#188
2008. jan. 25. 21:04
Annyira szeretném érteni, de azt hiszem mégsem értem. Eléggé zavaros, de igazán gyönyörűen fejezed ki magad. "Mintha láthatatlan folyékony fény simogatta volna a bőrömet." Legalábbis szerintem, hiszen maga az élet is relatív, nem hogy még a szépség.

Ugye lesz folytatása?
#187
2008. jan. 25. 14:20
Legújabb novellám...
Igen ismét kicsit sötét,ilyen is kell a sok emelkedett közé.-)))

A látogató


Nyirkos, hideg novemberi este volt, és az álom messzire elkerült. Különös nyugtalanságtól forgolódva feküdtem az ágyamban. Immár hajnali háromfelé járt az idő, és nekem már reményem se volt, hogy ezen az éjjelen el tudok aludni. Teljesen fölgyűrtem már a párnát, és az óra halk ketyegése kezdett megőrjíteni. Felkeltem inkább, és a jegyzeteim elővéve letelepedtem a konyhába egy csésze forró tea mellé. Jólesett a fény, kissé megnyugodtam tőle. Túl fáradt voltam, a sorok összefolytak a szemem előtt, sóhajtva löktem félre a papírokat. Persze álmosnak éreztem magam, de biztosan tudtam, ha visszafeküdnék, újra csak elfogna a nyugtalanság. A feszült várakozás érzése egyre erősebb lett, nem bírtam továbbra is a semmibe nézve ücsörögni a baljós csendben.
Fölálltam és az ablakhoz mentem. A sötétítőt széthúzva fehér ködgomolyagok, és egy szempár nézett vissza rám. Rémülten léptem hátra, a szívem majd kiugrotta mellkasomból. Az alak ajkai egy szót formáltak”Hu!”
Nagyon vicces mondhatom. Alaposan rám ijesztett, pajkosan csillogó szemekkel kuncogott rajtam. Rá vártam tehát, végre eljött hozzám, és én tudtam, éreztem, hogy ez az este lesz az. Intettem neki, hogy menjen az ajtóhoz, és egy köntöst felkapva siettem beengedni. Flegmán támaszkodott a falnak, mint aki már órák óta vár.
- Még mindig nem vagy teljesen önmagad. - bökte oda köszönés helyett, ahogy belépett mellettem.
- Akkor akár mehetsz is.
Megjegyzésem figyelemre se méltatva egy grafikám kezdte vizsgálni a falon.
- Ez én lennék?
- Nem álltál hozzá modellt, ahhoz mérve még hasonlít is.
Továbbra is a képet fixírozta hunyorogva, mint aki hasonlóságokat keres. Tudtam, hogy csak bosszantani akar vele. Azért ennyire nem rossz!
- Tudod, miért jöttem.
- Egy csésze teáért?- próbálkoztam optimistán.
Lassan felém fordult. A tekintete izzón rám vetült, szinte a padlóhoz szegezett.
- Eljöttem érted. - meredt rám jelentőségteljesen.
- Huh! Ez hatásos! Azt hittem komolyan beszélünk…
Újra végigmért, majd finoman elmosolyodott. Közelebb lépett, a beszüremlő lámpafény megcsillant leomló haján. Szinte súrolt, ahogy hozzám hajolt, és megcsapott az illata. A fenébe, pontosan tudja, milyen átkozottul vonzó!
- Azt nem hiszem, hogy élveznéd. – súgta incselkedő hangon.
A tekintet egyszerre volt vérforraló, és rémisztő. Nem bírtam állni, le kellett sütnöm a szemem. De nem hagytam, hogy ismét rám ijesszen.
- Szóval?
Egy pillanatra kizökkent, nem tudván hová tenni nyugodtságom, de aztán uralkodói büszkeséggel vetette föl a fejét.
- Hogy döntöttél tehát?
Most már elnevettem magam, hát tényleg azt hiszi, hogy bedőlök ennek az idejemúlt szövegnek? Meglepődve pislogott, de aztán gyöngyözőn felkacagott. Majdnem elolvadtam a gyönyörűségtől. Mintha láthatatlan folyékony fény simogatta volna a bőrömet.
- Nem vetted be! Remek. Meg kellett próbálnom, a legtöbben elhiszik.
- És?
Lemondón rántotta föl a vállát.
- Megpróbálom később megint. Vannak menthetetlen esetek…őket alkalmatlannak nyilvánítom és kész. Mi vártál, hogy egyben lenyelem őket?
- Valami olyasmi.
Cinkosan összenevettünk, jobb, mintha sírnánk.
- Azért nekem is átfutott a fejemen, hogy mi van, ha dönteni kell.
Láttam, hogy értékeli a bókot, de elkomolyodva, és valahogy fáradt mozdulattal simította hátra haját a szeméből.
- Igen, hát az is eszembe jutott, hogy hagyom az egész választás témát, és egyszerűen azt mondom neked: Ez nagyon nehéz és fájdalmas munka. Rád várok az idők hajnala óta, olyan valakire, aki megérti, aki olyan, mint én... De ugyebár ezt pláne nem hitted volna el.
Akaratlanul is megborzongtam. A végtelen magány sötét folyamként ölelt körbe, iszonyatos fájdalom és izzó vágy. Megráztam a fejem.
- Huh. Nem semmi. - nyögtem elismerően.
Fanyarul mosolygott, de a tekintetéből nem tűnt el a fájdalom.
- Akkor hát gratulálok, beírom neved az élet könyvébe, hogy stílszerű legyek. Túlléptél jón, és rosszon. És hát tudod… még találkozunk talán.
A következő pillanatban egyedül álltam a konyhában. Néha vannak olyan éjszakáim, amikor már bánom, hogy belevágtam az egészbe. Eddig toronymagasan ez az éjjel vezet. Remegő térdekkel támaszkodtam a konyhaasztalnak. Valami hozzáért az arcomhoz.
Odanyúltam, egy ragyogó fehér toll volt az, ami lassan libegett lefelé. Elkaptam és megpörgettem az ujjaim között. A szárán vörös írás derengett:”Az idők hajnala óta kedvesem.”
A felismerés szinte fejbevágott. Hogy lehettem ekkora idióta! A fájdalom és csalódás a szemében… Miután elismerte az átverést nem mondta hogy viccel! És én elutasítottam!
Pedig elég rég óta járok a mágusok útján, hogy ne feledjem, az angyalok nem tudnak hazudni.
Még a bukott angyalok sem.
#186
2007. dec. 27. 20:01
Ritkán írok a fórumra, és régen voltam erre. (Mondjuk mihez képest...) Azóta történt velem egy, s más. HA valaki szeret zenét hallgatni, akkor nagyképűen ajánlom magam:

www.myspace.com/alvaribettina

Kíváncsi vagyok, h nektek hogy tetszik :)
#185
2007. nov. 22. 11:48
kicsit off:

Bélyeg.

Kopott régi bőrdarab
Napszítta szíj,és szegecsek
Mennyi emlék rátapad
arcokat látok,helyeket

Jelkép,nekem a rock maga
Minden,amit szeretek
A szabadság hívó szava
Egyedül,és veletek

Repedéseiben a por
Mint régi csaták hege
Úgy tapad rá a kor
Bélyegzi bőrömet fehéren helye
#184
2007. nov. 9. 21:50
#183
2007. nov. 8. 16:29
Miért csodálkozol Sanjeev, hiszen Te is itthagytál már minket. Ő is biztosan visszajön, ha majd rendezte az ügyeit. De azért rossz, hogy elment, tudom.

Inkább hallgassatok valami nyálasat - de azért nagyon is gyönyörűt :-[ - mint pl. ez itt:
www.youtube.com/watch?v=mLgKtSZDiZE
Olyan szép a dallama, meg az a két táncos alak, kiköpött olyanok, mint az őrangyalaim! :D:D

És álljon itt valami az ínyenceknek is...már csak az a kár, hogy egy reklám az egész:
www.youtube.com/watch?v=YyRtlIddnmo
#182
2007. nov. 7. 10:55
Jól beindultunk,ezt már szeretem! ;D
#181
2007. nov. 7. 8:24
Törölted magad? :o :o
#180
2007. nov. 6. 23:53
Az IDŐ... az IDŐ mindent megold, begyógyit....
A MIÉRTEK ott maradnak.
A mosoly ott ül az arcodon, ki tudja mit takar...........................
:)
#179
2007. nov. 6. 21:43
Hallotok Ti Engem? Láttatok valaha?
Elhiszitek egyszer, hogy nem voltam soha?
De hogy mondjam el mégis, ha nincsen szám, szavam?
Hogy fűzzem beszédbe, mit sosem gondoltam?

-------------------------------------------------------------
Ez utóbbit csak mannának, Manna kevéért: :D

Merjek e hinni mit sosem reméltem?
Táncolni láb nélkül fojtó verítékben?
Együtt dobbanni a katicabogárral,
felhővé dagadó muslicák rajával?
S mulatságba hívni Janikovszky Évát
ördöngős csárdásban ropni látni Mannát?
Azt hiszem merni kell - megéri a látványt! ;)
Potrohon csókolni egy büdöspoloskát!

:D :D :D :D :D :D Én rettenetes elnézést kérek mindenkitől, de ez úgy odakívánkozott!! ;D ;D
#178
2007. nov. 6. 20:46
Köszönöm Manna, ilyen gyönyörű biztatást még az életben nem kaptam. ;D

Ami az ablakot illeti, nos éppen mostam és így volt alkalmam tapasztalni mélységérzetet, magaslati levegőt, halálfélelmet és új ötletek megkörnyékezését. De azért kiugrani nem szeretnék, annál jobban féltem a bőröm. ;)
Sajnálom, hogy Neked ilyeneket kellett látni. Én nem tudom hogyan bírnám elviselni.
Szabó Gergő webfejlesztő
X
Regisztrálj most és mégtöbb e-könyv lehet a tiéd!         REGISZTRÁLOK
0