Az Atlantisz nevű elsüllyedt kontinens még ma is a világ egyik legnagyobb rejtélye. Majd mindenki hallott már Atlantisz eltűnéséről, de vajon létezett-e egyáltalán? Az Atlanti-óceán vagy pedig a Földközi-tenger egyik szigete volt? Afrikához, Amerikához vagy Európához tartozott? Sok teória született erről, és sok helyen keresték nyomait. Soha nem kezdődött volna el a kutatás, ha a görög filozófus, Platón (Kr. e. 427-347) nem meséli el a történetét két dialógusában, a Timaioszban és a Kritiaszban. Platón görög filozófus leírása Atlantisz tündökléséről és bukásáról közel 2000 könyvet ihletett és megszámlálhatatlan évnyi kutatást ösztönzött. És bár több mint 40 helyszín merült fel e legendás utópia kapcsán, még arra sincs bizonyíték, hogy egyáltalán létezett?
Platón szerint Atlantisz egy
óriási sziget volt, nagyobb, mint KisÁzsia és Líbia együttvéve.
Héraklész oszlopain (Gibraltári-szoros) túl feküdt, egy kisebb
szigetekből álló szigetvilág alatt. Kb. 9000 évvel Szolón (Kr. e.
640-559) előtt Atlantisz hatalmas királyság volt, fejlett
civilizációval és ideális politikai berendezkedéssel. Amikor mohó és
agresszív birodalommá vált, az istenek parancsára elöntötte a
tenger?
Platón meséje Kritiasztól származik, aki tízéves korában
a 90 éves nagyapjától hallotta, akinek szintén a nagyapja mesélte.
Az ükapa Szolón elbeszéléséből ismerte a történetet, aki Egyiptomban
Szaisz papjaitól hallotta. Platón azonban nem költő volt, hanem
filozófus, aki a történetet morális mondanivalóval fejezte be.
Mennyiben felel meg Atlantisz Platón leírásának, és milyen
bizonyítékok maradtak fenn, amelyek a létezését alátámasztják?
Ha eltekintünk Platón kiegészítéseitől, pl. Atlantisz politikai
berendezkedéséről, amelyet perzsa mintára képzelt el, a következő
kép tárul elénk, létezett valaha egy hatalmas, fejlett
civilizációval rendelkező sziget, amely, eltekintve néhány
betájolatlan zátonytól az Atlanti-óceán mélyén, nyomtalanul eltűnt.
Valóban ez történt? Platón előtt egyetlen történetíró sem említi
Atlantiszt, még a görög Hérodotosz (Kr. e. kb. 484-420) sem, aki
pedig megkérdezte Szaisz papjait. Ha a sziget a valóságban is
létezett volna, a papok biztosan elmondták volna történetét
Hérodotosznak?
Atlantisz létezése nem tény, de
nem is alaptalan mese. És nem Platón agyából pattant ki, ugyanis az
egyiptomi Középbirodalom idejéből ránk maradt egy ugyanilyen mese.
Egy papirusz, amely ma Szentpétervárott található, elbeszéli egy
utazó történetét, aki a fáraó bányái felé tartott egy hajón, amikor
a hatalmas hullámok ripityára törték a hajót, és rajta kívül
mindenki vízbe fúlt. Ő egy gerendába kapaszkodva partra evickélt egy
ismeretlen szigeten. Itt egy aranysárkány lakott, aki a barlangjába
vitte a hajótöröttet, de egy ujjal sem bántotta. Elmesélte
vendégének, hogy a sziget a gazdagság és boldogság földje, régen 75
elégedett sárkány népesítette be, akik közül csak ő egyedül maradt
életben. Távollétében egyszer egy csillag pottyant a szigetre, és
szénné égetett mindent. Megjósolta még azt is, hogy egy egyiptomi
hajó hamarosan megmenti a hajótöröttet, de azt is hozzátette, hogy
"soha többé nem láthatod majd e szigetet, mert a hullámok maguk alá
temetik"?
Amikor Paul Schliemann, a Tróját felfedező archeológus
unokája 1912-ben bejelentette, hogy birtokában van néhány atlantiszi
leletnek, úgy tűnt, ezzel bebizonyosodik a sziget valamikori
létezése. A lelőhelyet ábrázoló, általa rajzolt térkép is nagyjából
megfelelt a sziget elhelyezkedéséről és nagyságáról alkotott
elképzeléseknek. A sötét ovális vonalak a fővárost jelzik, ahogy
Platón is leírta? De Paul Schliemann felfedezéséről, melyet egy
szenzációs cikk közölt a New York Americanben, kiderült, hogy hamis
tényeken alapulnak, és más szerzők ötleteit vette át?
A tenger
elárasztotta gazdag, boldog szigetről szóló mesét, jól ismerték az
egyiptomiak, és megtalálható az indiai mondavilágban is, közelebbről
a Mahábhárata című eposzban. Ez akár különböző népek közös
alaplegendája is lehet. Ebből persze még nem következik, hogy
Atlantisz sosem létezett? A legendák és mítoszok alapjai gyakran
bizonyított tények. Sokan, akik Atlantisz után kutattak, ilyen
ténynek tekintették a görög Thíra szigetét.
Egy elveszett
kontinens eredete 1967-ben egy görög régész, Sz. Marinatosz
professzor ásni kezdett az Égei-tenger egy apró vulkáni szigetén,
Szantorinin. Egy régi nagyváros központjára bukkant, ahol még
két-három emeletes házak is akadtak, a szobákat pedig a mindennapi
életet ábrázoló freskók díszítették. Bútor és cserépedény
maradványokat talált, munkát végző és táplálékul szolgáló állatok
csontjait, ám nyoma sem volt semmiféle emberi maradványnak vagy
ékszernek?
Az archeológusok megállapították, hogy Thíra, melyet
valaha Szantorinnak hívtak, a minószi civilizáció kereskedelmi
központja volt. Eredetileg úgy gondolták, hogy Kréta gyarmata volt,
de ez az elképzelés megdőlt. Sőt a kis sziget független hatalomként
nagy befolyásra tett szert az Égei-tengeren Kr. e. 2500 körül. A
virágzó kereskedelem fellendítette Thírát, s ezt a gazdagságot
tükrözik a házakban talált freskók. Az ún. Tavasz Freskó a thíraiak
életérzését fejezi ki: a kis helyiség három falát elfoglaló freskó
egy tavaszi napot fest le, ahogy az erősen stilizált sziklákon a
szélben ringatózó liliomok felett a levegőben fecskék
"csókolóznak".
Aztán egyszer elérte a szigetet a végzet. A föld
remegni kezdett a szigetlakók lába alatt, és azok sebtében elhagyták
otthonukat, csak a legfőbb értékeiket (ékszer stb.) véve magukhoz.
Úgy tűnik, arra számítottak, hogy hamarosan visszatérhetnek, mivel
olívaolajjal és magokkal teli hatalmas korsókat (pittoi) tettek az
ajtófélfák alá, ez volt ugyanis a házak legbiztonságosabb része. De
mielőtt még visszamerészkedhettek volna, a földrengés a város jó
részét lerombolta. A szigetet is el kellett hagyniuk a hajóikon,
amikor a thírai vulkán kitört, és finom habkőréteggel fedte be az
egész várost.
A vulkánkitörés robaja 3000 km-es körzetben is
hallható volt olyan erősségű lehetett, mint a Krakataué (Jáva és
Szumátra között) 1883-ban, melyet még Ausztráliában is észleltek az
emberek. A thírai vulkán 30 m vastag hamu- és kőréteget okádott a
szigetre, s a fővárost teljes egészében maga alá temette. Bár ez a
kitörés Kr. e. 1520 körül történt, még ma is 4 m vastag hamuréteg
fedi a szigetet. Kb. 40 évvel később a vulkán beomlott, és a helyére
zúdult a tenger. Így alakult ki Thíra késhegy alakú íve. A nagy
szökőár olyan pusztítást végzett, amely szinte egyik napról a
másikra elpusztította a krétai civilizációt?
Vajon ez volt az az
esemény, amelyet Atlantisz pusztulásával azonosítottak? Sokan úgy
gondolják, igen. Az is lehetséges, hogy Kréta volt az eltűnt
civilizáció helye. Ez az ötlet először 1909-ben merült fel. A Kréta
és Egyiptom közötti kapcsolat pontosan abban az időben szakadt meg,
amikor Thírát elöntötte a tenger. Az egyiptomiak a Thíra
pusztulásáról szóló híreket esetleg Krétára vonatkoztatták, hogy így
magyarázzák meg a krétai nagyhatalom eltűnését.
Platón
megjelölése ("9000 évvel Szolón előtt") úgy lesz pontos, ha az
időtartamot tízzel osztjuk, ahogyan azt A. G. Galanopoulosz görög
szeizmográfus javasolta. Szerinte az eltérés abból származhatott,
hogy az egyiptomiak a 100-as számokat saját ezres szimbolikájukkal
helyettesítették, így lett 900-ból 9000. A másik hihető magyarázat
Marinatosztól származik, aki szerint Szaisz papjai tízzel szorozták
az adatokat, hogy ezzel az eseményeket a múlt homályába helyezzék.
Sok későbbi mesélő törekvésére is jellemző, hogy kerek számokkal
támasztja alá a "réges-régen" történt dolgokat?
Ha Szantorin
azonos Atlantisszal, akkor ez itt egy kép lenne az eltűnt
vidékről?
Az elmúlt 2000 évben hat vulkánkitörés rengette meg
Thíra szigetét. Az 1866-os kitörés vonzotta ide Ferdinand Fouqué
vulkanológust, aki egy bronzkori települést fedezett fel Akrotíri
közelében, melyet több mint 3000 éve borít vulkáni hamu. Egy újabb
lehetséges helyszín??
Héraklész oszlopain túl Atlantisz
elhelyezése az Atlanti óceánban, bár a nevük összecseng, sokkal
nehezebb. Lehetséges, hogy amikor a főníciaiak körülhajózták Afrikát
(kb. Kr.e. 600-ban) és megbizonyosodtak afelől, hogy milyen hatalmas
kiterjedésű az Atlanti óceán, az Atlantiszról szóló legenda szerzői
összekötötték a "régmúltat" a "messzi távollal"? Bármi volt is
az ok, a kutatás mindenesetre tovább folyt. Héraklész oszlopain túl
is.
A középkori írók, akikhez arab közvetítéssel jutott el
Atlantisz története a széles körben elterjedt mítosz alapján, valaha
létezett virágzó és gazdag szigetnek hitték. A Fortunate Islesnek
(Szerencsés-szigeteknek) nevezett földdarabok, a Hét Város szigete
és Szent Brendan szigete, minden 14. és 15. századi térképen
szerepeltek, és felfedező utak célpontjai voltak.
Sok régi
térkép őrzi a térképészek elképzeléseit és számításait távoli
vidékekről. Így a tudósok kétkedve fogadták Charles Hapgood amerikai
történész kővetkeztetéseit, aki az 1960-as években a középkori
navigációs térképeket tanulmányozta. A Kongresszusi Könyvtárban
rábukkant egy 1531-ból származó térképre, amely Antarktisz partjait
jégmentes szárazföldként tünteti fel. Egészen addig úgy tudták, hogy
az óceáni hajózás csak Kr. e. 2000 körül kezdődött, és a tudomány
mai állása szerint Antarktiszt 6000 éve jég borítja. Vajon
előfordulhatott-e, hogy még azelőtt térképet készítsenek róla?
Hapgood több középkori térképet, ún. portolanót tanulmányozott át,
melyek szerint az egyiptomiak előtt több ezer évvel létezett egy
nagy tengeri civilizáció. Erről azt írja Hapgood A tengerek
királyai-nak ősrégi térképei című művében, olyan nyomtalanul
semmisült meg, hogy a számtalan tengerészgeneráció semmiféle nyomot
nem talált, aminek alapján a helyét azonosíthatták volna a
térképeken. Annak ellenére, hogy Hapgood nem állítja, hogy ez a
civilizáció azonos volt Atlantisszal, sok egybeesés támasztja ezt
alá?
Atlantisz újjáéledését az amerikai médium és gyógyító,
Edgar Cayce (1877-1945) megjósolta, hogy Atlantisz feltámad, és
újból virágzásnak indul. 1940 júniusában így jövendölt, "Atlantisz
részei közül Poszeidia lesz az első a felemelkedésben. Nem kell rá
sokáig várnunk, 1968-69-ben fog bekövetkezni!" A helyet is pontosan
meghatásozta, a Bahamákat! Igazán csodálatos egybeesés, hogy
1968-ban repülőgépek pilótái a Bahamáknál, Észak-Bimininél arra
lettek figyelmesek, hogy a partok mentén épületek emelkednek ki a
vízből? A búvárexpedíciók kiderítették, hogy a mederben kőépítmények
húzódnak, amelyek hatalmas utakat, falakat, piramisokat, köröket
formáznak. Amennyire a beszámolók alapján lehetséges volt,
archeológusok feltételezik, hogy a "Bimini utak" emberi
alkotások.
Így magától kínálkozik a feltételezés, hogy Atlantiszt
itt kell keresni. Sokáig a Bahamák másik oldalán lévő
Sargasso-tengert gondolták az Atlantiszt rejtő tengerrésznek.
De a víz alatti "utakat és falakat" évszázadokon keresztül
bizonyítékként hozták fel az Európa atlanti vidékén "elsüllyedt
város" létezésére. De ily módon minden, ami a tengerben emberkéz
alkotta építményre emlékeztet, előbb vagy utóbb kapcsolatba kerül
az "elsüllyedt város" elméletével.
Platón Atlantiszról szóló
meséje adta az első lökést, de a keresés az óta is folyik és
folytatódik...
Vasárnapi Újság
Adatok
-
nincs adat
-
Atlantisz
-
2014. okt. 9. 13:31
-
nem volt módosítva
-
magyar nyelvű
-
beluard.freeweb.hu
-
2 690 megtekintés
-
0 darab
-
Minden jog fenntartva!
Számít a véleményed!
Csak regisztrált és bejelentkezett tagok szólhatnak hozzá.
Eddigi hozzászólások
Legyél az első, aki elmondja a véleményét.