"Sziasztok!

Látom jó régen írtak már ide:)
Valaki aki tud beírhatna néhány egyiptomi "varázsigét" és a jelentésüket, hogy mire használták.:) " – Marius

a Halottak Könyvében amit kiadott a farkas lőrinc kiadó, abban is sok varázsige van, elég ha magyarul gyakorolod őket, úgy is hatékonyak..

Nem varázslás. A gondolataikkal bármit meg tudtak csinálni, teremteni. Uralták az összes erőt. Minden tudás birtokosai voltak közülük sokan. Ahogy az Atlantisziak is:)

Akínaiak is csinálnak ilyet az isteneikkel.....olvastam valahol, hogy az eső istenéhez könyörögnek az esőért, és ha a megadott határidőre nem hoz esőt, akkor a templomból kiviszik a tűző napra büntetésből... :)

"Sziasztok!

Látom jó régen írtak már ide:)
Valaki aki tud beírhatna néhány egyiptomi "varázsigét" és a jelentésüket, hogy mire használták.:) " – Marius

Üdv köreinkeben.
A régi egyiptomi "varázsigék"inkább könyörgéssel vegyes fenyegetések voltak az isteneknek,miszerint ha megteszik amit kérnek tőlük akkor ennyi és ennyi áldozati ajándékot fognak a templomukba vinni,de ha nem akkor elenséges istnehez fordulnak,és elhagyják.A hathatósabb"varázsigék"már megnevezhetetlen erőket szólítanak,sokszor az istenségek,és erők neveinek recitálásából álltak,és hasonlítanak valamelyest a Necronomikumi igékhez.Azaz a hagyományos mintát követve a szavak extatikus ismétlése közben kimondják kívánságukat,parancsukat.Majd nézek egyet ide neked. :)

Sziasztok!

Látom jó régen írtak már ide:)
Valaki aki tud beírhatna néhány egyiptomi "varázsigét" és a jelentésüket, hogy mire használták.:)

Érdekeseket írtál,Gergő!
Legutóbb az Oxfordi kiadó egyik könyvében olvastam egyiptomi átokszövegeket.

Sztem ez velem is igy van, ha bonyolutabb dolgot cselekszem, pl, melléképület felépitésének megszervezése, akkor előtte alaposan, átgondolom :előbb, hogy mit akarok egészében megvalósitani, és utána, részekre bontom és időrendben kiviteleztetem. Igy minden ugy történik, ahogy lennie kell. Őseink is rájöttek erre, csak ők az aktuális problémájukat oldották meg. :)

A woodoo baba elve és a történetben leírt módszer sokkal régebbi, mint gondolnánk. Szokás hasonlósági, homeopatikus vagy imitatív mágiának is nevezni. Lényege, hogy a hasonló hasonlót hoz létre. Az őskori barlangrajzok egy része is e miatt készült. Az ősember ráfestette az állatot a falra, majd eljátszották, hogy elejtik. Úgy hitték, hogy ekkor a valóságban is ugyanúgy (vagy hasonlóan) fog megtörténni a vadászat, mint ahogyan azt előzőleg eljátszották.
Persze említhetném, hogy sok, a XX. vagy XXI. században írt sikerkönyvekben is azt írják, hogy képzeljük magunkat sikeresnek, mert ez előfeltétele, hogy azok legyünk.

Azta.... ez hasonlít a voodoo-ra, ott mondjuk szükség van az ellenség egy hajszálára, vagy valamilyen személyes tárgyára.
Nagyon tetszettek a sztorik, de így most nem tudok mit hozzá fűzni. Többiek?

Itt az utolsó történet, amiről tudok (ez már nem a Westcar papiruszon található, hanem egy bizonyos Masudi jegyezte le):

Amikor a fáraó hadserege a Vörös-tengerbe fulladt, a nők és rabszolgák féltek, nehogy a nyugat- és Szíria királyai megtámadják őket. Ebben a nehéz helyzetben választottak egy nőt, akit Dalukah-nak hívtak, és a királynőjükké tették, mert ő bölcs volt, okos és jártas a mágiában. Dalukah első cselekedete az volt, hogy egész Egyiptomot fallal vette körül, amit férfiakkal őriztetett. A célja kettős volt: egyrészt, hogy megvédje a fiát - akinek a vadászat volt a szenvedélye - a vadállatok támadásaitól, másrészt, hogy megvédje Egyiptomot a nomád törzsek inváziójától. A kerítés körül krokodil és más félelmetes állatok figuráit helyezte el.
Uralkodásának 30 éve alatt Egyiptomot a templomaival és állatfigurákkal töltötte be. Emberfigurákat is készíttetett, amik Egyiptom, Szíria és a nyugat lakosainak képére hasonlítottak, valamint azon állatokéra, amin ők utaztak. A templomokban összegyűjtötte a természet összes titkát, a mindent vonzó és taszító erőt, amelyeket ásványok, növények és állatok tartalmaztak.
Akkor hajtotta végre a varázslatait az égitestek keringésével kapcsolatban, amikor azok irányíthatók voltak, egy felső hatalom által. Megtörtént, hogy egy hadsereg Arábia vagy Szíria bármely részéről elindult, hogy megtámadja Egyiptomot. A királynő megformázta az ellenséges katonák és azok állatainak figuráját, hogy eltüntesse őket a föld alatt. És ez meg is történt az élő harcosokkal, akiket a figurák reprezentáltak. Bárhol is voltak azok, a figurák megsemmisítése maga után vonta az ellenséges csapatok megsemmisítését is. Röviden az Istenek hatalmas figurái, amelyeket falba véstek vagy a falra festettek és a hieroglif feliratok, amelyek ezeket kísérték, azok számára, akik nem értették és elolvasni sem tudták azokat, mágikus figurákat és formulákat jelentettek, amelyek talizmánokként szolgáltak.

Ezeken én is elgondolkodtam. Sajnos ilyen távlatokból nagyon nehéz ezeket a kérdéseket megválaszolni. Ahogy igértem, itt a harmadik történet:

Egy mágikus figura használatának egyik legkorábbi példáját olvashatjuk a Westcar papiruszban, ahol is Khaf-Ra herceg mesél Hufu-nak egy történetet egy olyan esetről, ami a III. dinasztiabeli király Neb-ka vagy Neb-kau-Ra király idejében történt, aki i.e. 3830 körül uralkodott.
Ez a király egyszer meglátogatta a magas hivatalnokai egyikét, akit Aba-aner-nak hívtak, akinek a felesége a király kíséretéhez tartozó katonák egyikébe szerelmes lett. Ez a hölgy elküldte az öltöztetőnőjét a katonához egy ruhásládányi ajándékkal, és aki nyilvánvalóan a katona tudomására adta úrnője kívánságát, mivel a katona visszatért vele Aba-aner házába. Aztán találkozott a feleséggel és megbeszélték, hogy találkoznak egy kis házban, amely a férjének a birtokán helyezkedett el. Az úrnő utasításokat adott Aba-aner egyik szolgájának, hogy készítse el a házat ő és a szeretőjének az érkezésére. Amikor minden elkészült, elment a házba ottmaradt egész nap, ivott és szerelmeskedett a férfival napnyugtáig. Amikor eljött az este, a férfi felkelt és lement a folyóhoz és az öltöztetőnő megfürdette a vízben. De a szolga, aki elkészítette a házat úgy gondolta, hogy tudatnia kell a gazdájával ezt a dolgot és a következő reggel mihelyt megvilágosodott, elment Aba-anerhoz és elmondott mindent, ami történt. A hivatalnok nem válaszolt semmit a szolga jelentésére, de megparancsolta neki, hogy hozzon bizonyos anyagokat és az ébenfából és értékes fémből készült dobozát. A dobozból viaszt vett elő, amit minden kétséget kizáróan hasonló célra tartottak ott ahhoz, amiért most elővette, és egy 7 arasz hosszú krokodil modelljét készítette el belőle, aztán bizonyos mágikus szavakat citált fölötte: "Amikor a férfi lemegy, hogy fürödjön vizeimben, ragadd meg őt". Aztán a szolgához fordulva odaadta neki a viaszkrokodilt és azt mondta: "Amikor a férfi napi szokása szerint lemegy, hogy fürödjön a vízben, dobd bele a vízbe a krokodilt utána" és a szolga átvette urától a viaszkrokodilt és elment.
Legközelebb, amikor Aba-aner felesége megparancsolta a birtokért felelős szolgának, hogy készítse el a házat, ami a kertben volt, "mivel" mondta "el fogok tölteni egy kis időt". Így a ház kész volt, ellátva minden jó dologgal, ő odament a férfival és eltöltött egy kis időt vele ott. Aztán mikor eljött az este, a férfi lement a vízhez, hogy fürödjön a napi szokása szerint és a szolga utána dobta a vízbe a viaszkrokodilt, ami s azon nyomban 7 cubit (azaz kb. 12 láb) hosszúságú élő krokodillá változott, s megragadta a férfit és lehúzta a vízbe. Eközben Aba-aner királyával, Neb-kau-Ra-nál maradt 7 napig és addig a férfi is a víz mélyében maradt és nem volt levegője, hogy lélegezzen. A 7. napon Aba-aner a Kherheb kiment sétálnia királlyal és meghívta felségét, hogy menjen vele és nézze meg saját maga azt a csodálatos dolgot, ami történt egy emberrel a napokban. Így a király vele ment. Amikor a vízhez értek, Aba-aner felszólította a krokodilt mondván: "Hozd ide a férfit" és a krokodil kijött a vízből, magával hozva a férfit. Amikor a király meglátta, hogy a krokodil egy ijesztő külsejű szörny, Aba-aner lehajolt, kezébe fogta és a krokodil azon nyomban viaszkrokodillá vált, ami azelőtt is volt. Ezen dolgok után Aba-aner elmesélte a királynak, mi történt a felesége és a férfi közt, akit a krokodil felhozott a vízből. Amire a király azt mondta a krokodilnak: "Vedd azt, ami a tiéd és távozz" és azon nyomban a krokodil megragadta a férfit és visszament a vízbe vele, eltűnvén a mélységben. Királyi parancsra Aba-aner feleségét megfogták és a palota északi részébe vezették, majd megégették, a hamvait pedig a folyóba dobták.

Ez érdekes, ilyenkor elgondolkozok azon, hogy ez csak egy kitalált történet, vagy valóban megtörtént, vagy valami csaló csinálta anno régen, vagy egy írnok másképp írta le a történetet, vagy a liba és a többi állat csak egy szimbólum lenne, valaminek a jelképe?

Westcar papiruszon található másik történet Hufu király egyik fia - aki kb. i.e. 3800-ban uralkodott és Herutataf-nak hívtak - tanult emberként volt híres, és akinek a nevét a Halottak Könyve megőrizte azzal kapcsolatban, hogy ennek a csodálatos összeállításnak bizonyos fejezeteit felfedezte.
Egy nap beszélgetett az apjával, feltehetően az ősök által birtokolt működő mágia hatalmáról. Hufu néhány megjegyzésére így válaszolt: "Mostanáig te csak hallottál azokról a dolgokról, amiket a régi kor emberei tudtak, és ember nem tudja, hogy azok igazak-e vagy sem; de most mutatok felségednek egy bölcset a mi korunkból, egy olyat, akit te nem ismersz". Hufu ezen kérdésére: "Ki ez az ember, ó Herutataf?" A fiatalember így válaszolt: "Ez egy bizonyos Teta nevű ember, aki Tet¬seneferu-ban lakik és 110 éves, és pontosan eddig a napig 500 szelet kenyeret, egy ökör bálát evett meg és 100 mérő sört ivott meg. Ő tudja, hogy kell ráerősíteni újra egy testre a fejet, amit azelőtt levágtak onnan; tudja, hogy hogyan csaljon csapdába egy oroszlánt; és tudja Thot szentély aptetjeinek a számát”. Hufu király ekkor már régen kereste Thot szentélyének aptetjét, mert ő is hasonlót szeretett volna készíteni magának. Válaszképp a fia szavaira Hufu azt mondta neki, hogy menjen és hozza a bölcset a színe elé, mire Herutataf útnak indult a királyi uszályon oda, ahol a bölcs lakott.
Miután bizonyos távolságban felhajóztak a folyón, ő és a kísérete megérkeztek Tet-seneferu-ba, és amikor kikötötték a hajót, a herceg nekifogott, hogy megtegye szárazföldön a még hátralévő utat, ébenfából készült hordszéken, amit férfiak szállítottak, arannyal berakott sesnetchen farudakkal. Mikor megérkeztek Teta lakhelyére, a hordszéket letették és a herceg elindult, hogy üdvözölje a bölcset, akit egy vesszőből font ágyon vagy matracon heverészve talált, amelyet a ház udvarára tettek ki. Közben egy szolgája samponozta a fejét, egy másik pedig dörzsölgette a lábait. Megfelelő üdvözlés és a bölcs tiszteletreméltó állapotát dicsérő szavak után Herutataf elmondta, hogy nagy távolságból jött azért, hogy elhozzon neki egy üzenetet Hufu-tól, az apjától, mire a bölcs szívélyesen üdvözölte és megjövendölte, hogy Hufu nagy érdemeke fog szerezni.
Az üdvözletek befejeztével Herutataf segített Teta-nak felkelni és az öregember elindult a kikötő felé, a király fiának karjára támaszkodva. Mikor megérkeztek, azt kérte, hogy szereljék fel úgy a hajót, hogy elszállítsa a gyerekeit és a könyveit. Erre két hajót készítettek é töltöttek meg teljes legénységgel, majd Teta lehajózott a Níluson Herutataf-fal, amíg a családja követte őt.
Egy idő múlva a társaság megérkezett Hufu palotájához, és Heruta az apja elé sietett, jelentette neki, hogy meghozta Teta-t, a bölcset, hogy lássa őt. Hufu megparancsolta, hogy hozzák elé gyorsan, mire így is történt. Hufu azt mondta neki: "Hogy van az Teta, hogy soha nem láttalak téged?" - és a bölcs válaszolta: "Ó herceg, akit üstökösnek hívnak, mivel hívtál engem, íme itt vagyok.". Hufu azt mondta neki: "Igaz az, amit jelentettek, hogy te tudod, hogy hogyan erősíts vissza egy testre egy fejet, amit levágtak?", és a bölcs válaszolt: "Igen, természetesen uram, felségem, én tudom, hogy hogyan tegyem ezt.". ¬Erre Hufu azt mondta: "Hozzatok ide egy bebörtönzött foglyot, hogy kirójam rá a végzetét.", de Teta így válaszolt: "Uram, királyom, ne, ne tedd, ne engedd, hogy ezt a dolgot emberen végezzem el, hanem inkább valamilyen más élőlényen, ami a szent állatok közé tartozik." Akkor valaki hozott egy libát, aminek levágták a fejét. A bölcs a liba testét az oszlopsor nyugati oldalára, a fejét pedig a keleti oldalára helyezte. Aztán Teta felállt, a mágikus hatalom bizonyos szavait mormolta, amire a test elkezdett mozogni, akárcsak a fej, és egyre közelebb kerültek egymáshoz, amíg a fej teljesen a helyére nem került, mire a liba azonnal gágogni kezdett. Ezek után Teta hozatott egy Khet-aa madarat és azon elvégezte ugyanazt a csodát, amit a libán is, és hogy bebizonyítsa, hogy ugyanazon hatalommal bír minden állati élőlény felett, ugyanezt megtette egy ökörrel is.

Ez tetszett, van még ilyen történeted? ;)

Érdekes történet. Várom a folytatást! :)