"És hogy a csintalanabbja is kapjon valamit :)

[img]https://encrypted-tbn1.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcRFX97oHUV46ZWI0lCOY-a1ffk6LpN06GxljDmLzvHyRIzr5B5s[/img]" – Penelope

Ezt most magamnak is betudom :)
Kellemes Mikulást mindenkinek skacok!!!!

Ja az a pasasos télapó ;)

"Ki vagyok? Vagyok az, aki vagyok. Nem vagyok több Nálad, de kevesebb sem. Nem vagyok jobb Nálad, de rosszabb sem. Nem vagyok más mint Te, de ugyanaz sem. Nem vagyok jó, de rossz sem. Csak vagyok. Élvezem a VAGYOK érzését. Élvezem a létezést magát. Csak egy hang vagyok a tömegből, ha kiválasztasz, Te magad leszek. Ha rám mosolyogsz, én leszek maga a mosoly. Ha megütsz, fájdalom leszek. Ha megcsókolsz, csók leszek. Ha megölelsz, én leszek magam az ölelés. Tükröd vagyok, ahogy Te az enyém. Ha szeretsz, örökké vagyok, a gyűlölsz, sohasem voltam. Az vagyok, aminek érzel, amikor rám nézel. Nem egy arc, nem egy test de nem is egy gondolat. Egy érzés vagyok. Ahogy Te magad is. Ha félsz, nem vagyok. Ha félsz, Te sem vagy. A félelem nincs. Csak a szeretet van. Ha azt gondolod, engem látsz és nem tetszem, jusson eszedbe, hogy csak egy illúziót látsz. Ha pedig meglátsz engem az illúzión túl, Magadat pillantod meg. Az pedig az egyetlen valóság. Én, Te, Ő, Mi, Ti, Ők. Ugyanaz, csak a nézőpont más. Az egyetlen valóság. Minden más csupán illúzió. Ha meglátod a VAGYOK-ot, csak az egyetlen létező valóságot látod meg, a szeretetet. Lényegtelenné válik minden más: tudomány, vallás, pénz, politika, test, anyag. Kívánom, hogy tapasztald meg ezt az érzést, amit semmi más nem tud leírni, egyetlen nyelv sem tud definiálni. Ez az egyetlen szó létezik rá: VAGYOK. Találkozz hát Önmagaddal, a VAGYOK-kal. Végtelen örömmel. Végtelen a VAGYOK. Érzed Te is, hallod Te is, ott van mindenütt, Te vagy az.Csak figyelj rá. Csodákat fog mesélni egyetlen szó kimondása nélkül." :)
Szerző: Megérzések

05:Szerinted viccből vezettelek rá titeket Thotra? :)

tudnodkell.info/a-tudomanyos-csalas-az-oltoanyag-iparagban-gyakori/
,,A tudósok vajon miért nem jelentették már be azt, hogy a legtöbb beteg gyerek, aki kanyaróban és mumpszban megbetegedett, ugyanazon gyerekek voltak, akik már megkapták a védőoltást? Egy tanulmány kimutatta, hogy a beteg gyermekek 97 százaléka be volt oltva mumpsz és kanyaró ellen.

2010-ben New Jersey-ben mumpsz járvány terjedt el, az ott megbetegedő gyermekek 77 százaléka már be lett oltva mumpsz ellen.

Ugyanez igaz a kanyaróra is. A legtöbb kanyaró járvány azok között terjed, akik már megkapták a kanyaró elleni védőoltást.

2010-ben sertésinfluenza járvány söpört végig Nagy-Britanniában, amiről kiderült, hogy fertőzöttek 70 %-át már beoltották a sertésinfluenza ellen.

A helyett, hogy a járványokat megakadályoznák, a vakcinák gyakran azok terjedését segítik elő, a helyett, hogy megakadályoznák azokat."

,,Hogy tudja az iparág elkerülni a felelősségrevonást? A válasz: azért, mert soha senki sem hasonlítja össze a fertőzések arányát a beoltott és beoltatlan emberek körében. Mindannyian csak feltételezzük, hogy az oltóanyag működik, mert ez a dogma él a modern orvostudományban. A feltételezés “ténnyé” válik az agymosott orvosszakértők fejében.

Ez egyébként a csalás-alapú egészségügyi rendszer alapja. Az oltóanyagokról feltételezik, hogy 100%-ban működnek,mégpedig kivétel nélkül, és bárki, aki megkérdőjelezi ezt, azonnal márkás eretnekké válik. Nincs semminemű kritikai gondolkodásra, vagy tudományos kutatásra hely amikor az oltásokról beszélünk. És Isten őrizz, ha valaki esetleg felveti a “higany van az oltóanyagokban” kérdését, mert a higany varázslatosan nem lesz továbbra mérgező, ha oltóanyagokban használják azt.

Így az alacsony hatékonyságú oltóanyagok tényét soha nem észlelik, sőt létüket soha meg nem kérdőjelezik. A csalás a szemünk előtt folyik!

Tehát egy oltóanyag cég könnyen dob piacra egy mumpsz vagy kanyaró vakcinát, amelyet arra terveztek, hogy ne működjön, miközben valójában nagzban gyengíti az immunrendszert a higany, formaldehid, MSG és alumínium hozzáadásával, amelyeket még mindig használnak ma a vakcinákban. Ez tulajdonképpen fokozza a betegségek terjedését, amit a médiában a “kanyaró és mumpsz terjedésekére fognak”, ami pedig azt eredményezi, hogy a legtöbb szülő rohan az orvoshoz, hogy beadassa gyermekeiknek a legújabb haszontalan vakcinát."

Érdemes végigolvasni a cikket,bár ezekt már igaz,hogy tudtuk.

Thottal kacsolatban megerősítést kaptam gondoltam ki írom , hogy itt is legyen nyoma ...

Azt álmodtam , hogy meg harapot egy vámpír .. nagyon fájt mikor a fogaot belém mélyeztette . Szúrt belül a nyakam elég vékonyak voltak a fogai . Utána Én is az lettem . Valaki nyakába bele haraptam én és egy màsik vámpír is talán amelyik megharapott . Pár kortyot ittunk mind ketten . Ilyen mennyiségnen közel sem olyan íze volt mint mikor elvágjuk az újjunk és reflex szerüen a szánkhoz kapunk . Ilyen mennyiségbe langyos volt . És vas izű és enyhén savanyú volt . Nem nagyon ízlett de jól esett . Utána ki akartam próbálni a futást . De nehéznek éreztem a lábaim . De gyors voltam bár ez csak egy kis távon volt . Nem volt időm ki tapasztalni mert mikor futottam eggyet felkeltem .

Elvileg...

www.hirek.sk/tudtech/20131203143602/Porfelhove-valt-az-ISON-ustokos.html

És hogy a csintalanabbja is kapjon valamit :)

[img]https://encrypted-tbn1.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcRFX97oHUV46ZWI0lCOY-a1ffk6LpN06GxljDmLzvHyRIzr5B5s[/img]

[img]https://encrypted-tbn1.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcTGbWKwZpobMg3Abs03DjHoRlcG3DZ9y2XvutvcUDCWVCSxEwL4Nw[/img]

[img]https://encrypted-tbn2.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcSOTpkrW45Py286oqKHDgXlU0X5EPomWebkJ_0D6an7f80GNNaM_A[/img]

Még nem olvastam el,csak zsupsz hoztaaaam-nincs időm :/

Hogyan működik a reinkarnáció.

Legelőször is tisztázni kell egy alapvető félreértést.
Sokan azt hiszik, van újraszületés. Ez tévedés!
Újraszületés nincs! Újjászületés van!
Mi a kettő között a különbség?
Az újraszületés azt feltételezi, hogy én XY (akinek most hiszem magam) valamikor újra meg fogok születni. Ugyanezzel a személyiséggel, ugyanezzel a tudattal, ugyanilyen tulajdonságokkal, ugyanezzel az egóval.
Az újjászületés ellenben azt mondja, hogy ÉN (AKI azt hiszi, hogy ő XY) új testben, új személyiséggel, új tudattal, új tulajdonságokkal, és új egóval újra meg fogok születni.
Ahhoz, hogy érthetőbb legyen képzeljük el az életet úgy mintha színészek játszanának egy színdarabot.
A jó színész ha felmegy a színpadra megfeledkezik róla, hogy ki is ő valójában, elfelejti az otthoni problémáit és teljesen azonosul a szereppel amit játszik pl.: Otellóval.
Ha Otelló azt hiszi, hogy újra meg fog születni, és Ő lesz Mátyás Király akkor bizony téved. Ellenben ugyanaz a színész aki eljátszotta Otellót, a következő darabban eljátszhatja Mátyás Királyt.
A két szerep teljesen más - más személyiség, más tudat, más tulajdonságok, más egó, ami mégis közös, az az, hogy ugyanaz a színész játssza, és ez rányomja a bélyegét mindkét szerepre.

Ha meghalsz jelenlegi szerepednek egyszer és mindenkorra vége, soha nem fog újraszületni, egyszeri és megismételhetetlen, azonban mégsem semmisül meg.

Ha két különböző színész játssza el ugyanazt a szerepet, pl: Otellót, akkor hiába teljesen ugyanaz a szerep, a környezet, az események, mégis kicsit másképp fogják ugyanazt előadni. A szerepet átszínezi maga a színész. Talán így érthető meg legjobban a szellemnek (felsőbbrendű Énnek) és a szerepnek (az egónak, akinek most hiszed magad) az egymáshoz való viszonya.
Az egóval kapcsolatban is sok a téves nézet. A keleti tanok sajnos sok torzuláson mentek keresztül amíg elértek hozzánk és mi magunk is félreértelmezünk belőle dolgokat
Az egónkról tudni kell, hogy mi választottuk és nélküle nem lehetnénk itt.

Az egó lehet a legjobb segítőd, vagy akár a legnagyobb akadályozód is. A keleti tanok az egó megzabolázására tanítanak, amit a nyugati ember félreértelmezett, és ezért gondolja azt, hogy az egó rossz.
(Részletesebben az EGÓ című részben)

Az életet, és a reinkarnációt úgy tudod legjobban elképzelni, mintha egy folytatólagos "teleregény" lenne.

Ha befejezed az életed, akkor ugyanonnan fogod folytatni a következőben. De nem anyagilag! A szellemet (itt nem a kísértetekre gondolok, hanem a te valódra) egyáltalán nem érdekli, hogy szegény vagy vagy gazdag. (Szerinted a színészt érdekli, hogy a szerep amit játszik mennyire gazdag, vagy mennyi hatalma van? Csak a szerep számára valóságos a színpadi vagyon, vagy hatalom, a színész számára értéktelen!)
Ami igazán számít, az az emberi kapcsolataid, rokonokkal, barátokkal, ismerősökkel, ellenségekkel, és bárkivel, akivel az életben találkozol.

Tudnod kell, hogy minden érzelem köt! Azokkal akikhez mélyebb érzelmed kapcsolódik, szinte biztosra veheted, hogy korábbi életeidben már találkoztál. A szeretet éppúgy kapocs, mint a gyűlölet. Csak míg a szeretet olyan emberekhez köt, akikkel jól érzed magad, a gyűlölet olyanokhoz, akiket szívesen elkerülnél. Azonban biztos lehetsz benne, hogy ha egy kapcsolatot ellenségesen fejezel be valakivel, akkor az illetővel még találkozni fogsz, és ugyanonnan fogjátok folytatni! Mondok rá egy példát: Ha valakivel ellenséges érzelmekkel fejeztél be egy életet, akkor a következő életetekben például beköltöztök egymás mellé szomszédnak, egyikőtök 10 cm-el odébb rakja a kerítést (vagy valami hasonló horderejű esemény , amin halálosan össze tudtok veszni, és lehet ugyanonnan folytatni, ahol abbahagytátok.
A kívülállók meg nem értik, hogy emiatt hogy lehet egy életre összeveszni???? (Ilyen szempontból érdemes megvizsgálnod a kapcsolataidat, hogy kivel van még függő játszmád?)
Az is érzelem, ha valakivel kapcsolatban azt mondod, hogy "Nincs vele semmi bajom, csak hagyjon békén!"
Egy kapcsolatot befejezni csak semlegesen lehet!!!
Honnan tudhatod, hogy valakivel semleges a kapcsolatod?
Ha valaki tényleg semleges számodra, akkor teljesen mindegy, hogy hol tartózkodik. Lakhat veled egy lakásban, nem zavar, de lakhat 1000 Km-re és az sem számít. Nem egyszerűen önuralmat gyakorolva magadon, megtűröd a közeledben, hanem tényleg nem érdekel. (Ez csak a jelenlétére vonatkozik, ha valamit tesz arra természetesen reagálnod kell, tehát nem kell levegőnek nézned.) Nyugodtan beszélgethetsz vele, sőt akár vitázhattok is, de ez nem zaklat fel jobban, mintha egy teljesen idegen emberrel vitáztál volna.
Nem tölt el jó érzéssel, ha nehéz helyzetbe kerül, sőt akár még szívesen segítesz is neki. Tiszta szívedből teljesen meg tudsz neki bocsátani.

Hogyan gondolkozik a szellem?
Mint azt már az egó fejezetben említettem, tudnod kell, hogy emberként egy sor olyan tulajdonságod van, amire azt hiszed, hogy te vagy, közben pedig ezeket csak "felvetted".
Azt, hogy megértsd, hogy szellemként, hogyan gondolkozol, a leélt életedről, vegyük elő megint a színpadi példát. A színész amikor lejön a színpadról, miután eljátszotta Napóleont, azt mondhatja magában: "hát nem semmi egy zsarnok voltam". Kb te is ugyanilyen elfogulatlan hozzáállással fogod, külső szemlélőként megítélni a leélt életed, és ugyanilyen elfogulatlanul fogod magadra vállalni a következő életed.
Mit mond a szellem, amikor a következő életét tervezi?
"Na jó, akkor hogy is tudnám ezt az elrontott feladatot újra megtanulni, milyen szituáció is az amiből a legtöbbet tanulhatok?" Na ez a karma!!!
És itt jön egy általánosan elterjedt tévedés a karmával kapcsolatban. Az emberek azt, hiszik, hogy a karma, valamiféle égi bíróság által ránk szabott büntetés, amivel korábbi bűneinkért vezeklünk. Ez tévedés. Csak az emberi igazságérzetünk, pontosabban az egónk igazságérzete szeretné, hogy így legyen, ezzel is saját magát igazolná, mujaságát, tehetetlenségét, hogy nem tett meg olyan dolgokat amiket szeretett volna ugyan, de félt megtenni.

Engem is meglepett eleinte, de azt tapasztaltam, hogy nagyon sokszor ugyanaz a szereposztás marad. A rossz főnök, a következő életében is főnök lesz, a szenvedő beosztott, pedig ugyanúgy beosztottja lesz.
Miért van így? Az előbb említettem, hogy a szellemet nem különösebben érdekli a szerep igazságérzete, és nem az a legfontosabb számára, hogy a szerep jól érezze magát. A legfontosabb, hogy amit meg akar tanulni, azt megtanulja. Ha ehhez szenvednie kell, akkor vállalja a szenvedést, bár tudja, hogy ő fogja azt a szerepet eljátszani. Ha létezik, olyan tanulási mód, olyan élethelyzet, hogy szenvedés nélkül is meg tudja tanulni, amit akar, akkor természetesen ezt fogja választani.
És így bizony kicsit más megvilágításba kerül az életünk. Minden szenvedésünk, minden "rossz", ami velünk történik annak bizony mi vagyunk az oka.

Mondok egy konkrét példát. Egy nő leél egy életet a középkorban, egy kis faluban. Lesz egy olyan férje, aki iszik, zsarnokoskodik felette, és időnkként jól megveri. Az asszony nem tud mit tenni. A válás mint olyan nem létezik, és elképzelhetetlen. Nincs máshova menni, egyedül nem tudja eltartani magát. A nő nem tehet mást mint tűr. Szenvedéssel teli, és kilátástalan életet él, és ráadásul, jó sokáig él, ő is és a férje is.
Mi lehet egy ilyen élet célja? Miért választ a szellem magának egy ilyen sanyarú életet? Mit lehet ebből tanulni?
Elárulom, hogy mit kellett volna megtanulni a nőnek: Az elfogadást! De nem tanulta meg! A tűrés, nem elfogadás!

Mi a kettő között a különbség:
Ha elfogadás van bennem, akkor bármilyen helyzetbe is kerüljek az életben, meg tudok békélni vele, el tudom fogadni, anélkül, hogy a lelki egyensúlyom, a lelki békém felborulna.
Ha tűrők, akkor nem vagyok megbékélve a helyzettel, belől forrongok, tele vagyok indulattal, annak ellenére, hogy nem mutatom ki. Kívülről, hiába látszom nyugodtnak, elfogadónak, a szellem szempontjából az számít ami belül van.
És miért fontos megtanulni az elfogadást?
A szeretet a legfontosabb a világon, és akiben nincs elfogadás, abban szeretet sincs afelé, amit nem fogad el.
Hogy lehet elfogadni azt, hogy alkoholista állat a házastársam?
Először is vizsgáljuk meg alaposabban azt az említett életet. (Egyébként valós életről van szó!) Ha megnézzük az asszony viselkedését, akkor bizony ő is megpróbált a maga kis eszközeivel visszavágni, és bizony ő is rendesen részt vett a "játszmában".
Fokozatosan elhidegült a férjétől, egyre inkább kerülte a testi kapcsolatot. Ha józan volt a férje, akkor bizony csípős volt a nő nyelve, és ott piszkálta az urát, ahol tudta. Ha a férje részegen elesett odakint, akkor nem ment oda segíteni, hagyta, hogy kint aludjon éjszaka. Hangsúlyában, hanghordozásában, bántó volt, nem volt egy rendes szava a férjéhez.
Ha belegondolsz, mindezeknek természetesen az lett a következménye, hogy a férfi mégtöbbet ivott és méginkább állat módjára viselkedett. Számára sem volt kellemes az élet, de nem változott meg ő sem. Totális csőd volt a kapcsolat, de nem a külsőségek miatt, hanem mert egyik sem tanulta meg amit kellett volna.
Miután a férfi pár évvel korábban meghalt és a nő teljesen egyedül maradt, akkor jött rá, hogy mégis csak szerette a férjét.
Azért a nő szempontjából vizsgálom ezt az életet, mert az övé volt a nehezebb feladat, az övé volt a kulcs szerep. Nem ugyanazon a szinten voltak a férjével, és a férfi ebben az életben a nő nélkül nem igazán tudta volna megoldani a helyzetet.

Mit tudott volna tenni a nő, hogyan tudta volna megoldani?
Ha megtanulja az elfogadást, és e szerint él (ami egyáltalán nem könnyű), akkor nem hidegül el a férjétől, nem bántja szavakkal, és ha kell, akkor segít neki. Ekkor a férfi nem süllyed tovább, az amúgy is meglehetősen alacsony szintről. Valószínűleg nem szokott volna le az alkoholról, de talán egy picivel kevesebbet ivott volna, bár lehet, hogy alkalmanként dühkitörései lettek volna, ügyesen kezelve többnyire inkább egy "tunya medve" lett volna, mint egy "agresszív állat", nagy valószínűséggel a kor előrehaladtával a férfi fokozatosan leszokott volna az italról, és teljesen más befejezés lehetett volna.

Ugye mennyivel másabb lett volna így? Ja, és persze valószínűleg most már nem inna a párja, aki mellesleg ugyanaz, mint abban az életben. Igaz ugyan, hogy nem olyan rossz a helyzet mint akkor, de azért még bőven van min dolgozniuk.
Ha belegondolsz, mit ért el a nő a hozzáállásával, még rosszabbá, és keserűbbé tette, a másik, és legfőképpen a saját életét is.
Akkor miért csináljuk mi is így?

Ezt azért említettem, mert az elfogadás egy olyan lecke amit nagyon sokan nem tanultunk még meg!
(Ha megtanuljuk az elfogadást, az nem jelenti azt, hogy ok, és ész nélkül mindent el kell fogadnunk, és szenvednünk kell!!! Azt jelenti, hogy ha belekerülsz egy szituációba, amiből nem tudsz kilépni, akkor amíg benne vagy, addig nem gerjeszted a problémákat, hanem megoldod!)

Ha már egyszer belekerülsz az életben egy szituációba, próbálj meg egy kicsit másképp állni a dolgokhoz, és a szellem szempontjából meglátni. Mert mi is volt ami az igazi problémát okozta abban az életben? Az, hogy a nőben az egó irányított a szellem helyett. Az egó vívta a saját kis harcát, próbált mindenért visszavágni, és nem vette észre, hogy ezzel saját magának is több szenvedést okoz.

Most egy kicsit állj meg és vizsgáld meg az életed, hogy te hogyan szoktál hasonló szituációban viselkedni, mennyire tudsz elfogadó lenni a saját életedben, a saját hétköznapjaidban.

Következő életedben is ugyanezekkel a problémáiddal akarsz küzdeni, vagy szeretnél végre továbblépni?

Forrás:regresszio.hu

Robert Pershing Wadlow – a valaha élt legmagasabb ember

Tudj meg többet róla: www.erdekesvilag.hu/robert-pershing-wadlow-a-valaha-elt-legmagasabb-ember/

Robert Pershing Wadlow a Guinness Rekordok Könyve szerint a valaha élt legmagasabb ember. 2,72 méter magas volt, tömegét 199 kilogrammnak mérték...

F:face



Az aurafotózás története

Az aurafotózás, az aura láthatóvá tételének ötlete az ún. Kirlián-effektus felfedezéséhez kapcsolódik. Az energiaburok vagy -mező léte a szkeptikusok szemében azonban továbbra is puszta hipotézis maradt. Annyi biztos, hogy érvek és ellenérvek mindkét oldalon felmutathatóak.

Szemjon Kirlian, szovjet mérnök volt az, aki az aurafotózás alapelveit lefektette, vagy ha úgy tetszik, feltalálta a metódust az aura láthatóvá tételére. 1939-ben Kirlian, aki elektromérnökként dolgozott, véletlenül túl közel rakta le a kezét egy nagyfeszültségű elektródához, melynek közelében – megint csak véletlenül – egy filmlemez helyezkedett el. A közelség hatására elektromos kisülés következett be, és a filmlemezen ennek hatására megjelent egy fénykép, amely Kirlian kezét, valamint annak erőterét (vagy energiamezőjét) „ábrázolta”. Gyakorlatilag itt vette kezdetét az aurafotózás története.

A véletlen felfedezést majd negyvenévnyi kutatómunka követte. A kétkedők a mai napig közönséges mágneses, elektromos vagy épp gravitációs erőtérnek tartják a jelenséget. Egyik fő érvük a Kirlian fotózás ellen, hogy kétszer ugyanazt a fényképet nem lehet elkészíteni vele. Általában ugyanis még a csekély időkülönbséggel készített képek esetében sem egyezik az aurák kiterjedése és színe. A Kirlian-hívek válasza viszonylag egyszerű erre: nyilván nem is egyezhet, mondják, hiszen ahogy mi is, az energiamező is él, változik velünk együtt.

A másik legsűrűbben felhozott érvelés szerint a dolog azért szemfényvesztés, mert aurafotót élettelen tárgyakról (például egy pénzérméről vagy éppen az autónkról) is lehet készíteni. Míg az első érvelést relatíve könnyű megcáfolni, úgy ezt a másodikat már kevésbé. Itt ugyanis olyan alapvető szemléletmódról, világfelfogásról van szó, amelynek egyik alappillére épp az, hogy a minket körülvevő világ minden tagja szerves része a szintúgy élő univerzumnak. A „szerves” jelzőt itt mint komplex egészet kell értelmeznünk, nem biológiai értelemben. Ennek mentén a kétkedők már azt sem fogadják el, hogy egy kő vagy egy pénzérme ugyanúgy a világegyetem része, mint az élőlények.

Kirlian híveit azonban ez nem tántorítja el. A szkeptikusokkal szemben a mérnök kísérleteinek legkülönösebb eredményét, a megcsonkított falevelet, illetve annak aurafényképét szokták felemlegetni. Az eredeti, majd késsel csonkított falevél aurafelvétele ugyanazt mutatja. Azaz a „végtag” amputálása után az eredeti energiamező – közelebbről meg nem nevezett ideig – még mindig látható (hasonló kísérletet amputált embereken is végeztek, az eredmény ott is hasonló volt). (Jegyezzük meg itt, hogy az elvesztett végtag akár még a műtét után évekkel is viszket a betegek gyakori beszámolója szerint.)

A kilencvenes években egy amerikai vállalkozó (eredetileg villamosmérnök), Guy Coggins is előállt a maga technikájával. Az alapelv ugyanaz: elektromossággal telíti a fotózni kívánt testrészt, és az akupunktúrás pontokra helyezett érzékelők azt egy számítógéphez közvetítik, amely megjeleníti a pillanatnyi energiamezőt. A színes polaroidképeket készítő Aura Camera 6000-et a többség pusztán szemfényvesztésnek tartja. Ezzel maga Coggins is tisztában van, ám általában a következő frázissal intézi el a dolgot: a „szkeptikusok nem szeretik, ha valami nem előre kiszámítható vagy megjósolható”. Márpedig az aurafotózás éppen ilyen!

Azt se tudjuk pontosan kikalkulálni, a záporban hová hullik pontosan a vállunkra az esőcsepp. Ettől függetlenül mégis vizesek leszünk.

F:face

"www.youtube.com/watch?v=bSG3kPa-jOU

Ez viszont jó!!
" – szilgyi

Ez egy Animal Planet által készített film. Két része van. :)

www.youtube.com/watch?v=bSG3kPa-jOU

Ez viszont jó!!

hir.ma/kulfold/szines-hirek/szellem-tamadta-meg-a-ferfit-a-folyoson-video/162955?utm_source=Dani&utm_medium=Dani&utm_campaign=Dani

Kamu mi??

"[quote author=nevem05 link=topic=434.msg36635#msg36635 date=1386197706]
[quote author=szilgyi link=topic=434.msg36627#msg36627 date=1386142998]
Hát valóban az,ha csak nem olvasunk a sorok között...
05 a hosszod jó volt nagyon,tetszett." – szilgyi

Kösszi tess :) Fordítsd hátra a fejed és mosolyogj . Csízzz :):) Szakattammm" – szilgyi

Meg ne próbáld mert akkor én következem XD.....
" – szilgyi

No para :D

"[quote author=szilgyi link=topic=434.msg36627#msg36627 date=1386142998]
Hát valóban az,ha csak nem olvasunk a sorok között...
05 a hosszod jó volt nagyon,tetszett." – nevem05

Kösszi tess :) Fordítsd hátra a fejed és mosolyogj . Csízzz :):) Szakattammm" – nevem05

Meg ne próbáld mert akkor én következem XD.....

"Hát valóban az,ha csak nem olvasunk a sorok között...
05 a hosszod jó volt nagyon,tetszett." – szilgyi

Kösszi tess :) Fordítsd hátra a fejed és mosolyogj . Csízzz :):) Szakattammm