Varázslás az ókori Egyiptomban

A fórumot elérheted a forum.tttweb.hu vagy a tttweb.hu/forum címek használatával is.

Számít a véleményed!

Csak regisztrált és bejelentkezett tagok szólhatnak hozzá.

#16
2011. jún. 27. 20:34
"Sziasztok!

Látom jó régen írtak már ide:)
Valaki aki tud beírhatna néhány egyiptomi "varázsigét" és a jelentésüket, hogy mire használták.:) " – Marius


a Halottak Könyvében amit kiadott a farkas lőrinc kiadó, abban is sok varázsige van, elég ha magyarul gyakorolod őket, úgy is hatékonyak..
#15
2008. jún. 18. 10:55
Nem varázslás. A gondolataikkal bármit meg tudtak csinálni, teremteni. Uralták az összes erőt. Minden tudás birtokosai voltak közülük sokan. Ahogy az Atlantisziak is:)
#14
2008. ápr. 6. 22:58
törölt tag
Akínaiak is csinálnak ilyet az isteneikkel.....olvastam valahol, hogy az eső istenéhez könyörögnek az esőért, és ha a megadott határidőre nem hoz esőt, akkor a templomból kiviszik a tűző napra büntetésből... :)
#13
2008. már. 11. 13:38
"Sziasztok!

Látom jó régen írtak már ide:)
Valaki aki tud beírhatna néhány egyiptomi "varázsigét" és a jelentésüket, hogy mire használták.:) " – Marius


Üdv köreinkeben.
A régi egyiptomi "varázsigék"inkább könyörgéssel vegyes fenyegetések voltak az isteneknek,miszerint ha megteszik amit kérnek tőlük akkor ennyi és ennyi áldozati ajándékot fognak a templomukba vinni,de ha nem akkor elenséges istnehez fordulnak,és elhagyják.A hathatósabb"varázsigék"már megnevezhetetlen erőket szólítanak,sokszor az istenségek,és erők neveinek recitálásából álltak,és hasonlítanak valamelyest a Necronomikumi igékhez.Azaz a hagyományos mintát követve a szavak extatikus ismétlése közben kimondják kívánságukat,parancsukat.Majd nézek egyet ide neked. :)
#12
2008. már. 9. 10:40
Sziasztok!

Látom jó régen írtak már ide:)
Valaki aki tud beírhatna néhány egyiptomi "varázsigét" és a jelentésüket, hogy mire használták.:)
#11
2007. jún. 21. 10:32
Érdekeseket írtál,Gergő!
Legutóbb az Oxfordi kiadó egyik könyvében olvastam egyiptomi átokszövegeket.
#10
2007. jún. 20. 17:35
Sztem ez velem is igy van, ha bonyolutabb dolgot cselekszem, pl, melléképület felépitésének megszervezése, akkor előtte alaposan, átgondolom :előbb, hogy mit akarok egészében megvalósitani, és utána, részekre bontom és időrendben kiviteleztetem. Igy minden ugy történik, ahogy lennie kell. Őseink is rájöttek erre, csak ők az aktuális problémájukat oldották meg. :)
#9
2007. jún. 20. 15:38
A woodoo baba elve és a történetben leírt módszer sokkal régebbi, mint gondolnánk. Szokás hasonlósági, homeopatikus vagy imitatív mágiának is nevezni. Lényege, hogy a hasonló hasonlót hoz létre. Az őskori barlangrajzok egy része is e miatt készült. Az ősember ráfestette az állatot a falra, majd eljátszották, hogy elejtik. Úgy hitték, hogy ekkor a valóságban is ugyanúgy (vagy hasonlóan) fog megtörténni a vadászat, mint ahogyan azt előzőleg eljátszották.
Persze említhetném, hogy sok, a XX. vagy XXI. században írt sikerkönyvekben is azt írják, hogy képzeljük magunkat sikeresnek, mert ez előfeltétele, hogy azok legyünk.
#8
2007. jún. 14. 12:38
Azta.... ez hasonlít a voodoo-ra, ott mondjuk szükség van az ellenség egy hajszálára, vagy valamilyen személyes tárgyára.
Nagyon tetszettek a sztorik, de így most nem tudok mit hozzá fűzni. Többiek?
#7
2007. máj. 17. 22:18
Itt az utolsó történet, amiről tudok (ez már nem a Westcar papiruszon található, hanem egy bizonyos Masudi jegyezte le):

Amikor a fáraó hadserege a Vörös-tengerbe fulladt, a nők és rabszolgák féltek, nehogy a nyugat- és Szíria királyai megtámadják őket. Ebben a nehéz helyzetben választottak egy nőt, akit Dalukah-nak hívtak, és a királynőjükké tették, mert ő bölcs volt, okos és jártas a mágiában. Dalukah első cselekedete az volt, hogy egész Egyiptomot fallal vette körül, amit férfiakkal őriztetett. A célja kettős volt: egyrészt, hogy megvédje a fiát - akinek a vadászat volt a szenvedélye - a vadállatok támadásaitól, másrészt, hogy megvédje Egyiptomot a nomád törzsek inváziójától. A kerítés körül krokodil és más félelmetes állatok figuráit helyezte el.
Uralkodásának 30 éve alatt Egyiptomot a templomaival és állatfigurákkal töltötte be. Emberfigurákat is készíttetett, amik Egyiptom, Szíria és a nyugat lakosainak képére hasonlítottak, valamint azon állatokéra, amin ők utaztak. A templomokban összegyűjtötte a természet összes titkát, a mindent vonzó és taszító erőt, amelyeket ásványok, növények és állatok tartalmaztak.
Akkor hajtotta végre a varázslatait az égitestek keringésével kapcsolatban, amikor azok irányíthatók voltak, egy felső hatalom által. Megtörtént, hogy egy hadsereg Arábia vagy Szíria bármely részéről elindult, hogy megtámadja Egyiptomot. A királynő megformázta az ellenséges katonák és azok állatainak figuráját, hogy eltüntesse őket a föld alatt. És ez meg is történt az élő harcosokkal, akiket a figurák reprezentáltak. Bárhol is voltak azok, a figurák megsemmisítése maga után vonta az ellenséges csapatok megsemmisítését is. Röviden az Istenek hatalmas figurái, amelyeket falba véstek vagy a falra festettek és a hieroglif feliratok, amelyek ezeket kísérték, azok számára, akik nem értették és elolvasni sem tudták azokat, mágikus figurákat és formulákat jelentettek, amelyek talizmánokként szolgáltak.
#6
2007. máj. 15. 16:30
Ezeken én is elgondolkodtam. Sajnos ilyen távlatokból nagyon nehéz ezeket a kérdéseket megválaszolni. Ahogy igértem, itt a harmadik történet:

Egy mágikus figura használatának egyik legkorábbi példáját olvashatjuk a Westcar papiruszban, ahol is Khaf-Ra herceg mesél Hufu-nak egy történetet egy olyan esetről, ami a III. dinasztiabeli király Neb-ka vagy Neb-kau-Ra király idejében történt, aki i.e. 3830 körül uralkodott.
Ez a király egyszer meglátogatta a magas hivatalnokai egyikét, akit Aba-aner-nak hívtak, akinek a felesége a király kíséretéhez tartozó katonák egyikébe szerelmes lett. Ez a hölgy elküldte az öltöztetőnőjét a katonához egy ruhásládányi ajándékkal, és aki nyilvánvalóan a katona tudomására adta úrnője kívánságát, mivel a katona visszatért vele Aba-aner házába. Aztán találkozott a feleséggel és megbeszélték, hogy találkoznak egy kis házban, amely a férjének a birtokán helyezkedett el. Az úrnő utasításokat adott Aba-aner egyik szolgájának, hogy készítse el a házat ő és a szeretőjének az érkezésére. Amikor minden elkészült, elment a házba ottmaradt egész nap, ivott és szerelmeskedett a férfival napnyugtáig. Amikor eljött az este, a férfi felkelt és lement a folyóhoz és az öltöztetőnő megfürdette a vízben. De a szolga, aki elkészítette a házat úgy gondolta, hogy tudatnia kell a gazdájával ezt a dolgot és a következő reggel mihelyt megvilágosodott, elment Aba-anerhoz és elmondott mindent, ami történt. A hivatalnok nem válaszolt semmit a szolga jelentésére, de megparancsolta neki, hogy hozzon bizonyos anyagokat és az ébenfából és értékes fémből készült dobozát. A dobozból viaszt vett elő, amit minden kétséget kizáróan hasonló célra tartottak ott ahhoz, amiért most elővette, és egy 7 arasz hosszú krokodil modelljét készítette el belőle, aztán bizonyos mágikus szavakat citált fölötte: "Amikor a férfi lemegy, hogy fürödjön vizeimben, ragadd meg őt". Aztán a szolgához fordulva odaadta neki a viaszkrokodilt és azt mondta: "Amikor a férfi napi szokása szerint lemegy, hogy fürödjön a vízben, dobd bele a vízbe a krokodilt utána" és a szolga átvette urától a viaszkrokodilt és elment.
Legközelebb, amikor Aba-aner felesége megparancsolta a birtokért felelős szolgának, hogy készítse el a házat, ami a kertben volt, "mivel" mondta "el fogok tölteni egy kis időt". Így a ház kész volt, ellátva minden jó dologgal, ő odament a férfival és eltöltött egy kis időt vele ott. Aztán mikor eljött az este, a férfi lement a vízhez, hogy fürödjön a napi szokása szerint és a szolga utána dobta a vízbe a viaszkrokodilt, ami s azon nyomban 7 cubit (azaz kb. 12 láb) hosszúságú élő krokodillá változott, s megragadta a férfit és lehúzta a vízbe. Eközben Aba-aner királyával, Neb-kau-Ra-nál maradt 7 napig és addig a férfi is a víz mélyében maradt és nem volt levegője, hogy lélegezzen. A 7. napon Aba-aner a Kherheb kiment sétálnia királlyal és meghívta felségét, hogy menjen vele és nézze meg saját maga azt a csodálatos dolgot, ami történt egy emberrel a napokban. Így a király vele ment. Amikor a vízhez értek, Aba-aner felszólította a krokodilt mondván: "Hozd ide a férfit" és a krokodil kijött a vízből, magával hozva a férfit. Amikor a király meglátta, hogy a krokodil egy ijesztő külsejű szörny, Aba-aner lehajolt, kezébe fogta és a krokodil azon nyomban viaszkrokodillá vált, ami azelőtt is volt. Ezen dolgok után Aba-aner elmesélte a királynak, mi történt a felesége és a férfi közt, akit a krokodil felhozott a vízből. Amire a király azt mondta a krokodilnak: "Vedd azt, ami a tiéd és távozz" és azon nyomban a krokodil megragadta a férfit és visszament a vízbe vele, eltűnvén a mélységben. Királyi parancsra Aba-aner feleségét megfogták és a palota északi részébe vezették, majd megégették, a hamvait pedig a folyóba dobták.
#5
2007. máj. 15. 12:38
Ez érdekes, ilyenkor elgondolkozok azon, hogy ez csak egy kitalált történet, vagy valóban megtörtént, vagy valami csaló csinálta anno régen, vagy egy írnok másképp írta le a történetet, vagy a liba és a többi állat csak egy szimbólum lenne, valaminek a jelképe?
#4
2007. máj. 14. 17:18
Westcar papiruszon található másik történet Hufu király egyik fia - aki kb. i.e. 3800-ban uralkodott és Herutataf-nak hívtak - tanult emberként volt híres, és akinek a nevét a Halottak Könyve megőrizte azzal kapcsolatban, hogy ennek a csodálatos összeállításnak bizonyos fejezeteit felfedezte.
Egy nap beszélgetett az apjával, feltehetően az ősök által birtokolt működő mágia hatalmáról. Hufu néhány megjegyzésére így válaszolt: "Mostanáig te csak hallottál azokról a dolgokról, amiket a régi kor emberei tudtak, és ember nem tudja, hogy azok igazak-e vagy sem; de most mutatok felségednek egy bölcset a mi korunkból, egy olyat, akit te nem ismersz". Hufu ezen kérdésére: "Ki ez az ember, ó Herutataf?" A fiatalember így válaszolt: "Ez egy bizonyos Teta nevű ember, aki Tet¬seneferu-ban lakik és 110 éves, és pontosan eddig a napig 500 szelet kenyeret, egy ökör bálát evett meg és 100 mérő sört ivott meg. Ő tudja, hogy kell ráerősíteni újra egy testre a fejet, amit azelőtt levágtak onnan; tudja, hogy hogyan csaljon csapdába egy oroszlánt; és tudja Thot szentély aptetjeinek a számát”. Hufu király ekkor már régen kereste Thot szentélyének aptetjét, mert ő is hasonlót szeretett volna készíteni magának. Válaszképp a fia szavaira Hufu azt mondta neki, hogy menjen és hozza a bölcset a színe elé, mire Herutataf útnak indult a királyi uszályon oda, ahol a bölcs lakott.
Miután bizonyos távolságban felhajóztak a folyón, ő és a kísérete megérkeztek Tet-seneferu-ba, és amikor kikötötték a hajót, a herceg nekifogott, hogy megtegye szárazföldön a még hátralévő utat, ébenfából készült hordszéken, amit férfiak szállítottak, arannyal berakott sesnetchen farudakkal. Mikor megérkeztek Teta lakhelyére, a hordszéket letették és a herceg elindult, hogy üdvözölje a bölcset, akit egy vesszőből font ágyon vagy matracon heverészve talált, amelyet a ház udvarára tettek ki. Közben egy szolgája samponozta a fejét, egy másik pedig dörzsölgette a lábait. Megfelelő üdvözlés és a bölcs tiszteletreméltó állapotát dicsérő szavak után Herutataf elmondta, hogy nagy távolságból jött azért, hogy elhozzon neki egy üzenetet Hufu-tól, az apjától, mire a bölcs szívélyesen üdvözölte és megjövendölte, hogy Hufu nagy érdemeke fog szerezni.
Az üdvözletek befejeztével Herutataf segített Teta-nak felkelni és az öregember elindult a kikötő felé, a király fiának karjára támaszkodva. Mikor megérkeztek, azt kérte, hogy szereljék fel úgy a hajót, hogy elszállítsa a gyerekeit és a könyveit. Erre két hajót készítettek é töltöttek meg teljes legénységgel, majd Teta lehajózott a Níluson Herutataf-fal, amíg a családja követte őt.
Egy idő múlva a társaság megérkezett Hufu palotájához, és Heruta az apja elé sietett, jelentette neki, hogy meghozta Teta-t, a bölcset, hogy lássa őt. Hufu megparancsolta, hogy hozzák elé gyorsan, mire így is történt. Hufu azt mondta neki: "Hogy van az Teta, hogy soha nem láttalak téged?" - és a bölcs válaszolta: "Ó herceg, akit üstökösnek hívnak, mivel hívtál engem, íme itt vagyok.". Hufu azt mondta neki: "Igaz az, amit jelentettek, hogy te tudod, hogy hogyan erősíts vissza egy testre egy fejet, amit levágtak?", és a bölcs válaszolt: "Igen, természetesen uram, felségem, én tudom, hogy hogyan tegyem ezt.". ¬Erre Hufu azt mondta: "Hozzatok ide egy bebörtönzött foglyot, hogy kirójam rá a végzetét.", de Teta így válaszolt: "Uram, királyom, ne, ne tedd, ne engedd, hogy ezt a dolgot emberen végezzem el, hanem inkább valamilyen más élőlényen, ami a szent állatok közé tartozik." Akkor valaki hozott egy libát, aminek levágták a fejét. A bölcs a liba testét az oszlopsor nyugati oldalára, a fejét pedig a keleti oldalára helyezte. Aztán Teta felállt, a mágikus hatalom bizonyos szavait mormolta, amire a test elkezdett mozogni, akárcsak a fej, és egyre közelebb kerültek egymáshoz, amíg a fej teljesen a helyére nem került, mire a liba azonnal gágogni kezdett. Ezek után Teta hozatott egy Khet-aa madarat és azon elvégezte ugyanazt a csodát, amit a libán is, és hogy bebizonyítsa, hogy ugyanazon hatalommal bír minden állati élőlény felett, ugyanezt megtette egy ökörrel is.
#3
2007. máj. 14. 10:21
Ez tetszett, van még ilyen történeted? ;)
#2
2007. máj. 11. 7:10
Érdekes történet. Várom a folytatást! :)
Szabó Gergő webfejlesztő
X
Regisztrálj most és mégtöbb e-könyv lehet a tiéd!         REGISZTRÁLOK
0