Na,azt hiszem most ti is így lehettek vele,ahogyan akkor én :)Naná,hogy versbe foglaltam :)

Egyszerűen nem tudok
A fenekemen ülni
Az őrületbe kerget
Ha nem történik semmi.

Az a sok kérdés
Mi felmerül bennem
Nem tudom olykor
Merre is kell mennem

Keresem ,kutatom
Az összefüggéseket
Szerencsére van
Ki segít nekem ebben.

Megérzések,álmok
És a bevillanó képek
Nem mindig tudom
Hova is tegyem őket.

Majd csak egyszer
Kialakul minden
A sok apró kocka
Összeáll majd nékem.

Sokszor van úgy,hogy
Nem jön össze semmi
A sors,vagy más
Közbeszól mindig.

Olyankor szomorú,
Sőt mérges is vagyok
Nem hiszem el,hogy
Nem hagynak a nagyok

Tudom én hogy nem lehet
Egyszerű az élet
De néha azért egy kis szerencse
Igazán rám férne.

Tudom azt is bizony
Hogy mindennek oka van
Így türelmes vagyok
S vígasztalom magam.

Majd csak egyszer fordul
A szerencse nagy kereke
Ki ott fenn van,s figyel
Lekerül majd emide.

Remény,remény,remény,hogy lesz majd jobb is :)

De régi versek,azóta azért sokminden változott,lehet vannak egy évesek is?Nem tudom,de lehet. Kb.fél-egy évesek,vagy középúton.

"Hú,ez komoly érzelmi szintes vers volt..Tetszett..
Erőől jut eszembe ,tegnap Nimród ról álmodtam,vagyis álmomban láttam a várát vagy nem is tudom mi volt de hatalmas és csoda szép..
Tudtam,hogy el kell oda menjek,mert van valami ott amire keresem a választ...." – szilgyi

Örülök,hogy tetszett :)

Az álmok bizony néha igen figyelemre méltóak :)

"[quote author=Penelope link=topic=434.msg34133#msg34133 date=1380999046]
Na még ezt:

Ez a mostani nem a valóság
Amiben élünk,mind csak hazugság.
Talán az álom a valódi világ
És ott nyílik a sok szép virág.

Ha megyek valahová,vagy csak körbe nézek
Minden ámítás,egy előadás része.
Az univerzum játszik csalóka játékot
Halálunk után leszünk csak szabadok.

Szeretném ha felébrednék
És ásítanék nagyot
Felülnék az ágyban
És érezném hogy vagyok.

Szavakkal leírni nem lehet
Amit most én itt bent érzek.
Valami azt súgja,lássak végre
És ne csak nézzek.
" – szilgyi

Mátrix sugallat ,nem???" – szilgyi
Nem.Ez a ráébredésre vágyakozás.

Hú,ez komoly érzelmi szintes vers volt..Tetszett..
Erőől jut eszembe ,tegnap Nimród ról álmodtam,vagyis álmomban láttam a várát vagy nem is tudom mi volt de hatalmas és csoda szép..
Tudtam,hogy el kell oda menjek,mert van valami ott amire keresem a választ....

"Na még ezt:

Ez a mostani nem a valóság
Amiben élünk,mind csak hazugság.
Talán az álom a valódi világ
És ott nyílik a sok szép virág.

Ha megyek valahová,vagy csak körbe nézek
Minden ámítás,egy előadás része.
Az univerzum játszik csalóka játékot
Halálunk után leszünk csak szabadok.

Szeretném ha felébrednék
És ásítanék nagyot
Felülnék az ágyban
És érezném hogy vagyok.

Szavakkal leírni nem lehet
Amit most én itt bent érzek.
Valami azt súgja,lássak végre
És ne csak nézzek.
" – Penelope

Mátrix sugallat ,nem???

Ezt pedig egy hm...mondjuk úgy, látomás ihlette:

Furcsa,különös idegen
Ki valamiért nem hagy hidegen
Sötét kalapot visel a fején
Szemében valami sejtelmes fény

Ott áll előttem,s engem néz
Nem emlékszem rá,mit is idéz
Talán olyan a jelenet, mint egyszer rég
Miről álmodtam ,de most teljes a sötétség

Igen,ő volt az,egy álomkép
Ma már valóság,bár elhinni nehéz
Álmaim férfija jelent meg
E felismerésre szívem hevesebben vert.

Na még ezt:

Ez a mostani nem a valóság
Amiben élünk,mind csak hazugság.
Talán az álom a valódi világ
És ott nyílik a sok szép virág.

Ha megyek valahová,vagy csak körbe nézek
Minden ámítás,egy előadás része.
Az univerzum játszik csalóka játékot
Halálunk után leszünk csak szabadok.

Szeretném ha felébrednék
És ásítanék nagyot
Felülnék az ágyban
És érezném hogy vagyok.

Szavakkal leírni nem lehet
Amit most én itt bent érzek.
Valami azt súgja,lássak végre
És ne csak nézzek.

Vámpíros akart lenni,igen :)

"Verses oldal lettünk -haha :D

Csak mert kicsit más vagy,
Kergetnek és űznek,
Házadat égetik,
Lehet kivégeznek.

Menekülj és bújj el,
Tudom ,élni akarsz
Ha nem ezt teszed
Abba még belehalsz.

Ó,Te szegén különc
Sötétség a léted
Mert egyszer valahol
Létrehoztak téged.

Magány lett a sorsod
Bár ezt te nem kérted
Vannak még hozzád
Hasonlóan más lények.

Majd amikor egyszer
Megtalálod párod
Nem kell tovább egyedül
Élned e világon.

Addig viszont néha
Bújj elő odúdból
Nézz fel a kék égre
És kérlek ne búsulj!

" – Penelope

Ez vámpíros?? Vagy más lényes?? Most komolyan megsajnáltam ,pedig bizton nem sajnálatra méltó.... :-[

Tényleg verses topik lett most picit,de így is benn a lényeg...Néha egy vers többet elárul.... pill

Mindannyian vándorok vagyunk:

A vándor kalapját
Fejére feltette
Hátára kabátját
Botját is felvette.

Hideg volt az idő
Zord és csípős szellő
Várta a sok kaland
De ez nem meglepő.

Tűz mellett sokszor
Nézte ő az eget,
Hol van az illető
Akit nagyon szeret.

De a csillagok
Nem tudták a választ
Tovább indult akkor,
S követte a bánat.

Volt hogy órák hosszat
Taposta a havat
Lékelte a jeget
Megmászott sok hegyet.

Magányos egy élet
Ezt mindenki tudja
De már rég feladta
Kedvesét megtalálja.

Így van,ollókezű Edward-róla kezdtem írni amúgy,ezt is eltaláltad :D

"Élt egyszer egy szörnyeteg
Kit úgy teremtettek meg
Olló volt a keze helyén
De a szíve gyöngyszem

Tudta ő hogy mennie kell
Mert a vágya űzte
Megtalálja azt az embert
Ki őt rég szerette

Volt egy lány ki nem félt tőle
Boldog volt ha átölelte
Elindult hogy megtalálja
Azt ki egykor várva-várta

Kereste is mindenfele
S nézett fel az égre
Kérte a jó istent
Hogy segítsen neki végre

Be járt már sok erdőt,mezőt
De sehol se lelte
Betévedt egy temetőbe
S meg is látta menten

Rá talált oly sok év után
Igaz már csak holtan
Karjaiba vette
S hazavitte nyomban

Oly nehéz az élet
Senkinek se kedvez
Hiába is reménykedünk
Hogy nekünk majd jobb lesz
" – Penelope

Volt egy film is,ami egy ollókezű fiúról szolt......Nagyon szép és mély érzésű vers,keserű a vége és fájdalmas , de én az ilyeneket szeretem,általában csak ilyenek fogalmazódnak meg bennem,ami elég fura mert vidám embernek ismernek..
De valóban ilyen az élet,de nem szabad feladni igaz sokszor a szakadék szélén állunk,mindig felhúz valaki vagy valami..Legyen az Isten,barát,rokon ...De leginkább ön magunk...

Verses oldal lettünk -haha :D

Csak mert kicsit más vagy,
Kergetnek és űznek,
Házadat égetik,
Lehet kivégeznek.

Menekülj és bújj el,
Tudom ,élni akarsz
Ha nem ezt teszed
Abba még belehalsz.

Ó,Te szegén különc
Sötétség a léted
Mert egyszer valahol
Létrehoztak téged.

Magány lett a sorsod
Bár ezt te nem kérted
Vannak még hozzád
Hasonlóan más lények.

Majd amikor egyszer
Megtalálod párod
Nem kell tovább egyedül
Élned e világon.

Addig viszont néha
Bújj elő odúdból
Nézz fel a kék égre
És kérlek ne búsulj!

Ez sem vidám,viszont reményt adó szerintem:

Ha elvesztünk valakit
Túl kell azon lépni
Mert a kín az kegyetlen
Nem lehet így élni

Keserűnek lenni
Nem jó döntés hidd el
Ha táplálod őt
Kizsigerel menten

Kitépi a szíved
Másra se fogsz vágyni
Csak hogy a gyötrelmet
Meg kell most szüntetni

Idővel mélyebbre
Fogsz majd lesűlyedni
És ott a segítő kezek
Sem tudnak már elérni

Így hát fel a fejjel
Lépj előre egyet
Nézz fel s lásd azt
Kik nyúlnak le érted

Minden egyes csillag
Mint megannyi ékszer
Ragyognak ott neked
S táplálják a hited

Mikor majd kijutsz
E gyötrelmes gödörből
Gondolj vissza arra
Mi annyiszor összetört

De ne gyűlölettel
És ne is szorongva
Inkább úgy mint egy
Kedves jó barátra

Mert ez a fájdalom
Megtanított téged
Hogyan élheted túl
A sok szörnyűséget.