Hogy állapították meg, hogy a világegyetem végelen?

Ez most se cáfolni, se megerősíteni nem tudom. A végtelen egy olyan fogalom, amit nagyon nehéz felfogni, mivel eddig csak véges dolgokkal találkoztunk.

Ha a világegyetemből kiindulva nézzük a dolgokat, akkor az nem ugy van, hogy nincs egyenes, kör, hanem van gömb, nincs háromszög, de van gula, nincs négyszög, de van henger stb? Igy igaz a végtelen! ???

Érdekes okfejtés. Lenne egy kérdésem:
- "a világegyetem csak a kört ismeri" Ezt miből gondolod? És ha a világegyetem végtelen, akkor hogyan fogunk ugyanoda visszajutni?

Ha már szóbajött az euklidészi geometria. Ez az ugye, amit az iskolában is tanítanak. Az egyik könyvben olvastam egy érdekes példát a nem euklidészi geometriára. Legyen adott egy bolygó (a szemléletesség kedvééret, de lehetne akár egy sima gömb is). Jelöljük be ezen azt a háromszöget, aminek az egyik oldala az egyenlítő negyede, a másik kettő az előző oldal végeiből a csúcsba húzott egyenesek. Az így kapott háromszög belső szögeinek összege 270°. Remélem érthető volt a példa. Szóval a 3D-s világra nem azok a tételek vonatkoznak, mint amit az iskolában tanultunk.

Visszaolvastam, de nem értem, hogy mire akarsz kilyukadni. Leírod részletesen? :)

Nem a párhuzamoságon van a hangsúly, hanem azon hogy egyenest csak mi látjuk annak.

Nem látnék belőle ívet, de elviekben akkor sem lehet párhuzamos. :P :)

Épp a lényeget nem érted. Valószinüleg én nem tudom jól elmagyarázni, mert nem vagyok túl jó algebrából. Abban igazad van, hogy a gömb térbeli alakzat, de ha a gömb felületén (kvázi a Föld felületén) húzol egy "egyenest" az egy körcikk része, nem? Ha maradunk a Föld példájánál készíthetnénk egy akkora kört, mint a Föld kerülete, ami úgyebár az egyenlítőn mérve cirka 40000 km, a magad szemszögéből látva ezt a hatalmas körívet, te látnál szerinted bármiféle ívet belöle?

Ha eltekintünk a domborzati viszonyoktól? Azt mondtad egy egyenes párhuzamos a Föld felszínével, de így se jó, mert az egyenes amit húztál a lapra az egy síkon van, az a gömb pedig térbeli alakzat! Ha meggörbíted a lapod, és így az egyenest, akkor az egyenes átlép egy térbeli görbévé és ha sikerül úgy meggörbítened (eltekintve a domborzati viszonyoktól) hogy a görbe minden pontja egyenlő távolságra hozzárendelhető a gömb felszínén kijelölt adott körhöz, akkor párhuzamos. Bár nem tudom hogy ilyenkor párzuzamosságról beszélünk-e.

De ha találsz egy optimális helyet a Földön, eltekintve a domborzati viszonyoktól akkor igaz lesz az elmélet.

Én hibát látok benne!

Azt mondtad:"Ha ülsz az asztal mellett elötted papír, ceruza. Húzol egy egyenest a papíron. Ez az "egyenes", nem csak az asztal lapjával párhuzamos hanem a Föld felszinével is igaz? A Föld pedig hát mint tudjuk gömbölyű."

A Föld gömbölyű, ez tény, de ez csak viszonyítás, MERT sok a hegy, a síkság, az alföld stb.... a Föld elipszis alaku, de nem olyan a felszine mint egy normális elipszisnek, nem sima, tele van domborzati formákkal, és ezért lehetséges hogy párhuzamos a Föld adott felszínrészével az egyenesed, mert lehet hogy az a felszínrészed pont sima és párhuzamos az egyeneseddel.

Athes: Mi van akkor, ha nincs olyan, hogy egyenes? Ha magunk mögött hagyjuk az euklédészi geometriát és megpróbálunk valami újat, ami nem is annyira új, azt hiszem Bolyaiék tették le az alapokat.
Ha ülsz az asztal mellett elötted papír, ceruza. Húzol egy egyenest a papíron. Ez az "egyenes", nem csak az asztal lapjával párhuzamos hanem a Föld felszinével is igaz? A Föld pedig hát mint tudjuk gömbölyű. Tehát kvázi te nem egy egyenest húztál, hanem egy kis szakaszt egy olyan kör kerületéből, amelynek az origoja a Föld középpontja. Ezt vonatkoztathatjuk a világegyetemre is. Lehetséges hogy elindulok egy pontból és csak egyenesen megyek tovább, akkor szerencsés körülmények között ugyanoda érek vissza, mert a világegyetem csak a kört ismeri. Lehet hogy egy kicsit zavaros amit leírtam, de gondoljátok át ti is, biztos hogy láttok benne logikát.

KIsfaludy nagyon jól magyarázza el! A Zenit tévében (honlapja is van a csatornának) szokott lenni vele beszélgetés... régebben legalábbis volt. :D

Teljesen igazad van: valóban még nagyon keveset tudok, ezért is idéztem nálam okosabbat.
Az említett forrás: Kisfaludy György:
x3.hu/freeweb/frameset.x3?user=/terembura&page=/startlapok/ujstartlap.html
a képernyő bal oldalán található címekből a második: "Ablak a világra". Itt az 1. lapot kell kiválasztani.

Üdv kelemen

"Ha az idő folyamat, akkor mi generálja, és mi tartja fenn ezt a folyamatot? ...."

A válasz a mozgás:
"1967-ben a céziumatom természetes frekvenciája lett formálisan is az ido nemzertközi alapegysége, egy másodperc a cézium pontosan 9,192,631,770 darab oszcillációjának felel meg."

Azaz az időt egy céziumatom periodikus mozgása határozza meg. Ha nem mozogna akkor nem lenne idő sem. Az idő az csak egy fogalom. Értelme nem sok van. Miből tudjuk, hogy tellik az idő? A nap mozgásából, vagy a hold ciklusának megfigyeléséből, stb. Ha most hirtelen minden megszünne mozogni, akkor az idő sem telne tovább.