Ha valahol le van írva az egész,neten,szerintem a linket ha ideteszed, +kiirod kicsoda micsoda az illető, stb.nem lehet gond. És tehetsz hozzá kommentárt, véleményt ide a fórumba. Azt nem lehet hogy sajátként beírni ... fórumokon ez megszokott, valakiegy topicba feldobbja az adott konkrét cikk linkjét, aztán lehet róla vitázni... alul impresszumban kiis szoktákírni,hogy forrás feltüntetésével szaabdon idézhető,terjeszthető stb. Akkor nehezebb, ha businesről van szó, pénzért árult könyv, letöltési lehetőség..Ott jogtulajdonos dönt erről...

Szerintem forrást nyugodtam adhatsz. De mint másik témában említetted újonc vagyok, szóval inkább várj meg valakit aki jobban tudja :)

A téridő témájához találtam az interneten egy igen érdekes gondolatsort, szerintem ez nagyon ideillik: (részlet)

"......MI OKOZZA A VILÁGEGYETEM ŐRÜLETES DINAMIZMUSÁT?
Fontos kérdés, mert ma az a tévhit az uralkodó, hogy elegendő egy képlethez hozzá biggyeszteni egy kis „t” vagy „Δt” (delta t) szorzót, és ettől már mozgásba is jön minden folyamat, amit leírtunk matematikai egyenleteinkkel. A kegyetlen igazság az, hogy ez egyszerűen nem igaz. ...és itt a csapda... ami (egyúttal) komolyságra is int minket, mert vélhetően teljesen alapvető (talán a legfontosabb!) dologról van itt szó. Honnan ered az egész Univerzum kezdeti mozgásmennyisége, anyagának belső dinamizmusa? Egy ősrobbanás bevezetése jó (és egyszerű) ötletnek látszott, mert egy robbanásról mindenkinek az a kép ugrik be, hogy bumm, és máris felszabadulnak az óriási energiák. Nem igaz. Egy fekete lyuk nem robban fel! Az egész Univerzum tömegét magába záró tömegű, meg még annyira se! A fekete lyukat még a fény sem tudja elhagyni, mert annak is tömege van! A 25 milliárd C° meleg (az energia) sincsen csak úgy „magától”. Mert mitől lett meleg a meleg, és honnan lett az anyag? Roppant képzetlennek és butának ható kérdések, de mégis nagyon lényegesek!
Egy dologban azért teljesen biztos lehetsz:
Az egész Univerzumban semmi sincs, ami létezik a térben, de nem létezik az időben. SEMMI! Idő nélküli létezés nincs, és nem is lehet. Mert nincsen folyamat. A semmiből sohasem lehet valami. „De nihilo nihil fit” mondták a rómaiak, vagyis utána kell néznünk annak, hogy mit is eszelhetünk ki; ami nem semmi, létezik, de mégsem anyag vagy energia. Vagyis ki kell gondolnunk együtt, hogy milyen valami lehet a világ dinamizmusát adó valami, milyen is az idő, mert az a „tér + idő” szemlélet – amely ma terjeng a világban – az bizony egy banális melléfogásnak tűnik. Két eltérő tulajdonságú valamit a matematikában sem lehet egymással csak úgy összevonni. Pedig éppen azt tanultuk (minden szinten), hogy a tér vagy az idő fiktív valamik, amit tetszésünk szerint feloszthatunk, elgörbíthetünk és össze is vonhatunk. Ez egy szimpla elhatározástól (szabványosítástól) függ csupán? Elnevezzük, meghatározzuk a dimenzióit és kész? Ez tévedés.
„Nagy elődeink” a háromdimenziós geometriai térbe igyekeznek belepasszírozni a jellegében is teljesen eltérő paramétert, egy más jellegű és más lényegű negyedik valamit: AZ IDŐT. A tér statikus, az idő pedig dinamikus. Itt azt olvasom a fizikakönyvben, hogy az idő „skaláris”, emitt meg egy vektornak van bevezetve. Ez nem lehet igaz! Matematikailag is butaság!!
Az idő várhatóan valami, de nem a negyedik valami a már meglevő három statikus térdimenzió mellé, hanem olyan, ami semmihez nem hasonlít azok közül a dolgok közül, amit eddig ismertünk. NEM TÁRGYI. Anyagi jellegű részecskéje sem lehet! Annál már komoly és bonyolult struktúrákat kellene feltételeznünk. Az időnek egyszerű, de dinamikus dolognak kell lenni. A kérdés vizsgálatát óhatatlanul az idő kérdésének a vizsgálatával kell elkezdenünk. Ha kimondod azt a szót, hogy TÉR, vagy IDŐ, mágneses tér, elektromos tér, elektromágneses tér; akkor óhatatlanul transzcendens dologról beszélsz. Ezt a malőrt nagyon utálja a tudományunk, mert a materialista felfogásból már száműzni vélte a transzcendenciát, de ez a fránya dolog mégis mindig újra és újra felbukkan. Mint az éter (aether) kérdése is. De amit erről eddig összehordtak, az szintén gyengécske.
Tehát az idő végtelenül fontos lehet, sokkal-sokkal fontosabb annál, hogy egy szimpla matematikai paraméterként kezeljük a fizikánkban vagy az életünkben. Ha valakit az utcán vagy az egyetemen megkérdezel arról, hogy tulajdonképpen mi is az idő; akkor órákról, folyamatokról, vagy történelemről kezd papolni neked. Ez roppant kevéske az érdemi vizsgálat elkezdéséhez!
Hát ez az! Jobban végig kellene ezt a dolgot gondolni! Ha az idő folyamat, akkor mi generálja, és mi tartja fenn ezt a folyamatot? ...."

Ha érdekel valakit, meg tudom adni a forrást is. (Csak előbb engedélyt kérek tőle..)

Végül is mindegy, hogy hogyan nevezzük azt az anyagot. Sötét anyag, éter, stb. A lényeg, hogy szerintem a teret nem lehet elgörbíteni, mert nincsenek tulajdonságai. Olyan mint egy akvárium. Ha üres, és beledobsz egy fagolyót, akkor az nem fogja elgörbíteni az akváriumot, de ha teletöltöd mézzel, és beleteszed a golyót, akkor az már hatással van arra a térre. Ahogy merül el, hatással van a teret kitöltő anyagra is. Minden egyes molekulájára. Én valahogy így képzelem el a "teret". Legalábbis a görbíthető fajtát.

Az anyagot ami állítólag kitölti a teret, és összetartja a galaxisokat, sötét anyagnak nevezték el a kutatók. Itt is van egy forrás róla:
------------
/www.sg.hu/

Számszerű adatok a sötét anyagról

Első alkalommal sikerült némi számszerűséget vinni a modern csillagászat nagy rejtvénye, a sötét anyag fizikai jellemvonásaiba.

Ezt a különös anyagot a jelenlegi technikával nem tudjuk közvetlenül észlelni, mivel nem bocsát ki sem fényt, sem pedig sugárzást. Jelenlétére a galaxisok forgásából következtetnek a csillagászok, mivel a csillagrendszerek tagjai olyan gyorsan mozognak, hogy ha nem tartaná össze őket egy láthatatlan anyag gravitációs vonzása, akkor egyszerűen szétszóródnának. Az eddigi megfigyelések szerint az összes kozmikus anyag több mint 95%-a sötét anyag.

Ehhez szolgáltattak most némi többlet ismeretet a Cambridge-i Csillagászati Intézet kutatói, akik Gerry Gilmore professzor vezetésével tizenkét, a Tejutat szegélyező törpe galaxist vizsgáltak meg részletesen a chilei VLT (Very Large Telescope) létesítmény távcsöveivel. A vizsgálatok eredményeként részletes háromdimenziós térképek készültek a galaxisokról, a csillagok mozgásából pedig "kiszimatolták" a köztük levő sötét anyag nyomát és rendkívül pontosan meg is mérték azt.

A kutatók nem kevesebb, mint 7000 mérést végeztek el, melyből sikerült megállapítani, hogy a galaxisok a normál anyaghoz képest 400-szoros sötét anyag tartalommal rendelkeznek. Gilmore professzor szerint a sötét anyag eloszlása egyetlen eddigi elmélettel sem mutat semmilyen egyezőséget. Tömege a számítások szerint Napunkénak 30 milliószorosa, és úgy tűnik, nem lehet 300 parszeknél, azaz 1000 fényévnél kisebbre összetömöríteni, mivel a sötét anyag részecskéinek mozgási sebessége azt már nem engedi. A mozgási sebességét ennek alapján körülbelül 9 km/s-re becsülték. "Ezek a sötét anyag első tulajdonságai, amit meg tudtunk állapítani a puszta létén kívül" - nyilatkozott Gilmore professzor a BBC-nek adott interjújában.

A sebesség nagy meglepetés. A jelenlegi elmélet szerint a sötét anyag részecskéi rendkívül hidegek, ezért másodpercenként mindössze néhány millimétert tesznek meg, a cambridge-i megfigyelések azonban azt bizonyítják, hogy a részecskéknek kozmikus mércével mérve egészen melegnek kell lenniük, 10 000 fok körül. A sötét anyag alkotóelemeire az úgynevezett gyenge kölcsönhatásban álló masszív részecske (angol kezdőbetűi alapján WIMP) tűnik a legvalószínűbb befutónak. A tudósok szerint ezek a részecskék az ősrobbanáskor keletkeztek, létezésüket a Standard Modell elméleti kiegészítéseiben vázolták fel, de valójában még nem sikerült megfigyelésekkel alátámasztani.

A terület kutatói elképesztőnek nevezték a cambridge-iek munkáját. Bob Nichol a Porthsmouth Egyetem Kozmológiai és Gravitációs karának professzora szerint, amennyiben a sötét anyag hőmérséklete helytálló, akkor az nagy hatással lesz a galaxisok és galaxis klaszterek kialakulásáról alkotott képre, valamint a rejtélyes részecskék keresésére, főként hogy az eredmények szerint nem is jó helyen keresi azokat a tudomány. Egy "melegebb" sötét anyag nehezebbé teszi a kisebb galaxisok kialakulását, azonban nagy segítséget jelent az igazán nagy szerkezetek formálódásában.

A tudósok a Föld mélyében elhelyezett kísérleti kristálydetektoroktól remélik a normál anyagon áthaladó sötét anyag részecskék rögzítését. Egy másik sokat ígérőnek tűnő jövőbeni lehetőség a részecskegyorsítókban végrehajtandó kísérletek, melyek a várakozások szerint nagyobb betekintést fognak nyújtani a sötét anyag fizikájába. A cambridge-iek munkája még egy igen jelentős eredményt hozott. A törpe galaxisok részletes elemzése lehetővé tette a tudósoknak hogy minden eddiginél pontosabban lemérjük galaxisunk tömegét, amiből kiderült, hogy az nagyobb, mint amire a korábbi becslésekből következtetni lehetett. Jelenleg úgy tűnik, hogy a Tejút a helyi univerzum legnagyobb galaxisa, megelőzve az Andromédát is, amit mindeddig nagyobbnak hittek.

Én már sok képet láttam, amin görbítve ábrázolták a teret. Többen feltételezik, hogy lennie kell valamiféle anyagnak, ami kitölti a teret. A fénynek anyagi- és hullám tulajdonságokkal rendelkezik. A hullámok pedig csak valamiféle közegben terjednek, így a tér nem lehet üres, hanem valamiféle anyagnak kell lennie, ami kitölti az űrt is.
A gravitációról én is hallottam valami hasonlót. A membrán csak egy szemléltetési eszköz volt, a tér egy darabja, ezért szerintem nincs ellentmondás.

Beszálok már én is a "buliba". ;D Mit értettetek Tér alatt? Ugyanis a teret nagyon nehéz lenne meggörbíteni, mert legyen az matematikai, vagy fizikai tér, 3 adattal meghatározható. ezek az inerciarendszerének a tengelyei. X, Y, Z tengelyek. Namármost, ezeket nem tudjuk meggörbíteni. Ki látott már görbe tengelyű koordinátarendszert? Inkább egy olyan "anyagot" kell keresni, amely ezt a teret kitölti. Ezt már meg tudjuk görbíteni, össze tudjuk nyomni, stb.

Egy másik dolog, amit szerintem tévesen magyaráznak, az a gravitáció szemléltetése. Einstein bácsi elméletével megszüntek a gravitációs erők. Albert a gravitációt is a tér görbületével magyarázta, és szemléltetőeszköznek egy képzeletbeli kifeszített membránt használt a bolygókat pedig golyókkal helyettesítette. Namármost ha a golyót rátesszük a membránra, akkor az besüllyed. Ez a gravitáció. Csak egy gond van szerintem: a membrán az kétdimenziós, a tér pedig minimum három.

Megvan elektronikus formában az Utazások térben, időben és téridőben c. könyv. Hamarosan fel fogom rakni a TTT-re.

Köszi a tippeket, majd utánuk nézek a könyvtárban.

Csak a létrehozásukhoz kellene nagyon sok energia. Szerintem utána már nem kellene belé több energiát táplálni. Az egyik könyvben azt olvastam, hogy csak úgy magyarázható esetleg a létezésük, ha már eleve léteztek. Ha jobban érdekel a téma, a következő könyveket tudnám ajánlani:
- Lukács Béla: Utazások térben, időben és téridőben (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1990)
- Paul Davies: Hogyan építsünk időgépet? (Vince Kiadó, Budapest, 2002)
- Stephen Hawking és Roger Penrose: A tér és az idő természete (Talentum, Budapest, 1999)
Az első kettőt már olvastam és szerintem nagyon jó könyvek. A harmadik előadásokat tartalmaz és nagyon tudományos hangvételű, ezért nem árt hozzá egy kicsit több fizika tudás.

Megnyugtathatlak! A Naprendszerünkben nem fog egy fekete lyuk sem "tátongani", mert fekete lyukak csak olyan csillagok "életciklusának" a végén jönnek létre, melynek a tömege a Nap tömegének 4,2-szerese. A Napnak még van pár milliárd éve, és ha "kiég", akkor fekete lyuk helyett fehér törpe lesz belőle.
Mondjuk ott vannak még azok a fekete lyukak, amik a galaxisok középpontjában vannak, de ezeknek a létezése tudomásom szerint még vitatott. (vagy túl régi könyveket olvasok).
Féregjáratok viszont nem lennének rosszak. (persze csak ha nem veszélyeztetnék az emberiséget.) Lehet, hogy ki tudnánk őket használni közlekedés gyanánt.
Aszongyák, hogy féregjáratot nem nagyon lehetne létrehozni laboratóriumi körülmények között, mert nagyon sok energia kéne hozzá. Kérdem én: a féregjárat honnan kapja az energiáját?

A kettőnek van valami köze egymáshoz. Csak arra tudok támaszkodni, amit könyvekben olvastam és amire még emlékszem. A féreglyuk alakja valami olyasmi lehet, mintha két fekete lyukat a csúcsaiknál összeillesztenénk. A féreglyuk a tér két különböző pontját köti össze (amennyiben létezik ilyen jelenség). Még tudományosan sem bizonyított a létezése, csupán egy idealizált matematikai modell. A modell tényleg hasonlóan mutatja, mint a fekete lyukat, így talán az is görbíti maga körül a teret.
Ami szerintem még nagyon érdekes, hogy a fekete lyuk belseje felé egyre lassul az idő. Láttam egy grafikont, ami azt mutatja, hogy elérve egy bizonyos távolságot a tölcsér aljától, az idő megáll. Tényleg nagyon érdekesek a fekete lyukak, csak a naprendszerünkben ne keletkezzen egy se.
A fényről jutott még eszembe valami. Azt is olvastam, hogy a sebesség növekedésével nő a mozgó tárgy tömege is (persze a hétköznapi életben ez a hatás elhanyagolható). A fénysebességnél a tárgyak tömege eléri a végtelent.

Lehet, hogy igazad van. A magyarázatom csak egy délután alatt ötlöttem ki, nincs igazán komoly tudományos alapja.
Szóval térgörbítés. Akkor most már kezdem látni az összefüggést a fakate lyuk és a féregjárat között. Nos ahoz sem értek, de ott is v.mi térgörbítéses dologról van szó. Te tudsz v.mit erről?

Érdekes magyarázat. Még nem olvastam másut ilyet. Az tény, hogy az erős gravitációs mező meggörbíti a teret és az időt is befolyásolja.
Így első ránézésre szerintem hibás a következtetésed. A fénynek mi köze a térhez és az időhöz? Mi van akkor, ha kint vagyok a semmi közepén és egy fekete lyuk közelében haladok el. A fekete lyuk is hat a tér szerkezetére és az idő folyására. A fényt meg elnyeli. Ha nem nyeli el, akkor csak megváltoztatja a pályáját, mivel meggörbíti a körülötte lévő teret.

Ez így igaz. Ami azt illeti, engem érdekel a fizika, ez a része meg különösen. Nos ezt a magyarázatot magam ötlöttem ki, de végül is meg tudom vele magyarázni, hogy miért telik lassabban az idő annak a számára, aki erős grav. mezőben utazik.
Nos, a fény, akármit is csináljunk vele, csak és kizárólag fénysebességgel képes haladni. Ennek ellenére hat rá a gravitáció. Most képzelj el egy csillagot, aminek -nagy tömege lévén- nagy a gravitációja is. Nyilván fényt (is) sugároz. Az a fény megpróbál távolodni a csillagtól ,csakhogy az folyamatosan lassítaná. Lassítani a fényt viszont nem lehet, úgyhogy maga az idő kénytelen lelassulni a kevésbé grav merő alatt lévő helyekhez, (mondhatni térdarabkákhoz) képest.
Asszem.