Számít a véleményed!
Csak regisztrált és bejelentkezett tagok szólhatnak hozzá.
#9806
2014. jún. 22. 13:48
#9805
2014. jún. 22. 10:35
Aki kicsit könnyedebb olvasmányra vágyik,annak ajánlom a Gyilkos könyv c. könyvet,ismeretlen szerzőtől.Igaz,szinte minden lapján kinyírnak valakit,de azért élvezhető olvasmány.Az is ide tartozik,hogy amikor erre ráakadtam,kicsit megpróbáltam elvonatkoztatni a vámpíroktól,egy kis kikapcsolódás képpen kezdtem el olvasni,mivel a tartalomból nem derül ki valójában,hogy később felbukkannak a vámpírok benne.De hát,ilyen a formám,még akkor is belebotlok ilyen témába,amikor nem akarok.És a teljes napfogyatkozás is szerepet kap benne,na meg egy Hold szeme nevezetű kő.Mert ugye kinek is lenne érdeke,hogy a nap ne bukkanjon elő soha többet,ha nem a vámpíroknak :)
#9804
2014. jún. 22. 9:59
embers-eg.webnode.hu/news/a2038-avagy-a-magyar-tortenelem-eltitkolt-lapjai-3/
Tudta-e, hogy II. Rákóczi Ferencnek elsőszülött gyermeke, Lipót nem halt meg néhány esztendős korában, hanem a bécsi udvar elraboltatta, majd kalandos úton Párizsba került. Gyerekkorában az utolsó Medici lett a nevelője. Felnőttként pedig Saint Germain grófként születtek róla legendák. Szinte emberfeletti intelligenciája (tucatnyi nyelven beszélt anyanyelvi szinten), aszkéta életmódja, és ami a legdöbbenetesebb, sosem öregedő külleme hamar a társasági elit élére repítette. Sokak szerint a szabadkőművesség egyik alapköve, az alkímiában elmélyülve pedig talán az örök élet elixirjét is meglelte. Ha ez igaz, máris érthetővé válik, hogyan befolyásolhatta a világtörténelem megannyi fontos eseményét. A tények alapján felállítunk egy hipotézist a 2038-ban, hogy ki is lehet(ett) ő valójában.
embers-eg.webnode.hu/news/negyedora-saint-germain-rejtelye-2-resz/
embers-eg.webnode.hu/news/a2038-avagy-a-magyar-tortenelem-eltitkolt-lapjai/?utm_source=copy&utm_medium=paste&utm_campaign=copypaste&utm_content=http%3A%2F%2Fembers-eg.webnode.hu%2Fnews%2Fa2038-avagy-a-magyar-tortenelem-eltitkolt-lapjai%2F
Jó olvasgatást és böngészést mindenkinek :)
Tudta-e, hogy II. Rákóczi Ferencnek elsőszülött gyermeke, Lipót nem halt meg néhány esztendős korában, hanem a bécsi udvar elraboltatta, majd kalandos úton Párizsba került. Gyerekkorában az utolsó Medici lett a nevelője. Felnőttként pedig Saint Germain grófként születtek róla legendák. Szinte emberfeletti intelligenciája (tucatnyi nyelven beszélt anyanyelvi szinten), aszkéta életmódja, és ami a legdöbbenetesebb, sosem öregedő külleme hamar a társasági elit élére repítette. Sokak szerint a szabadkőművesség egyik alapköve, az alkímiában elmélyülve pedig talán az örök élet elixirjét is meglelte. Ha ez igaz, máris érthetővé válik, hogyan befolyásolhatta a világtörténelem megannyi fontos eseményét. A tények alapján felállítunk egy hipotézist a 2038-ban, hogy ki is lehet(ett) ő valójában.
embers-eg.webnode.hu/news/negyedora-saint-germain-rejtelye-2-resz/
embers-eg.webnode.hu/news/a2038-avagy-a-magyar-tortenelem-eltitkolt-lapjai/?utm_source=copy&utm_medium=paste&utm_campaign=copypaste&utm_content=http%3A%2F%2Fembers-eg.webnode.hu%2Fnews%2Fa2038-avagy-a-magyar-tortenelem-eltitkolt-lapjai%2F
Jó olvasgatást és böngészést mindenkinek :)
#9803
2014. jún. 21. 18:51
#9802
2014. jún. 21. 15:30
#9801
2014. jún. 21. 13:35
#9800
2014. jún. 21. 12:35
#9799
2014. jún. 21. 11:44
#9798
2014. jún. 21. 11:41
#9797
2014. jún. 21. 11:26
#9796
2014. jún. 21. 11:23
Az utóbbi években többször is felmerült, hogy a római Mons Caeliuson található ókeresztény Santo Stefano Rotondo templom melyik nemzet tulajdonát képezi, a németekét, illetve a magyar nemzetét. Természetesen a kérdés ilyen felvetése tudománytalan, mert az I. Simplicius pápasága idején (468–483) Szent István elsô vértanú tiszteletére emelt „körönd” templom az egyetemes kereszténység közös kincse, mely a Lateráni Szerzôdés értelmében az olasz állam tulajdonát képezi. Liturgikus kezelését a Lateráni Szent János-bazilika kanonokjai látták el, egészen addig, míg 1454-ben V. Miklós pápa a magyar pálos rendi szerzetesekre nem bízta. 1579-ben XIII. Gergely pápa Szántó (Arator) István magyar jezsuita gyóntató kérésére elvette a templomot és a kolostort a pálosoktól, hogy ott egy önálló magyar kollégium létesüljön. Mivel az új Collegium Hungaricum beindulása nem volt zökkenômentes, 1580-ban újabb pápai bulla rendeli el a magyar kollégium egyesítését a németek 1552-ben alapított római kollégiumával, és azóta – máig – a gyönyörű építészeti emlék a két nemzet közös kollégiuma, a Collegium Germanicum–Hungaricum közös liturgikus kezelésében áll. A templomot a magyar m¦velôdéstörténet számára elôször Fraknói Vilmos, majd Riedl Frigyes „fedezte fel” a századvégen írt Magyarok Rómában című könyvében, és ezt követôen a templom, melynek közepén egy magyar gyóntatópap, a gyulafehérvári Lászai János 1523-ban készített síremlékén lévô latin sírvers hirdeti, hogy „Róma mindannyiunk közös hazája”, a Rómában megforduló magyar írók és művészek zarándokhelyévé vált, mint azt Cs. Szabó László Római Muzsikája is tanúsítja.
Mivel a Santo Stefano Rotondo – Mindszenty Józsefet követôen – Friedrich Wetter müncheni kardinálisnak lett tituláris temploma, és a német egyház és állam finanszírozza a templomban folyó helyreállítási munkákat, a közvélemény egyre inkább „német templomként” tartja számon, annak ellenére, hogy VI. Pius pápa 1776-ban kelt bullájában a „magyar nemzet római templomának” nyilvánította, egyúttal elrendelve egy új, Szent István magyar király tiszteletére építendô oldalkápolna megépítését (Pietro Camporesi munkája 1778-ban készült el).
A Santo Stefano Rotondo „magyar történeti” múltjának újabb vonatkozásait tárta fel Mara Nimmo professzor asszony a Római Magyar Akadémián 1996-ban rendezett konferencián tartott elôadásában, mely a konferencia aktáit feldolgozó díszes kötetben jelent meg 2000-ben. Mara Nimmo templom 1580-ban emelt középsô oltárkerítésének freskóit és szobor-reliefjeit elemezve kimutatta, hogy az oltárkerítés külsô oldalán három stukkó-relief Szent László, Szent Imre és Szent Margit alakját jelenítené meg.
www.hhrf.org/europaiutas/20024/10.htm
A pálos szerzetesek a templomot és a kolostort a várostól északra fekvô birtokukból tartották fenn, ahol a mai napig ôrzik azt a ritka Szűz Mária-ikont, amelyet a legenda szerint a törökök elôl menekítettek ki Magyarországról. A szoptató Szűzanya bizánci festményét a pálosok hozták el magukkal öszvérháton egészen Rómáig, ahol egy fügefa ágára került fel, és csodát tett – ahogyan a Santa Maria di Galeria-templom idôk rágta falfestményei beszámolnak a történtekrôl.
A Rómában élô leghíresebb pálos a Torna megyébôl származó Lászai János volt (Johannes Lazo) – sok szerzetestársával együtt a Szent Péter-bazilika gyóntatója –, aki 1523-ban a városban pusztító pestisben halt meg, örök nyugalomra a Santo Stefano Rotondóban talált. Saját tollából származó epitáfiuma sorai szólítják meg a cikkünk címében szereplô vándort – Cs. Szabó László fordításában. Pálosok, a Bolognában tanuló magyar humanista diákok, a Rómába diadalmenetben megérkezô Bakócz Tamás esztergomi érsek – ôk látták, vagy legyünk hitelesebbek, láthatták a Szent Péter-bazilika melletti magyar templomot és zarándokházat.
Az 1776-ban történt lebontásakor a Santo Stefano Rotondót szentelték fel Szent Istvánnak, Szent Imrének és Szent Lászlónak. Államalapító királyunk tiszteletére külön kápolnát csatoltak a körtemplomhoz. A pálos kolostor egyébként 1580-tól az egyesült Collegium Hungaricum-Germanicum tulajdonába került, és külön szállása a magyar papoknak csak 1927-ben lett, amikor a Magyar Tudományos Akadémia és a Pápai Magyar Intézet közösen megvásárolta a Tevere folyó jobb partján álló Falconieri-palotát. Tudósok és papok a város szívében, a II. Gyula pápáról elnevezett történelmi via Giulián találtak otthonra, éppen félúton a Szent Péter-bazilika és a jezsuita Collegium épülete között. Ma is elég kilépni az impozáns római magyar akadémiából, máris a reneszánsz Farnese-palota köszön vissza, a máglyán elégetett Giordano Bruno szobra, Pompejus ókori színházának félköríve… mindezt pedig egyszerre az épület tetejérôl fogjuk át tekintetünkkel. Az Akadémia utolsó emeletérôl csigalépcsôn kapaszkodhatunk fel Róma kék egébe, Borromini Janus-arcú lodzsájára, ahonnan az egész város lábunk elôtt hever.
A bazilika déli oldalán álló templomhoz egy fordított L alakú szárny csatlakozott, egyforma helyiségekkel (ezek voltak az István-féle vendégház cellái), s végigfutó oszloptornáccal. Mindebbôl újabb ezer év elmúltával csak hét oszlop maradt meg a mai sekrestyébe építve, valamint két tábla, az egyik a bazilika külsô falán (ha szembeállunk a székesegyházzal, a bal oldali kapunál a szigorú svájci gárdistáknál kell bekéredzkednünk, hogy megközelíthessük). A másik táblát a jubileumi szent évben, 2000. október 8-án, a magyar nemzeti zarándoklat alkalmával helyezték a sekrestye folyosófalára Paskai László bíboros-prímás áldásával. „Heic exstabat fere ab anno MXXX usque ad annum MDCCLXXVI… Itt állt 1030-tól 1776-ig az a zarándokház, amelyet Szent István, a magyarok elsô királya az apostolfejedelmek sírjához zarándokló magyaroknak építtetett…” – szól a latin nyelvű felirat, amelyre bárki könnyen rátalál a bazilika sekrestyéjébe lépve. A kezdeti tervek ellenére a táblának alkalmazkodnia kellett az itt sorakozó összes többihez, így nem kerülhetett fel rá az egykori magyar házat ábrázoló dombormű.
A templomból és a hozzá épített zarándokházról ennyi krónika maradt tehát az utókorra: a hospitale de Ungaris híre azonban nem veszett el. III. Ince és IX. Gergely pápa oklevele is megôrizte a magyarok emlékét. Idôközben azonban a Szent Péter-székesegyház a pápai állam hatalmával arányosan terebélyesedett. A Santo Stefanino még állt, amikor Michelangelo homlokzatot varázsolt a bazilika elé, és kupolát emelt a tetejére, nem állt útban akkor sem, amikor Bernini oszlopait rakták le (1557-ben Tiberio Alfarano mérnökmester a régi épületekrôl készített nyilvántartásában megemlítette a magyar templomot és házat), 1776-ban viszont, a sekrestye kiépítésekor VI. Pius pápa az ezt megakadályozó templomocska lebontása mellett döntött. A Santo Stefaninóért és a magyar vendégházért a Szentszék 7500 scudo (tallér) kárpótlást fizetett, amelyet a Collegium Germanicum-Hungaricumra bízott azzal a kötelezettséggel, hogy az összeg kamataiból gondoskodjon a Rómába érkezô magyar zarándokokról. Új „hospitály” azonban nem épült, és majdnem kétszáz évet kellett várni, amíg a magyarok ismét saját otthonra találtak az Örök Városban.
Rómában a pálosok rendje telepedett le, V. Miklós pápa 1454-ben adományozott nekik templomot. A Santo Stefano Rotondót, az ismét az elsô vértanú Szent Istvánról elnevezett körtemplomot, az ókeresztény Róma egyik csodáját, amely a hét domb közül a Coeliumról tekintett rá a közeli Lateráni-bazilikára és az ókort jelképezô Colosseum árkádjaira.
Ezt látták celláik ablakából a magyar pálosok, akik ha éppen nem a kolostor udvarán a Zsigmond-címerrel díszített kútból húztak fel vizet, a közeli reneszánsz márványkúthoz jártak ki. A kolostor fala mentén húzódó utca végén áll ma is a hajó alakú vízköpô, és a klasszicista Róma-rézkarcokon elválaszthatatlan díszlete lett a magyar templomnak.
orokvaros.network.hu/forumtema/a-santo-stefano-rotondo-a-magyarok-nemzeti-temploma
Mivel a Santo Stefano Rotondo – Mindszenty Józsefet követôen – Friedrich Wetter müncheni kardinálisnak lett tituláris temploma, és a német egyház és állam finanszírozza a templomban folyó helyreállítási munkákat, a közvélemény egyre inkább „német templomként” tartja számon, annak ellenére, hogy VI. Pius pápa 1776-ban kelt bullájában a „magyar nemzet római templomának” nyilvánította, egyúttal elrendelve egy új, Szent István magyar király tiszteletére építendô oldalkápolna megépítését (Pietro Camporesi munkája 1778-ban készült el).
A Santo Stefano Rotondo „magyar történeti” múltjának újabb vonatkozásait tárta fel Mara Nimmo professzor asszony a Római Magyar Akadémián 1996-ban rendezett konferencián tartott elôadásában, mely a konferencia aktáit feldolgozó díszes kötetben jelent meg 2000-ben. Mara Nimmo templom 1580-ban emelt középsô oltárkerítésének freskóit és szobor-reliefjeit elemezve kimutatta, hogy az oltárkerítés külsô oldalán három stukkó-relief Szent László, Szent Imre és Szent Margit alakját jelenítené meg.
www.hhrf.org/europaiutas/20024/10.htm
A pálos szerzetesek a templomot és a kolostort a várostól északra fekvô birtokukból tartották fenn, ahol a mai napig ôrzik azt a ritka Szűz Mária-ikont, amelyet a legenda szerint a törökök elôl menekítettek ki Magyarországról. A szoptató Szűzanya bizánci festményét a pálosok hozták el magukkal öszvérháton egészen Rómáig, ahol egy fügefa ágára került fel, és csodát tett – ahogyan a Santa Maria di Galeria-templom idôk rágta falfestményei beszámolnak a történtekrôl.
A Rómában élô leghíresebb pálos a Torna megyébôl származó Lászai János volt (Johannes Lazo) – sok szerzetestársával együtt a Szent Péter-bazilika gyóntatója –, aki 1523-ban a városban pusztító pestisben halt meg, örök nyugalomra a Santo Stefano Rotondóban talált. Saját tollából származó epitáfiuma sorai szólítják meg a cikkünk címében szereplô vándort – Cs. Szabó László fordításában. Pálosok, a Bolognában tanuló magyar humanista diákok, a Rómába diadalmenetben megérkezô Bakócz Tamás esztergomi érsek – ôk látták, vagy legyünk hitelesebbek, láthatták a Szent Péter-bazilika melletti magyar templomot és zarándokházat.
Az 1776-ban történt lebontásakor a Santo Stefano Rotondót szentelték fel Szent Istvánnak, Szent Imrének és Szent Lászlónak. Államalapító királyunk tiszteletére külön kápolnát csatoltak a körtemplomhoz. A pálos kolostor egyébként 1580-tól az egyesült Collegium Hungaricum-Germanicum tulajdonába került, és külön szállása a magyar papoknak csak 1927-ben lett, amikor a Magyar Tudományos Akadémia és a Pápai Magyar Intézet közösen megvásárolta a Tevere folyó jobb partján álló Falconieri-palotát. Tudósok és papok a város szívében, a II. Gyula pápáról elnevezett történelmi via Giulián találtak otthonra, éppen félúton a Szent Péter-bazilika és a jezsuita Collegium épülete között. Ma is elég kilépni az impozáns római magyar akadémiából, máris a reneszánsz Farnese-palota köszön vissza, a máglyán elégetett Giordano Bruno szobra, Pompejus ókori színházának félköríve… mindezt pedig egyszerre az épület tetejérôl fogjuk át tekintetünkkel. Az Akadémia utolsó emeletérôl csigalépcsôn kapaszkodhatunk fel Róma kék egébe, Borromini Janus-arcú lodzsájára, ahonnan az egész város lábunk elôtt hever.
A bazilika déli oldalán álló templomhoz egy fordított L alakú szárny csatlakozott, egyforma helyiségekkel (ezek voltak az István-féle vendégház cellái), s végigfutó oszloptornáccal. Mindebbôl újabb ezer év elmúltával csak hét oszlop maradt meg a mai sekrestyébe építve, valamint két tábla, az egyik a bazilika külsô falán (ha szembeállunk a székesegyházzal, a bal oldali kapunál a szigorú svájci gárdistáknál kell bekéredzkednünk, hogy megközelíthessük). A másik táblát a jubileumi szent évben, 2000. október 8-án, a magyar nemzeti zarándoklat alkalmával helyezték a sekrestye folyosófalára Paskai László bíboros-prímás áldásával. „Heic exstabat fere ab anno MXXX usque ad annum MDCCLXXVI… Itt állt 1030-tól 1776-ig az a zarándokház, amelyet Szent István, a magyarok elsô királya az apostolfejedelmek sírjához zarándokló magyaroknak építtetett…” – szól a latin nyelvű felirat, amelyre bárki könnyen rátalál a bazilika sekrestyéjébe lépve. A kezdeti tervek ellenére a táblának alkalmazkodnia kellett az itt sorakozó összes többihez, így nem kerülhetett fel rá az egykori magyar házat ábrázoló dombormű.
A templomból és a hozzá épített zarándokházról ennyi krónika maradt tehát az utókorra: a hospitale de Ungaris híre azonban nem veszett el. III. Ince és IX. Gergely pápa oklevele is megôrizte a magyarok emlékét. Idôközben azonban a Szent Péter-székesegyház a pápai állam hatalmával arányosan terebélyesedett. A Santo Stefanino még állt, amikor Michelangelo homlokzatot varázsolt a bazilika elé, és kupolát emelt a tetejére, nem állt útban akkor sem, amikor Bernini oszlopait rakták le (1557-ben Tiberio Alfarano mérnökmester a régi épületekrôl készített nyilvántartásában megemlítette a magyar templomot és házat), 1776-ban viszont, a sekrestye kiépítésekor VI. Pius pápa az ezt megakadályozó templomocska lebontása mellett döntött. A Santo Stefaninóért és a magyar vendégházért a Szentszék 7500 scudo (tallér) kárpótlást fizetett, amelyet a Collegium Germanicum-Hungaricumra bízott azzal a kötelezettséggel, hogy az összeg kamataiból gondoskodjon a Rómába érkezô magyar zarándokokról. Új „hospitály” azonban nem épült, és majdnem kétszáz évet kellett várni, amíg a magyarok ismét saját otthonra találtak az Örök Városban.
Rómában a pálosok rendje telepedett le, V. Miklós pápa 1454-ben adományozott nekik templomot. A Santo Stefano Rotondót, az ismét az elsô vértanú Szent Istvánról elnevezett körtemplomot, az ókeresztény Róma egyik csodáját, amely a hét domb közül a Coeliumról tekintett rá a közeli Lateráni-bazilikára és az ókort jelképezô Colosseum árkádjaira.
Ezt látták celláik ablakából a magyar pálosok, akik ha éppen nem a kolostor udvarán a Zsigmond-címerrel díszített kútból húztak fel vizet, a közeli reneszánsz márványkúthoz jártak ki. A kolostor fala mentén húzódó utca végén áll ma is a hajó alakú vízköpô, és a klasszicista Róma-rézkarcokon elválaszthatatlan díszlete lett a magyar templomnak.
orokvaros.network.hu/forumtema/a-santo-stefano-rotondo-a-magyarok-nemzeti-temploma
#9795
2014. jún. 21. 10:30
boldognapot.hu/blog/a-szent-korona-titkai/
Érdemes lehet elgondolkozni azon,hogy mi a kapcsolat a kristálykoponyák és a Szent korona között.
Érdemes lehet elgondolkozni azon,hogy mi a kapcsolat a kristálykoponyák és a Szent korona között.
#9794
2014. jún. 21. 10:23
#9793
2014. jún. 21. 8:05
#9792
2014. jún. 20. 14:30
"[quote author=Penelope link=topic=434.msg38841#msg38841 date=1403113410]
;D
www.noiportal.hu/main/npnews-17909.html
Íme,én :D
www.noiportal.hu/main/npnews-17915.html" – hajnalcsillag
Hihi :D Én ez vagyok
www.noiportal.hu/main/npnews-17913.html" – hajnalcsillag
:D Ez sem rossz,főleg,hogy te legalább nő vagy :)
;D
www.noiportal.hu/main/npnews-17909.html
Íme,én :D
www.noiportal.hu/main/npnews-17915.html" – hajnalcsillag
Hihi :D Én ez vagyok
www.noiportal.hu/main/npnews-17913.html" – hajnalcsillag
:D Ez sem rossz,főleg,hogy te legalább nő vagy :)
- « első
- « előző
- 1
- 2
- 3
- 4
- 5
- 6
- 7
- 8
- 9
- 10
- 11
- 12
- 13
- 14
- 15
- 16
- 17
- 18
- 19
- 20
- 21
- 22
- 23
- 24
- 25
- 26
- 27
- 28
- 29
- 30
- 31
- 32
- 33
- 34
- 35
- 36
- 37
- 38
- 39
- 40
- 41
- 42
- 43
- 44
- 45
- 46
- 47
- 48
- 49
- 50
- 51
- 52
- 53
- 54
- 55
- 56
- 57
- 58
- 59
- 60
- 61
- 62
- 63
- 64
- 65
- 66
- 67
- 68
- 69
- 70
- 71
- 72
- 73
- 74
- 75
- 76
- 77
- 78
- 79
- 80
- 81
- 82
- 83
- 84
- 85
- 86
- 87
- 88
- 89
- 90
- 91
- 92
- 93
- 94
- 95
- 96
- 97
- 98
- 99
- 100
- 101
- 102
- 103
- 104
- 105
- 106
- 107
- 108
- 109
- 110
- 111
- 112
- 113
- 114
- 115
- 116
- 117
- 118
- 119
- 120
- 121
- 122
- 123
- 124
- 125
- 126
- 127
- 128
- 129
- 130
- 131
- 132
- 133
- 134
- 135
- 136
- 137
- 138
- 139
- 140
- 141
- 142
- 143
- 144
- 145
- 146
- 147
- 148
- 149
- 150
- 151
- 152
- 153
- 154
- 155
- 156
- 157
- 158
- 159
- 160
- 161
- 162
- 163
- 164
- 165
- 166
- 167
- 168
- 169
- 170
- 171
- 172
- 173
- 174
- 175
- 176
- 177
- 178
- 179
- 180
- 181
- 182
- 183
- 184
- 185
- 186
- 187
- 188
- 189
- 190
- 191
- 192
- 193
- 194
- 195
- 196
- 197
- 198
- 199
- 200
- 201
- 202
- 203
- 204
- 205
- 206
- 207
- 208
- 209
- 210
- 211
- 212
- 213
- 214
- 215
- 216
- 217
- 218
- 219
- 220
- 221
- 222
- 223
- 224
- 225
- 226
- 227
- 228
- 229
- 230
- 231
- 232
- 233
- 234
- 235
- 236
- 237
- 238
- 239
- 240
- 241
- 242
- 243
- 244
- 245
- 246
- 247
- 248
- 249
- 250
- 251
- 252
- 253
- 254
- 255
- 256
- 257
- 258
- 259
- 260
- 261
- 262
- 263
- 264
- 265
- 266
- 267
- 268
- 269
- 270
- 271
- 272
- 273
- 274
- 275
- 276
- 277
- 278
- 279
- 280
- 281
- 282
- 283
- 284
- 285
- 286
- 287
- 288
- 289
- 290
- 291
- 292
- 293
- 294
- 295
- 296
- 297
- 298
- 299
- 300
- 301
- 302
- 303
- 304
- 305
- 306
- 307
- 308
- 309
- 310
- 311
- 312
- 313
- 314
- 315
- 316
- 317
- 318
- 319
- 320
- 321
- 322
- 323
- 324
- 325
- 326
- 327
- 328
- 329
- 330
- 331
- 332
- 333
- 334
- 335
- 336
- 337
- 338
- 339
- 340
- 341
- 342
- 343
- 344
- 345
- 346
- 347
- 348
- 349
- 350
- 351
- 352
- 353
- 354
- 355
- 356
- 357
- 358
- 359
- 360
- 361
- 362
- 363
- 364
- 365
- 366
- 367
- 368
- 369
- 370
- 371
- 372
- 373
- 374
- 375
- 376
- 377
- 378
- 379
- 380
- 381
- 382
- 383
- 384
- 385
- 386
- 387
- 388
- 389
- 390
- 391
- 392
- 393
- 394
- 395
- 396
- 397
- 398
- 399
- 400
- 401
- 402
- 403
- 404
- 405
- 406
- 407
- 408
- 409
- 410
- 411
- 412
- 413
- 414
- 415
- 416
- 417
- 418
- 419
- 420
- 421
- 422
- 423
- 424
- 425
- 426
- 427
- 428
- 429
- 430
- 431
- 432
- 433
- 434
- 435
- 436
- 437
- 438
- 439
- 440
- 441
- 442
- 443
- 444
- 445
- 446
- 447
- 448
- 449
- 450
- 451
- 452
- 453
- 454
- 455
- 456
- 457
- 458
- 459
- 460
- 461
- 462
- 463
- 464
- 465
- 466
- 467
- 468
- 469
- 470
- 471
- 472
- 473
- 474
- 475
- 476
- 477
- 478
- 479
- 480
- 481
- 482
- 483
- 484
- 485
- 486
- 487
- 488
- 489
- 490
- 491
- 492
- 493
- 494
- 495
- 496
- 497
- 498
- 499
- 500
- 501
- 502
- 503
- 504
- 505
- 506
- 507
- 508
- 509
- 510
- 511
- 512
- 513
- 514
- 515
- 516
- 517
- 518
- 519
- 520
- 521
- 522
- 523
- 524
- 525
- 526
- 527
- 528
- 529
- 530
- 531
- 532
- 533
- 534
- 535
- 536
- 537
- 538
- 539
- 540
- 541
- 542
- 543
- 544
- 545
- 546
- 547
- 548
- 549
- 550
- 551
- 552
- 553
- 554
- 555
- 556
- 557
- 558
- 559
- 560
- 561
- 562
- 563
- 564
- 565
- 566
- 567
- 568
- 569
- 570
- 571
- 572
- 573
- 574
- 575
- 576
- 577
- 578
- 579
- 580
- 581
- 582
- 583
- 584
- 585
- 586
- 587
- 588
- 589
- 590
- 591
- 592
- 593
- 594
- 595
- 596
- 597
- 598
- 599
- 600
- 601
- 602
- 603
- 604
- 605
- 606
- 607
- 608
- 609
- 610
- 611
- 612
- 613
- 614
- 615
- 616
- 617
- 618
- 619
- 620
- 621
- 622
- 623
- 624
- 625
- 626
- 627
- 628
- 629
- 630
- 631
- 632
- 633
- 634
- 635
- 636
- 637
- 638
- 639
- 640
- 641
- 642
- 643
- 644
- 645
- 646
- 647
- 648
- 649
- 650
- 651
- 652
- 653
- 654
- 655
- 656
- 657
- 658
- 659
- 660
- 661
- 662
- 663
- 664
- 665
- 666
- 667
- 668
- 669
- 670
- 671
- 672
- 673
- 674
- 675
- 676
- 677
- 678
- 679
- 680
- 681
- 682
- 683
- 684
- 685
- 686
- 687
- 688
- 689
- 690
- 691
- 692
- 693
- 694
- 695
- 696
- 697
- 698
- 699
- 700
- 701
- 702
- 703
- 704
- 705
- 706
- 707
- 708
- 709
- 710
- 711
- 712
- 713
- 714
- 715
- 716
- 717
- 718
- 719
- 720
- 721
- 722
- 723
- 724
- 725
- 726
- következő »
- utolsó »