Sokkal nagyobb katasztrófára várnak a tudósok 2013-ban
szieszta.hrsmk.eu/news.php?item.80.2

Milyen jó,hogy a napra rá lehet fogni ezt-meg azt.

Csak egy hologram a világ?

Egy ideje a tudomány közelít a józan gondolkodáshoz, végre elkezdett foglalkozni a tapasztalattal. Megerősíti a széleskörűen elterjedt gyanút, hogy a dolgok sokkal inkább összefonódottak, mint azt a hagyományos fizika keretei valaha is megengedték.Különböző tudományágak képviselői jutottak arra a meggyőződésre, hogy ez érzékszervek által tapasztalt világ csupán egy szelete a valóságnak. A mélyebb szinteken a teljes világegyetem összefügghet, és az elme nem csak vetítheti, de alakíthatja is a valóságot.A párizsi egyetemen 1982-ben különleges kísérletre került sor. Az Alain Aspect fizikus vezette kutatócsoport egyes vélemények szerint a 20. század egyik legfontosabb megfigyelését tette. Az eredményekről nem tudósított a média, és Alain Aspect nevéről is csak azok hallhattak, akik folyamatosan bújják a tudományos szaklapokat. Mégis vannak akik szerint az adott felfedezés felfordíthatja a tudományt.A francia kutatócsoport felfedezte, hogy bizonyos körülmények között a szubatomi részecskék, például az elektronok képesek egymás között az azonnali kommunikációra, függetlenül a közöttük húzódó távolságtól. Így nem számít, hogy 3 méterre vagy 10 milliárd kilométerre vannak-e egymástól. A jelek szerint valahogyan mindegyik részecske tudja, hogy mit csinál a másik. A probléma ezzel csak az, hogy ellentmond Einstein azon tézisének,miszerint semmilyen információ nem haladhat a fénysebességnél gyorsabban.Mivel a fénysebességnél gyorsabb haladás egyet jelent az időkorlát áttörésével, a megdöbbentő kilátások arra indítottak néhány fizikust, hogy megkíséreljék megmagyarázni, mi állhat valójában az Aspect-féle megfigyelések hátterében. Másokat viszont az eredmények ennél is radikálisabb kísérletek elvégzésére ösztönözték. David Bohm, az University of London fizikusa például arra jutott, hogy Alain Aspect eredményei közvetve az objektív valóság cáfolatát jelentik. Tehát az univerzum kézzelfogható szilárd formája csupán látszólagos, a mindenki által megélt valóság egy gigantikus hologram.Bohm szerint a szubatomi részecskék nem azért képesek egymással kapcsolatban maradni, függetlenül a távolságtól, mert valami titokzatos jel áramlik közöttük. Ehelyett a szétválasztottságuk nem más, mint a megfigyelőt becsapó illúzió. A kutató érvelése szerint a valóság valamely mélyebb rétegében ezek a részecskék nem különálló egységek, hanem egy alapvető egész kiterjesztései.Bohm szerint a látszólagos fénynél is gyorsabb kommunikáció valójában arról árulkodik, hogy a valóságnak a kézzel foghatónál mélyebb rétegei is léteznek. A részecskéket azért látjuk egymástól elválasztva, mert csak a valóság egy szeletét érzékeljük. Az ilyen részecskék nem különállóak, hanem részei a mélyebben meghúzódó egésznek, amely holografikus oszthatatlanként viselkedik. És mivel a fizikai valóságban mindent ez épít fel, az univerzum is csak egy illúzió.Bohm nem az egyetlen kutató, aki igazolva látja, hogy csupán hologram a világegyetem. Az agykutatás területén dolgozva Karl Pribram, a Stanford egyetem neurofiziológusa szintén arra a meggyőződésre jutott, hogy holografikus lehet a valóság.Pribram a 60-as években ismerte meg a hologram elvét, és rádöbbent, hogy megtalálta az agykutatók által régóta keresett magyarázatot. A kutató szerint az emlékeket nem neuronok vagy idegsejtek kis csoportja őrzi, hanem idegi impulzusok mintázatába kódolva hordozzuk, ahogy a lézerfény interferenciája elmenti a holografikus képet. Vagyis Pribram szerint agyunk egy holografikus tár.Ez az elmélet egyébként magyarázatot ad arra is, hogyan képes az agy ilyen kis helyen ennyi emléket megőrizni. Becslések szerint az átlagos emberélet során 10 milliárd bitnyi információt ment el az agy. Ez az Encyclopaedia Britannica adatmennyiségének ötszöröse.Pribram holografikus agymodelljének legmegdöbbentőbb vonatkozása mégis az, amikor összevetik Bohm realitáselméletével. A világ megfogható képe így csak másodlagos valósággá változik, a tényleges környezet pedig frekvenciák holografikus kavalkádja lesz. Ebből a holografikus agy csupán néhány fontos frekvenciát választ ki, és érzékszervek jeleként értelmezi.Eközben az objektív valóság teljesen elsikkad. Keleti vallások már régóta azt tartják, hogy az anyagi világ illúzió, és bár azt gondolhatjuk, hogy fizikai lényként mozoghatunk a fizikai világban, ez is csak képzelődés. Valójában vevőkészülékek vagyunk a frekvenciák tengerében, és amit kiszűrünk ebből a kavalkádból, az csak egy szelete a valóságnak.A Világmindenség egy egységes mezőként mind az Anyagot, mind a Tudatosságot magában foglaló hatalmas hologram
Interjú Michael Talbottal, a Holografikus Univerzum c. könyv szerzőjével

Ez a Balogh Béla idézet tetszik:
Az illúzió különös dolog, hiszen saját érzékszerveink kapuin keresztül érkezik valami információ, ami oly erős valóságérzetet kelt, hogy gyakran minden további nélkül elfogadjuk, és csak nagyon ritkán kérdőjelezzük meg.

Most néztem hogy az Élet a holdon,amit a kormány eltitkol c. videót eltávolították a youtube-ról...nem véletlenül persze...

Itt még megvan:
video.xfree.hu/?n=hunjano|f756edd710dbf1eb4f5f68923b03c344&elmult18=1&vcim=%C9let%20a%20Holdon,%20amit%20a%20korm%E1ny%20eltitkol%20(#videoloc

Ilyesmit már én is fotóztam,csak az egy kalapos embert ábrázolt
www.pecsistop.hu/tudomany/betoltotte-az-eget-az-oriasi-leny-alakja-foto/1113682/

Holtak erdeje

2001-óta egyre többen beszélik a Mato Grosso de Sul nevű brazil kistelepülésen, hogy a várostól északnyugatra, valahol az áthatolhatatlan dzsungel mélyén létezik egy misztikus hely, ahol megkövesedett fákban néhányan emberi arcokat véltek felfedezni. A holtak erdejének nevezett hátborzongató terület felfedezésére már több expedíció is indult, de nem mindenki tért haza…

Arrafelé rengeteg folyó szabdalja át a vidéket. A várostól északra és nyugatra hatalmas, (akkora mint fél Magyarország) mocsár és sűrű láp terül el. A mocsarakat számos folyó táplálja. Errefelé a betegségeket terjesztő moszkitók miatt csak kevesen élnek, de az állatvilág számára ez valóságos paradicsom.

A folyók vize gyakran elönti az addig szárazon lévő területeket is, majd hetekkel később visszahúzódik az ár és a hőségben a nyirkos föld, a fák az aljnövényzet párolog. Rothadás és pusztulás szaga terjed mindenfelé. A mocsárban elpusztult állatok sodródnak, ember ritkán hatol be ide, akkor is csak kis merülésű, jól felszerelt motorcsónakon.

Néha vadászok, máskor olajat kereső mérnökök, vagy favágók érkeznek. A mocsárvidék nem vonzza a turistákat. Komor, sötét és veszélyes vidéknek tartják, és valóban az is. A környékbeliek sem gyakran járnak errefelé. Aki teheti inkább elkerüli ezt a veszélyes és hátborzongató vidéket.

A holtak erdejének nevezett területről először Corumbában kezdetek suttogni, majd amikor 2000-ben egy megviselt vadász tért vissza az erdőből és mesélni kezdett a helyről hirtelen beszédtéma lett a dologból. A magas férfi betegnek látszott. Lázas volt és köhögött. Azonnal kórházba szállították, ahol ismét csak a misztikus, hátborzongató helyről kezdett el motyogni. Orvosai azonban nem értették miről beszél, és összefüggéstelen szavait a magas láznak tulajdonították.

2001 elején azonban nem várt fordulatot vett az ügy: 3 szemtanú egybehangzóan állította, hogy dzsungelvadászatuk során egy olyan ismeretlen helyre értek, ahol a fák mind kőből vannak. Ettől kezdve mindenki magyarázatot keresett az esetre…

2002-ben aztán néhány néprajzkutató érkezett Corumbába, hogy magyarázatot találjanak a kőerdőkre vonatkozóan. Expedíciót szerveztek a sűrű dzsungelbe, hogy megtalálják a kőerdőt és hogy bizonyítsák a nagyközönség előtt annak létezését. Az expedícióhoz csatlakozott aztán még egy földrajztudós, egy geológus és néhány helybéli lakos is. Folyókat átszelve, bozótvágó kést használva és takarékosan bánva az ivóvízzel nagyon sokat kellett gyalogolniuk. A hátborzongató és félelmetes hely azonban csak ezután következett. Dacolva a szúnyogokkal, ragadozókkal, a forrósággal, keresztül a sűrű és szinte áthatolhatatlan dzsungelen, kimerülten és már szinte szomjazva ugyan, de kitartásukat hamarosan siker koronázta.

Több napos út megtételét követően elérték a holtak erdejét, ahol leesett az álluk. Megkövesedett fák százait látták, állításuk szerint akár több 10 ezer is lehet belőlük. Némelyik egészen kicsi és vékony, mások vaskosabbak. Közös jellemzőjük, hogy kőből vannak és egykori fákat formáznak, bár az ágak nagyobbrészt hiányoznak róluk. A kő anyagú fákból emelkednek ki ezek a furcsa, torz arcok.

Mintha valódi fák lettek volna, amelyeket egy ismeretlen erő, aztán eltorzított, a majd kissé megcsonkított és kővé változtatott. De nem ez volt az igazi hír!

A kőből lévő fák törzsein emberi arcvonásokat és egyértelmű arcokat láttak a kutatók. Ha alaposan körbejártak egy fát, akkor valahol megtalálták rajta egy-egy nő, férfi vagy gyermek arcvonását. Méghozzá fájdalomtól eltorzult vonásokkal. Mintha azokat az arcvonásokat örökítette volna meg a természet, akik hatalmas kínok között pusztultak el.

Az arcvonások különböző korú és bőrszínű emberek képmásait ábrázolták. A környéken nem nagyon vannak kövek, mégis ott ahol ez az erdőterület áll kemény a talaj. A vékonyabb kőfákon inkább gyermekek, míg a vastagabb fatörzseken jobbára férfiak és nők arcvonásai, formái láthatók.

Szép számmal vannak olyanok is, amelyeken az arcok az eltelt idő miatt már megkoptak, vagy kis híján eltűntek.

Láttak olyan fákat is amelyeken nem volt még arc, hogy ezekre kiknek az arca kerül és milyen behatások hozzák létre azt egyenlőre homály fedi...

Titokzatos dolgok/lények >> A Góbi sivatag szörnye: a mongol halálféreg

A Góbi sivatag szörnye: a mongol halálféreg
(0 db hozzászólás a cikk alatt, reagálj Te is!)

A Góbi sivatag homokja rejti ezt a itikzatos, gyilkos lényt a Allghoi khorkhoi-t -helyi megnevezése- Ennek a csupasz testű féregnek a hossza meghaladja a két métert és pár másodperc alatt képes gyilkolni, de, hogy miként végez áldozataival azt senki sem tudja.

Egyesek szerint halálos méreganyagot spriccel ki magából amely azonnal öl, mások szerint valamilyen savat spriccel zsákmányára ami azonnal kimar mindent, mások szerint viszont áramütéssel pusztítja el áldozatát. Bárhogy is öl az biztos, hogy a mongolok még a nevét is félnek kiejteni.

A lény létezésének bebizonyítása több kutatócsoport és kalandor érdeklődését is felkeltette: -a kutatást 1990-ig nehezitette, hogy Mongólia szovjet fennhatóság alá tartozott.-

Andrews Roy amerikai kalandor 1922-ben tett látogatást a Góbi sivatagban, őt is megdöbbentteték a szemtanúk beszámolói a féregről: "Meglepett az összhang a szemtanúk beszámolói között, és ha nem írja le mindenki pontosan ugyan úgy az állatot azt hittem volna, hogy egy üres helyi mitosz"

Újabb szemtanúk beszámolói érkeztek a lényről: "úgy nézett ki mint egy vérrel telt tehénbél, általában mintegy fél méter hosszú ( néha hosszabb), és olyan vastag, mint az ember combja.". vagy a féreg sötét vörös színű, néha barna foltokkal tarkított, nincs szeme, orrcimpája, szája vagy egyéb jellemzője, ami megkülönbözteti fejét a farkától. Egyesek furcsa mozgásáról számoltak be: vagy "tekercs" körül mozog vagy lendületesen kisiklik oldalra és úgy halad.

Ivan Mackerle -a Loch Ness-i szörny rejtély egyik kutatócsoportjának vezetője- a rengeteg szemtanú vallomása és a rejtélyes halálesetek miatt arra a következtetésre jutott, hogy a halálféreg több puszta legendánál, ezért expediciót indított a lény létezésének bebizonyítására. 3 expediciót indított, de sajnos egyik sem hozta meg a várt eredményt.

Az egyik expediciót különös eset zavarta meg: egy buddhista kolostort látogatott meg Mackerle és kutatócsapata, itt figyelmezteték őket, hogy a Allghoi khorkhoi "természetfeletti gonosz" teremtmény, ekkor éjjel Mackerle a férggel álmodott, másnap reggelre vérrel teli folt jelent meg a hátán. Mikor az orvos megnézte hematómát állapított meg és Mackerle kezdtek mutatkozni a szívelégtelenség tünetei is.

Misztériumok baráti társasága
www.mbt-mystery.hu/

Akik a bőrükkel látnak

2010. április 21. szerda, 08:09

Sajnos csak nagyon kevesek számára jelent adottságot az a különös és rejtett képesség, amit ma többen csak bőrlátás képességének nevezünk.

Hivatalosan a tudomány persze nem ismer el efféle jelenséget,ám többen állítják,hogy ők bizony rendelkeznek – még ha nem is teljes mértékben - a bőrlátás parapszichológiai képességével. Ez az úgynevezett Dermo – Optikai jelenség (DOP),közismertebb nevén a bőrlátás egyedi képessége.



Ez az egyik legfigyelemreméltóbb rejtett emberi tulajdonság,amit a szkeptikusok egyszerűen csak bűvészmutatványnak tartanak. A bőrlátás képessége lényegében nem más,mint az emberi szem használata nélküli érzékelés. Ez az egyik legvitatottabb jelenség,nem véletlenül,hiszen ez azt jelenti,hogy valaki akár bekötött szemmel is képes szövegeket vagy akár ábrákat elolvasni.



A bőrlátás mechanikája úgy működik,hogy az illető személy az elé tett ábra ,vagy írás fölé helyezi saját kezét,és koncentrál. Ezek szerint tehát a kéz egyes részei valamely ismeretlen mechanizmus következtében vizuális érzékelőként működnek,hozzáteszem hogy egyes embereknél. És bármily meglepő –e képesség birtokában lévő személyek bőrlátásra való érzékelésére fókuszáló testrészei közül a homlok a legérzékenyebb,vagyis a fej,az a testrész,amelyen ez az érzékelés végbemegy. Ez azért érdekes ,mert nem sokkal lejjebb található a szem.



A mitológiában is számos utalás hangzik el a bőrlátás képességével kapcsolatban,amit főleg egyes mágikus tulajdonságokkal felruházott személyek,vagy főhősök alkalmaztak,azért hogy távolban zajló eseményeket figyeljenek meg. Tiresias,a görög mitológia vak látnoka volt,míg a 13. századbeli Franciaországban a zsidó Isaac Abraham,más néven a vak Izsák volt ismert –e természetfeletti teljesítményéről.



A bőrlátás képességét azonban csak a 19. és 20. század folyamán kezdték értelmezni,és akkor is először csak a Szovjetunióban foglalkoztak vele behatóbban,főleg azért mert néhány ilyen teljesítménnyel felruházott ember helyi szinten kezdett feltűnést kelteni.



Az egyik leghíresebb bőrlátó bizonyos Roza Kulesova volt,aki bekötött szemmel ,jobb keze két ujjával tudta megkülönböztetni a keze alá tett papír vagy anyagdarab színét. Leginkább a vörös,zöld,narancssárga és kék színekre volt érzékeny,de állítólag képes volt újságok,könyvek szövegét is elolvasni,úgy hogy bekötött szemmel elhúzta ujjait a szöveg felett. Bár Kulesovát egyes esetekben leskelődésen kapták,a szkeptikusok bánatára mondom,hogy nem ő volt az egyetlen,aki ezt a képességet gyakorolta.



Szovjet,amerikai,lengyel,bolgár és francia folytattak vizsgálatokat a múlt században,amelynek végeredményeként mára bebizonyosodott ,hogy a bőrlátás,mint egyfajta egyedi biológiai képesség létezik,és állítólag megfelelő gyakorlással tovább is fejleszthető. A kutatók laboratóriumi körülmények között az átlagemberek bőréről kis mértékű fényérzékenységet mutattak ki. Ez képesség tehát valós,de a tudósok véleménye szerint nem alkalmas szövegek,ábrák elolvasására és megkülönböztetésére,csak a színek felismerése szempontjából működik.



A 90-es években egy tekintélyes francia laboratórium két munkatársa kiderítette,hogy a bőrlátás szempontjából csak bizonyos személyek rendelkezhetnek ezzel a különleges képességgel. Egy másik francia laboratóriumban pedig megfigyelési kísérleteket végeztek olyan orosz származású alanyokkal,akiket teljesen véletlenszerűen választottak ki. Az eredmény következtében arra a megállapításra jutottak,hogy a bőrlátás képessége nem parapszichológiai kiváltság,hanem bárki által megfelelő technikával elsajátítható és továbbfejleszthető biológiai emberi képesség. Ráadásul kísérleti alanyaik képesek voltak különböző képek és ábrák felismerésére is.



Ugyanerre a megállapításra jutottak korábban bolgár kutatók is,akik 60 vak gyermekkel végeztek jól ellenőrzött kísérleteket. A gyermekek egyike sem látott még soha színt,ezért a tudósok hol piros,hol kék fénnyel világították meg a gyermekek kezét,és ők mindig közölték velük ez milyen szín lehet. Érdekes módon a gyermekek többsége már néhány hét múlva – annak ellenére,hogy vak – meg tudta különböztetni egymástól a kék és piros színt. Egyszerűen máshogy érezték a piros színt,mint a kéket.



E-kísérletekre alapozva egy orosz cég már is bejelentette,hogy ellenőrzött körülmények között,személyek és neurológusok bevonásával ,a DOP –technika segítségével még a vakokat is látóvá tudja majd tenni. A szkeptikusok legnagyobb sajnálatára tehát mégsem bizonyosodott be,hogy a bőrlátás esetében csalásról lenne szó. Ennek ellenkezőjét rengeteg kutatás,kísérlet és vizsgálat támasztotta alá,így tehát joggal vethetjük alá kezünket érzékelésre.



Eme adottság nagyon hasznosnak is bizonyult,hiszen gondoljunk csak a vakokra,akik így megtanulnak szépen lassan minden színt,de még akár fejlődhetnek is. Ha már szemünket nem tudjuk kellőképpen ,vagy teljes mértékben használni nagyon jó ötlet és hasznos dolog lenne a bőrlátás képességének alkalmazása. Másrészt alternatívaként is szóba jöhet,így bármilyen helyzetben is találjuk magunkat nem okoz majd gondot elolvasni egy szöveget,és nem esik majd nehezünkre megkülönböztetni egy ábrát,vagy képet sem.



A bőrlátás képessége azonban nem az egyedüli rejtett képessége az embernek, ám mindenképpen ez az egyik olyan anomália, ami a legtöbb vitát kiváltó,látványos a maga szemszögéből egyedülálló , az egyik legkülönlegesebb és mesébe illő tudományos következtetéseket alapozott meg, olyanokat amelyek szerint ez a jelenség létezik, és minden emberben ott él belül.



Forrás: ufoesparacikkek.gportal