Miért érdekelnek ennyire a vámpírok?

Durva :O
de amugy mik a valódi kinézetük? van valami extrájuk ?
hát igen.
nem jó a tűzzel játszani.

A fentebb leírt dolgokat folyamatosan bővítem.

Ám vannak más dolgok is,amiket szeretnék közzé tenni.De felhívom a figyelmet hogy bizonyítékom nincs semmire-még,vagy talán nem is lesz.Talán kezdeném azzal hogy:

Van valaki,aki sokat tud róluk,tőle hallottam több dolgot,köztük ezt is:ez egy levél tőle.

,,2011.03.05.-én egy férfi vette fel velem a kapcsolatot email-ben, pusztán kíváncsiságától vezérelve. Sok mindent megtudott, s mindig voltak új és új kérdései. Én persze szívesen válaszoltam rájuk, mindaddig, míg meg nem kapta a „figyelmeztető” email-t. Ekkor arra kértem ne kérdezzen többet, s ő így is tett. Aztán néhány hét elteltével ismét jelentkezett, hogy személyes találkozót kérne tőlem. Én igent mondtam, és találkoztunk. Elmondta, hogy ő azóta is kutat az ügyben, és talált is néhány dolgot, viszont egy ponton elakadt, és szeretné a segítségemet kérni. Én először nemet mondtam, de úgy kérlelt, hogy végül beadtam a derekamat, és megadtam neki néhány nevet, és email címet, amin továbbmehet. Nem tudtam, hogy meddig jut el, de később felhívott telefonon és elmondta, hogy megtalálta, amit keresett, sőt, bizonyítéka is van rá! Akkor már rosszat sejtettem, és mondtam neki, hogy semmisítse meg, hiszen megtudta, amit akart, másra úgysem kellhet, nehogy baja legyen belőle. Ő váltig bizonygatta, hogy ne aggódjak, nincs különösebb szándéka vele. Aztán újabb hét telt el. Email érkezett tőle, hogy hülyeséget csinált, és nem tudja, mit tegyen. Mivel nem akart engem is bajba sodorni, személyesen felkereste egy külföldi ismerősét Magadanban, és beszámolt neki a dolgokról. Mindent megmutatott neki. Akkor még fogalmam sem volt róla, hogy ez az ismerős egy újságíró, valamint a helyi tévéadó főszerkesztője. Mint megtudtam, titokban nyilvánosságra akarták hozni a dolgot. Akkor hallottam a férfiról utoljára. Később utánanéztem, mi lett az „ügyből”, de gondolhatja, hogy nem került nyilvánosságra. Megtudtam a főszerkesztő nevét is. Anatolij Bitkovnak hívták. Néhány nappal később, holtan találták a lakásán. Ha jól tudom, még nálunk is írtak az ügyről. Nem derült ki, hogy miért ölték meg, vagy lett öngyilkos. Csak találgatások folytak, hogy a munkáját illetően.
Rá egy hétre a férfit, akivel korábban kapcsolatban álltam, kihalászták a Dunából Pesten, a Szabadság hídnál. Bemondták a hírekbe, hogy egy középkorú férfit fogtak ki a Dunából, feltehetőleg öngyilkos lett. Nekem rögtön rossz érzésem támadt ezzel kapcsolatban, így utána kérdezősködtem, hogy tudják-e már ki volt az a férfi. Hát, a személyazonossága kiderült, ahogyan az is hogy a halott férfi megegyezik az általam ismert személlyel. Sokat nem foglalkoztak az üggyel, én pedig mélyen hallgattam, nehogy a családomnak baja essen. "

Én nem tudom ki volt a Dunából kihalászott férfi,de volt ilyen,ott,és akkor,ahogyan ő leírta.

Ezt csak azért írom le,hogy legyen min elindulnia annak,aki akar ez ügyben kutakodni.

Egy kis vámpírtörténelem,és elemzése:
Vámpírtörténelem:
1543-török miatt-A város kiürül---Pécs??—Istvánffy Nikola a …….birtokon húzza meg magát.---ez a Pécsi vámpírtörténelemből van-vagyis a ….-ot ki lehet egészíteni a Habsburg-névvel??----/

Baranyavári és Kisasszonyfalvi-ból lett –Istvánffy.

Kisasszonyfalvy Istvánffy II. István,Mátyás király seregének tisztje volt.Istvánffyi II.István egyik fia II.János,1518 Somogy megyei Berzence hadnagya.1526-ban Udvarnok ,kamarás a király udvarában.

Isvánffy második fia, Ferenc,1526-ban Racsa erősség kapitánya.1544-48 Győr és Moson megyei adószedő.

Istvánffy legfiatalabb fia Pál.1516-ban Padovába ment egyetemre.12 évig itáliában tartózkodott.Hazajövetele után 1528-ban Ferdinándhoz állt,majd Szapojai Jánoshoz.
Pál az első magyar verses história szerzője.Habsburg háznak lett a híve.1543-ban Baranya alispánja,és ott birtokot nyert.De a török elfoglalta,és Pál,családjával Sziget mezővárosába menekült---Ferdinándhoz?????----
Ferdinánd megbízza Pált a Szigetvár gazdasági ügyeinek vezetésével.

/A történetíró-Istvánffy Miklós,Pál második feleségének házasságából született.
----elképzelhető hogy Miklós is tudtott a vámpírokról,és az egész történetet a családjáról kicsit elfedítette,így nem említi konkrétan Pécs nevét-Baranya megyében van-.Viszont akkor Pál nem Pál volt ,hanem Nikola??Istvánffy Nikola??,miért lett belőle Pál?Vagy esetleg volt Pál nevezetű családtag is,csak talán a Pálnál elbújtatva ott volt Nikola is????Ez valószínűbbnek tűnik!!---

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Aztán van érdekesség Hunyadi Mátyás királyról is:
toriblog.blog.hu/2009/10/05/matyas_kiraly_i_hunyadi_matyas_csaladja_es_gyermekkora
Ebből némi részlet:
Hunyadi-ház egy kun, vagy elrománosodott kun családból származott volna, aminek elméleti lehetősége adott, mivel a román fejedelemségekben kezdetben valóban tekintélyes létszámú kun arisztokrácia volt. Az első oklevél, amely a Hunyadi-családot említi, Zsigmond király adománylevele, amelyben Hunyad várát Serbe fia Vajk lovagnak, valamint testvérének Radolnak, és Magosnak, illetve unokatestvérének Radolnak, és fiának Jánosnak adományozza. Vajkot egy 1414-es forrás még említi, azonban 1419-ben a neve már nem bukkan föl.

Ekkor egy oklevet írnak át Radol (László néven említik), valamint Vajk három fia, idősebb Hunyadi János, ifjabb Hunyadi János, és (ifjabb) Vajk számára. Hunyadi János tehát már 1409 előtt született, két testvére azonban valószínűleg csak az 1409-es oklevél kiállítása után. A Hunyadi-család román eredetére számos jel utal, többek között az is, hogy idősebb Hunyadi Jánost Hunyadi Oláh Jánosnak is hívták, külföldi követségeiben pedig Wallachia (Havasalföld) fehér lovagjaként emlegették. Feltételezhetően egy előkelő román család sarja lehetett Vajk, mivel a magyar udvarban közrendű származású ember lovagi címet nemigen kaphatott, márpedig Hunyadi Vajkot mindig ezzel a címmel említik a történeti források.

További érdekes származást vet föl a Hunyadi-család "görög" eredete. Bonfini szerint Hunyadi János anyja görög származású volt, és a bizánci császári család tagja. A görög származást erősíti az is, hogy Mátyás egy levélben ugyanazon vérből származónak nevezi II. Mehmed szultánt, (ami azonban lehet udvariassági formula is), ráadásul Dzsem hercegről, az udvarába menekült török trónkövetelőről azt állította a pápai követnek, hogy a török herceg a nagyanyja nővérétől származik, aki török fogságba került, és a szultáni hárem tagja lett. Ennek alapján a török szultánok, II. Murád, és II. Mehmed, Mátyás anyai ági rokonai lettek volna, ez azonban ma már történeti módszerekkel nem igazolható, azonban tény, hogy maga Mátyás erről meg volt győződve, és politikájában ezt fel is használta.

Mátyásnak nem csak az apai rokonságát, hanem az anyai rokonságát is számon tartották az udvarban. Édesanyja Szilágyi Erzsébet volt, akit Hunyadi János 1428-30 között vehetett el. Szilágyi Erzsébetnek öt testvére volt. Szilágyi Osvát még Mátyás trónralépése előtt, 1452 körül meghalt, fiát ugyan ismerjük, de valószínűleg nem érte meg a felnőttkort. Szilágyi Osvát lánya, Szilágyi Jusztina, azonban fontos szerepet kapott a Hunyadi-család dinasztikus terveiben. Először a Felvidéken Ján Giskrával szemben szövetséges Szentmiklósi Pongrác-család sarjához, Lászlóhoz adták hozzá. A férje azonban az 1467-es lázadásban való részvétel miatt kiesett Mátyás kegyeiből, és elvesztette felvidéki birtokait. Második férje Vlad Tepes havasalföldi vajda volt, (akit Draculaként szoktak emlegetni), ő azonban elesett a török elleni háborúkban. 1479-ben, majd 1481-ben újraházasodott, azonban egyetlen gyermeke sem született. Szilágyi Erzsébet legismertebb testvére Szilágyi Mihály volt, akinek működését később fogjuk részletezni. Erzsébet Szilágyi László nevű testvére 1456-ban hunyt el, Mátyás idején országos politikai szerephez tehát nem juthatott.---Nocsak-nocsak-Drakula is képbe kerül-akiről azt tudjuk hogy ugyan nem volt vámpír,,,csak”kegyetlen-de akiről azt is tudjuk hogy mögötte,és rémtettei mögött egy nagyhatalmú vámpír állt.---

Szilágyi Erzsébetnek két lánytestvére volt. Szilágyi Zsófia Vingárti Geréb Jánosnak lett a felesége. A Geréb-család Mátyás idején szintén fontos szerephez jutott, Geréb János fiai ugyanis szintén a király unokatestvérei voltak. Geréb Jánosnak öt fia született: István, Lőrinc, Péter, Mátyás, és László. Geréb István nem töltött be jelentős politikai szerepet, testvére, Lőrinc még gyerekként meghalt. Geréb Péter azonban nagy karriert futott be: Mátyás az 1471-es összeesküvés idején rábízta a Felvidék katonai kormányzatát, 1477-79 között pedig bárói rangra emelkedett erdélyi vajdaként. 1486-89 között ajtónállómester volt, 1503-as halálakor pedig az ország nádora. Geréb László erdélyi püspök, majd kalocsai érsek volt, 1502-ben hunyt el. Az ötödik testvér, Geréb Mátyás pedig horvát-szlavón bán volt 1483-89 között.---Milyen érdekes hogy előkerül püspök és érsek/ugyebár tudjuk hogy az egyháznak mindig is túl nagy hatalma volt,és van még ma is/,milyen jól el tudnak tusolni ,,dolgokat”---

Szilágyi Orsolya vélhetően még Mátyás trónralépése előtt elhunyt, két fiuk pedig korán meghalt, de János sem hagyott hátra gyermekeket. Lányuk, Rozgonyi Apollónia Csáki Ferenccel házasodott össze, aki székely ispán, majd bihari ispán volt. A királyi rokonságot számon tartották, hiszen a később Dózsa György által karóba húzatott Csáki Miklós csanádi püspököt padovai egyetemi tanulmányai alatt a király anyai ágú unokaöccsének nevezték.---Mennyi furcsa,,véletlen,nemde?---

De még nincs vége-kutatásaim folytatódnak!!:-)

Lássuk most Hantó(Handó) Györgyöt:Vámpírtörténelem:
/Ebből kiindulva:1526-A török sereg eléri Pécs városát.A harcban sokan meghalnak.
Hantó György ,a fiatal….,és a város képviselője,Helmut Wienberg is.A többi vértestvér elmenekül./

Akkor nézzünk kicsit korábbi eseményeket,amikről tudhat bárki:
Handó Gergely (Kálmáncsehi-Várad, 1473 e.): kanonok. - Mezővárosi polgárcsalád sarja. Pályáját H. György, Mátyás kir. diplomatája és alkancellárja egyengette.—Ismét Mátyás király---

Handó György, Hantó (Kálmáncsa, Somogy vm., ?-1480. febr. 25./júl. 14.): érsek. - Az első jobbágy származású magyar pp. Vitéz János támogatásával Páduában tanult, ahonnan mint a bölcs. és az egyhjog dr-a tért haza. A MA-ban 1465-67: kir. alkancellár, 1465-78: pécsi nagyprép., s megkezdte diplomáciai szolgálatát. Mátyás udvarában a külügyek vez-je. 1465-66: a török segély ügyében Velencében és Rómában járt, 1467-68: Rómában Podjebrád György ügyében, 1469: Mátyás és Beatrix házasságáról tárgyalt, Firenzében több mint 3000 Ft-ért kv-eket vett, hogy Pécsett prép. kvtárat létesítsen. 300-nál több köt-et gyűjtött össze, egy jól fizetett papot is alkalmazott kvtárosnak. Kir. pecsétőri fizetését kvtárára költötte. 1472: a cs-ral kötött békét, 1473: részt vett az ágostai birod. gyűlésen. 1476-78: kincstartó, 1478-1480. II. 25: vál. és megerősített kalocsai érs. és kir. kancellár. (A MA-ban Szapolyai Györgynek nevezve!) Mindvégig Vitéz János köréhez tartozott, de az összeesküvésből kimaradt. A török veszély miatt IV. Sixtus 1480. I. 24: megengedte neki, hogy a pécsi knk. javadalmat, prebendát és prépságot megtarthassa.

Handó György (Kálmáncsehi, ? – ? , 1480. febr. 25. és júl. 14. között): kalocsai érsek, diplomata. Valószínűleg parasztcsaládból származott. Vitéz János támogatásával tanult Paduában jogot és bölcsészetet. 1465-től 1478-ig pécsi prépost, 1466–68 között alkancellár, 1476–78-ban kincstartó, 1479-től 1480-ig kalocsai érsek és főkancellár. Diplomáciai szolgálatát 1465-ben kezdte a Csezmicei János által vezetett küldöttség tagjaként. Következő két követségében (1465, 1466) már önállóan járt el. Ezek sikere után Mátyás udvarában a külügyek vezetője lett. 1467-ben, ill. 1468-ban Rómában a cseh kir. elleni akciót készítette elő. Elérte, hogy a pápa Podebrad Györgyöt kiátkozta és az ellene irányuló hadjárathoz segélyt folyósított. 1469-ben Mátyás és Beatrix házassága ügyében járt Rómában, s 1474-ben megkötötte eljegyzésüket. 1472-ben a német császárral kötött békét, 1473-ban az augsburgi birodalmi gyűlésen tárgyalt eredménytelenül. 1474-ben a békekötés ügyében Lengyelo.-ban tárgyaló követségek vezetője volt. Mindvégig Vitéz János köréhez tartozott, de összeesküvésébe nem keveredett bele. Pécsett 300 kötetes könyvtárt gyűjtött össze. Egykorú életrajzát Vespasiano Bisticci írta meg. – Irod. Fraknói Vilmos: Mátyás király magyar diplomatái (Századok, 1898. 2. sz.); Kubinyi András: A kincstári személyzet a XV. sz. második felében (Tanulmányok Budapest múltjából. XII. Bp., 1957)

Isz 1850-1868: A **** család gazdasági befolyása folyamatosan erősödik a térségben. Gyárak, üzemek létesülnek, legnagyobb részben **** irányítással (Pl. Zsolnay porcelángyár, Hammerli kesztyűgyár, Bőrgyár, stb)

A Zsolnay-Gyár (1854), a Linke Pezsgőgyár (1859), a Hammerli Kesztyűgyár (1861 ), 1850 első Pécsi Mész és Téglagyár
1852 Zsolnay Imre fazekasműhely
1853 Scholz és Hirschfeld Sörgyárak
1858 Weidinger féle gőzmalom
1859 Littke Pezsgőgyár
1861 Hammerli Kesztyűgyár
1862 Engel Adolf Parkettagyár
1862 Havas és Ritter féle gépgyár
1862 Haberényi gépgyár
1867 Angster Orgonagyár (alapítója: Angster József)
1868 Zsolnay Kerámiagyár

A gazdasági szervek közül különösen értékesek a kincstári bányaigazgatóság (1808-1945), az Angster orgonagyár, a Hamerli kesztyűgyár, a Zsolnay kerámiagyár iratai. Rendkívül jelentős forrásértéket képviselnek a Batthyány-Montenuovo család bólyi uradalmának (1718-1949), valamint a pécsváradi közalapítványi uradalom (1740-1942) iratai.

Montenuovo

osztrák hercegi család. Az első, aki e címet viselte, Neipperg Ádám Adalber osztrák tábornok és második nejének, Mária Lujza oszrák főhercegnő és francia ex-császárnénak fia, Vilmos volt, szül. 1821 aug. 9., megh. 1895 ápr. 7. I. Ferenc József császár 1864 jul. 20. megengedte, hogy Neipperg Vilmos gróf a Neipperg név olasz fordítását, a Montenuovo nevet használhassa és Vilmost egyúttal hercegi rangra emelte. Vilmosnak és nejének, Batthyány Julia grófnőnek fia s a M.-család jelenlegi feje Alfréd Ádám Vilmos János herceg, szül. Bécsben 1854 szept. 16-án, cs. kir. kamarás és a maltai lovagrend tiszteletbeli tagja. 1896 márc. udvari főmarsalnak nevezte ki a király. Neje Kinsky Franciska grófnő, legid. fia Ferdinánd (szül. 1888 máj. 22.); azonfelül három leánya született.

Montenuovo herceg éremgyüjteménye

Montenuovo (Neipperg) Vilmos éremgyüjteménye egyike volt a leggazdagabbaknak az újabb magángyüjtemények között. Leggazdagabbak és legszebb osztály volt Erdély, továbbá Magyarország, Ausztria, Olaszország pénzeiből, de kiterjedt ugyszólván a numazmatika minden ágára. A herceg 40 éven át gyüjtötte az anyagot, mig az családi okokból a hetvenes évek végén eladatott s Hess Adolf frankfurti éremkereskedő kezeibe jutott, ki azt elárusítván, a gyüjtemény száz és száz kézben oszlott meg.

Batthyány család:
(Pestes-S.), kisközség Bihar vármegye élesdi j.-ban, (1891) 1722 oláh és tót lak.; itt Batthyány József grófnak üveggyára van, mely évenkint mintegy 20,000 cshock metszett üveget állít elő; a munkások száma 32. Közelében magas szikla csúcsán S. várának romjai vannak. A vár építtetője minden jel szerint a Genegye nembeli Pál országbiró volt. Birtokosa volt Barsa nembeli Lóránt erdélyi vajda, utóbb öccse Kopasz nádor. Ez utóbbi lázadásában itt keresett utolsó menedéket. Kopasz hűtlenségével a koronára szállt, honnan Kaplai Tamás birtokába került. A XV. sz.-ban egymás után birták: Szántai Laczkfy Dávid és Jakab, Kuslyi Jakch László, Ország Mihály nádor, Perényi Imre nádor, kitől csere útján Drágffy János országbiró kezére került s még 1552. is az ő özvegye birta. A Rákóczi-felkelés idején még szerepelt s 1711 után szándékosan rontották le. Ma a Batthyány grófi család sírboltja teszi még érdekesebbé.

A közel 400 éven át a magyar uralkodó osztály vezető rétegéhez tartozó Batthyány család sok évszázados tekintályát mindenekelőtt jelentős vagyona,anyagi bázisa alapozta meg.Legértékesebb birtokai Szlavóniában,és Délnyugat-Dunántúlon feküdtek.

A őseik a 12.században birtokolták már a Zala vármegyei örs várát,és a család a 14.század végéig Kővágóörsi néven szerepelt.

1389-ben Zsigmond király Batthyány települést /Fejér megye/ Kővágóörsi Györgynek ajándékozta,az ő fiai meghonosították a Batthyány nevet.

Utódaik a 15.sz. végére már a jelentős és vagyonos családok közé tartozott.

I.Boldizsár-volt kőszegi várnagy,vas megye főispánja,főkamarás,jajcai,és boszniai bán.

1481-ben elnyerte Mátyás kir-tól a fiókáit vérével tápláló pelikánt ábrázoló címert.
Fia-I.Ferenc 1524-ben megkapta Németújvár várát,70 faluval együtt.
A gyermektelen ferenc unokaöccse III:Boldizsár Zrinyi Miklós,a szigetvári hős lányát,Dorottyát vette feleségül.

Fia,II.Ferenc ,bárói rangot kap,majd megvásárolja a körmendi uradalmat,ami a család későbbi életében fontos szerepet tölt be.
Felesége,Lobkovitz Poppel Éva Zrinyi árván maradt fiait neveli:Miklóst és Pétert.

Ferenc utódja I Ádám Pázmány Péter hatására áttér a katolikus hitre,és 1630-ban grófi rangot szerez.
Ádám örökösei életében a 17.sz közepén a család két ágra szakadt.Kristóf utódaiból létrejött a későbbi hercegi ág,Pál a grófi ág jövőjét alapozza meg.

A hercegi ághoz tartozó Batthyány Lajos a nádori tisztséget töltött be.1764-ben hercegi címmel jutalmazták.

Batthyány 18 éves ifjúként konfliktusba került vagyonára pályázó anyjával.1826 -ban kadétként bevonult a császári királyi hadsereg 32.Esterházy-gyalogezredébe,az itáliai Padovába.Hadnagyi rangig jut el.

Zsolnay porcelángyár:
Időben stimmel,mert 1853-ra nyúlik vissza a történelme.
A pécsi Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. története 1853-ra nyúlik vissza. Zsolnay Miklós a lukafai keménycserép manufaktúrából megalapította a Zsolnay Keménycserép Manufaktúrát, amit 1854-ben a cégbejegyzést módosítva idősebbik fia, Ignác nevére íratott. Zsolnay Ignác 10 évig vezette a kezdetleges felszereltségű, kézi erőre berendezett üzemet. A csupán helyi piacra termelő, a kereskedelmi tömegáruk versenyétől elszegényedett
Zsolnay Gyár
fazekasokat (8-10 főt) foglalkoztató üzem kőedényeket, épületkerámiákat és vízvezetékcsöveket gyártott.

Az elárverezéstől Zsolnay Vilmos mentette meg az üzemet, amikor 1865-ben – egy évi csendestársi viszony után – átvette Ignác bátyjától a vezetést. Az üzem ezután fejlődött világhírű gyárrá.

Hammerli kesztyűgyár:
A Hammerli-gyár utódja, a Pécsi Kesztyűgyár lett (később Hunor Rt.) az 1948-as államosításnak köszönhetően.
A kesztyűkészítés története Magyarországon még a céhek világába nyúlik vissza. Pécsett 1861-ben kért és kapott iparengedélyt Hamerli János, aki vándorévei alatt Ausztriában és Csehországban tanulta ki a szakmát.

Hamerli János 1840-ben született Pécsen.

1857-től tímár mesterséget tanult a Monarchia városaiban barangolva (Temesvár, Arad, Pest, Bécs, Graz, Salzburg). 1861-ben tért vissza Pécsre, ahol engedélyt kapott kesztyű és sérvkötő gyártására. Hamarosan bőrfestő műhelyt létesített s közben - 1865 és 1872 között - Bécsben is fenntartott egy műhelyt. Olykor saját maga intézte a gyár fuvarozását (fiákerrel). 1862-ben feleségül vette Szalai József, a Majthényi birtokok ispánjának és Ármok Katalinnak leányát, Flóra Maximiliana-t. Hamerli Jánosnak és Szalai Flórának 11 gyermekéről tudunk, akik folyamatosan, 20 év alatt jöttek a világra. Az első gyerek születésekor Szalai Flóra 23 éves volt, a 11-ik születésekor pedig 43 éves.

Az Angster orgonagyár 1867-1949-ig működött Pécsen, a Mária utca 35. és a József utca 28. szám alatt, melyben Angster József és fia az említett időszakba 1300 orgonát és 3600 harmóniumot készített.[1] Az idősebb Angster, aki a francia akadémia tagja is volt, kora legnevesebb orgonakészítőitől tanulta meg a mesterséget, elsősorban a párizsi Notre Dame orgonájának építőjétől, Aristide Cavaillé-Colltól.[2] Első orgonája, a Pécsi zsingagógában gyors hírnévhez juttatta az Angster családot. A Gergely rend jelvénnyel kitüntetett hangszerkészítő gyárában 80-100 fő dolgozott, mellyel így évi 40 orgona előállítására voltak képesek.[3]

A céget az 1896-os millenniumi kiállításon aranyéremmel jutalmazták

Angster József (Kácsfalu, 1834. júl. 7. – Pécs, 1918. jún. 9.): orgonaépítő. Párizsban Aristide Cavaillée-Coll tanítványa volt. 1867-ben Pécsett telepedett le, s itt 1869-ben a pécsi zsinagóga számára megépítette első jelentékeny művét. Mo. legkiválóbb orgonakészítője volt (bp.-i bazilika orgonája stb.). Műhelye, melyet fiai vezettek tovább, számos híres orgonát épített. – M. Az orgona története, lényege és szerkezete (Pécs, 1886). – Irod. A. J. halála (Zenei Szle, 1918. 5. sz.).
A családról bővebben itt: www.kezmuvesseg1000eve.hu/index.php?NODE=angster

Isz 1883: Tokosch Győzőt a Pécsi Egyetem örökös rektorává és díszdoktorává avatja. (nem is sejtik, hogy ő volt az egyetem egyik alapítója)
A középkori Magyarország egyik nevezetes eseménye volt, amikor I. Lajos király 1367-ben megalapította - valószínűleg Koppenbachi Vilmos pécsi püspök kezdeményezésére - az ország első egyetemét Pécsen.

Valószínűsíthető a régészeti leletek alapján, hogy az egyetem épülete a pécsi püspökvárhoz kapcsolódott, és ott volt a diákok szállása is, mintegy 70 szoba.[4] Az írásokból csupán következtetni lehet arra, hogy az egyetem valamikor a 15. század elején megszűnt gazdasági és politikai okok miatt.[5] Az egyik tényező a törökök benyomulása volt. A török időkben helyén két főiskola működött - egy jogi és egy vallástudományi.

1785-ben II. József császár a Királyi Akadémia székhelyét Győrből Pécsre tette át mintegy húsz évre. 1833-ig kellett várni, hogy Szepesy Ignác püspök, a városi tanáccsal együttműködve megalapítsa a Pécsi Akadémiát, jogi és bölcsész szakokkal.



És egy kis visszatekintés hogy az ősi egyiptomiak bizony kutatták a halhatatlanság titkát:
Sok modern tudós szerint a DNS vibráló, hullámalakú körvonal, mely képes változni fény, sugárzás, mágneses mezők és hanghatások hatására. Thot/Enoch elfogadása azt sugallja, hogy ez a „fénynyelv”, az ősi tudomány harmóniája, képes megváltoztatni a DNS-t. Egyiptomban 6000 éven keresztül végeztek genetikai kísérleteket, hogy elérhessék általa a halhatatlanságot és a csillagokat, erről a kutatásról írnak a régi idők nagyjai. A keresést még Gilgamesz kezdte nagyon régen.

Lightnes:Ennek igazán örülök!
Neked mi a véleményed róluk?Esetleg tudsz is valamit a témával kapcsolatban?

Hát,túl sok mindent nem célszerű így itt közölni,de apróságokat talán igen.
Konkrétumokat nem mondok,csak azt hogy esetleg,véleményem szerint,talán és hasonlókat...
Alapból nagyon jól összeáll az egész.
Vannak közöttük-véleményem szerint-hackerek,orvosok..olyan emberek,akik a hasznukra lehetnek.Ami bizonyára lehetséges,hogy a politikusok között is találunk néhány beavatottat.Voltak akik tudtak hallgatni,voltak akik nem-hát az utóbbiak sorsát ki lehet találni.

Ha valakit jobban érdekelnének priviben esetleg írhatok még róluk.

érdekel.

Jó,akkor kicsit segítek mire is gondolok:Bizonyára gondolkodtatok már rajta miért ,és honnan indult ez a vámpíros dolog.Véleményem szerint léteznek.Nem a szerepjátékosokra gondolok.Se a fanatikus vámpírhívőkre.Túl sok mindent nem ismerünk még,ahhoz,hogy kijelentsük nincsenek.
Szerintetek milyenek a valódi vámpírok??
Bizonyára kerülik az összetűzéseket,de nem riadnak tőle vissza,ha a fajuk kerül veszélybe .Le nem lepleződhetnek,hiszen mi lenne akkor?Az emberek félnek attól amit nem ismernek,így inkább elpusztítják azt,vagy éppen kísérleti egereknek nézik őket.
Ez egy igen összetett dolog,és ha valaki jó helyen keres,akkor biztosan talál is némi furcsaságot.Na meg ne feledjük el a drága kormányokat-nekik is lehet közük a vámpírokhoz.Összeesküvés elméletnek hangzik?Biztos hogy csak elmélet?
A múltban sem árt kutakodni.Egyébként bizton állíthatom hogy nagyon sok helyen ott vannak vagy ők,vagy azok akik nekik dolgoznak.
Várom az ötleteket,kérdéseket,véleményeket.

Sziasztok.
Bátran írjatok ,ki mit gondol,milyenek a valódi vámpírok.Próbáljuk meg elkülöníteni a szóbeszédet és a valóságot.