Számít a véleményed!
Csak regisztrált és bejelentkezett tagok szólhatnak hozzá.
#38
2011. okt. 20. 23:38
Elolvastam mindent. Szerintem a múltban felesleges kutakodni. Nem jutsz előrébb vele. Ha ez mind igaz akkor te benne vagy a dologban rendesen és van egy helyzeted is ezt használd ki. Kezdelek megérteni.
#37
2011. okt. 20. 10:57
Ja,és tegyük hozzá,hogy postán is megpróbálkoztam a levelezéssel,de pont aznap,amikor feladtam a levelet, tudtam meg tőle emailben hogy este elutazik.
Ám ahogyan odaért a levél,kaptam egy emailt hogy nem ért oda,vagyis nem ahhoz akihez szerettem volna.
,, Levele nem talált célba, legalább is nem annak, akinek szánta. Az illető jelenleg külföldön tartózkodik, és egyelőre nem tudni, mikor jön haza.
Ha nem bánja, megragadnám az alkalmat, hogy néhány dolgot tisztázzak önnel. Fajunk, soha nem ajánlja fel a donorság lehetőségét családosoknak, mert nem megoldható. Ez magával vonzza a tényt, hogy soha nem kerülhet velünk közvetlen kapcsolatba, és beavatottá sem válhat. Kizárólag állandó véradóink nyerhetnek némi betekintést életünkbe, és szokásainkba, s csakis ők láthatják meg saját szemükkel valódi lényünket, miután a hallgatási fogadalmukat letették.
Minket nem érdekel, hányan hisznek bennünk! Nem ez tart minket életben, tehát teljesen lényegtelen ki mit gondol ez ügyben. Én személy szerint nem vetem meg az emberi fajt, bár tény és való, hogy legtöbbjük kiérdemelné cselekedetei által, megvetésünket, de az ember törékeny teremtménye e Földnek, s mint olyat, védelmezni kell. Az emberek legnagyobb ellenségei saját fajukon belül keresendők. Ezrek pusztulnak el naponta értelmetlen hatalmi harcokban, ártatlanok százezrei halnak meg különböző merényletekben, és még sorolhatnám. Sok száz év alatt rengeteg dolgot láttam, és egész másként szemlélem a világot, mint anno, emberként. Nekem nem adatik meg ez az "élmény", ezért is kérem az embereket arra, hogy rövidke életüket legfőképp, ennek szenteljék. A családnak.Nem hiszem, hogy van bármi, ami ennél többet ér. Nem szeretném több százévnyi tapasztalat bölcsességével untatni, vagy magasztos hegyi beszédeket tartani, mert véleményem szerint, nincs szüksége rá. Nyilván ön is van elég bölcs ahhoz, hogy belássa, igazam van. Tudom, hogy az emberek többsége kíváncsi természetű, s ennél fogva mindent tudni akar, de ha jobban belegondol, esetünkben, "felesleges" tudásról van szó. Az életén nem változtatna, főként, hogy e tudást saját magának szerzi, és nem adja tovább, mint ahogyan írta is. Van hát értelme mindennek azon kívül, hogy kíváncsisága kielégülést nyer? Ha csupán ennyi, akkor nem hinném, hogy megéri.
Csak még valami. Ha tegyük fel, kíváncsi természetéből fakadva Államtitkok után kutatna, és megtudna egy-két furcsaságot, gondolja, életben hagynák, csak mert azt bizonygatja, hogy nem mondja el senkinek, s csupán saját szórakoztatására akarta tudni? Hamarosan hívást kapna azzal a hírrel, hogy az egész család egy utazást nyert, melyből aztán soha nem térnének vissza. De ezer más módja is van annak, hogy feltűnés nélkül eltüntessenek egy családot a Föld színéről! Kegyetlenül hangzik? Mégis igaz! Az ember nagyon gonosz tud lenni, ha akar!!! És a több száz hatalmon lévő ember jövője, illetve karrierje sokkal fontosabb, mint egy számukra "jelentéktelen" család élete.
Bizonyságot tehát nem szerezhet rólunk. Olyat nem, amilyet szeretne, s a beavatottak közül senki sem olyan bolond, hogy bármiféle bizonyítékkal szolgáljon önnek. Akkor mégis hogyan szándékozik kideríteni, hogy valóban létezünk-e? Sehogyan. Ez egy sakkmatt játszma ,és ha nem szeretné az összes "sakkfiguráját" elveszíteni, akkor időben ki kell szállnia a játékból. Így is veszít ugyan, de nem mindent! A tudatlanság olykor nagyobb kincs a tudásnál. Nem azt mondom, hogy ez nem lehetne másként, azonban az ön esetében nem valósulhat meg. Ha független lenne, akkor semmi akadályát nem látnám annak, hogy felajánljam a donorság lehetőségét, mely minden "egyebet" is magával vonzana, de így nem tehetem meg.
És kíváncsi rá, hogy azon emberek élete, akik erre lehetőséget kaptak, meg változott-e? A válasz, hogy csupán annyiban, sikeresebbek lettek az általunk csereként ajánlott lehetőségtől. Teljesült egy álmuk, de semmi több. Aki megelégszik ennyivel, és tartja magát a szerződéshez, az boldog életet élhet, ám aki nem bírja e titkot magában tartani, annak "rövid életű" lesz e boldogság.
A nyughatatlan emberek, mint amilyen ön is, csupán azért oly nyughatatlanok, mert nem találták még meg életük valódi értelmét. Tegyen olyan dolgot, amiben kiteljesedik, amiben értelmet nyer léte, s meglátja, minden más elhalványul, lényegtelenné válik!
Ne az olyan dolgok felé legyen nyitott, melyek nem, vagy csak nehezen elérhetők, hanem azok felé, melyeket még életében megtehet!
Üdvözlettel: G. Albert”
Ezt sem hagytam szó nélkül,így kaptam még egy levelet:
,, Az ember törékeny, de ugyanakkor esztelen lény is. Évezredeken át néztük, hogyan pusztítják egymást, és nem avatkoztunk bele. Miért tettük volna? Ha az ember úgy dönt, hogy öldökli saját faját, akkor tegye. Nekünk megvan a saját dolgunk, ahogyan a saját problémáink is. Nem vagyunk Istenek, hogy bármibe is beleszóljuk, vagy bármibe beavatkozzunk. Mi a háttérben maradunk, megfigyelők vagyunk csupán. Ha nem a mi fajunk léte forog veszélyben, akkor nem avatkozunk be. Nem fűződik érdekünk hozzá. Van elég ember a Földön, nem kell attól tartanunk, hogy kihalnak, s általa mi is. Azt hiszem félreértett. A „védelmezni” szót csupán átvitt értelemben értettem, nem szó szerint.
Had kérdezzem meg, ön talán beleavatkozik csak úgy, mások életébe? Ez csupán költői kérdés volt részemről.
Törékenyek, mert könnyen elérheti önöket a halál, s ezért mi nem akarunk ártani önöknek, ha nem muszáj. De nem vagyunk sem testőrök, sem igazságszolgáltató szuperhősök. Nem a mi feladatunk megfékezni egy sorozatgyilkost, vagy megakadályozni egy tömegkatasztrófát. Ha ezt tennénk, nem maradhatnánk háttérben, és nekünk nem az a célunk.
Hiába háborog, a későbbiek folyamán sem fogunk semmi ilyesmit tenni. Senkit sem nézünk le amiatt, mert „gyenge”, de védelmezni sem fogjuk, csak ha érdekeink úgy kívánják.
Hitlerről nem beszélnék, mert az igazságot minden feljegyzés kicsit másként rögzíti, de a valóság sok esetben más, mint amit a feljegyzésekben írnak. Ezt nem fogom fejtegetni, mert sok más személlyel kapcsolatban is megtehetném, viszont értelmét nem látom. Hogy az emberek kiről mit tudnak, illetve mit tanítanak nekik, az az emberekre tartozik. Azon már változtatni nem lehet. Mindent felborítana, és az totális káoszhoz vezetne. Biztos vagyok benne, hogy ezt önnek nehéz felfognia, ahogyan sok más embernek is. Csak a bölcsebbek képesek átlátni e dolgokat, és tudni, mi miért van e Földön. Ez nem lealacsonyítás, csupán meglehetősen bonyolult dolog olyasvalaki számára, akinek sejtelme sincs, mi zajlik a világban. Nyilván szavaimat sértésként fogja fel, mely tipikus emberi reakció, ez ellen nem lehet mit tenni. Ha annyit megélt volna, mint a legtöbbünk, és látta volna azokat a dolgokat, s tetteket, melyeket mi, másként gondolkodna, s másként gondolna az emberi fajra is. Tisztában vagyok vele, hogy mindez, most hiábavaló szócséplés csupán, mert nyilván nem értheti meg soha, amit mi, éppen ezért, ezeken vitatkozni is felesleges. Azt gondolja, önérzetessége hangoztatása által tiszteletet vív ki magának, azonban a szerénység olykor többet ér az „erőszakos” akaratnál.
És úgy veszem észre, hiábavaló minden szó, melyet megosztok önnel, hiszen abban a tévhitben leledzik, hogy mi ítélkezünk emberéletek felett. Az emberek saját maguk döntenek a sorsukról, s ebbe beletartozik a haláluk napjának önkéntes sürgetése is. Mi minden esetben elmondjuk, mire számítsanak, hogyha nem tudják megtartani Titkunkat, melyet, saját akaratukból és döntésükből bízunk rájuk. Tisztában vannak a következményekkel, mégis egyesek megszegik e konvenciót, ami által végeredményben, tudatos öngyilkosságot követnek el. És megint csak azt tudom mondani, hogy milyen esztelen az emberi faj. Csak akkor kezd el gondolkodni, mikor már késő. Feszegetik a határokat, s miért? Mert nagyobb hírnevet, s több gazdagságot remélnek tőle, pedig tudják jól, ehelyett mit kapnak. Vitatkozhat velem, de higgye el, így van. Természetesen vannak kivételek, mint mindenben. Bosszantó vagy sem az ön számára, akkor is ez a helyzet, s erről nem mi tehetünk. Tehát megismételném, nem képzeljük magunkat Istennek, még ha megtehetnénk sem. Bölcsebbek vagyunk annál, s ez okból kifolyólag nem szólunk, vagy avatkozunk bele mások ügyeibe, csupán megfigyelők vagyunk. Ez is tanulmányaink része. Az emberi természet megfigyelése.
Szó sincs arról, hogy mit tudnánk befolyásolni, vagy mit nem. Amihez érdekünk fűződik, arra hatással vagyunk, és nem a hatalom vagy jelentős vagyon végett. Minket más "érdekek" vezérelnek.
Az embereknek természetesen mi ajánlottuk fel a donorság lehetőségét, azon célból, hogy erőszak és esetleges haláleset nélkül jussunk hozzá, a létünk fenntartását jelentő vérhez. Ez nem önzőség volt részünkről, hanem olyan esély, melyben mindkét faj megkapja, amire vágyik. Kérdem én, milyen önös érdek van ebben? Ha így látja, akkor valamit nagyon félreértelmez.
Joga pedig, mindenkinek van! Legfőképpen bizonyos dolgok kijelentéséhez. Azonban cselekedeteink, egész további életünket meghatározhatják, ezért kell bölcsnek lennünk, s lennie, hogy ne kelljen semmi olyasmivel szembenéznie, amivel nem akar.
Abban pedig téved, hogy fajunkban a férfiak vannak többségben. Nők ugyanolyan számban találhatók, s legtöbbjük irányító „tisztséget” tölt be. Bennünk nincs a másik nem iránti ellenszenv, nem úgy, mint önnél. Látja, ez is csak egy értelmetlen emberi ellenreakció, amiért a múltban csalódás érte. Ha már az „elítélünk másokat” dolognál tartunk, ön nem éppen ezt teszi? Ítélkezik a másik nem felett, csak mert nem lelt boldogságot annál, akinél szeretett volna. Az emberek elárulják egymást. Ez is a lényük része. Van, akinél hamar előtérbe kerül, és van, aki képes elnyomni, de ott van, bármennyire is tiltakozik ellene. Lehet, hogy másoknál más dolgokban, vagy másként, mutatkozik meg, de ott van.
És most valami más. Az illetőneknincs tudomása a velem folytatott levelezgetésről, mivel az öntől kapott levelek nem érkeznek meg postafiókjába, s ez ezentúl is így lesz. Ez vonatkozik minden más elérhetőségére is, illetve innentől, minden más, öntől neki címzett levelére is. Így látjuk helyesnek. A továbbiakban tőlünk sem fog válaszlevelet kapni, amit viszont, „feljebbvalóink” látnak helyesnek.
Ez tehát afféle búcsúlevél is, melyben megköszönjük, irántunk való érdeklődését, még ha makacs, kitartó kérdésáradata olykor bosszantónak hatott is, soha nem talált süket fülekre. A továbbiakban viszont megkérnénk, hogy e fáradhatatlan szívósságával, másokat részesítsen előnyben.
Köszönettel és Legnagyobb Tisztelettel: G. Albert”
Természetesen ismét nem hagytam szó nélkül a levelet!
Aztán ismét kaptam egyet attól,akivel eddig is leveleztem:
,, Ma hajnali 2-kor érkeztem, és a ma reggelt írt legutolsó levelére válaszolva, örülök, hogy végül is sikerült minden kérdésére választ kapnia. Azt írta, talált más forrást a kérdései megválaszolására, így már "nincs szüksége a segítségemre". Ennek örülök, mert a továbbiakban nem is tudnék már a segítségére lenni, de azt hiszem, ezt már írtam korábban.
Nem laknak velem a másik faj képviselői, ha erre kíváncsi. Igazából arról sincs fogalmam, hogy ők mikor merre járnak, vagy épp hol tartózkodnak. Nem kötik az orromra. Csak azom van, amit eddig tudtam meg róluk, és amiket jórészt már Önnel is megosztottam. Ha valami kell nekik, jobban mondva ha akarnak tőlem valamit, akkor ők lépnek kapcsolatba velem. Ez nekik nem jelent problémát.
Akkor most már tényleg nincs más hátra, minthogy minden jót kívánjak Önnek és a családjának.”
Itt meg kell említenem hogy én semmi ilyesmit nem írtam neki!!Tehát ők nyúltak bele ,és küldtek neki egy levelet,a nevemben.
Továbbra is írtam a leveleket,bár gondoltam hogy senki nem olvassa el őket.
Aztán egyszer kaptam egy sima SMS-t,ami így szólt:
,,Sajnálom,de kérése teljesítésére nem kaptam engedélyt.Feltételei számunkra nemkivitelezhetők.Üdvözlettel:G.Albert.”
Ezután ismét írtam egy levelet,amire nem kaptam választ,illetve igen,méghozzá Ettől az illetőtől,csak titkos levelet.
,, Ezt a levelet saját felelősségemre írom önnek, ezért megkérem, hogy miután elolvasta a lehető leggyorsabban távolítsa el postafiókjából.
Kérem, válaszát majd erre az email címre írja, melyről a levelet küldtem. Ezt nem ellenőrzik, ugyanis egy titkosított csatornán keresztül jut el önhöz, viszont a levelei közt megtalálhatják, ezért kérem, hogy törölje, miután elolvasta.
Mivel megtiltották az önnel való kapcsolatfelvételt, mondván: "egy ilyen kíváncsi nőszemély bajt hozhat ránk", ezért most sokat kockáztatok azzal, hogy e sorokat megírom. A Tanács tagjai nem viccelnek! Ha kiderül, hogy valaki ellenszegült akaratuknak, enyhébb esetben száműzetéssel, de akár halálbüntetéssel is megtorolhatják azt. Hogy ennek ellenére miért kockáztatok mégis? Mert én azon kevesek közé tartozom, akik szeretnének segítségére lenni annak a fajnak, melyből egykor a családunk, s mi magunk is származtunk. Legtöbben közülünk nem ezt tartják elsődleges céljuknak. Én igen.
Ám be kell vallanom, nem önzetlenül teszem mindezt. Talán mentségemre szól, hogy csakis azért kérek cserébe némi vért, mivel a létem függ tőle. Azonban biztosíthatom, nem veszek magamhoz többet annál, mint amennyire feltétlenül szükségem van. Ez konkrétan 1-2 dl-nyit jelent.
És most térjünk az önt érintő, anyagi részre. Például előkerülhet egy soha nem látott külföldi rokon, aki család híján, önre hagyományozta tekintélyes vagyonát. Természetesen az ezzel járó összes teendőt én intézem, így önnek és családjának csak a "kapott pénz élvezete" marad.
, szeretnék önnel erről személyesen is beszélni, ezért találkoznunk kellene. Bár jelenleg Franciaországban tartózkodom, a jövő hét végén Magyarországra utazom, és két hétig ott is maradok, ezért lehetőség szerint, akkor kellene megejtenünk találkánkat. A helyet én határozom meg, azonban a pontos napot és órát, önre bízom.
Kérem, az alábbi címre írja meg, hogy ajánlatom megfelelő-e az ön számára, illetve, hogy az eszmecserénkre szánt időpont, önnek mikor lenne a legalkalmasabb. A helyszín az …..lesz. A részleteket személyesen ott beszéljük meg. Mindenről aprólékos tájékoztatást fogok adni, és minden ezzel kapcsolatos kérdésére válaszolok majd.
Üdvözlettel: G. Albert
Ui.: Kérem, erről senkivel se beszéljen, legfőképpen telefonon vagy interneten keresztül ne. Veszélyes lehet mind önre, mind rám nézve. Legfőképpen rám nézve az. Köszönöm.”
Itt még elég sokat leveleztünk,kérdeztem,ő válaszolt,nekem szimpatikus volt már az elejétől fogva.A leveleket töröltem,ám előtte elmentettem magamnak,nem a gépre,hanem egy külön kütyüre,így azok is megvannak.
Tehát megbeszéltük a találkát.Előtte írt egy levelet,hogy rossz előérzete van és egy másik vámpírt érez a közelében,legyek óvatos.
Elmentem a találkára,de nem jött el,hanem írt egy sms-t,hogy baj van,menjek haza,és később mindent elmagyaráz.
Hazamentem és írtam neki-erre jött egy ilyen válasz!
,, Miért hiszik azt az emberek, hogy a múltban elkövetett hibáikat általunk kijavíthatják?!
Roppant mód dühít, hogy akadnak köztünk olyanok, akik ebben ráadásul segítő kezet nyújtanak!
A Tanács nem lesz elragadtatva ettől a dologtól, az biztos!
Gondolom mostanra rájött, hogy a "segítője" lelepleződött. Amint látja, tudok a Titkos postafiókról, a levelezgetéseikről, és a megbeszélt találkáról is. Jó vagyok ebben! Semmi sem maradhat rejtve elölem, és elhiheti, hogy a maga "Albertje" nem ússza meg büntetlenül, hogy ellenszegült a Tanács akaratának!
Talán már elég felvilágosult ahhoz, hogy tudja, miként büntetjük az effajta "kihágásokat"!
Hamarosan kiderül, mi az ítélet, de egy biztos! Albertről többé nem fog hallani! Lemerném fogadni, hogy a valódi nevét még el sem árulta. Ennek két oka lehet: nem bízott meg magában annyira, hogy ezt közölje, vagy eddig még nem volt alkalma rá.
Bár gondolom, inkább ez utóbbi, tekintve hogy "Albert" külön kérése volt, hogy nem bántsuk magát és a családját.
Kár, hogy véget kellett vetnem e "bimbódzó" kapcsolatnak, de hát ez a kötelességem. És nem mellesleg még élvezem is!
Talán szerencsém lesz, és engedélyt kapok a Tanácstól a "likvidálásodra". Ugye nem bánod, ha tegezlek, hisz annyi mindent tudok rólad, hogy olyan, mintha mindig is ismertelek volna!
Tudod, legnagyobb sajnálatomra, ha megszületik az ítélet "Albert" ügyében, és a büntetése halál, akkor valószínűleg, utolsó szó jogán, a te és családod épségének biztosítását kéri majd, amitől nem igazán repes a szívem, mert én nagyon élvezném a társaságodat, akármeddig is tartana.
De ki tudja? Még az is lehet, hogy hamarosan látjuk egymást!!”
Ez névtelenül jött,persze ezt sem hagytam szó nélkül.Egy darabig még tudtam írni arra a címre,aztán már azt is törölték.
Igazából a fenyegetésekkel tele van a padlás!
Egy idő után megpróbáltam írni arra a címre,amirről nem kapja meg a levelezőpartnerem a leveleket-de ezt meg kapta-rés a hálón.G.Albert védelmében írtam a levelet,hiszen nem is sikerült találkoznunk sem.Másik email címről írtam neki.
Erre a levelemre megjött a válasz is.
,,Úgy érzem, kimaradtam valamiből, vagy esetleg nem nekem szánta sorait? Nem igazán tudom, milyen büntetésről van szó, én nem büntettem meg senkit, ha jól tudom. És ki az a G. Albert?
Bocsásson meg, de nem igazán értem a levelét. Valaki bajban van talán?”
Némileg meglepődtem hogy jé,átment a levelem,így írtam még,azok persze nem értek oda már.
Tehát ez az illető nem is ismerte G.Albert nevezetű egyént,akivel a találkám lett volna.Ha tegyük fel ő találta volna ki az egészet,akkor eleve nem is válaszol a levélte,csakúgy ahogyan eddig sem kaptam egy idő után ugye válaszokat.
Ezután pedig már hiába is írtam,mindig visszajöttek a levelek így hogy:
,,ERROR re:A fiók nem elérhető!”
Aztán miután beszéltem valakivel telefonon,hogy próbálja meg ő is,esete meg is próbálta,és működött ismét.Vagy blokkolták egy időre,amíg kijavítják a rést,vagy engem blokkoltak,de aztán már ma én is tudtam ismét küldeni mailt.
Közben tartottam a kapcsolatot más valakivel is msn-en,és ott beszélgettünk,ám amikor a segítségét kértem hogy írjon az illetőnek,akivel leveleztem,ő is egy levelet kapott tőlük,miszerint mivel velem kapcsolatban áll,és sok információt meg is osztottam vele,így úgy gondolják nem kell hogy kapcsolatba kerüljön az illetővel.
Szóval-ennyi történt eddig.
Nem azt mondom hogy na most aztán mindenki higgye el amiket leírtam,hanem csak azt hogy akit érdekel,járjon utána,elég sok infó áll itt a rendelkezésre,ami alapján megtehetitek.
Ha valaki segítene szeretne vegye fel velem a kapcsolatot nyugodtan.
Ám ahogyan odaért a levél,kaptam egy emailt hogy nem ért oda,vagyis nem ahhoz akihez szerettem volna.
,, Levele nem talált célba, legalább is nem annak, akinek szánta. Az illető jelenleg külföldön tartózkodik, és egyelőre nem tudni, mikor jön haza.
Ha nem bánja, megragadnám az alkalmat, hogy néhány dolgot tisztázzak önnel. Fajunk, soha nem ajánlja fel a donorság lehetőségét családosoknak, mert nem megoldható. Ez magával vonzza a tényt, hogy soha nem kerülhet velünk közvetlen kapcsolatba, és beavatottá sem válhat. Kizárólag állandó véradóink nyerhetnek némi betekintést életünkbe, és szokásainkba, s csakis ők láthatják meg saját szemükkel valódi lényünket, miután a hallgatási fogadalmukat letették.
Minket nem érdekel, hányan hisznek bennünk! Nem ez tart minket életben, tehát teljesen lényegtelen ki mit gondol ez ügyben. Én személy szerint nem vetem meg az emberi fajt, bár tény és való, hogy legtöbbjük kiérdemelné cselekedetei által, megvetésünket, de az ember törékeny teremtménye e Földnek, s mint olyat, védelmezni kell. Az emberek legnagyobb ellenségei saját fajukon belül keresendők. Ezrek pusztulnak el naponta értelmetlen hatalmi harcokban, ártatlanok százezrei halnak meg különböző merényletekben, és még sorolhatnám. Sok száz év alatt rengeteg dolgot láttam, és egész másként szemlélem a világot, mint anno, emberként. Nekem nem adatik meg ez az "élmény", ezért is kérem az embereket arra, hogy rövidke életüket legfőképp, ennek szenteljék. A családnak.Nem hiszem, hogy van bármi, ami ennél többet ér. Nem szeretném több százévnyi tapasztalat bölcsességével untatni, vagy magasztos hegyi beszédeket tartani, mert véleményem szerint, nincs szüksége rá. Nyilván ön is van elég bölcs ahhoz, hogy belássa, igazam van. Tudom, hogy az emberek többsége kíváncsi természetű, s ennél fogva mindent tudni akar, de ha jobban belegondol, esetünkben, "felesleges" tudásról van szó. Az életén nem változtatna, főként, hogy e tudást saját magának szerzi, és nem adja tovább, mint ahogyan írta is. Van hát értelme mindennek azon kívül, hogy kíváncsisága kielégülést nyer? Ha csupán ennyi, akkor nem hinném, hogy megéri.
Csak még valami. Ha tegyük fel, kíváncsi természetéből fakadva Államtitkok után kutatna, és megtudna egy-két furcsaságot, gondolja, életben hagynák, csak mert azt bizonygatja, hogy nem mondja el senkinek, s csupán saját szórakoztatására akarta tudni? Hamarosan hívást kapna azzal a hírrel, hogy az egész család egy utazást nyert, melyből aztán soha nem térnének vissza. De ezer más módja is van annak, hogy feltűnés nélkül eltüntessenek egy családot a Föld színéről! Kegyetlenül hangzik? Mégis igaz! Az ember nagyon gonosz tud lenni, ha akar!!! És a több száz hatalmon lévő ember jövője, illetve karrierje sokkal fontosabb, mint egy számukra "jelentéktelen" család élete.
Bizonyságot tehát nem szerezhet rólunk. Olyat nem, amilyet szeretne, s a beavatottak közül senki sem olyan bolond, hogy bármiféle bizonyítékkal szolgáljon önnek. Akkor mégis hogyan szándékozik kideríteni, hogy valóban létezünk-e? Sehogyan. Ez egy sakkmatt játszma ,és ha nem szeretné az összes "sakkfiguráját" elveszíteni, akkor időben ki kell szállnia a játékból. Így is veszít ugyan, de nem mindent! A tudatlanság olykor nagyobb kincs a tudásnál. Nem azt mondom, hogy ez nem lehetne másként, azonban az ön esetében nem valósulhat meg. Ha független lenne, akkor semmi akadályát nem látnám annak, hogy felajánljam a donorság lehetőségét, mely minden "egyebet" is magával vonzana, de így nem tehetem meg.
És kíváncsi rá, hogy azon emberek élete, akik erre lehetőséget kaptak, meg változott-e? A válasz, hogy csupán annyiban, sikeresebbek lettek az általunk csereként ajánlott lehetőségtől. Teljesült egy álmuk, de semmi több. Aki megelégszik ennyivel, és tartja magát a szerződéshez, az boldog életet élhet, ám aki nem bírja e titkot magában tartani, annak "rövid életű" lesz e boldogság.
A nyughatatlan emberek, mint amilyen ön is, csupán azért oly nyughatatlanok, mert nem találták még meg életük valódi értelmét. Tegyen olyan dolgot, amiben kiteljesedik, amiben értelmet nyer léte, s meglátja, minden más elhalványul, lényegtelenné válik!
Ne az olyan dolgok felé legyen nyitott, melyek nem, vagy csak nehezen elérhetők, hanem azok felé, melyeket még életében megtehet!
Üdvözlettel: G. Albert”
Ezt sem hagytam szó nélkül,így kaptam még egy levelet:
,, Az ember törékeny, de ugyanakkor esztelen lény is. Évezredeken át néztük, hogyan pusztítják egymást, és nem avatkoztunk bele. Miért tettük volna? Ha az ember úgy dönt, hogy öldökli saját faját, akkor tegye. Nekünk megvan a saját dolgunk, ahogyan a saját problémáink is. Nem vagyunk Istenek, hogy bármibe is beleszóljuk, vagy bármibe beavatkozzunk. Mi a háttérben maradunk, megfigyelők vagyunk csupán. Ha nem a mi fajunk léte forog veszélyben, akkor nem avatkozunk be. Nem fűződik érdekünk hozzá. Van elég ember a Földön, nem kell attól tartanunk, hogy kihalnak, s általa mi is. Azt hiszem félreértett. A „védelmezni” szót csupán átvitt értelemben értettem, nem szó szerint.
Had kérdezzem meg, ön talán beleavatkozik csak úgy, mások életébe? Ez csupán költői kérdés volt részemről.
Törékenyek, mert könnyen elérheti önöket a halál, s ezért mi nem akarunk ártani önöknek, ha nem muszáj. De nem vagyunk sem testőrök, sem igazságszolgáltató szuperhősök. Nem a mi feladatunk megfékezni egy sorozatgyilkost, vagy megakadályozni egy tömegkatasztrófát. Ha ezt tennénk, nem maradhatnánk háttérben, és nekünk nem az a célunk.
Hiába háborog, a későbbiek folyamán sem fogunk semmi ilyesmit tenni. Senkit sem nézünk le amiatt, mert „gyenge”, de védelmezni sem fogjuk, csak ha érdekeink úgy kívánják.
Hitlerről nem beszélnék, mert az igazságot minden feljegyzés kicsit másként rögzíti, de a valóság sok esetben más, mint amit a feljegyzésekben írnak. Ezt nem fogom fejtegetni, mert sok más személlyel kapcsolatban is megtehetném, viszont értelmét nem látom. Hogy az emberek kiről mit tudnak, illetve mit tanítanak nekik, az az emberekre tartozik. Azon már változtatni nem lehet. Mindent felborítana, és az totális káoszhoz vezetne. Biztos vagyok benne, hogy ezt önnek nehéz felfognia, ahogyan sok más embernek is. Csak a bölcsebbek képesek átlátni e dolgokat, és tudni, mi miért van e Földön. Ez nem lealacsonyítás, csupán meglehetősen bonyolult dolog olyasvalaki számára, akinek sejtelme sincs, mi zajlik a világban. Nyilván szavaimat sértésként fogja fel, mely tipikus emberi reakció, ez ellen nem lehet mit tenni. Ha annyit megélt volna, mint a legtöbbünk, és látta volna azokat a dolgokat, s tetteket, melyeket mi, másként gondolkodna, s másként gondolna az emberi fajra is. Tisztában vagyok vele, hogy mindez, most hiábavaló szócséplés csupán, mert nyilván nem értheti meg soha, amit mi, éppen ezért, ezeken vitatkozni is felesleges. Azt gondolja, önérzetessége hangoztatása által tiszteletet vív ki magának, azonban a szerénység olykor többet ér az „erőszakos” akaratnál.
És úgy veszem észre, hiábavaló minden szó, melyet megosztok önnel, hiszen abban a tévhitben leledzik, hogy mi ítélkezünk emberéletek felett. Az emberek saját maguk döntenek a sorsukról, s ebbe beletartozik a haláluk napjának önkéntes sürgetése is. Mi minden esetben elmondjuk, mire számítsanak, hogyha nem tudják megtartani Titkunkat, melyet, saját akaratukból és döntésükből bízunk rájuk. Tisztában vannak a következményekkel, mégis egyesek megszegik e konvenciót, ami által végeredményben, tudatos öngyilkosságot követnek el. És megint csak azt tudom mondani, hogy milyen esztelen az emberi faj. Csak akkor kezd el gondolkodni, mikor már késő. Feszegetik a határokat, s miért? Mert nagyobb hírnevet, s több gazdagságot remélnek tőle, pedig tudják jól, ehelyett mit kapnak. Vitatkozhat velem, de higgye el, így van. Természetesen vannak kivételek, mint mindenben. Bosszantó vagy sem az ön számára, akkor is ez a helyzet, s erről nem mi tehetünk. Tehát megismételném, nem képzeljük magunkat Istennek, még ha megtehetnénk sem. Bölcsebbek vagyunk annál, s ez okból kifolyólag nem szólunk, vagy avatkozunk bele mások ügyeibe, csupán megfigyelők vagyunk. Ez is tanulmányaink része. Az emberi természet megfigyelése.
Szó sincs arról, hogy mit tudnánk befolyásolni, vagy mit nem. Amihez érdekünk fűződik, arra hatással vagyunk, és nem a hatalom vagy jelentős vagyon végett. Minket más "érdekek" vezérelnek.
Az embereknek természetesen mi ajánlottuk fel a donorság lehetőségét, azon célból, hogy erőszak és esetleges haláleset nélkül jussunk hozzá, a létünk fenntartását jelentő vérhez. Ez nem önzőség volt részünkről, hanem olyan esély, melyben mindkét faj megkapja, amire vágyik. Kérdem én, milyen önös érdek van ebben? Ha így látja, akkor valamit nagyon félreértelmez.
Joga pedig, mindenkinek van! Legfőképpen bizonyos dolgok kijelentéséhez. Azonban cselekedeteink, egész további életünket meghatározhatják, ezért kell bölcsnek lennünk, s lennie, hogy ne kelljen semmi olyasmivel szembenéznie, amivel nem akar.
Abban pedig téved, hogy fajunkban a férfiak vannak többségben. Nők ugyanolyan számban találhatók, s legtöbbjük irányító „tisztséget” tölt be. Bennünk nincs a másik nem iránti ellenszenv, nem úgy, mint önnél. Látja, ez is csak egy értelmetlen emberi ellenreakció, amiért a múltban csalódás érte. Ha már az „elítélünk másokat” dolognál tartunk, ön nem éppen ezt teszi? Ítélkezik a másik nem felett, csak mert nem lelt boldogságot annál, akinél szeretett volna. Az emberek elárulják egymást. Ez is a lényük része. Van, akinél hamar előtérbe kerül, és van, aki képes elnyomni, de ott van, bármennyire is tiltakozik ellene. Lehet, hogy másoknál más dolgokban, vagy másként, mutatkozik meg, de ott van.
És most valami más. Az illetőneknincs tudomása a velem folytatott levelezgetésről, mivel az öntől kapott levelek nem érkeznek meg postafiókjába, s ez ezentúl is így lesz. Ez vonatkozik minden más elérhetőségére is, illetve innentől, minden más, öntől neki címzett levelére is. Így látjuk helyesnek. A továbbiakban tőlünk sem fog válaszlevelet kapni, amit viszont, „feljebbvalóink” látnak helyesnek.
Ez tehát afféle búcsúlevél is, melyben megköszönjük, irántunk való érdeklődését, még ha makacs, kitartó kérdésáradata olykor bosszantónak hatott is, soha nem talált süket fülekre. A továbbiakban viszont megkérnénk, hogy e fáradhatatlan szívósságával, másokat részesítsen előnyben.
Köszönettel és Legnagyobb Tisztelettel: G. Albert”
Természetesen ismét nem hagytam szó nélkül a levelet!
Aztán ismét kaptam egyet attól,akivel eddig is leveleztem:
,, Ma hajnali 2-kor érkeztem, és a ma reggelt írt legutolsó levelére válaszolva, örülök, hogy végül is sikerült minden kérdésére választ kapnia. Azt írta, talált más forrást a kérdései megválaszolására, így már "nincs szüksége a segítségemre". Ennek örülök, mert a továbbiakban nem is tudnék már a segítségére lenni, de azt hiszem, ezt már írtam korábban.
Nem laknak velem a másik faj képviselői, ha erre kíváncsi. Igazából arról sincs fogalmam, hogy ők mikor merre járnak, vagy épp hol tartózkodnak. Nem kötik az orromra. Csak azom van, amit eddig tudtam meg róluk, és amiket jórészt már Önnel is megosztottam. Ha valami kell nekik, jobban mondva ha akarnak tőlem valamit, akkor ők lépnek kapcsolatba velem. Ez nekik nem jelent problémát.
Akkor most már tényleg nincs más hátra, minthogy minden jót kívánjak Önnek és a családjának.”
Itt meg kell említenem hogy én semmi ilyesmit nem írtam neki!!Tehát ők nyúltak bele ,és küldtek neki egy levelet,a nevemben.
Továbbra is írtam a leveleket,bár gondoltam hogy senki nem olvassa el őket.
Aztán egyszer kaptam egy sima SMS-t,ami így szólt:
,,Sajnálom,de kérése teljesítésére nem kaptam engedélyt.Feltételei számunkra nemkivitelezhetők.Üdvözlettel:G.Albert.”
Ezután ismét írtam egy levelet,amire nem kaptam választ,illetve igen,méghozzá Ettől az illetőtől,csak titkos levelet.
,, Ezt a levelet saját felelősségemre írom önnek, ezért megkérem, hogy miután elolvasta a lehető leggyorsabban távolítsa el postafiókjából.
Kérem, válaszát majd erre az email címre írja, melyről a levelet küldtem. Ezt nem ellenőrzik, ugyanis egy titkosított csatornán keresztül jut el önhöz, viszont a levelei közt megtalálhatják, ezért kérem, hogy törölje, miután elolvasta.
Mivel megtiltották az önnel való kapcsolatfelvételt, mondván: "egy ilyen kíváncsi nőszemély bajt hozhat ránk", ezért most sokat kockáztatok azzal, hogy e sorokat megírom. A Tanács tagjai nem viccelnek! Ha kiderül, hogy valaki ellenszegült akaratuknak, enyhébb esetben száműzetéssel, de akár halálbüntetéssel is megtorolhatják azt. Hogy ennek ellenére miért kockáztatok mégis? Mert én azon kevesek közé tartozom, akik szeretnének segítségére lenni annak a fajnak, melyből egykor a családunk, s mi magunk is származtunk. Legtöbben közülünk nem ezt tartják elsődleges céljuknak. Én igen.
Ám be kell vallanom, nem önzetlenül teszem mindezt. Talán mentségemre szól, hogy csakis azért kérek cserébe némi vért, mivel a létem függ tőle. Azonban biztosíthatom, nem veszek magamhoz többet annál, mint amennyire feltétlenül szükségem van. Ez konkrétan 1-2 dl-nyit jelent.
És most térjünk az önt érintő, anyagi részre. Például előkerülhet egy soha nem látott külföldi rokon, aki család híján, önre hagyományozta tekintélyes vagyonát. Természetesen az ezzel járó összes teendőt én intézem, így önnek és családjának csak a "kapott pénz élvezete" marad.
, szeretnék önnel erről személyesen is beszélni, ezért találkoznunk kellene. Bár jelenleg Franciaországban tartózkodom, a jövő hét végén Magyarországra utazom, és két hétig ott is maradok, ezért lehetőség szerint, akkor kellene megejtenünk találkánkat. A helyet én határozom meg, azonban a pontos napot és órát, önre bízom.
Kérem, az alábbi címre írja meg, hogy ajánlatom megfelelő-e az ön számára, illetve, hogy az eszmecserénkre szánt időpont, önnek mikor lenne a legalkalmasabb. A helyszín az …..lesz. A részleteket személyesen ott beszéljük meg. Mindenről aprólékos tájékoztatást fogok adni, és minden ezzel kapcsolatos kérdésére válaszolok majd.
Üdvözlettel: G. Albert
Ui.: Kérem, erről senkivel se beszéljen, legfőképpen telefonon vagy interneten keresztül ne. Veszélyes lehet mind önre, mind rám nézve. Legfőképpen rám nézve az. Köszönöm.”
Itt még elég sokat leveleztünk,kérdeztem,ő válaszolt,nekem szimpatikus volt már az elejétől fogva.A leveleket töröltem,ám előtte elmentettem magamnak,nem a gépre,hanem egy külön kütyüre,így azok is megvannak.
Tehát megbeszéltük a találkát.Előtte írt egy levelet,hogy rossz előérzete van és egy másik vámpírt érez a közelében,legyek óvatos.
Elmentem a találkára,de nem jött el,hanem írt egy sms-t,hogy baj van,menjek haza,és később mindent elmagyaráz.
Hazamentem és írtam neki-erre jött egy ilyen válasz!
,, Miért hiszik azt az emberek, hogy a múltban elkövetett hibáikat általunk kijavíthatják?!
Roppant mód dühít, hogy akadnak köztünk olyanok, akik ebben ráadásul segítő kezet nyújtanak!
A Tanács nem lesz elragadtatva ettől a dologtól, az biztos!
Gondolom mostanra rájött, hogy a "segítője" lelepleződött. Amint látja, tudok a Titkos postafiókról, a levelezgetéseikről, és a megbeszélt találkáról is. Jó vagyok ebben! Semmi sem maradhat rejtve elölem, és elhiheti, hogy a maga "Albertje" nem ússza meg büntetlenül, hogy ellenszegült a Tanács akaratának!
Talán már elég felvilágosult ahhoz, hogy tudja, miként büntetjük az effajta "kihágásokat"!
Hamarosan kiderül, mi az ítélet, de egy biztos! Albertről többé nem fog hallani! Lemerném fogadni, hogy a valódi nevét még el sem árulta. Ennek két oka lehet: nem bízott meg magában annyira, hogy ezt közölje, vagy eddig még nem volt alkalma rá.
Bár gondolom, inkább ez utóbbi, tekintve hogy "Albert" külön kérése volt, hogy nem bántsuk magát és a családját.
Kár, hogy véget kellett vetnem e "bimbódzó" kapcsolatnak, de hát ez a kötelességem. És nem mellesleg még élvezem is!
Talán szerencsém lesz, és engedélyt kapok a Tanácstól a "likvidálásodra". Ugye nem bánod, ha tegezlek, hisz annyi mindent tudok rólad, hogy olyan, mintha mindig is ismertelek volna!
Tudod, legnagyobb sajnálatomra, ha megszületik az ítélet "Albert" ügyében, és a büntetése halál, akkor valószínűleg, utolsó szó jogán, a te és családod épségének biztosítását kéri majd, amitől nem igazán repes a szívem, mert én nagyon élvezném a társaságodat, akármeddig is tartana.
De ki tudja? Még az is lehet, hogy hamarosan látjuk egymást!!”
Ez névtelenül jött,persze ezt sem hagytam szó nélkül.Egy darabig még tudtam írni arra a címre,aztán már azt is törölték.
Igazából a fenyegetésekkel tele van a padlás!
Egy idő után megpróbáltam írni arra a címre,amirről nem kapja meg a levelezőpartnerem a leveleket-de ezt meg kapta-rés a hálón.G.Albert védelmében írtam a levelet,hiszen nem is sikerült találkoznunk sem.Másik email címről írtam neki.
Erre a levelemre megjött a válasz is.
,,Úgy érzem, kimaradtam valamiből, vagy esetleg nem nekem szánta sorait? Nem igazán tudom, milyen büntetésről van szó, én nem büntettem meg senkit, ha jól tudom. És ki az a G. Albert?
Bocsásson meg, de nem igazán értem a levelét. Valaki bajban van talán?”
Némileg meglepődtem hogy jé,átment a levelem,így írtam még,azok persze nem értek oda már.
Tehát ez az illető nem is ismerte G.Albert nevezetű egyént,akivel a találkám lett volna.Ha tegyük fel ő találta volna ki az egészet,akkor eleve nem is válaszol a levélte,csakúgy ahogyan eddig sem kaptam egy idő után ugye válaszokat.
Ezután pedig már hiába is írtam,mindig visszajöttek a levelek így hogy:
,,ERROR re:A fiók nem elérhető!”
Aztán miután beszéltem valakivel telefonon,hogy próbálja meg ő is,esete meg is próbálta,és működött ismét.Vagy blokkolták egy időre,amíg kijavítják a rést,vagy engem blokkoltak,de aztán már ma én is tudtam ismét küldeni mailt.
Közben tartottam a kapcsolatot más valakivel is msn-en,és ott beszélgettünk,ám amikor a segítségét kértem hogy írjon az illetőnek,akivel leveleztem,ő is egy levelet kapott tőlük,miszerint mivel velem kapcsolatban áll,és sok információt meg is osztottam vele,így úgy gondolják nem kell hogy kapcsolatba kerüljön az illetővel.
Szóval-ennyi történt eddig.
Nem azt mondom hogy na most aztán mindenki higgye el amiket leírtam,hanem csak azt hogy akit érdekel,járjon utána,elég sok infó áll itt a rendelkezésre,ami alapján megtehetitek.
Ha valaki segítene szeretne vegye fel velem a kapcsolatot nyugodtan.
#36
2011. okt. 20. 10:57
,, Kérdezte, kiből lehet vámpír. A vámpírok úgy választanak vértestvéreket maguk közé, hogy az az érdekeiket szolgálja. Tehát befolyásos, vagy valamilyen szakterületen tevékenykedő emberkéket, (pl. számítógépes hackereket, befolyásos orvosokat, politikusokat, stb.) akik már jelentős eredményeket értek el emberként, így nem kell semmitől tartaniuk vámpírként sem. Ezek természetesen független, (családmentes) emberek. Persze nem mindenki szeretné ezt a változást az életébe, de ha csak két választási lehetősége van, és ezek közül a második a halál, akkor gondolom, a többség az elsőt választja. És a vámpírok rendkívül okosak, mert mindenre fel vannak készülve, így sohasem érheti őket meglepetés! Olyan kidolgozott rendszerük van, amivel bármikor bárkit meg tudnak figyelni! Olyanok, mint a Titkosszolgálat. Mikor először kapcsolatba léptem egyikükkel az interneten, még nem szerepelt rólam semmilyen adat sehol!! Még a saját nevemet sem használtam, csupán egy kitalált név rövidítését. 2 napra rá kiderítették a pontos nevemet, címemet, és telefonszámomat. Kaptam egy névtelen levelet postán, majd szám nélküli sms-t, később telefonhívás is érkezett, melyben a találkozó helyét közölte egy illető. Az email-ek mindig más címről érkeztek, és választ egyikre sem tudtam adni, mert azonnal visszajött, hogy a cím nem található. Én semmit sem tudtam lenyomozni róluk, még ismeretséggel sem, ők viszont még a vércsoportomat is tudták. Félelmetes igaz? Ennek az email-nek valószínűleg örülni fognak, mivel valamilyen szinten felvilágosítom arról,” mihez tartsa” magát.
A következő kérdése, hogy vannak-e vezetőik. Igen, természetesen vannak, és nagyon szigorúan veszik a szabálysértést! Ha valamelyik vámpír törvényt szeg, azt levadásszák, és a Tanács közreműködésével, nyilvánosan, tűz általi kivégzésre ítélik. Nekünk ez szörnyű, de ők példát statuálnak ezzel a többi vértestvér előtt. Egyébként az emberek értelmetlen öldöklése is a bűnök egyikéhez tartozik! A Tanács pedig 5 tagból áll, és általában a legidősebbek alkotják.
A következő kérdés, hogy minden vámpírnak kell-e vért innia. Nos, tudomásom szerint, igen. Elég csupán néhány alkalommal, tehát mondjuk heti 2-szer néhány deciliternyi, akkor, mikor a szervezetük szükségét látja. Azt már írtam , hogy a Vírus valamiért „kiöli” a szervezetükből a vörös vérsejteket, ezért azt pótolniuk kell, tehát, mikor a szervezetük jelez, akkor „inni” kell. Ölni nem!
Pubertáskorú vámpírok nincsenek!!! Nem lehetséges!
A vámpírok inkább tájékozódásra, véleményfelmérésre, és „vadászatra” használják az internetet. A vadászat persze átvitt értelemben értendő. Olyan embereket keresnek, akik alkalmasak a donorságra. Például, vannak nagyratörő álmaik, amiért mindent megtennének, vagy éppen nagy bajban vannak (pl. adósság), és természetesen felnőtt, érett gondolkodásúak. Ez a legfontosabb szempont! A különböző fórumokon először beszélgetésbe elegyednek a „kiszemelttel”, ezt privát levelezgetés követi, és végül mikor már mindent tudnak az illetőről, személyes találkozót beszélnek meg vele, melynek során a számára legmegfelelőbb és legellenállhatatlanabb ajánlattal állnak elő, cserébe a donorságért. Persze vannak a dolognak hátulütői, amit például egy családos ember nem engedhet meg magának. Ugyanis, ha az illető igent mond, hallgatási fogadalmat kell tennie, aminek megszegéséért halál jár. Ez még nem is lenne olyan nagy gond, ha nem lenne az a másik dolog, miszerint ha az illető vámpír, a donor városában vagy annak környékén jár, és vérre van szüksége, a donornak kutya kötelessége, akár az éjszaka közepén is szó nélkül az adott helyre mennie, vagy utaznia. A család persze nem tudhatja meg hová készül, aminek a vége hazudozás, féltékenység, veszekedések, talán válás is, tehát nem egyszerű a dolog. Persze aki független, az megteheti. Azt hiszem nem lesz meglepő, mikor azt mondom, én is végigmentem mindezen, ezért tudom ennyire pontosan. Én is megkaptam az ajánlatot, de visszautasítottam. Nem akartam, hogy rámenjen a házasságom. Megértették, és innentől kezdve úgy tekintett mindenki a dologra, mintha meg sem történt volna. De persze ezt nem könnyű elfelejteni. Nem kellett titoktartást fogadnom, hiszen semmi bizonyítékom nincs, azok nélkül pedig csak egy képzelgő bolond lennék ugyebár, tehát esélyem sem lenne, hogy mindenki elhiggye, amit mondok. Én tudok dolgokat, és ez nekem elég. Ezen felül segítek azoknak, akik hozzám hasonlóan szeretnének több tudást szerezni ezzel kapcsolatban. Viszont ennél többet sajnos nem tehetek. A többi nem rajtam múlik, hanem azokon, akik figyelemmel kísérik az életemet, és a velem kapcsolatba kerülő embereket.
Akiktől pedig az információkat kaptam kutatásom kezdetekor, mind értelmes, tanult emberek, akikben teljes mértékig megbízom. Általuk jutottam el a megfelelő személyekhez, akik megmondták pontosan hová kell mennem, kikkel kell beszélnem. Akikkel beszéltem, azok pedig arról adtak tájékoztatást, melyik fórumra látogassak el, és kinek mit írjak ahhoz, hogy az a bizonyos „kapcsolat” létrejöjjön. Onnantól kezdve már nem az informátoron, vagy rajtam múlt a dolog, csakis azon, hogy felkeltem-e annyira az érdeklődésüket, hogy találkozni akarjanak velem. Nos, én sikerrel jártam, és ez által sok tapasztalattal lehettem gazdagabb. És amíg pontos neveket és címeket nem említek, addig félnivalóm sincs.
S végül, néhány szó arról dologról, amit láttam, és nagyon megrendítő volt. Névtelen levélben érkezett egy amatőr videó felvétel. Nem rossz szándékkal inkább további tapasztalatszerzés céljából küldték. Az eset nem hazánkban történt, helyet nem neveznék meg. Külföldi fiatalok készítették a felvételt bizonyítékszerzés céljából, ennek veszélyével viszont nem számoltak. Csak annyit írhatok le, hogy a bizonyítékszerzés sikeres volt, azonban túlélő nem maradt, a vámpírt kivéve. Láttam milyen erővel bír, hogy milyen gyors, és mekkorát tud ugrani! Hihetetlen volt, ugyanakkor félelmetes és elborzasztó is, mert puszta kézzel tépte darabokra azokat a srácokat. Szerencsére magát a műveletet nem lehet látni, de hallani mindent, és a reccsenő hangok, valamint fröcsögő vér látványától azonnal rosszul is lettem, és az aznap fogyasztott élelmiszereket, teljes egészében „kiraktam” a gyomromból. Teljesen más volt, mint amiket filmekben lát az ember. Napokig ki sem mertem mozdulni otthonról, bár a látottak után tisztában voltam vele, hogy egy bejárati ajtó, nem jelent akadályt számukra, ha be akarnak jönni.
Később megtudtam, hogy a felvételen szereplő vámpírt kivégezték, konkrét helyszínt pedig nem lehet kivenni az éjszaka készült felvételről, ezért kaphattam belőle egy másolatot, hogy lássam, mire képes egy vámpír. Persze az ilyen tettek nem maradnak büntetlenül, de azok a fiatalok ettől még nem kapják vissza az életüket. Először ezt nem is akartam leírni Önnek, aztán leírtam, de kitöröltem, és végül mégis amellett döntöttem, hogy elküldöm, mert nekem azt mondták anno, hogy aki ebben a témában kutakodik, ne csodálkozzon, ha elborzasztó dolgokat lát, vagy tud meg.
Azt hiszem minden kérdését megválaszoltam. Igyekeztem gyorsnak lenni, mert tudom, hogy aki kíváncsi, annak minden egyes várakozással töltött nap, egy örökkévalóság. Remélem, diszkréten kezeli levelezésünket, legalább is én erre kérem az Ön és családja érdekében. Nem szeretném, ha bajuk esne. Abban biztos lehet, hogy már mindent tudnak Önről, és bár csábító a gondolat, higgye el, mikor az ajtajában állnak, már késő lesz megállapítani, hogy Ön nem ezt akarta.”
Ekkor kaptam egyiküktől egy levelet,a név valószínűleg nem az igazi neve:
,, T. Kiváncsiskodó!
Had idézzem Job könyvének 38:11 sorát: "És azt mondám: Eddig jöjj és ne tovább."
Az illető nem kíván több információt megosztani önnel, remélem ezt megérti!
-itt a családomat fenyegette meg,de mivel nem aakrom hogy kiderüljön ki vagyok,így ezt a részt kivettem innen-. Ez csupán egy jótanács, melyet remélem megfogad.
. Mégegyszer mondom, ez csupán egy jótanács! De véletlen balesetek bármikor történhetnek, ezt már nyilván ön is tudja.
Ne értsen félre, irántunk való érdeklődése örömünkre szolgál, azonban a tudás nem minden esetben kifizetődő. Amit megtudott, véleményem szerint éppen elég, még ha ön ezt nem is így látja.
Köszönöm, hogy levelemet elolvasta, és a benne foglaltakat megfogadja.
Hosszú, és egészséges életet kívánok az egész családnak!
Üdvözlettel: F. Ralph”
Ezek után persze kicsit bepipultam,és megírtam neki a válaszlevelet. ralph000@hotmail.hu-erről a címről jött,amit persze utána törölt,így akivel leveleztem,neki küldtem el a választ,hiszen őt figyelik,és a neki küldött leveleket is!
,, Én személy szerint nem tudtam az Önnek írt levélről, de szavaiból egyértelműen kiderült számomra, hogy "közülük" valaki kapcsolatba lépett Önnel levélben, méghozzá nem túl szívélyes hangvitelben. Fogalmam sincs, miért került sor erre, hiszen véleményen szerint nem volt rá különösebb ok. Talán csak nem szeretnék, ha ennél tovább menne. Viszont egyvalamit jó, ha tud. Ők gyakorta tesztelnek embereket, hogy kiderüljön, egy adott szituációban melyikünk hogyan reagál. Kíváncsiak az érzelemkitöréseinkre, hogy mikor, mire vagyunk képesek, és mi az, amiért akár "harcolnánk" is. Ennek megvan az oka, de ne kérdezze, mi az. Ez afféle alkalmassági teszt. Ön bekerült a jelentkezők közé, mikor felvette velem a kapcsolatot, s hogy mi lett, vagy lesz a "teszt eredménye", azt csak ők tudhatják. Talán majd közlik Önnel is. Ahogyan azt is, hogy mi a további szándékuk, persze ha van ilyen. Tudom, hogy a családtagjaink épsége a legfontosabb, és éppen ezért haragos a burkolt célzásokért, illetve fenyegetésekért, ahogyan írta is, de gondoljon csak bele. Ha rosszat akarnának Önnek, vagy a családjának, nem fecsérelnék az időt alaptalan fenyegetésekre, hanem elmennének Önökhöz, és cselekednének. De nem teszik, hisz egyrészt nincs miért, másrészt pedig halálbüntetés járna érte. Az, hogy így reagált, nagyon is dícséretes! Kiáll a családjáért! Nem is tudja, mennyien vannak, akik nem tennék, vagy teszik meg ugyanezt! Ezért is szükséges e tesztek elvégzése. Tudom, ez kicsit magas lehet Önnek, nekem is az volt, de mára már megértettem a gondolkodásmódjukat, és elhiheti, nagyon is jól tudják, mit miért csinálnak!! Egy sok generációt megért, több száz éves tapasztalatot olykor fel sem foghat az "átlagos" emberi elme, de idővel minden kiderül.
Ahogyan az is kiderült, hogy több, ezzel kapcsolatos kérdésére nem válaszolhatok. De ne csüggedjen, biztosan megtalálja a módját, hogyan léphetne tovább. Már ha szándékában áll, természetesen. És amíg "elméleti tudására" nem szerez olyan bizonyítékot, melyet esetleg közzé tehet, addig sem Önnek, sem a családjának nincs félnivalója.
A továbbiakban sok szerencsét, egészséget, és minden jót kívánok Önnek, és a családjának!”
Persze nem nyugodtam bele semmibe,így tovább faggattam a dolgokról.
,, Látom, maga csakugyan nyughatatlan természetű.
Nos, rendben. Tudni szeretné mi az oka annak, hogy én sok mindenről tudok, mégsem kell hallgatási fogadalmat tennem? A dolog rendkívül egyszerű, és egész további életemben viselni fogom a terhét. Ha csak eszembe jut, elszorul a szívem, és könnyes lesz a szemem, mert az én hibámból történt! Valami, aminek nem lett volna szabad megtörténnie! Az emberi természet kiszámíthatatlan! Ma még szentül hisszük, hogy meg tudunk tartani hihetetlen titkokat, de az igazság az, hogy jön egy váratlan esemény, és többé nem tudunk uralkodni „áruló” ösztöneink felett.
2011.03.05.-én egy férfi vette fel velem a kapcsolatot email-ben, pusztán kíváncsiságától vezérelve, épp, mint Ön. Sok mindent megtudott, s mindig voltak új és új kérdései. Én persze szívesen válaszoltam rájuk, mindaddig, míg meg nem kapta a „figyelmeztető” email-t, ahogyan Ön is. Ekkor arra kértem ne kérdezzen többet, s ő így is tett. Aztán néhány hét elteltével ismét jelentkezett, hogy személyes találkozót kérne tőlem. Én igent mondtam, és találkoztunk. Elmondta, hogy ő azóta is kutat az ügyben, és talált is néhány dolgot, viszont egy ponton elakadt, és szeretné a segítségemet kérni. Én először nemet mondtam, de úgy kérlelt, hogy végül beadtam a derekamat, és megadtam neki néhány nevet, és email címet, amin továbbmehet. Nem tudtam, hogy meddig jut el, de később felhívott telefonon és elmondta, hogy megtalálta, amit keresett, sőt, bizonyítéka is van rá! Akkor már rosszat sejtettem, és mondtam neki, hogy semmisítse meg, hiszen megtudta, amit akart, másra úgysem kellhet, nehogy baja legyen belőle. Ő váltig bizonygatta, hogy ne aggódjak, nincs különösebb szándéka vele. Aztán újabb hét telt el. Email érkezett tőle, hogy hülyeséget csinált, és nem tudja, mit tegyen. Mivel nem akart engem is bajba sodorni, személyesen felkereste egy külföldi ismerősét Magadanban, és beszámolt neki a dolgokról. Mindent megmutatott neki. Akkor még fogalmam sem volt róla, hogy ez az ismerős egy újságíró, valamint a helyi tévéadó főszerkesztője. Mint megtudtam, titokban nyilvánosságra akarták hozni a dolgot. Akkor hallottam a férfiról utoljára. Később utánanéztem, mi lett az „ügyből”, de gondolhatja, hogy nem került nyilvánosságra. Megtudtam a főszerkesztő nevét is. Anatolij Bitkovnak hívták. Néhány nappal később, holtan találták a lakásán. Ha jól tudom, még nálunk is írtak az ügyről. Nem derült ki, hogy miért ölték meg, vagy lett öngyilkos. Csak találgatások folytak, hogy a munkáját illetően.
Rá egy hétre a férfit, akivel korábban kapcsolatban álltam, kihalászták a Dunából Pesten, a Szabadság hídnál. Bemondták a hírekbe, hogy egy középkorú férfit fogtak ki a Dunából, feltehetőleg öngyilkos lett. Nekem rögtön rossz érzésem támadt ezzel kapcsolatban, így utána kérdezősködtem, hogy tudják-e már ki volt az a férfi. Hát, a személyazonossága kiderült, ahogyan az is hogy a halott férfi megegyezik az általam ismert személlyel. Sokat nem foglalkoztak az üggyel, én pedig mélyen hallgattam, nehogy a családomnak baja essen. Nagyon megrázott a dolog! Akkor megfogadtam, hogy többé senkit nem vezetek ilyen közel az igazsághoz! Ha az illető saját maga, egyéni kutatásokba kezd, az az ő dolga, de én, további segítséget nem nyújtok neki az ügyben. Persze én is megkaptam a magamét. Szembesítettek a tetteimmel, amiket bár nem én követtem el saját kezűleg, de nagy részben miattam történtek. Én konkrét bizonyítékot nem adtam ki a kezemből, így a büntetés nem érintett olyan mértékben, mint őket, de ezentúl együtt kell élnem a tudattal, hogy két ember halálát okoztam azzal, hogy nem voltam elég határozott, és engedtem a kérlelésnek.
Tehát ez az oka annak, amiért ők biztosak benne, hogy én többé nem "lépek félre". És az a férfi, valamint a hozzá hasonlók az okai annak, hogy ŐK senkibe sem bíznak.”
Ezeknek is próbáltam utánajárni természetesen.
A következő kérdése, hogy vannak-e vezetőik. Igen, természetesen vannak, és nagyon szigorúan veszik a szabálysértést! Ha valamelyik vámpír törvényt szeg, azt levadásszák, és a Tanács közreműködésével, nyilvánosan, tűz általi kivégzésre ítélik. Nekünk ez szörnyű, de ők példát statuálnak ezzel a többi vértestvér előtt. Egyébként az emberek értelmetlen öldöklése is a bűnök egyikéhez tartozik! A Tanács pedig 5 tagból áll, és általában a legidősebbek alkotják.
A következő kérdés, hogy minden vámpírnak kell-e vért innia. Nos, tudomásom szerint, igen. Elég csupán néhány alkalommal, tehát mondjuk heti 2-szer néhány deciliternyi, akkor, mikor a szervezetük szükségét látja. Azt már írtam , hogy a Vírus valamiért „kiöli” a szervezetükből a vörös vérsejteket, ezért azt pótolniuk kell, tehát, mikor a szervezetük jelez, akkor „inni” kell. Ölni nem!
Pubertáskorú vámpírok nincsenek!!! Nem lehetséges!
A vámpírok inkább tájékozódásra, véleményfelmérésre, és „vadászatra” használják az internetet. A vadászat persze átvitt értelemben értendő. Olyan embereket keresnek, akik alkalmasak a donorságra. Például, vannak nagyratörő álmaik, amiért mindent megtennének, vagy éppen nagy bajban vannak (pl. adósság), és természetesen felnőtt, érett gondolkodásúak. Ez a legfontosabb szempont! A különböző fórumokon először beszélgetésbe elegyednek a „kiszemelttel”, ezt privát levelezgetés követi, és végül mikor már mindent tudnak az illetőről, személyes találkozót beszélnek meg vele, melynek során a számára legmegfelelőbb és legellenállhatatlanabb ajánlattal állnak elő, cserébe a donorságért. Persze vannak a dolognak hátulütői, amit például egy családos ember nem engedhet meg magának. Ugyanis, ha az illető igent mond, hallgatási fogadalmat kell tennie, aminek megszegéséért halál jár. Ez még nem is lenne olyan nagy gond, ha nem lenne az a másik dolog, miszerint ha az illető vámpír, a donor városában vagy annak környékén jár, és vérre van szüksége, a donornak kutya kötelessége, akár az éjszaka közepén is szó nélkül az adott helyre mennie, vagy utaznia. A család persze nem tudhatja meg hová készül, aminek a vége hazudozás, féltékenység, veszekedések, talán válás is, tehát nem egyszerű a dolog. Persze aki független, az megteheti. Azt hiszem nem lesz meglepő, mikor azt mondom, én is végigmentem mindezen, ezért tudom ennyire pontosan. Én is megkaptam az ajánlatot, de visszautasítottam. Nem akartam, hogy rámenjen a házasságom. Megértették, és innentől kezdve úgy tekintett mindenki a dologra, mintha meg sem történt volna. De persze ezt nem könnyű elfelejteni. Nem kellett titoktartást fogadnom, hiszen semmi bizonyítékom nincs, azok nélkül pedig csak egy képzelgő bolond lennék ugyebár, tehát esélyem sem lenne, hogy mindenki elhiggye, amit mondok. Én tudok dolgokat, és ez nekem elég. Ezen felül segítek azoknak, akik hozzám hasonlóan szeretnének több tudást szerezni ezzel kapcsolatban. Viszont ennél többet sajnos nem tehetek. A többi nem rajtam múlik, hanem azokon, akik figyelemmel kísérik az életemet, és a velem kapcsolatba kerülő embereket.
Akiktől pedig az információkat kaptam kutatásom kezdetekor, mind értelmes, tanult emberek, akikben teljes mértékig megbízom. Általuk jutottam el a megfelelő személyekhez, akik megmondták pontosan hová kell mennem, kikkel kell beszélnem. Akikkel beszéltem, azok pedig arról adtak tájékoztatást, melyik fórumra látogassak el, és kinek mit írjak ahhoz, hogy az a bizonyos „kapcsolat” létrejöjjön. Onnantól kezdve már nem az informátoron, vagy rajtam múlt a dolog, csakis azon, hogy felkeltem-e annyira az érdeklődésüket, hogy találkozni akarjanak velem. Nos, én sikerrel jártam, és ez által sok tapasztalattal lehettem gazdagabb. És amíg pontos neveket és címeket nem említek, addig félnivalóm sincs.
S végül, néhány szó arról dologról, amit láttam, és nagyon megrendítő volt. Névtelen levélben érkezett egy amatőr videó felvétel. Nem rossz szándékkal inkább további tapasztalatszerzés céljából küldték. Az eset nem hazánkban történt, helyet nem neveznék meg. Külföldi fiatalok készítették a felvételt bizonyítékszerzés céljából, ennek veszélyével viszont nem számoltak. Csak annyit írhatok le, hogy a bizonyítékszerzés sikeres volt, azonban túlélő nem maradt, a vámpírt kivéve. Láttam milyen erővel bír, hogy milyen gyors, és mekkorát tud ugrani! Hihetetlen volt, ugyanakkor félelmetes és elborzasztó is, mert puszta kézzel tépte darabokra azokat a srácokat. Szerencsére magát a műveletet nem lehet látni, de hallani mindent, és a reccsenő hangok, valamint fröcsögő vér látványától azonnal rosszul is lettem, és az aznap fogyasztott élelmiszereket, teljes egészében „kiraktam” a gyomromból. Teljesen más volt, mint amiket filmekben lát az ember. Napokig ki sem mertem mozdulni otthonról, bár a látottak után tisztában voltam vele, hogy egy bejárati ajtó, nem jelent akadályt számukra, ha be akarnak jönni.
Később megtudtam, hogy a felvételen szereplő vámpírt kivégezték, konkrét helyszínt pedig nem lehet kivenni az éjszaka készült felvételről, ezért kaphattam belőle egy másolatot, hogy lássam, mire képes egy vámpír. Persze az ilyen tettek nem maradnak büntetlenül, de azok a fiatalok ettől még nem kapják vissza az életüket. Először ezt nem is akartam leírni Önnek, aztán leírtam, de kitöröltem, és végül mégis amellett döntöttem, hogy elküldöm, mert nekem azt mondták anno, hogy aki ebben a témában kutakodik, ne csodálkozzon, ha elborzasztó dolgokat lát, vagy tud meg.
Azt hiszem minden kérdését megválaszoltam. Igyekeztem gyorsnak lenni, mert tudom, hogy aki kíváncsi, annak minden egyes várakozással töltött nap, egy örökkévalóság. Remélem, diszkréten kezeli levelezésünket, legalább is én erre kérem az Ön és családja érdekében. Nem szeretném, ha bajuk esne. Abban biztos lehet, hogy már mindent tudnak Önről, és bár csábító a gondolat, higgye el, mikor az ajtajában állnak, már késő lesz megállapítani, hogy Ön nem ezt akarta.”
Ekkor kaptam egyiküktől egy levelet,a név valószínűleg nem az igazi neve:
,, T. Kiváncsiskodó!
Had idézzem Job könyvének 38:11 sorát: "És azt mondám: Eddig jöjj és ne tovább."
Az illető nem kíván több információt megosztani önnel, remélem ezt megérti!
-itt a családomat fenyegette meg,de mivel nem aakrom hogy kiderüljön ki vagyok,így ezt a részt kivettem innen-. Ez csupán egy jótanács, melyet remélem megfogad.
. Mégegyszer mondom, ez csupán egy jótanács! De véletlen balesetek bármikor történhetnek, ezt már nyilván ön is tudja.
Ne értsen félre, irántunk való érdeklődése örömünkre szolgál, azonban a tudás nem minden esetben kifizetődő. Amit megtudott, véleményem szerint éppen elég, még ha ön ezt nem is így látja.
Köszönöm, hogy levelemet elolvasta, és a benne foglaltakat megfogadja.
Hosszú, és egészséges életet kívánok az egész családnak!
Üdvözlettel: F. Ralph”
Ezek után persze kicsit bepipultam,és megírtam neki a válaszlevelet. ralph000@hotmail.hu-erről a címről jött,amit persze utána törölt,így akivel leveleztem,neki küldtem el a választ,hiszen őt figyelik,és a neki küldött leveleket is!
,, Én személy szerint nem tudtam az Önnek írt levélről, de szavaiból egyértelműen kiderült számomra, hogy "közülük" valaki kapcsolatba lépett Önnel levélben, méghozzá nem túl szívélyes hangvitelben. Fogalmam sincs, miért került sor erre, hiszen véleményen szerint nem volt rá különösebb ok. Talán csak nem szeretnék, ha ennél tovább menne. Viszont egyvalamit jó, ha tud. Ők gyakorta tesztelnek embereket, hogy kiderüljön, egy adott szituációban melyikünk hogyan reagál. Kíváncsiak az érzelemkitöréseinkre, hogy mikor, mire vagyunk képesek, és mi az, amiért akár "harcolnánk" is. Ennek megvan az oka, de ne kérdezze, mi az. Ez afféle alkalmassági teszt. Ön bekerült a jelentkezők közé, mikor felvette velem a kapcsolatot, s hogy mi lett, vagy lesz a "teszt eredménye", azt csak ők tudhatják. Talán majd közlik Önnel is. Ahogyan azt is, hogy mi a további szándékuk, persze ha van ilyen. Tudom, hogy a családtagjaink épsége a legfontosabb, és éppen ezért haragos a burkolt célzásokért, illetve fenyegetésekért, ahogyan írta is, de gondoljon csak bele. Ha rosszat akarnának Önnek, vagy a családjának, nem fecsérelnék az időt alaptalan fenyegetésekre, hanem elmennének Önökhöz, és cselekednének. De nem teszik, hisz egyrészt nincs miért, másrészt pedig halálbüntetés járna érte. Az, hogy így reagált, nagyon is dícséretes! Kiáll a családjáért! Nem is tudja, mennyien vannak, akik nem tennék, vagy teszik meg ugyanezt! Ezért is szükséges e tesztek elvégzése. Tudom, ez kicsit magas lehet Önnek, nekem is az volt, de mára már megértettem a gondolkodásmódjukat, és elhiheti, nagyon is jól tudják, mit miért csinálnak!! Egy sok generációt megért, több száz éves tapasztalatot olykor fel sem foghat az "átlagos" emberi elme, de idővel minden kiderül.
Ahogyan az is kiderült, hogy több, ezzel kapcsolatos kérdésére nem válaszolhatok. De ne csüggedjen, biztosan megtalálja a módját, hogyan léphetne tovább. Már ha szándékában áll, természetesen. És amíg "elméleti tudására" nem szerez olyan bizonyítékot, melyet esetleg közzé tehet, addig sem Önnek, sem a családjának nincs félnivalója.
A továbbiakban sok szerencsét, egészséget, és minden jót kívánok Önnek, és a családjának!”
Persze nem nyugodtam bele semmibe,így tovább faggattam a dolgokról.
,, Látom, maga csakugyan nyughatatlan természetű.
Nos, rendben. Tudni szeretné mi az oka annak, hogy én sok mindenről tudok, mégsem kell hallgatási fogadalmat tennem? A dolog rendkívül egyszerű, és egész további életemben viselni fogom a terhét. Ha csak eszembe jut, elszorul a szívem, és könnyes lesz a szemem, mert az én hibámból történt! Valami, aminek nem lett volna szabad megtörténnie! Az emberi természet kiszámíthatatlan! Ma még szentül hisszük, hogy meg tudunk tartani hihetetlen titkokat, de az igazság az, hogy jön egy váratlan esemény, és többé nem tudunk uralkodni „áruló” ösztöneink felett.
2011.03.05.-én egy férfi vette fel velem a kapcsolatot email-ben, pusztán kíváncsiságától vezérelve, épp, mint Ön. Sok mindent megtudott, s mindig voltak új és új kérdései. Én persze szívesen válaszoltam rájuk, mindaddig, míg meg nem kapta a „figyelmeztető” email-t, ahogyan Ön is. Ekkor arra kértem ne kérdezzen többet, s ő így is tett. Aztán néhány hét elteltével ismét jelentkezett, hogy személyes találkozót kérne tőlem. Én igent mondtam, és találkoztunk. Elmondta, hogy ő azóta is kutat az ügyben, és talált is néhány dolgot, viszont egy ponton elakadt, és szeretné a segítségemet kérni. Én először nemet mondtam, de úgy kérlelt, hogy végül beadtam a derekamat, és megadtam neki néhány nevet, és email címet, amin továbbmehet. Nem tudtam, hogy meddig jut el, de később felhívott telefonon és elmondta, hogy megtalálta, amit keresett, sőt, bizonyítéka is van rá! Akkor már rosszat sejtettem, és mondtam neki, hogy semmisítse meg, hiszen megtudta, amit akart, másra úgysem kellhet, nehogy baja legyen belőle. Ő váltig bizonygatta, hogy ne aggódjak, nincs különösebb szándéka vele. Aztán újabb hét telt el. Email érkezett tőle, hogy hülyeséget csinált, és nem tudja, mit tegyen. Mivel nem akart engem is bajba sodorni, személyesen felkereste egy külföldi ismerősét Magadanban, és beszámolt neki a dolgokról. Mindent megmutatott neki. Akkor még fogalmam sem volt róla, hogy ez az ismerős egy újságíró, valamint a helyi tévéadó főszerkesztője. Mint megtudtam, titokban nyilvánosságra akarták hozni a dolgot. Akkor hallottam a férfiról utoljára. Később utánanéztem, mi lett az „ügyből”, de gondolhatja, hogy nem került nyilvánosságra. Megtudtam a főszerkesztő nevét is. Anatolij Bitkovnak hívták. Néhány nappal később, holtan találták a lakásán. Ha jól tudom, még nálunk is írtak az ügyről. Nem derült ki, hogy miért ölték meg, vagy lett öngyilkos. Csak találgatások folytak, hogy a munkáját illetően.
Rá egy hétre a férfit, akivel korábban kapcsolatban álltam, kihalászták a Dunából Pesten, a Szabadság hídnál. Bemondták a hírekbe, hogy egy középkorú férfit fogtak ki a Dunából, feltehetőleg öngyilkos lett. Nekem rögtön rossz érzésem támadt ezzel kapcsolatban, így utána kérdezősködtem, hogy tudják-e már ki volt az a férfi. Hát, a személyazonossága kiderült, ahogyan az is hogy a halott férfi megegyezik az általam ismert személlyel. Sokat nem foglalkoztak az üggyel, én pedig mélyen hallgattam, nehogy a családomnak baja essen. Nagyon megrázott a dolog! Akkor megfogadtam, hogy többé senkit nem vezetek ilyen közel az igazsághoz! Ha az illető saját maga, egyéni kutatásokba kezd, az az ő dolga, de én, további segítséget nem nyújtok neki az ügyben. Persze én is megkaptam a magamét. Szembesítettek a tetteimmel, amiket bár nem én követtem el saját kezűleg, de nagy részben miattam történtek. Én konkrét bizonyítékot nem adtam ki a kezemből, így a büntetés nem érintett olyan mértékben, mint őket, de ezentúl együtt kell élnem a tudattal, hogy két ember halálát okoztam azzal, hogy nem voltam elég határozott, és engedtem a kérlelésnek.
Tehát ez az oka annak, amiért ők biztosak benne, hogy én többé nem "lépek félre". És az a férfi, valamint a hozzá hasonlók az okai annak, hogy ŐK senkibe sem bíznak.”
Ezeknek is próbáltam utánajárni természetesen.
#35
2011. okt. 20. 10:55
No,akkor vágjunk is bele.
Némileg megkönnyítem a dolgom,mert a kapott levelekből fogok idézni,így nem kell annyit írni.
Azt elárulom hogy augusztusban kezdődött minden,a levelek egy személytől származnak,illetve a többit közben majd írom.
,, Én szerencsésnek mondhatom magam, hiszen az ismerőseim között akadnak orvosok, történészek, valamint, a mitológiával sokat foglalkozó egyének is, akik elindítottak a „vámpírokhoz vezető úton”. Ennek eredményeképpen, érdekes személyeket ismertem meg, s általuk végül egy olyat, aki bölcsességével, tapasztalataival s egyéb tudásával magasan kiemelkedik közülünk. Róla nem igazán beszélhetek, de azt mindenképpen elmondanám, hogy a vele való társalgás után többé soha senkinek nem mondom, hogy lehetetlen! Semmi sem lehetetlen, és pontosan úgy van, ahogy írta, rengeteg dolog van, amiről az embereknek fogalma sincs, és nem is lehet, de azt hiszem, valahol ez jobb is így. Nagyon sok problémát, ellenszenvet, sőt szörnyű dolgokat szülne, ha nyíltan napvilágra kerülne mindaz, amiről most még a többség nem tud. Egyszer lehet, hogy ez változni fog, de sajnos az emberi természet nem. Csupán arra próbálok rávilágítani, hogy nagyon is lehetséges e lények megléte, s ezt nyilvánvaló orvosi tényekkel alá is támasztom. Természetesen nem jelentek ki semmit, mert nem tehetem, de örülök, hogy mások is kutatnak e téren. Azt viszont már tanácsként írnám, főleg, ha családja is van, hogy ha túl messzire megy a kutatásaival, illetve, ha túl mélyre sikerül ásnia, könnyen veszélybe sodorhatja magát és őket. Ez tapasztalat.”
Megemlítettem neki néhány internetes oldalt-ezt csak azért írom le,hogy értsétek hogyan is kerül a levélbe a dolog.
,, Az említett oldalakat nem ismerem, én az ezzel kapcsolatos ismereteimet főként könyvtárakból és ismerősöktől "szereztem be", majd végül, az egészre megerősítést kértem az általam korábban már említett személytől. Az internetet csak ritkán használom tájékozódásra, pontosan abból az okból kifolyólag, mert ott sok dolog van, ami nemhogy nem felel meg a valóságnak, de nevetséges és sértő másokra nézve! A sok tizenéves, aki nem tudja, mit kezdjen a szabadidejével, létrehoz olyan fórumokat, melyeknek elég az első két sorát elolvasnom ahhoz, hogy tudjam, komolytalan emberekkel állok szemben. Csupán egyetlen olyan fórum volt, melyen kulturált körülmények között, komoly felfogású emberekkel lehetett eszmecserét folytatni, ám az, sajnos egyéb okok miatt megszűnt. Ezért inkább a könyvtárakat jártam, és az ismerősök által javasolt ismerősöket. Eleinte sokat kellett utazgatnom, leginkább külföldre, de sohasem hiába!
A vírus, amiről kérdezett, az ősi Egyiptomból származik. Itt végeztek a világon először kísérleteket,a halhatatlanság titkát kutatva, és bizony rá is leltek. Talán az ön számára sem lesz meglepő, ha azt mondom, hogy ezeket a kísérleteket a későbbiekben a nácik vitték tovább.
Nem csak a donorokról tudnak mindent, hanem bárkiről, aki felkelti az érdeklődésüket! Ezt ismét csak tapasztalatból írom. Talán jelenleg éppen az Önnek küldött email-t olvassák, attól tartva, hogy konkrét dolgokat közlök benne. Persze amíg ez nem történik meg, ezek csak üres szavak maradnak, így senkinek sem lehet félnivalója. Csupán két ember ártatlan eszmecseréje, mely valószínűleg több email fiókban is megtalálható, ha nem is ugyanezekkel a szavakkal. Bizony az INTERNET nevű "nagy" találmány nemcsak az emberek számára vált igen hasznossá! Ez bizony elgondolkodtató, és valahol félelmetes is, mégis úgy vélem, egyenlőre nincs semmi félnivalónk.
A konkrétumokkal kapcsolatban csak annyit, hogy bár egyértelmű címeket nem közölhettem, az nem titok, hogy az esetek többsége Vancouver és környékén "játszódott". Később volt ugyan egy magyarországi találkozóm is egy "elképesztő" hölggyel, aki szintén nagy benyomást tett rám.”Itt megemlíteném hogy erről a hölgyről ,nem csak ettől az illetőtől hallottam!
,, Elmondása szerint, ő gyakorta megfordul országunkban, és tesz "fantasztikus lehetőségekkel teli" ajánlatokat, arra érdemes embereknek (donorsági ajánlat), több-kevesebb sikerrel. Nem mindenki él vele, a hátrányok miatt. És tudja mit? Még azt is megtudtam, hogy országunk "naggyá" vált embereinek egy része is beavatott az ügyben!!! Őket is köti a hallgatási fogadalom, de sajnos nem egyszer akadt köztük olyan, aki ezt megszegve, kifecsegett dolgokat, aztán egyik napról a másikra "megszűnt létezni". Halálát vagy öngyilkosságnak, vagy maffia-leszámolásnak álcázták, és az igazságra sohasem derült fény!!!
Biztosan ön is hallott esetekről, mikor nem értették, hogy az illető miért lett váratlanul öngyilkos, vagy miért és hová tűnt el nyomtalanul. Kérem, gondolkozzon el ezen, de vigyázzon vele kinek beszél róla. Ezek tények, bár köztünk csak, mint feltevések szerepelnek, remélem megérti! Nem könnyű a hallgatás, nekem elhiheti, de ha látta volna, amit én, ön is kétszer meggondolná, kinek, mit mond. Ne értsen félre, nem élek rettegésben, vagy ilyesmi, sőt! Én az egészre úgy tekintek, mint egy tapasztalatra, amivel bölcsebb lehettem. Az emberek, akik rendelkeznek e "tudással", ezt teszik. A többiek pedig a „tudatlanok” boldog nyugalmát élik. Van, aki megelégszik ennyivel is, és vannak, akik addig nem nyugszanak, míg legalább egy kis töredékét meg nem tapasztalják a lehetetlennek hitt dolgok létezéséről. Ha jól sejtem, ön is inkább ez utóbbiakhoz tartozik.
Látom, rengeteg kérdése van még, melyekre szeretne válaszokat kapni, és higgye el, megértem. Én pont ilyen vagyok. Ezért is szántam rá magam, hogy amire csak lehet, választ adok.
Hol is kezdjem.
Kérdezte a vámpírfog "dolgot". Nos, ez egy igen érdekes, és különös jelenség. A legjobban a macskafélék karmához hasonlítható, már a működési elvét illetően. A vámpírok szemfogai ugyanis alapállásban is alig észrevehetően bár, de kiemelkednek a többi fog közül, jobban, mint a miénk. Mikor a vírus átformálja a szervezetet a saját életfeltételeinek megfelelően, létrehoz egy bizonyos "tokot". Ez a tok, úgy működik, mint a már említett macskafélék karma. Ösztönből jön elő, illetve, hát nem is tudom, hogyan fejezzem ki, hogy érthető legyen. A vámpírok "kimeresztik" szemfogaikat, mikor az ösztön úgy kívánja. Kell, hogy bárhol, bármikor meg tudják sebezni "áldozatukat", mikor a szervezetük szükségét látja. Lehet, hogy ez bonyolultan hangzik, de csak számunkra az. Remélem azért érthető volt.
Utódok létrehozására nem képesek, azon okból kifolyólag, mivel a vírus mindent elpusztít, amit idegennek, illetve nem odavalónak észlel. Ennek előnye, hogy semmilyen betegséget nem kapnak el, viszont a bejutott ondó is idegen testnek számít, így nem maradhat a szervezetben. Ha netán valami csoda folytán mégis megfoganna, a magzatnak ugyanúgy pusztulás lenne a sorsa. A másik érdekesség, hogy a vámpírnők "örök szüzek", mivel testük minden együttlét alkalmával újra regenerálódik, így szűzhártyájuk is folytonosan visszanő.
A pontos létszámot illetően nincsenek konkrét adataim, az bizonyos, hogy szép számmal vannak, viszont e létszám nem növekszik állandó jelleggel, ugyanis nem lehet akárkiből vámpír! Mivel nekik is megvannak a törvényeik és szabályaik erre vonatkozólag, melyre ha belegondol szükség is van. Az embereknek csupán a donorságot, s az ezzel járó „előnyöket” ajánlhatják fel, ennél többet nem. Ha valamelyikük mégis másként tenne, elpusztítanák őt is, és a „teremtményeit” is.
E faj szinte mindenhol megtalálható a világban, van ahol nagyobb, és van ahol kisebb számban. Én csupán annyit mondanék ezzel kapcsolatban, hogy nem véletlenül költöztem éppen Pécsre. Nem tudom járt-e már ebben a városban. Sok „vámpírtitkot” rejt. Az egész város alatt pincerendszer húzódik, mely nem szerepel a turisztikai látványosságok között, no persze nem könnyű lejutni oda. És ott vannak például a Jakab hegyen található, egykori Pálos kolostor romjai, melynek igen érdekes múltja van. A pincéje nem egy vámpírnak nyújtott menedéket akkoriban. Még most is látni a lejáratát, melyet betemettek ugyan, de nem teljesen! Aki tudja mit keressen, rátalál a résre. Kiásni nem lehet, mert nincs rá engedély, de így is érdekesség. Ha szeretné, a pécsi vámpírtörténelemmel kapcsolatosan tudok küldeni némi leírást.
Vámpírvadászokról nem tudok. Ők ezt maguk közt intézik. Vannak erre megfelelő „embereik”. A Tanács által kikiáltott rendszegőket illetve törvényszegőket ők vadásszák le, majd a büntetésnek megfelelő eljárásban résesítik azokat.
Egy kicsit írnék a kísérletekről is. Az egyiptomiak által kikísérletezett Vírus titkát a nácik nem ismerték pontosan, hiszen majd ezer év elteltével fedezték fel annak nyomait. A feljegyzésekből ugyan kiderült, hogy milyen jellegűek voltak e kísérletek, ellenben a Vírus konkrét „összetevőiről” nem találtak semmilyen iratot. Ha volt is, az évezred során megsemmisült. Az, hogy végül is a nácik milyen eredményeket értek el, nem derült ki, mert ezek mindegyike SZIGORÚAN TITKOS!
Vannak dolgok, melyekhez sajnos nekem sincs hozzáférésem.
Említette még, hogy esetleg e lények lenéznek bennünket, nos, nem igazán. Ők a semlegesség hívei. Észrevétlenek maradnak, kerülik a feltűnést és a konfliktushelyzeteket, a lebukás veszélye miatt. Persze vannak köztük lázadók, akik más nézetekkel rendelkeznek, de a legtöbbjük nem táplál ellenszenvet, vagy hasonlót az emberi faj iránt, két okból kifolyólag sem. Az egyik, hogy egykor közénk tartoztak, ahogyan hátrahagyott szeretteik is, a másik és legfontosabb pedig, hogy ha mi nem lennénk, ők sem létezhetnének! Örök életüket tőlünk kapják!”
Sokat gondolkoztam hogy ha titokban akarnak maradni,mégis miért tudhatjuk ezeket róluk,de erre is majd fény derül kicsit később.
,, A minap „sikerült” kapnom egy elég célratörő email-t, melyben finoman megkérnek rá, hogy vegyek vissza az információáramoltatásból. Így legnagyobb sajnálatomra nem küldhetek el mindent, amit szeretnék a Pécs és egyéb városok vámpírtörténelmével kapcsolatosan, csupán egy kis részét, és azt is csak úgy, hogy a vámpírcsaládok neveit kicsillagozom, amiért elnézését kérem. Nem így akartam, de nem tehetek másként!
Azt is meg szeretném ezzel mutatni, mennyi magyar származású, ismert vértestvér volt a történelemben, és ha hiszi, ha nem, erre a dokumentumra ráadásul nem is itthon leltem rá, hanem egy külföldi könyvtár „rejtekén”. Azért írtam, hogy rejtekén, mivel arra a részre nincs mindenkinek bejárása. Erre szokták mondani, hogy az ismeretség és a protekció kincset ér!!!!
Tehát az engedélyezett részek: (mint említettem ez csupán néhány részlet. Az eredeti dokumentum több oldalas és egész (jelenlegi) Európára vonatkozik.
Isz 1218: Taminosz elhatározza, hogy megteremti következő gyermekét, Halas Pált (7.gen). A férfi torzan született és állandó gúny és megaláztatás tárgya volt. A nemrég az országba érkezett és Pécsett megtelepült pálos rendi szerzetesek vették pártfogásukba a nyomorultat, ezért Taminosz egy kolostort építtetett saját pénzén a rendnek a Jakab-hegyen. A rend apátja Bertalan szívesen vette a titokzatos adományt. A kolostor egyben kiváló búvóhely volt a vámpírok számára.
Isz 1526: A török seregek elérik Pécs városát, és nagy harcok folynak mind halandó, mind halhatatlan szinten. A harcokban sokan elpusztulnak. Köztük Hantó György, a fiatal **** és a város képviselője, Helmut Weinberg is. A többi vértestvér fejvesztve menekül. Tokosch és Kis Virág ismét a biztonságos nyugatra szöknek. A városban csak Bertalan barát, Szemere Balázs, Szilágyi Mihály gazda, és Istvánffy Márton maradnak. A **** család egyébként valami titokzatos oknál fogva nagy népszerűségnek örvend a hódító **** és ****-k körében, ezért őt békében hagyják.
Isz 1527: Istvánffy Márton megteremti gyermekét, Istvánffy Nikolát (9.gen).
Isz 1529: Thoris ismét felkel a torporból, hogy a káoszt élvezze, s hogy még nagyobbá tegye azt. A "piromániás" **** ismét felgyújtja a várost. A hatalmas tűzvészben Istvánffy Márton életét veszti, ám még számos **** és **** is odavész.
Isz 1543: A város teljesen kiürül. Istvánffy Nikola a **** vidéki birtokán húzza meg magát, Szemere Balázs elmenekül, Bertalan pedig az apátság romjai alatt megbúvó pincékben tengeti napjait.
Isz 1705: A **** család nyer. Haüy herceg megteremti első gyermekét, Andreas Ankert (8.gen), s így erősíti tovább pozícióit.
Isz 1710: Újabb pestisjárvány üti fel a fejét a halandók közt.
Isz 1742: Georgiu Tokosch folyamatosan jelentéseket küld nyugati kapcsolatainak és támogatóinak arról, hogy a területen a ****-től csak úgy lehet átvenni a hatalmat, ha a halandó világban szerzett gazdasági és pénzügyi hatalommal élnek. A **** szerencsére ez nem nagyon érdekli, így nem is tartják jelentős veszélynek. Mostanában ugyanis a nyugati konfliktusaik (főleg a Francia) kötik le figyelmüket.
Isz 1780: Andreas Anker megalapítja az első Pécsi Leánynevelő Intézetet, és nyájként használja az iskola tanulóit és lakóit. Pécs megkapja a Szabad Királyi Város címet Mária Teréziától.
Isz 1850-1868: A **** család gazdasági befolyása folyamatosan erősödik a térségben. Gyárak, üzemek létesülnek, legnagyobb részben **** irányítással (Pl. Zsolnay porcelángyár, Hammerli kesztyűgyár, Bőrgyár, stb)
Isz 1883: Tokosch Győzőt a Pécsi Egyetem örökös rektorává és díszdoktorává avatja. (nem is sejtik, hogy ő volt az egyetem egyik alapítója)
Hát, legnagyobb sajnálatomra és gondolom az Önére is, ennyi.”
Ezekről az adatokról olvashattatok még korábban,amikor is próbáltam utánajárni a dolgoknak,és leírtam amiket találtam!
Szóval-ennyi történt eddig.
Nem azt mondom hogy na most aztán mindenki higgye el amiket leírtam,hanem csak azt hogy akit érdekel,járjon utána,elég sok infó áll itt a rendelkezésre,ami alapján megtehetitek.
Ha valaki segítene szeretne vegye fel velem a kapcsolatot nyugodtan.
Némileg megkönnyítem a dolgom,mert a kapott levelekből fogok idézni,így nem kell annyit írni.
Azt elárulom hogy augusztusban kezdődött minden,a levelek egy személytől származnak,illetve a többit közben majd írom.
,, Én szerencsésnek mondhatom magam, hiszen az ismerőseim között akadnak orvosok, történészek, valamint, a mitológiával sokat foglalkozó egyének is, akik elindítottak a „vámpírokhoz vezető úton”. Ennek eredményeképpen, érdekes személyeket ismertem meg, s általuk végül egy olyat, aki bölcsességével, tapasztalataival s egyéb tudásával magasan kiemelkedik közülünk. Róla nem igazán beszélhetek, de azt mindenképpen elmondanám, hogy a vele való társalgás után többé soha senkinek nem mondom, hogy lehetetlen! Semmi sem lehetetlen, és pontosan úgy van, ahogy írta, rengeteg dolog van, amiről az embereknek fogalma sincs, és nem is lehet, de azt hiszem, valahol ez jobb is így. Nagyon sok problémát, ellenszenvet, sőt szörnyű dolgokat szülne, ha nyíltan napvilágra kerülne mindaz, amiről most még a többség nem tud. Egyszer lehet, hogy ez változni fog, de sajnos az emberi természet nem. Csupán arra próbálok rávilágítani, hogy nagyon is lehetséges e lények megléte, s ezt nyilvánvaló orvosi tényekkel alá is támasztom. Természetesen nem jelentek ki semmit, mert nem tehetem, de örülök, hogy mások is kutatnak e téren. Azt viszont már tanácsként írnám, főleg, ha családja is van, hogy ha túl messzire megy a kutatásaival, illetve, ha túl mélyre sikerül ásnia, könnyen veszélybe sodorhatja magát és őket. Ez tapasztalat.”
Megemlítettem neki néhány internetes oldalt-ezt csak azért írom le,hogy értsétek hogyan is kerül a levélbe a dolog.
,, Az említett oldalakat nem ismerem, én az ezzel kapcsolatos ismereteimet főként könyvtárakból és ismerősöktől "szereztem be", majd végül, az egészre megerősítést kértem az általam korábban már említett személytől. Az internetet csak ritkán használom tájékozódásra, pontosan abból az okból kifolyólag, mert ott sok dolog van, ami nemhogy nem felel meg a valóságnak, de nevetséges és sértő másokra nézve! A sok tizenéves, aki nem tudja, mit kezdjen a szabadidejével, létrehoz olyan fórumokat, melyeknek elég az első két sorát elolvasnom ahhoz, hogy tudjam, komolytalan emberekkel állok szemben. Csupán egyetlen olyan fórum volt, melyen kulturált körülmények között, komoly felfogású emberekkel lehetett eszmecserét folytatni, ám az, sajnos egyéb okok miatt megszűnt. Ezért inkább a könyvtárakat jártam, és az ismerősök által javasolt ismerősöket. Eleinte sokat kellett utazgatnom, leginkább külföldre, de sohasem hiába!
A vírus, amiről kérdezett, az ősi Egyiptomból származik. Itt végeztek a világon először kísérleteket,a halhatatlanság titkát kutatva, és bizony rá is leltek. Talán az ön számára sem lesz meglepő, ha azt mondom, hogy ezeket a kísérleteket a későbbiekben a nácik vitték tovább.
Nem csak a donorokról tudnak mindent, hanem bárkiről, aki felkelti az érdeklődésüket! Ezt ismét csak tapasztalatból írom. Talán jelenleg éppen az Önnek küldött email-t olvassák, attól tartva, hogy konkrét dolgokat közlök benne. Persze amíg ez nem történik meg, ezek csak üres szavak maradnak, így senkinek sem lehet félnivalója. Csupán két ember ártatlan eszmecseréje, mely valószínűleg több email fiókban is megtalálható, ha nem is ugyanezekkel a szavakkal. Bizony az INTERNET nevű "nagy" találmány nemcsak az emberek számára vált igen hasznossá! Ez bizony elgondolkodtató, és valahol félelmetes is, mégis úgy vélem, egyenlőre nincs semmi félnivalónk.
A konkrétumokkal kapcsolatban csak annyit, hogy bár egyértelmű címeket nem közölhettem, az nem titok, hogy az esetek többsége Vancouver és környékén "játszódott". Később volt ugyan egy magyarországi találkozóm is egy "elképesztő" hölggyel, aki szintén nagy benyomást tett rám.”Itt megemlíteném hogy erről a hölgyről ,nem csak ettől az illetőtől hallottam!
,, Elmondása szerint, ő gyakorta megfordul országunkban, és tesz "fantasztikus lehetőségekkel teli" ajánlatokat, arra érdemes embereknek (donorsági ajánlat), több-kevesebb sikerrel. Nem mindenki él vele, a hátrányok miatt. És tudja mit? Még azt is megtudtam, hogy országunk "naggyá" vált embereinek egy része is beavatott az ügyben!!! Őket is köti a hallgatási fogadalom, de sajnos nem egyszer akadt köztük olyan, aki ezt megszegve, kifecsegett dolgokat, aztán egyik napról a másikra "megszűnt létezni". Halálát vagy öngyilkosságnak, vagy maffia-leszámolásnak álcázták, és az igazságra sohasem derült fény!!!
Biztosan ön is hallott esetekről, mikor nem értették, hogy az illető miért lett váratlanul öngyilkos, vagy miért és hová tűnt el nyomtalanul. Kérem, gondolkozzon el ezen, de vigyázzon vele kinek beszél róla. Ezek tények, bár köztünk csak, mint feltevések szerepelnek, remélem megérti! Nem könnyű a hallgatás, nekem elhiheti, de ha látta volna, amit én, ön is kétszer meggondolná, kinek, mit mond. Ne értsen félre, nem élek rettegésben, vagy ilyesmi, sőt! Én az egészre úgy tekintek, mint egy tapasztalatra, amivel bölcsebb lehettem. Az emberek, akik rendelkeznek e "tudással", ezt teszik. A többiek pedig a „tudatlanok” boldog nyugalmát élik. Van, aki megelégszik ennyivel is, és vannak, akik addig nem nyugszanak, míg legalább egy kis töredékét meg nem tapasztalják a lehetetlennek hitt dolgok létezéséről. Ha jól sejtem, ön is inkább ez utóbbiakhoz tartozik.
Látom, rengeteg kérdése van még, melyekre szeretne válaszokat kapni, és higgye el, megértem. Én pont ilyen vagyok. Ezért is szántam rá magam, hogy amire csak lehet, választ adok.
Hol is kezdjem.
Kérdezte a vámpírfog "dolgot". Nos, ez egy igen érdekes, és különös jelenség. A legjobban a macskafélék karmához hasonlítható, már a működési elvét illetően. A vámpírok szemfogai ugyanis alapállásban is alig észrevehetően bár, de kiemelkednek a többi fog közül, jobban, mint a miénk. Mikor a vírus átformálja a szervezetet a saját életfeltételeinek megfelelően, létrehoz egy bizonyos "tokot". Ez a tok, úgy működik, mint a már említett macskafélék karma. Ösztönből jön elő, illetve, hát nem is tudom, hogyan fejezzem ki, hogy érthető legyen. A vámpírok "kimeresztik" szemfogaikat, mikor az ösztön úgy kívánja. Kell, hogy bárhol, bármikor meg tudják sebezni "áldozatukat", mikor a szervezetük szükségét látja. Lehet, hogy ez bonyolultan hangzik, de csak számunkra az. Remélem azért érthető volt.
Utódok létrehozására nem képesek, azon okból kifolyólag, mivel a vírus mindent elpusztít, amit idegennek, illetve nem odavalónak észlel. Ennek előnye, hogy semmilyen betegséget nem kapnak el, viszont a bejutott ondó is idegen testnek számít, így nem maradhat a szervezetben. Ha netán valami csoda folytán mégis megfoganna, a magzatnak ugyanúgy pusztulás lenne a sorsa. A másik érdekesség, hogy a vámpírnők "örök szüzek", mivel testük minden együttlét alkalmával újra regenerálódik, így szűzhártyájuk is folytonosan visszanő.
A pontos létszámot illetően nincsenek konkrét adataim, az bizonyos, hogy szép számmal vannak, viszont e létszám nem növekszik állandó jelleggel, ugyanis nem lehet akárkiből vámpír! Mivel nekik is megvannak a törvényeik és szabályaik erre vonatkozólag, melyre ha belegondol szükség is van. Az embereknek csupán a donorságot, s az ezzel járó „előnyöket” ajánlhatják fel, ennél többet nem. Ha valamelyikük mégis másként tenne, elpusztítanák őt is, és a „teremtményeit” is.
E faj szinte mindenhol megtalálható a világban, van ahol nagyobb, és van ahol kisebb számban. Én csupán annyit mondanék ezzel kapcsolatban, hogy nem véletlenül költöztem éppen Pécsre. Nem tudom járt-e már ebben a városban. Sok „vámpírtitkot” rejt. Az egész város alatt pincerendszer húzódik, mely nem szerepel a turisztikai látványosságok között, no persze nem könnyű lejutni oda. És ott vannak például a Jakab hegyen található, egykori Pálos kolostor romjai, melynek igen érdekes múltja van. A pincéje nem egy vámpírnak nyújtott menedéket akkoriban. Még most is látni a lejáratát, melyet betemettek ugyan, de nem teljesen! Aki tudja mit keressen, rátalál a résre. Kiásni nem lehet, mert nincs rá engedély, de így is érdekesség. Ha szeretné, a pécsi vámpírtörténelemmel kapcsolatosan tudok küldeni némi leírást.
Vámpírvadászokról nem tudok. Ők ezt maguk közt intézik. Vannak erre megfelelő „embereik”. A Tanács által kikiáltott rendszegőket illetve törvényszegőket ők vadásszák le, majd a büntetésnek megfelelő eljárásban résesítik azokat.
Egy kicsit írnék a kísérletekről is. Az egyiptomiak által kikísérletezett Vírus titkát a nácik nem ismerték pontosan, hiszen majd ezer év elteltével fedezték fel annak nyomait. A feljegyzésekből ugyan kiderült, hogy milyen jellegűek voltak e kísérletek, ellenben a Vírus konkrét „összetevőiről” nem találtak semmilyen iratot. Ha volt is, az évezred során megsemmisült. Az, hogy végül is a nácik milyen eredményeket értek el, nem derült ki, mert ezek mindegyike SZIGORÚAN TITKOS!
Vannak dolgok, melyekhez sajnos nekem sincs hozzáférésem.
Említette még, hogy esetleg e lények lenéznek bennünket, nos, nem igazán. Ők a semlegesség hívei. Észrevétlenek maradnak, kerülik a feltűnést és a konfliktushelyzeteket, a lebukás veszélye miatt. Persze vannak köztük lázadók, akik más nézetekkel rendelkeznek, de a legtöbbjük nem táplál ellenszenvet, vagy hasonlót az emberi faj iránt, két okból kifolyólag sem. Az egyik, hogy egykor közénk tartoztak, ahogyan hátrahagyott szeretteik is, a másik és legfontosabb pedig, hogy ha mi nem lennénk, ők sem létezhetnének! Örök életüket tőlünk kapják!”
Sokat gondolkoztam hogy ha titokban akarnak maradni,mégis miért tudhatjuk ezeket róluk,de erre is majd fény derül kicsit később.
,, A minap „sikerült” kapnom egy elég célratörő email-t, melyben finoman megkérnek rá, hogy vegyek vissza az információáramoltatásból. Így legnagyobb sajnálatomra nem küldhetek el mindent, amit szeretnék a Pécs és egyéb városok vámpírtörténelmével kapcsolatosan, csupán egy kis részét, és azt is csak úgy, hogy a vámpírcsaládok neveit kicsillagozom, amiért elnézését kérem. Nem így akartam, de nem tehetek másként!
Azt is meg szeretném ezzel mutatni, mennyi magyar származású, ismert vértestvér volt a történelemben, és ha hiszi, ha nem, erre a dokumentumra ráadásul nem is itthon leltem rá, hanem egy külföldi könyvtár „rejtekén”. Azért írtam, hogy rejtekén, mivel arra a részre nincs mindenkinek bejárása. Erre szokták mondani, hogy az ismeretség és a protekció kincset ér!!!!
Tehát az engedélyezett részek: (mint említettem ez csupán néhány részlet. Az eredeti dokumentum több oldalas és egész (jelenlegi) Európára vonatkozik.
Isz 1218: Taminosz elhatározza, hogy megteremti következő gyermekét, Halas Pált (7.gen). A férfi torzan született és állandó gúny és megaláztatás tárgya volt. A nemrég az országba érkezett és Pécsett megtelepült pálos rendi szerzetesek vették pártfogásukba a nyomorultat, ezért Taminosz egy kolostort építtetett saját pénzén a rendnek a Jakab-hegyen. A rend apátja Bertalan szívesen vette a titokzatos adományt. A kolostor egyben kiváló búvóhely volt a vámpírok számára.
Isz 1526: A török seregek elérik Pécs városát, és nagy harcok folynak mind halandó, mind halhatatlan szinten. A harcokban sokan elpusztulnak. Köztük Hantó György, a fiatal **** és a város képviselője, Helmut Weinberg is. A többi vértestvér fejvesztve menekül. Tokosch és Kis Virág ismét a biztonságos nyugatra szöknek. A városban csak Bertalan barát, Szemere Balázs, Szilágyi Mihály gazda, és Istvánffy Márton maradnak. A **** család egyébként valami titokzatos oknál fogva nagy népszerűségnek örvend a hódító **** és ****-k körében, ezért őt békében hagyják.
Isz 1527: Istvánffy Márton megteremti gyermekét, Istvánffy Nikolát (9.gen).
Isz 1529: Thoris ismét felkel a torporból, hogy a káoszt élvezze, s hogy még nagyobbá tegye azt. A "piromániás" **** ismét felgyújtja a várost. A hatalmas tűzvészben Istvánffy Márton életét veszti, ám még számos **** és **** is odavész.
Isz 1543: A város teljesen kiürül. Istvánffy Nikola a **** vidéki birtokán húzza meg magát, Szemere Balázs elmenekül, Bertalan pedig az apátság romjai alatt megbúvó pincékben tengeti napjait.
Isz 1705: A **** család nyer. Haüy herceg megteremti első gyermekét, Andreas Ankert (8.gen), s így erősíti tovább pozícióit.
Isz 1710: Újabb pestisjárvány üti fel a fejét a halandók közt.
Isz 1742: Georgiu Tokosch folyamatosan jelentéseket küld nyugati kapcsolatainak és támogatóinak arról, hogy a területen a ****-től csak úgy lehet átvenni a hatalmat, ha a halandó világban szerzett gazdasági és pénzügyi hatalommal élnek. A **** szerencsére ez nem nagyon érdekli, így nem is tartják jelentős veszélynek. Mostanában ugyanis a nyugati konfliktusaik (főleg a Francia) kötik le figyelmüket.
Isz 1780: Andreas Anker megalapítja az első Pécsi Leánynevelő Intézetet, és nyájként használja az iskola tanulóit és lakóit. Pécs megkapja a Szabad Királyi Város címet Mária Teréziától.
Isz 1850-1868: A **** család gazdasági befolyása folyamatosan erősödik a térségben. Gyárak, üzemek létesülnek, legnagyobb részben **** irányítással (Pl. Zsolnay porcelángyár, Hammerli kesztyűgyár, Bőrgyár, stb)
Isz 1883: Tokosch Győzőt a Pécsi Egyetem örökös rektorává és díszdoktorává avatja. (nem is sejtik, hogy ő volt az egyetem egyik alapítója)
Hát, legnagyobb sajnálatomra és gondolom az Önére is, ennyi.”
Ezekről az adatokról olvashattatok még korábban,amikor is próbáltam utánajárni a dolgoknak,és leírtam amiket találtam!
Szóval-ennyi történt eddig.
Nem azt mondom hogy na most aztán mindenki higgye el amiket leírtam,hanem csak azt hogy akit érdekel,járjon utána,elég sok infó áll itt a rendelkezésre,ami alapján megtehetitek.
Ha valaki segítene szeretne vegye fel velem a kapcsolatot nyugodtan.
#34
2011. okt. 19. 13:26
Nos,azt hiszem lassan eljön az ideje hogy mindent,amit tudok róluk,leírjak ide.
Némileg bosszant a viselkedésük,na meg honnan veszik a bátorságot hogy bizonyos leveleimet blokkolják?
Általuk bűnösnek kikiáltott társukat megbüntették,mivel megszegte a szabályukat.
De,mint ez is bizonyítja,nem mindenkinek tetszenek -közülük sem-a szabályok.
Bizony az is igaz hogy akik ezeket a szabálysértőket felkutatják-azok is közülük kerülnek ki!
Némileg bosszant a viselkedésük,na meg honnan veszik a bátorságot hogy bizonyos leveleimet blokkolják?
Általuk bűnösnek kikiáltott társukat megbüntették,mivel megszegte a szabályukat.
De,mint ez is bizonyítja,nem mindenkinek tetszenek -közülük sem-a szabályok.
Bizony az is igaz hogy akik ezeket a szabálysértőket felkutatják-azok is közülük kerülnek ki!
#33
2011. okt. 19. 12:05
Allehandro:Ment a privi!Várom a választ.
#32
2011. okt. 18. 11:36
Még egy kis érdekesség:
Bertalan a XIII. század nagy pécsi püspökei közé tartozott, aki ott volt a muhi csatában, közreműködött az egyetlen ma is működő magyar alapítású szerzetesrend, a pálos rend létrehozásában. Ezekben a századokban telepedtek meg egyházmegyénkben a szerzetesrendek, Pécs város akkori gazdasági erejére utal, hogy a kolduló rendek közül háromnak, a ferenceseknek, a domonkosoknak és a karmelitáknak is volt a városban kolostora. Vilmos (1361–1374) Nagy Lajos király közvetlen környezetéhez tartozó neves diplomata volt, ő szerezte meg a pápai engedélyt az első magyarországi, a pécsi egyetem alapításához.
Utóda, Alsáni Bálint püspök (1374–1408) nyerte el a pécsi püspökök közül elsőként a bíborosi címet. Ennek következtében Rómába kellett volna költöznie, ám a pápa kivételesen engedélyezte számára, hogy Pécsett maradjon. Albeni Henrik, 1444-ben a várnai csatában halt hősi halált,
mint ahogy Mohácsnál 1526-ban Csulai Móré Fülöp püspök is. Természetesen nem feledkezhetünk el Janus Pannoniusról, a jeles humanistáról, aki diplomáciai szolgálatai miatt keveset tartózkodott székvárosában, ám igyekezett ott egy humanista kört kialakítani és értékes könyvtárat rendezett be. Ennek következtében Pécs, a korszak egyik szellemi, humanista központja lett. Janus püspök utódai közül többen is a reneszánsz nagy mecénásai voltak, közülük kiemelkedikSzatmári György (1505–1521) püspök, aki a székesegyház Corpus Christi kápolnájában ma is megcsodálható vörös márvány pasztofóriumot készíttette.
1543-ban Pécs és az egyházmegye egész területe török fennhatóság alá került. Bár a püspökség jogfolytonossága megvolt, de ez idő alatt egyetlenegy püspök sem járt székvárosában. Hosszúhetény körzetében maradt egy nagyobb katolikus közösség, amelyet világi vezetők, licenciátusok pasztoráltak. Akadt közöttük olyan is, aki egész falvakat térített vissza a katolikus hitre – hiszen ez az időszak volt a reformáció terjedésének kora. 1612-ben a jezsuiták missziós iskolát alapítottak Pécsett, épp a világi lelkipásztorok képzése céljából.
1687-től, a törökök kiűzésétől az egyházmegyében gyakorlatilag mindent elölről kellett kezdeni.
Az egyetlen használható templom Pécsett a Mindszentek temploma volt, vidéken vagy romokban hevertek a templomok, vagy a protestánsok vették birtokba, vagy törökök dzsámivá alakították át.
Bertalan a XIII. század nagy pécsi püspökei közé tartozott, aki ott volt a muhi csatában, közreműködött az egyetlen ma is működő magyar alapítású szerzetesrend, a pálos rend létrehozásában. Ezekben a századokban telepedtek meg egyházmegyénkben a szerzetesrendek, Pécs város akkori gazdasági erejére utal, hogy a kolduló rendek közül háromnak, a ferenceseknek, a domonkosoknak és a karmelitáknak is volt a városban kolostora. Vilmos (1361–1374) Nagy Lajos király közvetlen környezetéhez tartozó neves diplomata volt, ő szerezte meg a pápai engedélyt az első magyarországi, a pécsi egyetem alapításához.
Utóda, Alsáni Bálint püspök (1374–1408) nyerte el a pécsi püspökök közül elsőként a bíborosi címet. Ennek következtében Rómába kellett volna költöznie, ám a pápa kivételesen engedélyezte számára, hogy Pécsett maradjon. Albeni Henrik, 1444-ben a várnai csatában halt hősi halált,
mint ahogy Mohácsnál 1526-ban Csulai Móré Fülöp püspök is. Természetesen nem feledkezhetünk el Janus Pannoniusról, a jeles humanistáról, aki diplomáciai szolgálatai miatt keveset tartózkodott székvárosában, ám igyekezett ott egy humanista kört kialakítani és értékes könyvtárat rendezett be. Ennek következtében Pécs, a korszak egyik szellemi, humanista központja lett. Janus püspök utódai közül többen is a reneszánsz nagy mecénásai voltak, közülük kiemelkedikSzatmári György (1505–1521) püspök, aki a székesegyház Corpus Christi kápolnájában ma is megcsodálható vörös márvány pasztofóriumot készíttette.
1543-ban Pécs és az egyházmegye egész területe török fennhatóság alá került. Bár a püspökség jogfolytonossága megvolt, de ez idő alatt egyetlenegy püspök sem járt székvárosában. Hosszúhetény körzetében maradt egy nagyobb katolikus közösség, amelyet világi vezetők, licenciátusok pasztoráltak. Akadt közöttük olyan is, aki egész falvakat térített vissza a katolikus hitre – hiszen ez az időszak volt a reformáció terjedésének kora. 1612-ben a jezsuiták missziós iskolát alapítottak Pécsett, épp a világi lelkipásztorok képzése céljából.
1687-től, a törökök kiűzésétől az egyházmegyében gyakorlatilag mindent elölről kellett kezdeni.
Az egyetlen használható templom Pécsett a Mindszentek temploma volt, vidéken vagy romokban hevertek a templomok, vagy a protestánsok vették birtokba, vagy törökök dzsámivá alakították át.
#31
2011. okt. 18. 5:45
Igen.
Hacsak nem szegnek szabályt ,mert akkor vagy száműzik őket,vagy meghalnak.
Hacsak nem szegnek szabályt ,mert akkor vagy száműzik őket,vagy meghalnak.
#30
2011. okt. 17. 20:37
öröké élnek ?:)
#29
2011. okt. 17. 17:04
Lightnes:igen,vannak újabb dolgok.
Amint eljött az ideje ,le is írom ide,na meg amiket tudok róluk,de még nem írtam le,azokat is.
Csak türelem.
Amint eljött az ideje ,le is írom ide,na meg amiket tudok róluk,de még nem írtam le,azokat is.
Csak türelem.
#28
2011. okt. 17. 17:02
Szia Allehandro.
Ide nyugodtan leírhatsz bármit.
Mint olvastad a múltban is sok érdekesség van.Rájuk lehet akadni,csak nem mindegy hol keres az ember.
A könyvtár is jó útvonal lehet.Az interneten sok az olyan dolog ami félre vezet.Idő kell hozzá,és gondolkodni,összerakni a dolgokat.Na meg nem berezelni,ha megfenyegetnek,mert csak akkor bánthatnak ha van a létükre bizonyítékod,amit közhírré tehetnél.
Ide nyugodtan leírhatsz bármit.
Mint olvastad a múltban is sok érdekesség van.Rájuk lehet akadni,csak nem mindegy hol keres az ember.
A könyvtár is jó útvonal lehet.Az interneten sok az olyan dolog ami félre vezet.Idő kell hozzá,és gondolkodni,összerakni a dolgokat.Na meg nem berezelni,ha megfenyegetnek,mert csak akkor bánthatnak ha van a létükre bizonyítékod,amit közhírré tehetnél.
#27
2011. okt. 11. 20:37
"[quote author=Lightnes link=topic=434.msg21520#msg21520 date=1317495261]
és nem lehetne azt csinálni hogy valaki kutat teljesen hogy magára vonja a figyelmüket aztán fogadalmi fogadalmat tesz utána vagy előtte?
csak kiváncsi vagyok :)
és hogy lehet donornak lenni?
am irhatod privátba is ha nem szeretnéd megosztani.
am.
jár valami veszély ha közélyuk tartozol?
hmm nagyon kiváncsi vagyok :D
csak a kiváncsi fáncsi ne hogy falhoz vágodjon.
mind1. előre csak érdekel az elméleti része :) ,,lassan Járj, tovább érsz"
" – Penelope
Ment a privi!
Ezekről a kérdésekről én is szeretnék egy privátot ha lehetséges. " – Penelope
és nem lehetne azt csinálni hogy valaki kutat teljesen hogy magára vonja a figyelmüket aztán fogadalmi fogadalmat tesz utána vagy előtte?
csak kiváncsi vagyok :)
és hogy lehet donornak lenni?
am irhatod privátba is ha nem szeretnéd megosztani.
am.
jár valami veszély ha közélyuk tartozol?
hmm nagyon kiváncsi vagyok :D
csak a kiváncsi fáncsi ne hogy falhoz vágodjon.
mind1. előre csak érdekel az elméleti része :) ,,lassan Járj, tovább érsz"
" – Penelope
Ment a privi!
Ezekről a kérdésekről én is szeretnék egy privátot ha lehetséges. " – Penelope
#26
2011. okt. 11. 20:35
"Miért érdekelnek ennyire a vámpírok?" – Hold
Regényt tudnék írni erről a kérdésről.
Regényt tudnék írni erről a kérdésről.
#25
2011. okt. 11. 20:29
Sziasztok. Végre... Nem találtam még olyan oldalt ahol úgy éreztem leírhatom gondolataimat, de látom itt mindenkit érdekel a téma és mindenki szeretne többet tudni. Közéjük tartozom én is. Sajnos én még nagyon az elején járok. Én egy olyas valaki vagyok akit soha nem érdekeltek a vámpírok. Fura dolgok történtek velem és 1 napról a másikra elkezdett érdekelni a dolog. Kutattam az interneten keresgéltem olvastam mindent csináltam, hogy minél többet tudjak meg róluk. Nagyon sok verzió létezik. Bennem is ki alakult egy kép. Azóta is próbálok rátalálni az igazságra de tudom hogy egyedül nem fog menni. Nem találok egy olyan szálat se amin érdemes lenne elindulni. Nehéz lenne megmagyarázni miért érdekel ennyire. Nagyon sok minden van még bennem amit elszeretnék mondani, de az túl hosszú lenne.
Majd máskor:) De szívesen megosztok minden gondolatot veletek.
Majd máskor:) De szívesen megosztok minden gondolatot veletek.
#24
2011. okt. 9. 9:25
Most egy darabig nem írok...kb két hétig vagy tovább..
- « első
- « előző
- 1
- 2
- 3
- 4
- 5
- 6
- 7
- 8
- 9
- 10
- 11
- 12
- 13
- 14
- 15
- 16
- 17
- 18
- 19
- 20
- 21
- 22
- 23
- 24
- 25
- 26
- 27
- 28
- 29
- 30
- 31
- 32
- 33
- 34
- 35
- 36
- 37
- 38
- 39
- 40
- 41
- 42
- 43
- 44
- 45
- 46
- 47
- 48
- 49
- 50
- 51
- 52
- 53
- 54
- 55
- 56
- 57
- 58
- 59
- 60
- 61
- 62
- 63
- 64
- 65
- 66
- 67
- 68
- 69
- 70
- 71
- 72
- 73
- 74
- 75
- 76
- 77
- 78
- 79
- 80
- 81
- 82
- 83
- 84
- 85
- 86
- 87
- 88
- 89
- 90
- 91
- 92
- 93
- 94
- 95
- 96
- 97
- 98
- 99
- 100
- 101
- 102
- 103
- 104
- 105
- 106
- 107
- 108
- 109
- 110
- 111
- 112
- 113
- 114
- 115
- 116
- 117
- 118
- 119
- 120
- 121
- 122
- 123
- 124
- 125
- 126
- 127
- 128
- 129
- 130
- 131
- 132
- 133
- 134
- 135
- 136
- 137
- 138
- 139
- 140
- 141
- 142
- 143
- 144
- 145
- 146
- 147
- 148
- 149
- 150
- 151
- 152
- 153
- 154
- 155
- 156
- 157
- 158
- 159
- 160
- 161
- 162
- 163
- 164
- 165
- 166
- 167
- 168
- 169
- 170
- 171
- 172
- 173
- 174
- 175
- 176
- 177
- 178
- 179
- 180
- 181
- 182
- 183
- 184
- 185
- 186
- 187
- 188
- 189
- 190
- 191
- 192
- 193
- 194
- 195
- 196
- 197
- 198
- 199
- 200
- 201
- 202
- 203
- 204
- 205
- 206
- 207
- 208
- 209
- 210
- 211
- 212
- 213
- 214
- 215
- 216
- 217
- 218
- 219
- 220
- 221
- 222
- 223
- 224
- 225
- 226
- 227
- 228
- 229
- 230
- 231
- 232
- 233
- 234
- 235
- 236
- 237
- 238
- 239
- 240
- 241
- 242
- 243
- 244
- 245
- 246
- 247
- 248
- 249
- 250
- 251
- 252
- 253
- 254
- 255
- 256
- 257
- 258
- 259
- 260
- 261
- 262
- 263
- 264
- 265
- 266
- 267
- 268
- 269
- 270
- 271
- 272
- 273
- 274
- 275
- 276
- 277
- 278
- 279
- 280
- 281
- 282
- 283
- 284
- 285
- 286
- 287
- 288
- 289
- 290
- 291
- 292
- 293
- 294
- 295
- 296
- 297
- 298
- 299
- 300
- 301
- 302
- 303
- 304
- 305
- 306
- 307
- 308
- 309
- 310
- 311
- 312
- 313
- 314
- 315
- 316
- 317
- 318
- 319
- 320
- 321
- 322
- 323
- 324
- 325
- 326
- 327
- 328
- 329
- 330
- 331
- 332
- 333
- 334
- 335
- 336
- 337
- 338
- 339
- 340
- 341
- 342
- 343
- 344
- 345
- 346
- 347
- 348
- 349
- 350
- 351
- 352
- 353
- 354
- 355
- 356
- 357
- 358
- 359
- 360
- 361
- 362
- 363
- 364
- 365
- 366
- 367
- 368
- 369
- 370
- 371
- 372
- 373
- 374
- 375
- 376
- 377
- 378
- 379
- 380
- 381
- 382
- 383
- 384
- 385
- 386
- 387
- 388
- 389
- 390
- 391
- 392
- 393
- 394
- 395
- 396
- 397
- 398
- 399
- 400
- 401
- 402
- 403
- 404
- 405
- 406
- 407
- 408
- 409
- 410
- 411
- 412
- 413
- 414
- 415
- 416
- 417
- 418
- 419
- 420
- 421
- 422
- 423
- 424
- 425
- 426
- 427
- 428
- 429
- 430
- 431
- 432
- 433
- 434
- 435
- 436
- 437
- 438
- 439
- 440
- 441
- 442
- 443
- 444
- 445
- 446
- 447
- 448
- 449
- 450
- 451
- 452
- 453
- 454
- 455
- 456
- 457
- 458
- 459
- 460
- 461
- 462
- 463
- 464
- 465
- 466
- 467
- 468
- 469
- 470
- 471
- 472
- 473
- 474
- 475
- 476
- 477
- 478
- 479
- 480
- 481
- 482
- 483
- 484
- 485
- 486
- 487
- 488
- 489
- 490
- 491
- 492
- 493
- 494
- 495
- 496
- 497
- 498
- 499
- 500
- 501
- 502
- 503
- 504
- 505
- 506
- 507
- 508
- 509
- 510
- 511
- 512
- 513
- 514
- 515
- 516
- 517
- 518
- 519
- 520
- 521
- 522
- 523
- 524
- 525
- 526
- 527
- 528
- 529
- 530
- 531
- 532
- 533
- 534
- 535
- 536
- 537
- 538
- 539
- 540
- 541
- 542
- 543
- 544
- 545
- 546
- 547
- 548
- 549
- 550
- 551
- 552
- 553
- 554
- 555
- 556
- 557
- 558
- 559
- 560
- 561
- 562
- 563
- 564
- 565
- 566
- 567
- 568
- 569
- 570
- 571
- 572
- 573
- 574
- 575
- 576
- 577
- 578
- 579
- 580
- 581
- 582
- 583
- 584
- 585
- 586
- 587
- 588
- 589
- 590
- 591
- 592
- 593
- 594
- 595
- 596
- 597
- 598
- 599
- 600
- 601
- 602
- 603
- 604
- 605
- 606
- 607
- 608
- 609
- 610
- 611
- 612
- 613
- 614
- 615
- 616
- 617
- 618
- 619
- 620
- 621
- 622
- 623
- 624
- 625
- 626
- 627
- 628
- 629
- 630
- 631
- 632
- 633
- 634
- 635
- 636
- 637
- 638
- 639
- 640
- 641
- 642
- 643
- 644
- 645
- 646
- 647
- 648
- 649
- 650
- 651
- 652
- 653
- 654
- 655
- 656
- 657
- 658
- 659
- 660
- 661
- 662
- 663
- 664
- 665
- 666
- 667
- 668
- 669
- 670
- 671
- 672
- 673
- 674
- 675
- 676
- 677
- 678
- 679
- 680
- 681
- 682
- 683
- 684
- 685
- 686
- 687
- 688
- 689
- 690
- 691
- 692
- 693
- 694
- 695
- 696
- 697
- 698
- 699
- 700
- 701
- 702
- 703
- 704
- 705
- 706
- 707
- 708
- 709
- 710
- 711
- 712
- 713
- 714
- 715
- 716
- 717
- 718
- 719
- 720
- 721
- 722
- 723
- 724
- 725
- 726
- következő »
- utolsó »