www.ancsajosno.hu/szent-ivan-ej/blog

Öt fajta horoszkópot is elolvashattok az oldalon.

Az utóbbi években többször is felmerült, hogy a római Mons Caeliuson található ókeresztény Santo Stefano Rotondo templom melyik nemzet tulajdonát képezi, a németekét, illetve a magyar nemzetét. Természetesen a kérdés ilyen felvetése tudománytalan, mert az I. Simplicius pápasága idején (468–483) Szent István elsô vértanú tiszteletére emelt „körönd” templom az egyetemes kereszténység közös kincse, mely a Lateráni Szerzôdés értelmében az olasz állam tulajdonát képezi. Liturgikus kezelését a Lateráni Szent János-bazilika kanonokjai látták el, egészen addig, míg 1454-ben V. Miklós pápa a magyar pálos rendi szerzetesekre nem bízta. 1579-ben XIII. Gergely pápa Szántó (Arator) István magyar jezsuita gyóntató kérésére elvette a templomot és a kolostort a pálosoktól, hogy ott egy önálló magyar kollégium létesüljön. Mivel az új Collegium Hungaricum beindulása nem volt zökkenômentes, 1580-ban újabb pápai bulla rendeli el a magyar kollégium egyesítését a németek 1552-ben alapított római kollégiumával, és azóta – máig – a gyönyörű építészeti emlék a két nemzet közös kollégiuma, a Collegium Germanicum–Hungaricum közös liturgikus kezelésében áll. A templomot a magyar m¦velôdéstörténet számára elôször Fraknói Vilmos, majd Riedl Frigyes „fedezte fel” a századvégen írt Magyarok Rómában című könyvében, és ezt követôen a templom, melynek közepén egy magyar gyóntatópap, a gyulafehérvári Lászai János 1523-ban készített síremlékén lévô latin sírvers hirdeti, hogy „Róma mindannyiunk közös hazája”, a Rómában megforduló magyar írók és művészek zarándokhelyévé vált, mint azt Cs. Szabó László Római Muzsikája is tanúsítja.
Mivel a Santo Stefano Rotondo – Mindszenty Józsefet követôen – Friedrich Wetter müncheni kardinálisnak lett tituláris temploma, és a német egyház és állam finanszírozza a templomban folyó helyreállítási munkákat, a közvélemény egyre inkább „német templomként” tartja számon, annak ellenére, hogy VI. Pius pápa 1776-ban kelt bullájában a „magyar nemzet római templomának” nyilvánította, egyúttal elrendelve egy új, Szent István magyar király tiszteletére építendô oldalkápolna megépítését (Pietro Camporesi munkája 1778-ban készült el).
A Santo Stefano Rotondo „magyar történeti” múltjának újabb vonatkozásait tárta fel Mara Nimmo professzor asszony a Római Magyar Akadémián 1996-ban rendezett konferencián tartott elôadásában, mely a konferencia aktáit feldolgozó díszes kötetben jelent meg 2000-ben. Mara Nimmo templom 1580-ban emelt középsô oltárkerítésének freskóit és szobor-reliefjeit elemezve kimutatta, hogy az oltárkerítés külsô oldalán három stukkó-relief Szent László, Szent Imre és Szent Margit alakját jelenítené meg.

www.hhrf.org/europaiutas/20024/10.htm

A pálos szerzetesek a templomot és a kolostort a várostól északra fekvô birtokukból tartották fenn, ahol a mai napig ôrzik azt a ritka Szűz Mária-ikont, amelyet a legenda szerint a törökök elôl menekítettek ki Magyarországról. A szoptató Szűzanya bizánci festményét a pálosok hozták el magukkal öszvérháton egészen Rómáig, ahol egy fügefa ágára került fel, és csodát tett – ahogyan a Santa Maria di Galeria-templom idôk rágta falfestményei beszámolnak a történtekrôl.
A Rómában élô leghíresebb pálos a Torna megyébôl származó Lászai János volt (Johannes Lazo) – sok szerzetestársával együtt a Szent Péter-bazilika gyóntatója –, aki 1523-ban a városban pusztító pestisben halt meg, örök nyugalomra a Santo Stefano Rotondóban talált. Saját tollából származó epitáfiuma sorai szólítják meg a cikkünk címében szereplô vándort – Cs. Szabó László fordításában. Pálosok, a Bolognában tanuló magyar humanista diákok, a Rómába diadalmenetben megérkezô Bakócz Tamás esztergomi érsek – ôk látták, vagy legyünk hitelesebbek, láthatták a Szent Péter-bazilika melletti magyar templomot és zarándokházat.
Az 1776-ban történt lebontásakor a Santo Stefano Rotondót szentelték fel Szent Istvánnak, Szent Imrének és Szent Lászlónak. Államalapító királyunk tiszteletére külön kápolnát csatoltak a körtemplomhoz. A pálos kolostor egyébként 1580-tól az egyesült Collegium Hungaricum-Germanicum tulajdonába került, és külön szállása a magyar papoknak csak 1927-ben lett, amikor a Magyar Tudományos Akadémia és a Pápai Magyar Intézet közösen megvásárolta a Tevere folyó jobb partján álló Falconieri-palotát. Tudósok és papok a város szívében, a II. Gyula pápáról elnevezett történelmi via Giulián találtak otthonra, éppen félúton a Szent Péter-bazilika és a jezsuita Collegium épülete között. Ma is elég kilépni az impozáns római magyar akadémiából, máris a reneszánsz Farnese-palota köszön vissza, a máglyán elégetett Giordano Bruno szobra, Pompejus ókori színházának félköríve… mindezt pedig egyszerre az épület tetejérôl fogjuk át tekintetünkkel. Az Akadémia utolsó emeletérôl csigalépcsôn kapaszkodhatunk fel Róma kék egébe, Borromini Janus-arcú lodzsájára, ahonnan az egész város lábunk elôtt hever.

A bazilika déli oldalán álló templomhoz egy fordított L alakú szárny csatlakozott, egyforma helyiségekkel (ezek voltak az István-féle vendégház cellái), s végigfutó oszloptornáccal. Mindebbôl újabb ezer év elmúltával csak hét oszlop maradt meg a mai sekrestyébe építve, valamint két tábla, az egyik a bazilika külsô falán (ha szembeállunk a székesegyházzal, a bal oldali kapunál a szigorú svájci gárdistáknál kell bekéredzkednünk, hogy megközelíthessük). A másik táblát a jubileumi szent évben, 2000. október 8-án, a magyar nemzeti zarándoklat alkalmával helyezték a sekrestye folyosófalára Paskai László bíboros-prímás áldásával. „Heic exstabat fere ab anno MXXX usque ad annum MDCCLXXVI… Itt állt 1030-tól 1776-ig az a zarándokház, amelyet Szent István, a magyarok elsô királya az apostolfejedelmek sírjához zarándokló magyaroknak építtetett…” – szól a latin nyelvű felirat, amelyre bárki könnyen rátalál a bazilika sekrestyéjébe lépve. A kezdeti tervek ellenére a táblának alkalmazkodnia kellett az itt sorakozó összes többihez, így nem kerülhetett fel rá az egykori magyar házat ábrázoló dombormű.
A templomból és a hozzá épített zarándokházról ennyi krónika maradt tehát az utókorra: a hospitale de Ungaris híre azonban nem veszett el. III. Ince és IX. Gergely pápa oklevele is megôrizte a magyarok emlékét. Idôközben azonban a Szent Péter-székesegyház a pápai állam hatalmával arányosan terebélyesedett. A Santo Stefanino még állt, amikor Michelangelo homlokzatot varázsolt a bazilika elé, és kupolát emelt a tetejére, nem állt útban akkor sem, amikor Bernini oszlopait rakták le (1557-ben Tiberio Alfarano mérnökmester a régi épületekrôl készített nyilvántartásában megemlítette a magyar templomot és házat), 1776-ban viszont, a sekrestye kiépítésekor VI. Pius pápa az ezt megakadályozó templomocska lebontása mellett döntött. A Santo Stefaninóért és a magyar vendégházért a Szentszék 7500 scudo (tallér) kárpótlást fizetett, amelyet a Collegium Germanicum-Hungaricumra bízott azzal a kötelezettséggel, hogy az összeg kamataiból gondoskodjon a Rómába érkezô magyar zarándokokról. Új „hospitály” azonban nem épült, és majdnem kétszáz évet kellett várni, amíg a magyarok ismét saját otthonra találtak az Örök Városban.
Rómában a pálosok rendje telepedett le, V. Miklós pápa 1454-ben adományozott nekik templomot. A Santo Stefano Rotondót, az ismét az elsô vértanú Szent Istvánról elnevezett körtemplomot, az ókeresztény Róma egyik csodáját, amely a hét domb közül a Coeliumról tekintett rá a közeli Lateráni-bazilikára és az ókort jelképezô Colosseum árkádjaira.
Ezt látták celláik ablakából a magyar pálosok, akik ha éppen nem a kolostor udvarán a Zsigmond-címerrel díszített kútból húztak fel vizet, a közeli reneszánsz márványkúthoz jártak ki. A kolostor fala mentén húzódó utca végén áll ma is a hajó alakú vízköpô, és a klasszicista Róma-rézkarcokon elválaszthatatlan díszlete lett a magyar templomnak.

orokvaros.network.hu/forumtema/a-santo-stefano-rotondo-a-magyarok-nemzeti-temploma

boldognapot.hu/blog/a-szent-korona-titkai/

Érdemes lehet elgondolkozni azon,hogy mi a kapcsolat a kristálykoponyák és a Szent korona között.

"[quote author=Penelope link=topic=434.msg38841#msg38841 date=1403113410]
;D

www.noiportal.hu/main/npnews-17909.html

Íme,én :D

www.noiportal.hu/main/npnews-17915.html" – hajnalcsillag

Hihi :D Én ez vagyok
www.noiportal.hu/main/npnews-17913.html" – hajnalcsillag

:D Ez sem rossz,főleg,hogy te legalább nő vagy :)

Lézer, amely hangokat hoz létre a fejedben
ujvilagtudat.blogspot.hu/2014/06/nyilvanossagra-hozott-pentagon.html#.U6QL8vl_shM

" ;D

www.noiportal.hu/main/npnews-17909.html

Íme,én :D

www.noiportal.hu/main/npnews-17915.html" – Penelope

Hihi :D Én ez vagyok
www.noiportal.hu/main/npnews-17913.html